Esztergom és Vidéke, 1905

1905-01-29 / 9.szám

módon kerül a forgalomba az állat. Kereskedelmi szempontból osztályoz­va az állatokat, két csoportot kell meg különböztetnünk : az export és a bel­íorgalom részére alkalmas anyago,t. Csak az az állat alkalmas az ex­port céljaira, mely teljesen kíhizott állapotban van. Megkülönböztethet­jük tehát a belföld részére nevelt és az export céljaira hizlalt jószá­got. A növendékjószág vevői rendsze­rint a gazdák, a hízotté az expor­tőrök. Mig azonban az előbbi évek­ben a gazda közvetlen szerezte be állatjait, ma a sok ügynökre kény­telen bizni a bevásárlást. Az export céljaira való bevásárlást szintén ezek az ügynökök végzik megbízóik ré­szére és ugyanilyen módon sohasem tudni, hogy a közvetítő ügynök tényleg a begbizó érdekeit követi-e vagy pedig az ellenfélét. A különböző kereskedelmi válla­latoknál sok mindenféle fajtája az ügynököknek van alkalmazásban. Alkalmazásuk sok helyen jogosult és a vállalat érdekében szükséges. Azt azonban nem tartom helyesnek, hogy olyan kereskedelmi vállalat szolgálatában legyenek, amely Ma­gyarországon nincs. Magyarországon tagadom, hogy van állatkereskedő. Gazdaságunkban elővettem a hizlalt állatokról szóló eladási kotleveleket 15 évre visszamenőleg és minden egyes esetben bécsi, müncheni, ber­lini, sőt francia vevőkre akadtam, az ügyletet megkötő egyén pedig az alkusz szerepét játszotta. Már most felmerült a kérdés, miért van ez igy? Bizonyára sok oka van en­nek. Mégis vegyük szemügyre a főbb momentumokat. 1. A kereskedő még mindig le­nézett ember nálunk. Különösen az állatokkal űzött kereskedőt semmire sem becsülik. Kereskedőink pedig a helyett, hogy a maguk igazát és Önérzetét védenék, sutba dobják a régi foglalkozást és elfelejtik, hol szerezték vagyonukat és fölcsapnak földbérlőnek. A naiv emberek azt hiszik, hogy ezzel poziciót szerez­nek. Szó sincs róla. Eddigi címük az volt, hogy: kereskedő, ezután : Boné Pista azonban nem figyelt erre, csak boldogan hajtogatta: — Igen boldog leszek, boldog . . . A redakcióban pedig villámgyorsan ter­jedt el a hir, hogy Boné Pista házasodik. A szerkesztő maga is családos ember lé­vén — meleg kézszorítással tüntette ki ezúttal, a politikai főmunkatárs pedig megölelte. Pár nap múlva egy csomó gra­tulációval telt meg a kis asztal s szinte félni lehetett, hogy a jó fiú a kéziratai helyett illatos üdvözleteket ad a rotá­ciósba. Pedig még nem volt ennyire a dolog. Hogy csak a Boné Pista agyában szüle­tett meg a gondolat s a leány alig tu­dott róla, a fejlemények mutatták meg. De ő csak hajtogatta az ő édes álmát. — Boldog leszek, — nagyon boldog. Azon az estén, mikor utoljára ült a re­dakcióban, túlságos idegesen kezelte a tol­lat. Alig írt le egy mondatot, hogy a ku­tya nyelvet szét ne tépte volna. Magas homlokán nehéz forróság gyulladt ki, szemében szokatlan, idegen fény égett s arca hol sápadtra, hol meg veresre válto­zott. Szótlansága senkinek sem tünt fel már, mert hiszen hetek óta mind zárkó­zottabbá lett. A jó kollégák azt hitték, hogy ez a tü­net feltétlenül velejár a házassággal. Nem zavarták. Ki tudja, hogy mily kellemetlen­földzsaroló. Nem vagyok-e inkább a kereskedők közt tekintélyes ember, mint a gazdák közt annak salakja ? Mert olybá veszik őket. 2. Annak, hogy a magyar állat­kereskedelem nem tud fellendülni, további oka a vasutak elzárkózott­sága. A tarifákat alig lehet megál­lapítani a díjtételek labirintusában. 