Esztergom és Vidéke, 1905

1905-08-13 / 65.szám

bukott néhány osztályt, vagy eltávolították az iskolákból. Nem tudjuk eléggé ajánlani a szülőknek, hogy gyermekeiknek a reális pályákat válasszák. Mig a tudományos pályák zsúfolva vannak, addig itt szabad a tér, tehetségét érvényesítheti mindenki, s magának boldog jövőt alapithat. Miért ne lehetnének nálunk is tanult iparosok, kereskedők vagy földművesek ? A műipar Magyarországban az utolsó stádiumban van, mert nincs szellem, mely azt cultiválja ; és ha elérkezik azon idő, mikor belátják az emberek, hogy tanult iparosokra van szüksége az országnak, bizonyára oly áramlat indul erre a pályára, mely fényesen bizonyítani fogja rátermettségünket. De sajnos, még messze van az idő, mert az urhatnámság iránti vágy nagyon mélyen gyökeredzik ugy a szülők, mint a gyermekek szivében. Ennek nagyban előmozdítói a latin középiskolák Ott nem foglalkoznak reális tárgyakkal, nem nevelik az életnek az embereket, nem fejlesztik ki bennük a lelki, a szellemi önállóságot, hanem szinte túlzott szigorral hajtják az ifjakat a diploma után. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy középiskoláink tulajdonképen grammatikai börtönök, hol az ifjúságot 8 esztendőn át az írásművek elemzésével, agyonmagyarázásával gyötrik. Fel kellene világosítani a zsenge ifjút, mikor még az alsóbb osztályokat látogatja, hogy mily nehéz a megélhetés egyik vagy másik pályán, ajánlani kellene neki az élethivatást, melyre tehetsége van, hiszen csak a tanárnak van legtöbb alkalma megfigyelni. De a szegény gyermek, ki felnő a nélkül, hogy tudná, mi az élet, kezében érettségijével nem tud páAz egyik erős, tüzes, a másik gyenge és sápadt. — Körülbelül ugy vannak, mint mí — mondta mosolyogva a leány. Maga az erős és én a gyenge, a sápadt. A férfi csak bámulta mohón az eget, mintha először látott volna annyi fényességet. Bámulta mint valami érzelgős diákgyerek, aki szerelmes. Egyszer eszébe jutott valami. — Mit gondol, édes, igaz az, amit a csillagokról mondanak, hogy ha valakinek a csillaga lehull, — meghal ? — Ostobaság — felelte a leány meggyőződve. — Hanem mehetnénk. — Ne, még ne menjünk — ellenezte a férfi, oda se tekintve a leányra. — Nézze, most az a rezgő fényű közeledik ahhoz a nagyhoz, — — már majdnem egymás mellett vannak. Nézze, hogy rezeg, hogy sápad! — s a másik milyen fényes, tüzes! — Most mindjárt egybe — itt hirtelen elakadt. A fényes csillag gyorsan merült el a sötétben, sziporkázó hosszú ivben. Egymásra esett tekintetük. A férfin hideg futott keresztül, önkéntelen felállott s a leánynak erősen megfogta a kezét. lyát választani, ingadozik jobbrabalra, tanácsot kér tapasztaltabbaktól, s mikor ezek az ipart, keresdelmet, vagy földművelést ajánlják neki, megvetően utasítja el magától e pályákat, hiszen ő nem azért „érettségizett." Persze ilyen a beléoltott szellem. Foglaljuk össze röviden az elmondottakat. A tudományos pályák túlzsúfolva vannak, s érvényesülni ezeken csupán az első classisu tehetségek képesek ; reális pályákon elrémítő az üresség, hiányzik a szellem, az ész, mely azokat emelheti, előreviheti. Vegyük mintaképül a művelt nyugati államokat, akkor biztosan használni fogunk hazánknak és önmagunknak egyaránt. Sz. Villamos tűzjelző. Esztergom, augusztus 10. Sokat foglalkoztak a lapok a villamos tűzjelző kérdésével, melynek behozatalát az agilis tűzoltóságunk régebb idő óta sürgeti. A tűzoltóintézményünk, mely felszerelés dolgában vetekedik az ország bármely vidékén levő hasonló intézménynyel, modern eszközei között kívánja látni és pedig indokoltan, ezt a készüléket, amely hivatva van á mostani és kivált éjjeli időben tökéletten harang- és lövésjelzést pótolni. A kérdéssel már régebb idő óta foglalkoztak és hosszabb tárgyalásokat folytattak a póstavezetőséggel, majd a képviselőtestület előtt is tárgyalták, de az ügy dűlőre nem jutott. Most a legutóbbi egyleti gyűlésből kifolyólag ismét jól indokolt előterjesztéssel élt az egyesület a város tanácsához, mely előterjesztést alább ismertetünk s az ügybarátok megszivlelésébe ajánljuk. Az előterjesztés szószerinti szövege a következő: A f. év 2516/905. szám alatt kiadott felhívás folytán midőn bejelentjük, hogy az a mód, amelyet a m. kir. posta és táviró igazgatóság városunk éjjeli tűzjelzése kérdésének megoldásául ajánl, nem A fehér, baba arcú leány remegve simult hozzá és szerelmesen. Oda fönn a sok-sok világ között pedig a sápadt halovány csillag tovább rezgett egymagában, szürkés, fakult fénnyel . . . Csendes nyári alkonyatkor elnézem az eget magas kárpitjával ragyogó csillagaival. Nézem, mint bukik elő egy-egy rezgő fényű fehér pont azon a végtelen nagy sötét karimán, mint rajzik szinte szürkés fényével az a sok sok apró kis csillag, mely a tejutat ragyogja ki szép hosszú sávban. Rám hajtja csendesen susogó árnyát az eperfa s ugy érzem ilyenkor, mintha tarka pillangók szivárványos fényben, apró ivekben csapdosnának körülöttem, mintha szerelemtől, bájtól ragyogna minden s mintha lelkemnek húrján átrezegne valami csodás, harmonikus zene, valami elringató, édes . ... És a vaksetéten keresztül a csillagok birodalmából rezgő fényű sápadt fehérség tűz le arcomra, szomorú, fakó ragyogással .. . Fülöp Zsigmond. kielégítő és nem megfelelő, tisztelettel kérjük a tekintetes Tanácsot méltóztassék a város képviselőtestületéhez ujabb javaslatot tenni az iránt, hogy az általunk 43/905 sz. alatt benyújtott előterjesztésben körül irt önálló tűzjelző telephon ügye újra napirendre tűzessék és annak elkészítése az iratoknál fekvő kidolgozott tervek, továbbá az idevonatkozó pénzügyi bizottsági javaslat elfogadásával sürgősen elrendeltessék. A m. kir. posta- és táviróigazgatóság — mint az iratoknál fekvő levelezésekből kitűnik — első izben az éjjeli tűzjelzést 15 állomásra megoldhatónak jelentette ki és pedig műszaki vélemény alapján kapcsoló zsinórok segélyével 200 korona költség keretében. Ekkor a 9/904. kgy. sz. rendelkezés értelmében a tekintetes tanács megkereste a most emiitett igazgatóságot, hogy az éjjeli kapcsolást a magy. kir. távbeszélő esztergomi állomáson rendeztesse be az általa ajánlott módon. Az igazgatóság — mint ez a legutóbbi 514. sz. a. kelt leveléből kitűnik — erre nézve a kisérletet megejtette és ekkor kiderült, hogy éjjelenként több mint 3—4 állomást egybekapcsolni nem lehet, mert ha több köttetnék össze, a villamos áram anynyira meggyengül, hogy a készülékek csengőit működésbe nem hozhatja. A most emiitett válaszból kiderül az is, hogy amig a tárgyalás kezdetén a 15 kapcsolásra com.binált éjjeli összeköttetés műszaki szerkezetének előállítása 200 korona keretében megvalósíthatónak jeleztetett, a végső válaszban emiitett 3—4 állomás kapcsolását biztosító és még csak a jövőben szerkesztendő gépezet előállításához 600 koronára van szükség. A közérdek szempontjából végre is mindegy akár 200, akár 600 koronát ákloz a nemes város, de szintén a közérdeket tekintve nem mindegy, hogy ily szerény befektetés is hiábavalónak mutatkozik akkor, midőn a most fennálló és sürgős orvoslást igénylő állapoton mivel nem segít. Hangoztatnunk kell ennek kapcsolatában azt, hogy tulajdonképen épen ott volnánk a postaigazgatóság által ajánlott móddal, ahol ma vagyunk, mert a helybeli távbeszélő állomás egy-két állomásunkat éjjelre most is összekötteti, ámde csak ugy, hogy egy-egy állomás beszélhet egymással és egy állomásról a többit egyidőben felhívni nem lehet. Ily körülmények között a 600 koronás befektetéssel az éjjeli és az általános tűzjelzésen segítve nem lesz, mi végből vissza kell térnünk az általunk javasolt régi tervre, mert csakis ettől remélhetjük a közvagyon állandó biztonságát! Az első iratokban bőven kifejtetvén azon in.dokok, amJyek az önálló tűzjelző telephon létesítését követelik és igy azokat újból felhozni szükségtelennek tartván, csak azt emiitjük föl, hogy amig a város közönsége tapasztalhatja, hogy a nappali tüzekhez készenlétünk és önkéntes csapatunk pár perez alatt mindenkor kivonul, addig az éjjeli tüzekhez a legjobb akarattal sem siethetünk pillanatnyi gyorsaság mellett, mert városunk domborzati viszonyai és őrhely hiánya miatt