Esztergom és Vidéke, 1905

1905-06-25 / 51.szám

gének hasznot hajtó üzleti szelleme vezette, hanem az: hogy ha kell, áldozatok árán is, javítva a túl oldallali összeköttetésen, az idegen forgalom emeltessék. Evek során át a társulat anyagi gondokkal küzdött, s ez érlelte meg benne azt az elhatározást, hogy valódi célja mellett az üzleti szellemet is kezdette kultiválni, mit az önfentartás sugallt, s ennek volt következménye a hidvám, az érseki fűrészgép bérlete, itt-ott kisebb méretű szállítási vállalat, majd a Kovács pataki nyaraló telep, mely utóbb emiitett csak annyiban volt üzleti jellegű, hogy villa telkek parcellázásával és eladásával volt kapcsolatos, mi azonban csak ideiglenes jellegű volt, t. i. mig a telkek elkelnek, mig ami ebből állandóvá vált, a forgalom és pedig az idegen forgalom létesítése és fokozása volt. Kétségtelenül a társulat vezetőségének érdeme, hogy a Kovács patak ma már ismert, sőt kedvelt kiránduló és nyaraló helyévé kezd válni a fővárosnak, úgy, mint nekünk esztergomiaknak, s igy mig a helyi forgalom a társulat érdekeit szolgálja, a vidéki forgalom a város érdekeit, az idegen forgalmat növeli. Ne értsen félre se a társulat, se más azok miatt, miket alább felhozok, mert soraim csak a társulat mint ilyen, s a köz iránti jó indulat vezérli, melyet épp annak érdekében láttam helyén valónak nyilvánosan, a sajtó utján diskussió tárgyává tenni. A társulatnak a túloldali vasút vonallal való olcsó, gyors és kényelmes összeköttetés létesítésén kivül célja a helyi forgalom emelése és a nyaraló telepnek ugy is, mint kiránduló helynek minél nagyobb látogatottsága. Hogy mindez elérhető legyen, kell, hogy főtörekvése a társulatnak az legyen, miszerént az ott tartózkodást kellemessé, vonzóvá, népszerűvé tegye, aminek elsőrendű kelléke az olcsó közlekedés, második pedig, hogy a kirándulók adja: minden máskép lesz a főszezonban ! Az ételadagok naponkint változnak ; minél többen leszünk, annál higabb lesz a reggeli kávé, meg a leves s annál vékonyabbak a kenyér szeletek. Itt, ahol úgyszóllván minden lépésre egy-egy zuhatagba botlik az ember, tehát a villamvilágitáshoz hajtóerő teljesen ingyen van, az igazgatóság borszeszgázlámpákat éget a közös termekben s a vendégszobákban még mindig gyertya járja (a 10 kr). A körülmények sajnos összejátszása következtéban szabadságidőmből július 1-éig csak egy hónapot vehettem igénybe. Erdekemben állott tehát, hogy mielőbb megkezdhessem a nekem egyedül üdvözítő vizgyógymódot. De bár az előévad május 15-én kezdődik, még június 1-én orvos nem volt a fürdőben s a vizvezeték, mely a gyógyintézetet ellátja még javítás alatt állván, néhány neurasthenias kollégámmal együtt reménytelenül néztünk a jövendő elé. A fürdetőmester is csak június 7-én érkezett. Végre ugyanezen napon beérkezett az orvos is, de nem a prospektusban hirdetett fürdő orvos, hanem egy jó öreg bácsi, aki immár néhány decennium óta eredménytelenül várja azt az időjárást, a mely valami tartósabb betegséget hoz majd az elpusztithatlan egészségű iglói benszülöttek nyakára. Ennek a bácsinak a tudományát kétségbevonni ugyan se okom se jogom, de végre sem ő volt az, akiben bizva épen Igló füredet választotmérsékelt áru italokat és ételeket kapjanak. Ami a csavar-gőzös viteldijait illeti, azok • ára eléggé mérsékelt, van azonban a menetrendben egy anomália, mely úgy a közönség, mint a társulat érdekeinek ellene van. Ugyanis a VI. és VIII. menet délután 6 és esti 9 órakor feltételes, mely csak akkor érvényesíthető, ha 20 oly kiránduló van, ki a jegyet oda és vissza megváltotta, vagyis, ezek nem füzet, avagy idény, hanem váltott jeggyel veszik igénybe a csavargőzöst, mely 20 jegynek ára I. oszt. számítva 10 kor., vagyis ennyiért teszj a csavargőzös külön menetet, mig a megrendelt külön menet ára esti 10 óráig 20 kon, azontúl 30 korona. Kérdem miért kerül mégegyszer annyiba, sőt többe a külön menet, mint a 20 kiránduló kívánságára érvényesített feltételes menet ? A feltételes, avagy külön menetet leginkább akkor veszik igénybe, ha társas kirándulás, mulatság van a Kovács-pataknál és akkor is csak inkább az éjeli órákban, minek szüksége ugy szokott előállani, hogy kirándulások, mulatságok alkalmával mindenki lehetőleg kihasználni igyekszik az esti órák keheméit. Méltányos és a társulat érdekében álló, hogy az utolsó menet tömegesebb kirándulások, mulatságok alkalmával legalább is 11 órára tolassék ki, mert hisz a társulat azzal nem vészit, hogy a csavargőzös 10 avagy 11 órakor indul-e vissza, tüzelő anyag addig nem kell, ami pedig a tűz élesztésére szükséges, vajmi kevés. Az a közönség, mely lenn marad, fogyaszt, mi közvetlen "a bérlővendéglős, de közvetve a társulat érdekeit is mozdítja elő, mivel annál kedvezőbb feltételek mellett kap a társulat bérlőt, mennél biztosabb annak exestentiája, de viszont a kirándulók annál gyakrabban keresik fel a helyet, mennél kellemesebbé, jutányosabbá teszi a társulat nekik az ottlétet. A 11 óra utáni külön menettől, ám szedjen a társulat dijat, de ne legyen az 20, a vagy 30 korona, hanem legyen egy oly összeg, mely fedezi a tényleges kiadást, s valamelyes mérsékelt külön díjazást juttat a személyzetnek. Ámbár a tiz óra utáni díjtalan menetet, a bérlőnek volna leginkább érdeke kieszközölni. Áttérve már most az ételek és italokra, általános a panasz az ételek árának magassága miatt. Téved az a bérlő, ha azt hiszi, hogy magas árak mellett többet keres. Ellenkezőleg, csak elriasztja vendégeit, főleg ha még hozzá a fizetésnél a vendég zsebére oly számadási tévedések adják elő magukat, mint a milyenekről a panaszok szólanak. Ezen segíteni úgy a bérlőnek, mint a társulatnak érdeke. Nem tudom a bérlő jövedelmének szaporítása e a célja annak az újításnak, hogy társas kirándulások, mulatságok alkalmával cukrász künn nincs. Fagylalt, jegeskávé, cukrász sütemény nem kapható. Van ugyan sütemény, melynek polgári ára 6 fillér, de ezt 16 fillérért mérik. Hát ez hallatlan valami. A férfiak fagylalt, jegeskávé süteményben nem csinálnak nagy kárt, mig a nőket hasztalan állítját azon kényszer helyzet elé, hogy sört, bort igyanak. És. az uj intézkedés nagy figyelmetlenség a nők iránt, kiknek ott létét ezen újítás kellemessé bizonnyára nem teszi. De, ha ez az intézkedés a bérlőre való tekintettel történt, hát tartson, készítsen ő fagylaltot, jegeskávét, stb. Számos fajtája a kisebb, nagyobb panaszoknak hallható, melyek felsorolását egyelőre azon reményben mellőzöm, hogy a társulat igyekezni fog mielőtt megszüntetni azokat a visszás állapotokat, melyek úgy a kies kiránduló helyet látogatóknak, mint a társulatnak érdekeivel ellentétben vannak. Lebegjen a társulat előtt az, hogy a Kovács pataknak emelésével, népszerűvé tételével a városnak szolgálatot tegyen. Egy kiránduló. A főgimnázium segítő-egyesületének közgyűlése. A főgimnázium segitőegyesülete e hó 21-én tartotta évi rendes közgyűlését a főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt. Miután az elnöklő igazgató üdvözölte a szép számmal egybegyűlt tagokat, a titkár előterjesztette a számvizsgálók jelentését, melyben a további felelőség alól való felmentésüket kérték. Ennek megadása után az igazgató megható szavakkal emlékezett meg az egyesület elhunyt elnökéről, Boltizár József püspökről és az egyesületnek ugyancsak elhunyt ügyészéről, Pongrác Zsigmond ügyvédről, akiknek emlékét és érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg is megörökítette. Ezután következett az igazgató jelentése a segitő egyesületnek 1904/5. évi működéséről, mely szerint az igazgató választmány az év folyamán 3 ülést tartott, melyek elsején pénztárost, titkárt és két számvizsgálót választott: pénztárosnak dr. Bárdos Rémig, titkárnak Wohlmuth József tanárokat, számvizsgálóknak, Reviczky Gábor és Rudolf Mihály urakat. Ugyanezen alkalommal előirányzatot készített az év remélhető bevételeiről és előrelátható kiadásairól. A két első ülésnek különben segélyezés, a harmadiknak számvizsgálás volt a főtárgya. A jelentés szerint segélyben részesült első izben 32 tanuló, másodízben 45. A segélyezés ruhaneműekben történt. Szétosztatott 5 téli kabát, 55 kis kabát, 60 nadrág, 6 mellény, 25 pár cipő és 1 kalap. Áttérve az egyesület vagyoni állapotának ismertetésére, felemiitette, hogy az egyesület öszbevétele 2086 kor. 15 fillér, mig a kiadás 1467 kor. 97 fillér volt, melyből tanulók segélyezésére 1386 kor. 20 fillér fordíttatott. Az egyesület vagyona, mely 1904. évi július 1 én 32748 kor. 23 fillér volt, 