3. A szállítás és értékesítés kö­rül felmerülő különféle nehézségek homályba burkolása. Ezek a nehézségek okai annak, hogy nem tud magyar állatkereske­delem fejlődni és közvetve ily úton jön létre a gazdáknak ezen a téren hangoztatott panasza. Maróczy Jenő. Választás. Az országgyűlési képviselőválasztások megyénk mindhárom kerületében f. hó 26-án, csütörtökön ejtettek meg. Az esztergomi kerületben Frey Ferenc szabadelvűpárti jelölt ellen dr. Kmetty Ká­roly lépett fel, mint párton kívüli. A ke­rület összes választóinak száma 1248, kik­ből leszavazott 963. Ebből dr. Kmettyre adatott 707, mig Freyre 256, s igy dr. Kmetty 451 szótöbbséggel lett megvá­lasztva. A köbölkúti kerületben dr, Perényi Kál­mán szabadelvüpárti jelölttel szemben gróf Hadik Sándor lépett fel disszidens program­mal. A kerület választóinak száma 2195, kikből leszavazott 1802. Gróf Hadik 1307, mig dr. Perényi 495 szavazatot kapott, s igy gróf Hadik 812 szótöbbséggel lett megválasztva. A dorogi kerületben Szaczelláry György szabadelvüpárti jelölttel szemben Zlinszky István lépett fel függetlenségi programmal. A kerület választóinak száma 2251. Le­szavazott 1739. Ebből Zlinszkyre 1086, Szaczelláryra 653, s igy Zlinszky 433 szótöbbséggel győzött. A választásokról általánosságban szólva első sorban is felemlítjük, hogy ritkaság számba megy a választási krónikákban, hogy a választóknak oly nagy száma szavazott volna le, de e mellett oly sokat hivtak volna sürgős családi körülmények el a választás idejére. Másodsorban a külön­bözetek mindhárom kerületben oly arány­talanul és feltünőleg nagyok, mi ugyan­séget okoztak volna a jó pajtásnak azzal, ha fontos dolgaiba avatkoznak! Hiszen egy szegény újságírónak nagy dolog a házasság s bizony elég gondot adhat a sokféle intézkedés. Csak azt csodálták, hogy nem kért szabadságot. No de a mun­kabírása erre elég magyarázatot adott. — Hadd fontoskodjék az Öreg — gon­dolták a fiúk, — majd ha túl lesz a „ve­szélyen", ismét visszatér hozzájok . . . Tiz óra is elmúlt, mikor a többiek már munkába fogtak az asztaloknál. Tollak sercegése, ollók csattogása jelentette, hogy az éjjeli munka megindult s a közérdek lelkes katonái buzgón dolgoznak. Csak egy asztal állott gazdátlanul. Az a kicsiny fekete asztal, mely az ablak mellett állott s a melyen a legnagyobb szenzációk vetődtek papírra. A Boné Pista asztala állott árván, s a villamos körte tüzes fényét nem hintette rá ezúttal arra a magas homlokú, sápadt arcú ifjúra, ki lázasan szokott alatta dolgozni. Tizenegy óra és még mindig árván állt az~ asztal. A szerkesztő már idegesen kér­dezősködött Boné után, mikor az ajtó fel­pattant s kéziratot hozott egy hordár. — A Boné úr küldötte a kávéházból ezeket az Írásokat — jelentette a legény. — Nos ? — és ? kérdezi ä szerkesztő. — Mást nem mondott. — Bizonyára beteg lett a fiú — gon­dolták a kollégák, azért nem jön. csak ritkaság számba megy, s ami annál is inkább tűnik fel, mivel a késhegyre menő küzdelmeknél csak kis különbö­zetre volt kilátás. Majd felemlítjük még azt, hogy mindhá­rom kerületben sorshúzás folytán