gyorsan közvetítő jelzőkészülék nélkül ez lehetetlen. Méltóztatik közvetlenül tapasztalni, hogy a tűzbiztonság érdekében hozott áldozatok viszontszolgálata fejében egyesületünk lelkes készséggel áll harcba az elemekkel, ha tehát egyesületünk hivatásának és vállalt feladatának minden módon eleget kivan tenni s ebbeli buzgalmának elismert jeleit adja, ugy méltányos, a közérdek szempontjából pedig egyenesen igazságos dolog a még hiányzó működési feltételt részére biztosítani. Midőn tehát újból esedezünk, hogy ezen fontos kérdést a tek. képviselőtestület előtt érdeméhez méltán újból előterjeszteni méltóztassék, vagyunk stb. HIREK. — A király születés napja A király születés napját folyó hó 18-án a hagyományos T ünnepi istentiszteletekkel fogja megülni az esztergomi közönség. E napon d. e. 9 órakor ünnepi mise lesz a belvárosi templomban, amelyen a kegyúri város hatóságai testületieg részt vesznek. Ugyanezen napon és órában a Bazilikában is ünnepi istentisztelet lesz. — Szent István napja. Szent István első nagy királyunk emléknapjának méltó megünneplése iránt, mint lapunkban többszöi megemlékeztünk, nagyarányú mozgalmat indított a Nemzeti Szövetség. Folytak is az előkészületek ez ügyben, bizottságok is küldettek ki, de látható eredmény máig sincs. Igy csak a hagyományos ünnepi istentiszteletet tartják meg 20-án d. e. 9 órakor a Bazilikában, melyre való meghívókat már szétküldte az érseki helynök. — A hercegprímás itthon. Mint értesülünk, Vaszary Kolos hercegprímás folyó hó 21-én székvárosába érkezik s körülbelül 3 hónapig fog székhelyén tartózkodni. — Személyi hirek. Vimrner Imre polgármester folyó hó 16 án érkezik haza a szliácsi fürdőből és a következő nap átveszi a hivatala vezetését. — Pulay Géza komáromi kir. törvényszéki elnök napokban kezdette meg szabadságát. A törvényszék vezetését távolléte idejére Hegymeghy László kir. törvényszéki biró vette át. — Dr. Palkovich Jenő ügyvéd temetése . hó 10-én reggel 8 órakor ment végbe a szt. györgymezei sírkertben. A köztiszteletben és szeretetben álló ügyvédet nagy közönség kisérte utolsó útjára, mely igazolta azt a nagy részvétet, melyet korai elhunyta városszerte keltett. — A Szent-Anna zárda főnöknőjét Karsay Evangélista tanárnőt a tartományi főnöknő a szatmári központba rendelte, mig az itteni iskolák igazgatójává Brauner Henrika nővért nevezte ki. — Katonai Szemle. Vínzor Antal altábornagy hadosztályparancsnok, kinek divíziójába a 76. gyalogezred is tartozik csütörtökön városunkba érkezett és szemlét tartott a 76. gyalogezred fölött. — Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága a dr. Csernoch János és társai bizottsági tagok által a nemzeti ellenállás tárgyában beadott indítvány és egyéb sürgős természetű ügyek elintézése végett csütörtökön d. e. rendkívüli gyűlést tartott. A tárgysorozat 19 pontból állt, mindazáltal a közgyűlés elég hamar véget ért. A vármegye főispánja mint elnök a gyűlés megnyitása előtt meleg szavakkal parentálta el a bizottság két tagját: Boltizár József püspök, érseki helytartót és Palkovics Jenő dr. tb. főügyészt. Boltizár József emlékét az elnök indítványára jkönyvileg megörökítették. Azután előterjesztette az elnök, hogy indokoltnak találná, ha a tárgysorozat 1. pontja, t. i a miniszterelnök leirata, melyben a kormányra lépést tudatja, továbbá a 158. pont: Csernoch János inditványa a nemzeti ellenállás tárgyában, továbbá 178— 183. pontok a társvármegyék hasontárgyú átiratai együtt tárgyaltassanak. Az indítványt a közgyűlés elfogadta. Csernoch János dr. indítványát Szabó Mihály főjegyző olvasta föl és ismertette az állandó választmány javaslatát, mely az indítványnak azt a részét, hogy a kormányt nem támogatja, a meg nem szavazott adók és újoncok beszolgáltatását megtagadja és 21 tagú önvédelmi bizottságot küld ki, elfogadja, ellenben ahhoz, hogy az önként fizetett adók be ne szolgáltatassanak az állampénztárba és az önként jelentkező újoncok ne állíttassanak, hozzá nem járul. Az indítvány fölött hosszabb vita keletkezett. Előbb Helc Antal dr. vette pártolásba erős szónoki hév-