1905. július 1-én 33502 kor. 35 fillér. A tagok létszáma az elmúlt egyesületi évben, mely az 5. évi cyclusnak 4-ik éve, a következő volt, 114 alapitó, 85 rendes, és 15 pártoló. Az igazgatói jelentés ezután a tanulók nevében a mélyen érzett hála jeléül köszönetet mondott az egyesületet támogatott összes jótevőknek, a tagoknak, s rülmény, hogy ugyanekkor egy álmatlanságban szenvedő, súlyos beteg is tartózkodott a vendéglőépületekben. A közös étteremben folyott le a vig lakoma, mely belenyúlt a hajnalba ; persze, more patrio, volt koszt és éneklés bőven, folyott az vinkó, ittak az urak és cigányok, mint a szivacs s eláztak olyan alaposan, hogy reggelre, igazgatói legale testimonium mellett, széles jó kedvükben az étterem ablakait is beverték. De azért minden fürdő épületen szorul szóra ez olvasható: „ A t. "c. fürdővendégek tisztelettel felkéretnek, miszerint az épületben a bennlakók nyugalmára figyelemmel lenni szíveskedjenek és hogy a folyosók csendje este 9 óra után és reggel 7 óra előtt meg ne zavartassék." De azért mégis csak édes az a sok bérc, haragos a fenyőfák örökzöldje, titokzatos az erdők csendje, balzsamos a levegő, bársonyos a rét, kristályos a sok kanyargó patak, fenséges a nyugalmat, gyógyulást adó örök természet. E mesterművet nem képes tönkretenni, még az iglófüredi részvénytársaság sem s a rigófütty, meg a fülemile térzenéje a nagy Isten által kottára szedett olyan remekmű, melytől feledve lesz minden lelkiszegénység, minden csalafinta, minden kapzsiság. B. Szabó Mihály tam volna üdülésem sgyógyulásom szinteréül. A fürdőben az előévadban térzene nincsen ; ennek dacára az élelmes igazgatóság a zenedijat a hetiszámlába lelkiismeretesen beirja s irgalmatlanul beszedi. Valószínűleg úgy okoskodik, hogy a kakukszó is, meg a fülemiledal is valami; —pedig ezt a jó Isten adta azoknak a szép erdőknek, nem a fürdő igazgatóság. Biliárdasztal az egész fürdőtelepen nincsen. A prospektusban hirdetett tornaeszközöket egy sánta korlát s egy rozoga nyújtó képviseli, mindkettő a szabad ég alatt, jó kemény tört kavicsos földben elhelyezve. A prospektus szerint könyvtár is áll a közönség rendelkezésére. Ezt azonban a bazáros (a fürdőhelybeli mindentárusitó) kezeli. Igen ám; de ma, a mikor e sorokat irom: június 20-án a bazáros még nincs itt, a boltja zárva van, tehát aki érdekes regényekre szomjas, az olvassa az étlapot, vagy a prospektust. Egyik sétámban egy fűvel benőtt lawn tennis pályát is fölfedeztem s a prospektus e nemes játékot, mint a vendégek egy kiváló szórakoztató eszközét említi. Fölfedezésemet siettem közölni a velem együtt unatkozó s boszankodó fürdővendégekkel. Általános öröm. De mily nagy volt a csalódásunk, a mikor a gondnok úrhoz fordulva azt az édes választ kaptuk, hogy rakettek s labdák majd a bazárosnál lesznek vásárolhatók, mert a részvénytársaságnak ily eszközök tartása sok pénzébe kerülne. Azóta beérjük a szintén rozoga tekepályával, mely födött lévén, esős időben mégis csak ád némi szórakozást s ha álogató gyerek nincs, mindig az a párt álogat, amelyik nem dob. Ugye szép időtöltés egy első rangú fürdőhelyen? Megemlitésre méltó az is, hogy az élelmes (?) részvénytársaság a rétek termését évi 165 koronáért bérbeadta. A kinek tehát, mint nekem is megvan az az ősemberi szokása, hogy szeret a fűbe heverni, az menjen ki Igló Füredből, vagy heverjen a szobájában a divánra. Fodrász Iglóról hetenkint kétszer, néha egyszer, de megesett már az is, hogy egyszer sem jön. Virágkertészet az egész telepen nincsen, az utak fűvel vannak benőve, a padok jó része korhadt s úgy azok, mint az útjelző táblák Ízléstelenek, összevissza vannak faragva s firkálva. Igló s az egy órányira fekvő fürdőtelep között rendes omnibusz közlekedés csak a főszezonban van. Az előszezonban tehát kénytelen az ember egy skatulya gyufáért, vagy néhány levélpapírért, táviratilag előre megrendelt bérkocsival 2 frt. fuvardíj lefizetése után a méreg drága Iglóra bemenni. A legjellemzőbb eset azonban a napokban történt: Valami 25 éves találkozójuk volt az iglói főgymnásiumban valamikor maturáltaknak s ebből az alkalomból az ugyancsak ünneplő részvénytársülati igazgató úr, az ő volt iskolatársait, megvendégelés céljából ide is kihozatta. Az mellékes kö-