az ellen­zék kezdette meg a szavazást. Ha a választásokat megelőzött küzdel­meket nézzük, a kézen fekvő adatok két­ségtelenül igazolják, s ez mindhárom ke­rületre vonatkozik, hogy az ellenzék a végletekbe menő terrorizmust fejtett ki. Számos azon választók száma, kik, mint régi, lelkes szabadelvüpárti polgárok voltak ismeretesek, de nagy azok száma is, kik nem annyira országos, mint helyi politikai okokból, a szabadelvüpárti jelölt iránti sze­mélyes tekintetből, annak érdemeit mél­tatva állottak a szabadelvű párt zászlaja alá, de akiket az ellenzéknek a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetéséig menő megrögzött fanatizmusa, vagy visszatartott a szavazástól, vagy arra kényszeritette, hogy meggyőződése, avagy a fentiekből kifolyó akarata ellenére, az ellenzéki je­löltre adja le szavazatát. A személy és vagyonbiztonságot veszé­lyeztető terrorizmus a legcsunyábban nyi­latkozott meg az esztergomi kerületben. Tények, a bizonyítékok halmaza, a rend­őrségnél folyamatba tett eljárások igazol­ják, hogy mennyire ment az ellenzék erő­szakoskodása. A választást egy héttel megelőzőleg nem volt éj, hogy tucat számra ne verték volna be a szabadelvű párti jelöltet támogató szavazók ablakait, magának a jelöltnek ablakait. A szabad­elvű párti választók inzultusoknak, tettle­gességeknek, a legnagyobb és legocsmá­nyabb tiszteletlenségeknek ne lettek volna kitéve, de bizonyítékok vannak arra is, hogy azokra, de magára a jelöltre is kést rántottak. Utcán, fényes nappal, a szabadelvű vá­lasztókat, tekintet nélkül azok állása és foglalkozására, hazaárulóknak nevezték, sőt midőn már az ellenzék győzött, még akkor is folyton gyalázta az őt soha sem bántó ellenfelet. — Magát a je­löltet, midőn fogatán ment, kővel do­bálták meg, s kocsijának ablakait be­zúzták. Aki ismeri Freyt, tudja, hogy azzal a néppel, mely most nem átallotta őt gya­lázni, mennyi jót tett, méltán kérdez­heti, hogy miért bántak vele igy ? Egy jó szóért, puszta lelkesedésből ilyesmi Mult az idő, éjfélt is elütötte s az új­sághoz az utolsó kéziratokat adták le a munkatársak. Éjfél után, lapzárás előtt erős telefon csöngetés hallatszott a szobából. A rendőr­ségről szóltak. A szerkesztő füléhez teszi a kagylót. Csend. Még a Iélekzet sem hallatszik, csak érthetetlen vékony hangtöredékek törnek elő néha a telefonból. Vájjon mi törtéht ? Mindnyájan az üres asztal felé tekintettek ilyenkor Boné Pista szenzációja követke­zett mindig. A szerkesztő halványan teszi le-a kagy­lót s oda szól az egyik munkatárshoz : — Kérem, Kovács úr jöjjön ide, én nem tudom, jól értettem-e ? Kovács oda megy s szinte remegve te­szi a kagylót a füléhez. Néhány perc s a halotti csendet egy fájó sóhajtás követi. — Szent Isten ! — hangzik Kovács szava, — s mire a beszélgetés véget ér, a szerető kollégák, a máskor vidám, fiúk könnyezve borulnak egymásra. Boné Pista szivén lőtte magát és meghalt. —• „Eljegyzés." Kundi Sándor hírlap­író ma este jegyezte el a főváros egyik bájos hölgyét Bakonyi Ilonkát." Ez volt Boné Pista utolsó szenzációja. Fülöp Zsigmond. meg nem történhetett. Ezt csak az a fa­natizálásig menő terrorizmus szülhette, mely egész odáig ment, hogy az ellenkező véleményen levő választóknak még testi épsége, élete és vagyona ellen is