Esztergom és Vidéke, 1905

1905-06-04 / 45.szám

szorgos figyelembevételével megközelítő pontossággal állíttatott egybe, mindamellett maga Vargha hangsúlyozta, hogy a költségvetés eddigi előmunkálatok alapján készült, de hozzátette azonnal, hogy a kiviteli műveleteknek olykép való befejezése, hogy az közegészségügyi, műszaki és gazdasági szempontból leendő felülbírálás végett a földmivelésügyi ministerium közegészségügyi mérnöki osztályához legyen felterjeszthető, szükséges, hogy az előmunkálatok oly irányban folytattassanak, mely a szigeten létesítendő vízgyűjtő objektumok megállapítására vezet. Nevezetesen pedig a szigeten kémlyukakat kellene fúratni, próbakutakat létesíteni, amelyek több heti próbaszivattyúzásnak volnának alávetendők, mely munkálatok mintegy 20000 koronába jönnének, sőt azt meg is haladnák. Ezen összeg volna az, mit elvi határozat nélkül megkockáztatni a vállalkozó nem hajlandó, viszont azonban ezen költségek még azon esetre sem terhelnék a várost, ha elvi határozata dacára, utóbb még sem létesítene vízvezetéket. A most említett munkálatok azok, melyek a költségvetés végösszegét befolyásolhatják, s igy, hogy egy pontos költségvetés legyen elkészíthető, előbb ezen fenti munkálatok lennének eszközlendők, mi végből még március elején adott be egy kérvényt, a nevezett vállalkozó a városhoz, de amelynek mikénti elintézéséről máig hirt nem hallottunk, a képviselet plénuma elé az még nem került. Felesleges felsorolni azon egészségügyi, köztisztasági, kényelmi, pénzmegtakaritási, vagyonbiztonsági és város fejlődési okokat, melyek a kérdés napirendre tűzését javallják, mert elvitázhatlan tény, hogy a vízvezeték szükséges, hasznos valami. Megengedjük, hogy ezen kérdésben a döntés szerepét a pénz játsza, de elvégre is vagy igy, vagy úgy de határozni kell. Nemo. Ha több van, annál arravalóbb. Az egyebe pedig, az már izlés dolga. Beosztotta az országot. Két-három év alatt körülbelül végzett a Duna Drávaközzel. Nem talált arra valót. Igy járt Csallóközben is, pedig ott már hajlandó lett volna némi engedményekre. Tavaly sondirozta a felvidéket s irgalmatlanul szidja a hazai viszonyokat. — Kastély elül, hátul! Csak győzzétek azt a sok inast komornyikot borravalóval — de ha alaposabban tudakozódó!, a mennykő nagy park mögött már nem is a kastélyhoz tartozik a föld. Az már a héberé. Nem elvem, ugyan hogy az ember, ne tágítson, de annyi bizonyos, hogy csinos zsidóleányokat láttam a felvidéken. Szavamra. Különben az elvi kérdés. A múltkor Zemplénből került haza. — Gyerekek! Újságolta nekünk, — emlékeztek még a szép Tassy Zsozéra! Tudjátok akit az a huszár csipett el ? Szavamra, bomlottam utána magam is. — És kacagva tette hozzá: Megfogadtam, hogy elhóditom az urától, akárki legyen. Ostobaság! A vetési bagoly pille. Hernyója az őszi és tavaszi vetésekben kiszámíthatatlan károkat tesz. Kártékonysága annál jelentékenyebb, amennyiben valamennyi termesztett gazdasági növénynyel táplálkozik. E pille alapszíne időnként változó, többnyire felszíne szürke, teste olyan, mintha fel volna puffadva, oly vastag, mint a liba toll szára. A hernyója 16 lábú, —az első hat hétben lassan fejlődik, tehát ez időben még kevés kárt tesz, de ha megnőtt, akkor falánk és ha száma megnő, holdakat tesz tönkre, mindent megemészt, ami a földön levelet terem. Nappal a növény tövéhez húzódik, éjjel pusztít. E pusztítás október közepéig tart, enyhe időjárással még tovább is. Ekkor aztán földbe húzódik, itt alussza át a telet. Tavasszal ismét felébred téli szendergéséből, előjő ismét, megtámadja hernyója a vetést és végzi pusztító munkáját az ideig, mig a természetadta változása be nem áll. Majd ismét a földbe elbújva egy kis gubót készit és hosszú ideig vesztegel és ismét mint pille jő elő, melyek már május végén láthatók és aztán gyakoriak egész nyáron. E pillét nappal ritkán látni, mert éjjeli állat. A vetési bagoly pille hernyója a gazda legnagyobb ellensége, amely nem holdakat, de ha rá az idő kedvező, anynyira elszaporodik, hogy egész határokat tönkre tesz. Védekezés ellene a következő: E végből szükséges először, hogy nyáron át, mikor a vetési bagoly pille röpköd, földjén és mesgyéin a gazda semmi gazos, gyomos részekel meg ne tűrjön. A pille ezekre tojja petéit és itt kelnek ki 10—14 nap múlva az apró hernyók is. Ennek megakadályozása végett az ilyen gyomos helyeket nem szabad meghagyni, hanem fel kell szántani, az ugarakra pedig sertéseket kell hajtani, amelyek a hernyókat kitúrják és felfalják. A fő az, hogy az őszi vetés földje és a hozzá közel eső részek a vetés előtt hosszabb ideig tiszták legyenek. Az őszi vetésekben még úgy is irthatjuk a hernyót, hogy a megtámadott foltot és a körülötte levő ép vetést mintegy 2 méter szélességben 4—5% dohány lúggal (thanatonnal) megpermetezzük, hogy a mérges vetésből evő hernyók megmérgeződjenek. A hernyók számát szedéssel is lehet apasztani. Azt fölöslegesnek tartom, hogy mikép, ismerve a kis magyar gazdát, aratás után már azt a munkát ugy sem fogadná el. A szedést meglehet könnyíteni azzal, hogy a megtámadott vetésre száraz gyomot vagy kövecset hányunk, nagyon kevés időre, úgy a gyom, mint a kövecs tele lesz ily hernyókkal s leszedhető. Igy kell eljárni a tavaszi vetéssel is. A tavaszi vetés mindig tiszta legyen, hol répáról nincs szó, azt korán kell vetni. Tisztán tartott földön nem szaporodik el a hernyó. Itt is szükséges, hogy az irtást ne csak egyesek végezzék. A siker csak akkor teljes, ha az érdekelt gazdák együttesen közreműködnek, mert különben a hernyók egyik földről a másikra húzódnak át. Pólya Lajos, ev. ref. lelkész. HIREK. Hat gyereke van. A vén Frici "most dajkálja a legkisebbet, szoptatja cucliból. Panaszkodik az öreg, hogy az a fráter máig sem tanult meg tartlizni se, hogy ez nem élet s azt üzeni: ha lányotok lesz, vigyázzatok rá jobban! Szavamra, a huszárt megsajnáltam, ma is úgy pirul. Ma se tudja, melyik lábára álljon a felesége előtt ... Csacsi! szegény, mit csináljon az ember ilyen fráterrel! ? És még nekem áradozoit, hogy ő milyen boldog. Az asszony hallgattatta el: Hallgas csacsikám! ne blamirozz bennünket. Szép engedelmesen elhallgatott szegény. — Hát az asszony ? A bálkirálynő ! Akibe mindnyájan szerelmesek voltunk ? Dini vállat vont. — Nem adok neki három esztendőt: vége, elhizik. Aztán morgott valamit. — Szavamra, az embernek a háta borsódzik, ha elgondolja, micsoda ostobaságokat követ el fiatal korában. Malonyay Dezső. — A Hercegprímás köszönete a városhoz. Ö Eminentiája, jubileuma alkalmából a város közönsége által hozzá intézett üdvözlésre, a következőkben válaszolt. „Tekintetes Polgármester Úr ! Áldozó papságom 50. esztendejének betöltését csendes visszavonultságban óhajtottam megülni. Kerülni akartam a külső ünnepeltetést már csak nagyon is érzett testi gyöngeségem miatt. És ha mind e mellett a lefolyt napokban oly sok oldalról halmoztattam el a megemlékezés és figyelem jelével, a megtisztelő szeretetnek eme megnyilatkozásai, megvallva, jól estek szivemnek. De különösen növelte ünnepi hangulatomat Esztergom szab. kir. város nagyérdemű közönségének üdvözlő irata, mely ékes keretbe méltóan illeszkedő melegségével (

és nemes hangjával legbensőbb érzelmeimben illetett meg.

!

,Székvárosom ezen igen kedves megemlékezését valóban többre becsülőm minden drága kőnél és gyöngynél, mert mi sem lehet előttem értékesebb, mint azoknak igaz, hű ragaszkodása, a kiket hozzám a legközvetlenebb kötelékek fűznek. Felemelő érzésekkel telt lelkem egész bensőségével mondok szeretett székvárosom közönségének hála köszönetet jubiláris ünnepségem alkalmából tolmácsolt üdvkivánataiért és azon nagy örömet okozó gyöngéd figyelméért, melylyel ragaszkodásának tanújelét gyönyörű diszművü emlék albumban kívánta elém juttatni. Hiven fogom őrizni félszázados áldozárságomnak ezen igen becses emlékét, főpásztori szivem mélyéből fakadó imában kérve a Mindenhatót, hogy szent áldásával segítse, anyagi és erkölcsi téren egyre jobban emelje kedvelt székvárosomat. — Címadományozás, A budapestvidéki m. k. pénzügyigazgatóság igazgatójának Bárcy László kir. tanácsos pénzügyigazgatónak a király a miniszteri tanácsosi cimet adományozta. — Kmetty Károly nyilatkozata. Országgyűlési képviselőnk dr. Kmetty Károly a fővárosi lapokban egy nyilatkozatot tett közzé, melyben az egyik fővárosi lapban az ellene intézett oly értelmű támadást utasítja vissza, mintha neki a tragikus kimenetelű Keglevich — Hentz párbajjal kapcsolatos előzményekben része lett volna. A nyilatkozatot, melynek közzétételére bár fel nem kérettünk, de amely minket esztergomiakat közelről érdekel, reprodukáljuk, mely igy szóll: „A sajnálatos kimenetelű Keglevich—Hentz párbajjal kapcsolatos előzmények néhány lapban helyesen, néhányban tévesen közöltettek. A téves híresztelés kapcsán igaztalan megtámadtatásban lett részem egyik fővárosi lapban. Ezért és az igazság kedveért indíttatva érzem magamat kijelenteni, hogy egyszerűen nem igaz, mintha én figyelmeztettem volna Hentz képviselőt Keglevich mosolygására. A tény az, hogy midőn Hentz boszus hangon hozzám fordulva azt mondta: „azok nevetnek", én megkérdeztem tőle : „ki nevet?" „Keglevich", volt a válasz Hentz részéről, amire Keglevich súlyos szava és Hentz viszontsértése következett. Ez a valóság, az eltérő híresztelés hamis. Hozzáteszem, hogy egyénileg minden parlamenti gorombáskodást elitélek és annak semmiféle fajtáját sem gyakoroltam és nem is fogom gyakorolni. A boldogult Keglevich megdöbbentő végzetét pedig mint ember és felebarát ép oly őszintén sajnálom és fájlalom, mint politikai elvbarátai." — Szabadságon. Kollár Péter árvaszéki elnök f. hó 12-én kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát. — EskÜTŐ. Szép esküvő folyt le tegnap délután a belvárosi kegyúri templomban, hol Dobó Jenő főkáptalan urad. gazdatiszt vezette d. u. 5 órakor oltárhoz szép és kedves menyasszonyát, Szlávy Médikét, hol reájuk az áldást dr. Fehér Gyula udvari káplán plébános adta. A polgári egybekelés d. e. 11 órakor volt. Tanuk voltak : Vaszary Antal érsekuradalmi főerdész és dr. Dobó László a vőlegény bátyja. A lakoma a menyasszony szülei házánál volt, a legszorosabb családi körben, mely után a fiatalok nászútra keltek. — Eljegyzés. Bodnár Annuskát, Bodnár Gyula kéméndi földbirtokos leányát eljegyezte Palugyay Oszkár dr. — Képezdészek jimiálisa. A tanítóképző növendékei június 17-én a Kovács pataknál tánccal egybekötött nyári mulatságot rendeznek. — A kaszinó jOUrjai. A kaszinó ifjúsága tegnap este értekezletet tartott, melyen a Kovács pataknál az elmúlt évben rendezett jourokhoz hasonló mulatságok tartását vitatták meg. — Érettségi vizsgálatok a főgimnáziumban. A szóbeli érettségi vizsgálatok a főgimnáziumban holnap, június 5-én veszik kezdetüket dr. Fináczy Ernő kir. tanácsos, egyetemi ny. r. tanár, mint helyettes elnök vezetése alatt. — Tanulmányi kirándulás városunkba F. hó 7-én a budapesti I. ker. áll. főgimnázium IV. b. osztályának mintegy 25 növendéke érkezik Schmidt Márton tanár vezetése alatt városunkba, hol a vasúti állomásnál Agatsin Gyula bencés tanár, a főgimnázium IV-ik osztályának tanúlóival fogja az érkezőket fogadni. . — A szanatóriumi közgyűlés- Mikor e soraink napvilágot látnak, akkor igen szép ünnepély zajlik le a fővárosban, mely iránt városunkban és megyénkben szokatlan érdeklődéssel fordulnak. Ez a közgyűlés egy nagyszabású társadalmi munkának zászlóbontása és azzal a reménynyel biztat, hogy a mi vármegyénknek, a mi városunknak is haszna leszen belőle, mert most a tüdőbetegség elleni akció kiterjed a védekezés, a gyógyítás minden tennivalóira és csak attól függ, hogy az egyesület mint tud megbirkózni a föladattal, hogy milyen pártolásban részesül. Örvendetes auspicium, hogy Auguszta kir. hercegnő a liga védnöke, a ki fenséges szive egész melegével érdeklődik a mozgalom iránt és örvendetes jelenség az is, hogy emberbaráti ügyben zászlóbontás még alig fogadtatott hazánkban rokonszenvesebben mint ez. Az emberek, legalább a jobbak, át vannak hatva annak tudatától, hogy tenni kell, hogy egy nemzet FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes ízű ter2s== mészetes bashajtószer. sssss