Esztergom és Vidéke, 1905

1905-08-13 / 65.szám

bukott néhány osztályt, vagy eltá­volították az iskolákból. Nem tudjuk eléggé ajánlani a szü­lőknek, hogy gyermekeiknek a reális pályákat válasszák. Mig a tudomá­nyos pályák zsúfolva vannak, ad­dig itt szabad a tér, tehetségét ér­vényesítheti mindenki, s magának boldog jövőt alapithat. Miért ne le­hetnének nálunk is tanult iparosok, kereskedők vagy földművesek ? A műipar Magyarországban az utolsó stádiumban van, mert nincs szellem, mely azt cultiválja ; és ha elérkezik azon idő, mikor belátják az emberek, hogy tanult iparosokra van szüksége az országnak, bizo­nyára oly áramlat indul erre a pá­lyára, mely fényesen bizonyítani fogja rátermettségünket. De sajnos, még messze van az idő, mert az urhatnámság iránti vágy nagyon mélyen gyökeredzik ugy a szülők, mint a gyermekek szivében. Ennek nagyban előmozdítói a la­tin középiskolák Ott nem foglalkoz­nak reális tárgyakkal, nem nevelik az életnek az embereket, nem fej­lesztik ki bennük a lelki, a szellemi önállóságot, hanem szinte túlzott szigorral hajtják az ifjakat a dip­loma után. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy középiskoláink tulajdonképen gram­matikai börtönök, hol az ifjúságot 8 esztendőn át az írásművek elem­zésével, agyonmagyarázásával gyöt­rik. Fel kellene világosítani a zsenge ifjút, mikor még az alsóbb osztá­lyokat látogatja, hogy mily nehéz a megélhetés egyik vagy másik pá­lyán, ajánlani kellene neki az élet­hivatást, melyre tehetsége van, hi­szen csak a tanárnak van legtöbb alkalma megfigyelni. De a szegény gyermek, ki felnő a nélkül, hogy tudná, mi az élet, kezében érettségijével nem tud pá­Az egyik erős, tüzes, a másik gyenge és sápadt. — Körülbelül ugy vannak, mint mí — mondta mosolyogva a leány. Maga az erős és én a gyenge, a sápadt. A férfi csak bámulta mohón az eget, mintha először látott volna annyi fényes­séget. Bámulta mint valami érzelgős diákgye­rek, aki szerelmes. Egyszer eszébe jutott valami. — Mit gondol, édes, igaz az, amit a csillagokról mondanak, hogy ha valaki­nek a csillaga lehull, — meghal ? — Ostobaság — felelte a leány meg­győződve. — Hanem mehetnénk. — Ne, még ne menjünk — ellenezte a férfi, oda se tekintve a leányra. — Nézze, most az a rezgő fényű kö­zeledik ahhoz a nagyhoz, — — már majdnem egymás mellett vannak. Nézze, hogy rezeg, hogy sápad! — s a másik milyen fényes, tüzes! — Most mindjárt egybe — itt hirtelen el­akadt. A fényes csillag gyorsan merült el a sötétben, sziporkázó hosszú ivben. Egymásra esett tekintetük. A férfin hideg futott keresztül, önkén­telen felállott s a leánynak erősen meg­fogta a kezét. lyát választani, ingadozik jobbra­balra, tanácsot kér tapasztaltabbak­tól, s mikor ezek az ipart, keres­delmet, vagy földművelést ajánlják neki, megvetően utasítja el magától e pályákat, hiszen ő nem azért „érettségizett." Persze ilyen a beléol­tott szellem. Foglaljuk össze röviden az elmon­dottakat. A tudományos pályák túl­zsúfolva vannak, s érvényesülni eze­ken csupán az első classisu tehet­ségek képesek ; reális pályákon el­rémítő az üresség, hiányzik a szel­lem, az ész, mely azokat emelheti, előreviheti. Vegyük mintaképül a művelt nyugati államokat, akkor biztosan használni fogunk hazánk­nak és önmagunknak egyaránt. Sz. Villamos tűzjelző. Esztergom, augusztus 10. Sokat foglalkoztak a lapok a vil­lamos tűzjelző kérdésével, melynek behozatalát az agilis tűzoltóságunk régebb idő óta sürgeti. A tűzoltó­intézményünk, mely felszerelés dol­gában vetekedik az ország bármely vidékén levő hasonló intézménynyel, modern eszközei között kívánja látni és pedig indokoltan, ezt a ké­szüléket, amely hivatva van á mos­tani és kivált éjjeli időben tökélet­ten harang- és lövésjelzést pótolni. A kérdéssel már régebb idő óta foglalkoztak és hosszabb tárgyalá­sokat folytattak a póstavezetőséggel, majd a képviselőtestület előtt is tár­gyalták, de az ügy dűlőre nem ju­tott. Most a legutóbbi egyleti gyű­lésből kifolyólag ismét jól indokolt előterjesztéssel élt az egyesület a város tanácsához, mely előterjesztést alább ismertetünk s az ügybarátok megszivlelésébe ajánljuk. Az előterjesztés szószerinti szö­vege a következő: A f. év 2516/905. szám alatt kiadott felhívás folytán midőn bejelentjük, hogy az a mód, amelyet a m. kir. posta és táviró igazgatóság városunk éjjeli tűzjel­zése kérdésének megoldásául ajánl, nem A fehér, baba arcú leány remegve si­mult hozzá és szerelmesen. Oda fönn a sok-sok világ között pe­dig a sápadt halovány csillag tovább rezgett egymagában, szürkés, fakult fénnyel . . . Csendes nyári alkonyatkor elnézem az eget magas kárpitjával ragyogó csilla­gaival. Nézem, mint bukik elő egy-egy rezgő fényű fehér pont azon a végtelen nagy sötét karimán, mint rajzik szinte szürkés fényével az a sok sok apró kis csillag, mely a tejutat ragyogja ki szép hosszú sávban. Rám hajtja csendesen susogó árnyát az eperfa s ugy érzem ilyenkor, mintha tarka pillangók szivárványos fényben, apró ivekben csapdosnának körülöttem, mintha szerelemtől, bájtól ragyogna min­den s mintha lelkemnek húrján átrezegne valami csodás, harmonikus zene, valami elringató, édes . ... És a vaksetéten keresztül a csillagok birodalmából rezgő fényű sápadt fehérség tűz le arcomra, szomorú, fakó ragyogás­sal .. . Fülöp Zsigmond. kielégítő és nem megfelelő, tisztelettel kérjük a tekintetes Tanácsot méltóztassék a város képviselőtestületéhez ujabb ja­vaslatot tenni az iránt, hogy az általunk 43/905 sz. alatt benyújtott előterjesztés­ben körül irt önálló tűzjelző telephon ügye újra napirendre tűzessék és annak elkészítése az iratoknál fekvő kidolgozott tervek, továbbá az idevonatkozó pénz­ügyi bizottsági javaslat elfogadásával sür­gősen elrendeltessék. A m. kir. posta- és táviróigazgatóság — mint az iratoknál fekvő levelezésekből kitűnik — első iz­ben az éjjeli tűzjelzést 15 állomásra megoldhatónak jelentette ki és pedig mű­szaki vélemény alapján kapcsoló zsinó­rok segélyével 200 korona költség kere­tében. Ekkor a 9/904. kgy. sz. rendelke­zés értelmében a tekintetes tanács megke­reste a most emiitett igazgatóságot, hogy az éjjeli kapcsolást a magy. kir. távbe­szélő esztergomi állomáson rendeztesse be az általa ajánlott módon. Az igazga­tóság — mint ez a legutóbbi 514. sz. a. kelt leveléből kitűnik — erre nézve a kisérletet megejtette és ekkor kiderült, hogy éjjelenként több mint 3—4 állomást egybekapcsolni nem lehet, mert ha több köttetnék össze, a villamos áram any­nyira meggyengül, hogy a készülékek csengőit működésbe nem hozhatja. A most emiitett válaszból kiderül az is, hogy amig a tárgyalás kezdetén a 15 kapcsolásra com.binált éjjeli összekötte­tés műszaki szerkezetének előállítása 200 korona keretében megvalósíthatónak je­leztetett, a végső válaszban emiitett 3—4 állomás kapcsolását biztosító és még csak a jövőben szerkesztendő gépezet előállí­tásához 600 koronára van szükség. A közérdek szempontjából végre is mind­egy akár 200, akár 600 koronát ákloz a nemes város, de szintén a közérdeket tekintve nem mindegy, hogy ily szerény befektetés is hiábavalónak mutatkozik ak­kor, midőn a most fennálló és sürgős or­voslást igénylő állapoton mivel nem se­gít. Hangoztatnunk kell ennek kap­csolatában azt, hogy tulajdonképen épen ott volnánk a postaigazgatóság által ajánlott móddal, ahol ma vagyunk, mert a helybeli távbeszélő állomás egy-két ál­lomásunkat éjjelre most is összekötteti, ámde csak ugy, hogy egy-egy állomás beszélhet egymással és egy állomásról a többit egyidőben felhívni nem lehet. Ily körülmények között a 600 koronás befektetéssel az éjjeli és az általános tűz­jelzésen segítve nem lesz, mi végből vissza kell térnünk az általunk javasolt régi tervre, mert csakis ettől remélhetjük a közvagyon állandó biztonságát! Az első iratokban bőven kifejtetvén azon in.­dokok, amJyek az önálló tűzjelző telep­hon létesítését követelik és igy azokat újból felhozni szükségtelennek tartván, csak azt emiitjük föl, hogy amig a város közönsége tapasztalhatja, hogy a nappali tüzekhez készenlétünk és önkéntes csa­patunk pár perez alatt mindenkor kivo­nul, addig az éjjeli tüzekhez a legjobb akarattal sem siethetünk pillanatnyi gyor­saság mellett, mert városunk domborzati viszonyai és őrhely hiánya miatt gyorsan közvetítő jelzőkészülék nélkül ez lehetet­len. Méltóztatik közvetlenül tapasztalni, hogy a tűzbiztonság érdekében hozott áldoza­tok viszontszolgálata fejében egyesüle­tünk lelkes készséggel áll harcba az ele­mekkel, ha tehát egyesületünk hivatásá­nak és vállalt feladatának minden módon eleget kivan tenni s ebbeli buzgalmának elismert jeleit adja, ugy méltányos, a közérdek szempontjából pedig egyenesen igazságos dolog a még hiányzó műkö­dési feltételt részére biztosítani. Midőn tehát újból esedezünk, hogy ezen fontos kérdést a tek. képviselőtes­tület előtt érdeméhez méltán újból előter­jeszteni méltóztassék, vagyunk stb. HIREK. — A király születés napja A király születés napját folyó hó 18-án a hagyo­mányos T ünnepi istentiszteletekkel fogja megülni az esztergomi közönség. E na­pon d. e. 9 órakor ünnepi mise lesz a belvárosi templomban, amelyen a kegy­úri város hatóságai testületieg részt vesznek. Ugyanezen napon és órában a Bazilikában is ünnepi istentisztelet lesz. — Szent István napja. Szent István első nagy királyunk emléknapjának méltó meg­ünneplése iránt, mint lapunkban többszöi megemlékeztünk, nagyarányú mozgalmat indított a Nemzeti Szövetség. Folytak is az előkészületek ez ügyben, bizottságok is küldettek ki, de látható eredmény máig sincs. Igy csak a hagyományos ünnepi istentiszteletet tartják meg 20-án d. e. 9 órakor a Bazilikában, melyre való meghí­vókat már szétküldte az érseki helynök. — A hercegprímás itthon. Mint értesü­lünk, Vaszary Kolos hercegprímás folyó hó 21-én székvárosába érkezik s körülbe­lül 3 hónapig fog székhelyén tartóz­kodni. — Személyi hirek. Vimrner Imre pol­gármester folyó hó 16 án érkezik haza a szliácsi fürdőből és a következő nap át­veszi a hivatala vezetését. — Pulay Géza komáromi kir. törvényszéki elnök napok­ban kezdette meg szabadságát. A törvény­szék vezetését távolléte idejére Hegy­meghy László kir. törvényszéki biró vette át. — Dr. Palkovich Jenő ügyvéd temetése . hó 10-én reggel 8 órakor ment végbe a szt. györgymezei sírkertben. A köztisz­teletben és szeretetben álló ügyvédet nagy közönség kisérte utolsó útjára, mely iga­zolta azt a nagy részvétet, melyet korai elhunyta városszerte keltett. — A Szent-Anna zárda főnöknőjét Kar­say Evangélista tanárnőt a tartományi fő­nöknő a szatmári központba rendelte, mig az itteni iskolák igazgatójává Brauner Hen­rika nővért nevezte ki. — Katonai Szemle. Vínzor Antal al­tábornagy hadosztályparancsnok, kinek divíziójába a 76. gyalogezred is tartozik csütörtökön városunkba érkezett és szem­lét tartott a 76. gyalogezred fölött. — Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága a dr. Csernoch János és társai bizottsági tagok által a nemzeti ellenállás tárgyában beadott indítvány és egyéb sür­gős természetű ügyek elintézése végett csütörtökön d. e. rendkívüli gyűlést tartott. A tárgysorozat 19 pontból állt, mindazál­tal a közgyűlés elég hamar véget ért. A vármegye főispánja mint elnök a gyűlés megnyitása előtt meleg szavakkal paren­tálta el a bizottság két tagját: Boltizár Jó­zsef püspök, érseki helytartót és Palkovics Jenő dr. tb. főügyészt. Boltizár József em­lékét az elnök indítványára jkönyvileg megörökítették. Azután előterjesztette az elnök, hogy indokoltnak találná, ha a tárgysorozat 1. pontja, t. i a miniszterel­nök leirata, melyben a kormányra lépést tudatja, továbbá a 158. pont: Csernoch János inditványa a nemzeti ellenállás tár­gyában, továbbá 178— 183. pontok a társ­vármegyék hasontárgyú átiratai együtt tár­gyaltassanak. Az indítványt a közgyűlés elfogadta. Csernoch János dr. indítványát Szabó Mihály főjegyző olvasta föl és is­mertette az állandó választmány javaslatát, mely az indítványnak azt a részét, hogy a kormányt nem támogatja, a meg nem szavazott adók és újoncok beszolgáltatá­sát megtagadja és 21 tagú önvédelmi bi­zottságot küld ki, elfogadja, ellenben ah­hoz, hogy az önként fizetett adók be ne szolgáltatassanak az állampénztárba és az önként jelentkező újoncok ne állíttassa­nak, hozzá nem járul. Az indítvány fölött hosszabb vita keletkezett. Előbb Helc An­tal dr. vette pártolásba erős szónoki hév-

Next

/
Oldalképek
Tartalom