tört, ha különben az erőszak célt nem ért. Mindezen elmondottakat nem rekriminá­lásképen hozzuk fel, csak jellemzéséül a történteknek. — r. hírek. Farsangi naptár. Február 1-én. A Kaszinó táncestélye saját helyisé­gében. „ 4-én Az esztergomi iparosifjak önképző egyesületének szinielőadással egybe­kötött táncestélye a Magyar Király­ban. „ 5-én. A kereskedő ifjak önképző egyesüle­tének műsorra! egybekötött táncesté­lye a Fürdőben. „ 11-én A helyőrség tisztikarának simphonia hangversenye a Fürdőben. „ 12-én. A kath. legényegyesület szinielőadás­sal egybekötött táncestélye a Für­dőben. v 15-én Szlavianszky orosz daltársulatának hangversenye a Fürdő vendéglőben. „ 18-án. Az esztergomi iparosok dalkörének zártkörű dalestélye a Háromszere­csenben. „ 25-én. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben. Március 7-én. A Kaszinó orfeum estélye saját he­lyiségében. — Névnapok. Niedermann Pál kir. ta­nácsos, főkáptalani központi ügyész, tár­sadalmunk népszerű és közkedvelt alakja f. hó 25-én tartotta névünnepét, kit igen sokan kerestek fel s halmozták el jó ki­vánatokkal. Bodor Károly kir. mérnök névünnepe tegnap volt, akit szintén so­kan kerestek fel a gratulánsok. — A Kaszinó táncestélye. A pénteki posta hordta széjjel a szélrózsa minden irányában az alábbi meghívót. „Meghívó. Az Esztergomi Kaszinó 1905. évi február hó 1-én (szerdán) saját helyiségeiben tánc­estélyt rendez, melyre kivül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja az El­nökség. Kezdete esti 9 órakor." Bár a rendezőbizottság már régen elhatározta, hogy február elsejére táncmulatságot ren­dez, mindamellett a meghívók kibocsáj­tásánál a közbejött választási aktus miatt késedelmeskedett, mi azonban az estély sikerének rovására nem hisszük, hogy lesz, mert a mulatság iránt, mely idei farsan­gunknak úgyszólván megnyitója, általános az érdeklődés. A rendezőség minden le­hetőt elkövet, hogy az siker dolgában fénypontja legyen farsangi mulatságaink­nak. Az estélyen két zenekar, a katonai és a cigány zenekar fog játszani. Emelni fogja az estély fényét, hogy a kaszinó elnöke Horváth Béla főispán családjával fog azon résztvenni. — Személyi hír. Dr. Rapcsák Imre váci püspöki orvos több napon át váro­sunkban időzött, kit Simor hercegprímás iránti kegyelet hozott városunkba, hogy az annak lelki üdvéért tartott gyászmisén részt vegyen. — Simor-reűUiem. Tegnap reggel 9 órakor boldogult Simor János hercegprí­más elhalálozásának évfordulóján, a Bazi­likában gyászistentisztelet volt. — Uj államtudor. Osztovics István f. hó 28-án avattatott fel az államtudományok tudorává. — Jégpályáról. Az állandó hideg folytán naponként mind többen keresik fel a tornaegyesület jégpályáját, mely a mel­lett, hogy naponként lesz gondozva, ön­tözve s igy tükör sima, teljes biztonságot nyújt a beszakadás veszélye ellen, e mellett még melegedők is állanak ren­delkezésre s a kényelemnek bizonyos nemével találkoznak a pályát látogatók. Ennek köszönhető, hogy dacára az elő­rehaladott szezonnak, évadjegyekre még mindég történtek előjegyzések. A rende­zendő jégünnepélyre e héten kezdődnek meg az előkészületek. Az általános érdek­lődésből ítélve, az ünnepély sikere már is biztosítva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom