Esztergom és Vidéke, 1905

1905-06-01 / 44.szám

láttuk : Dr. Kohl Medárd püspököt, dr. Csernoch János, Graeffel János p. kanonokokat, Hess Rezső ezredest, dr. Földváry István' főügyészt, a bencés rend, s papságunk számos tagját. Az ülőhelyek legnagyobb részét hölgyvilágunk foglalta el. Az ünnepély műsora Zsasskovszky Magyar nyitányával vette kezdetét melyet az intézeti zenekar adott elő. A műsor többi száma a következő volt. Ünnepi óda. Irta: Drozdy Győző tanító jelölt. Szavalta. Bakos Jenő. —

Leoncavallo: Intermezzo. Obi. harmonium-kisérettel előadta az intézeti zenekar. — Félszázad az oltár előtt. Irta: Erdőssy Károly. Ünnepi kép. Személyek: Öreg tanitvány, Drozdy Győző. Tanulók, Varga István, Pál János. A hit védőszelleme, Littera József. A hazaszeretet védőszelleme, Hikkel István. A szegénység védőszelleme, Pentz Ferenc. — Huber: Csatadal. Előadta az intézeti énekkar. — Asztrik érsek átadja a koronát szent Istvánnak. Élőkép, mit Drozdy Győző prologja előzött meg, melyet Ventura Vilmos szavalt. Az élőképet személyesítették: István a magyarok fejedelme, Borz Lajos. Asztrik érsek, Ákos József, Bencés apát, Navratil János. Első keresztény főúr, Krizsán István. Első pogány főúr, Szabó István. Braga: Serenata (angyal-dal). Énekelte Baráth Béla, Borovitska Adolf tan. jelölt obi. hegedű kísérete és harmonium kiséret mellett. — Prológ. Irta: Drozdy Győző. Szavalta : Szkalka Lajos. — Kolos érsek a koronázó jubileumon. Szereplő személyek voltak: Magyarország védőszelleme, Régely János. A Habsburgok védőszelleme, Kocsis Árpád. A király, Gadó Gyula. Kolos érsek, Kemény Béla. — Te Deum. Énekelte az intézeti énekkar. Az ünnepély végeztével Guzsvenitz Vilmos intézeti igazgató megköszönte a jelenvoltak szives megjelenését, egyben pedig arra kérte Ő Eminentiája képviselőjét, hogy a látottakat, hallottakat, az ifjúság és intézet meleg ragaszkodását fenntartója iránt, tolmácsolja a Hercegprímásnál. A minden izében szépen sikerült ünnepély rendezésének lelke Kemény fy K. Dániel és Nemesszeghy István zenetanár volt, kiknek fáradhatatlan buzgalmát dicsérte az elért siker. A főgimnáziumban. Ritka szép ünnepélynek volt a főgymnasium díszterme vasárnap esti 6 órakor színhelye, midőn annak ifjúsága O Eminentiája, az aranymisés főpásztor iránti ragaszkodásának adta tanújelét. A hatalmas teremben nem volt egy talpalattnyi szabad tér, szinte félelmesen telt meg. Ott voltak: dr. Kohl Medárd püspök, dr. Csernoch János, dr. Komlósy Ferenc, Graeffel János, Venczell Antal, p. kanonokok, Horváth Béla főispán, Andrássy János alispán, B. Szabó Mihály főjegyző stb. stb. Az ünnepélyt az intézeti zene- és énekkar nyitotta meg Pici ünnepi indulójával és Göll üdvözlőjével, mely után következett a „Hódolat

11 cimü drámai kép négy szakaszban. I-ső szakasz. Színhely: Esztergomi vár. Asztrik: Ernszt VI. — Huba : Stíbló Ví. — Kalocsai püspök: Pivárcsi VI. — Pannonhalmi apát: Timár VI. — Szt. István : Hoffmann VIII. — Szt. Imre: Nyári I. — Püspökök: Stampf VII., Palka VI. — Főurak: Barta VIII. Lévárdy VII. , Bárányi VI., Deseő VI., Szecskay IV., Hamvas IV., — Szerzetesek : Auerbach V., Gorzó V., Nitnausz V., Pullmann VI. — Apródok: Takács IV., Perszina IV., Lévay IV., Hamvas III., Brutsy III., Kelndorfer III., Meszéna IL, Bencze II., Havas II., Soláry II., Kerschbaummayer II., Adolf I., Büttner I., Folkner I. Az első szakasz végén Nagyasszonyunk, hazánk reménye cimü éneket énekelte az énekkar. II. szakasz. Színhely: Buda. Tanitó: Romanek VII. — Plébános : Palik VII. — Falusi tanitó: Bircsák V. — Tanulók: Etter II. Schleifer III. Borovicska I. Velbach I. Tóth II. — Földművesek: Rajner VII. Zemplényi VI. — 48-as honvéd: Golda VII. — Főurak; Salkovszky VI. Kuppis V. — Szentbenedekrendi apát: Szigriszt VII. Midőn a harmadik szakasz jelenitésére a függöny felgördült, a háttérben a Hymnus hangzott fel, mit az ifjúság a - színfalak hátterében énekelt halk hangon. Ugy tünt fel, mintha a meszeségből hangzanék fel az ifjak éneke. Következett a III. szakasz. Színhely: Mátyástemplom. Hercegprímás: Kovács VII. püspökök, főurak stb. melynek végén a Te Deum hangzott fel. A negyedik szakasz az esztergomi főgimnáziumban játszódott le. Horváth F. VIII. jutalmazott ódáját Schleifer IV. és Németh S. VIII. jutalmat nyert beszédét Várkonyi VII. mondta el. Az ünnepség Verő György Tavaszi dalával fejeződött be. Részletes bírálat helyett, elmondhatjuk általánosságban, hogy az ünnepély minden része, száma, a zene, ének részletek, szavalatok kitűnően, összevágóan sikerültek, amelyekért Vidóczy Asztrik, dr. Bárdos Rémig, Schedl Arnulf bencés és Borovicska Adolf zenetanárt, méltó dicséret illeti meg. De az elismerésnek meleg hangján kell megemlékeznünk a szereplő ifjúságról is, melynek minden tagja dicsérendő ügyességgel töltötte be nem egy izben nehéz szerepét. Tűzoltó egyesületünkből. Az önkéntes tűzoltó egyesületnek közgyűlésén felolvasott titkári jelentésnek befejezését adjuk az alábbiakban, mit bár felkérésre, de a közügy iránt érdeklődők épülésére hoztunk lapunkban. Ezen hosszú kitérés után engedje meg nekem a tekintetes közgyűlés, hogy tiszteletteljesen megállják egy jelentékeny időhatár szilárd emlékkövénél. Egyesületünk főparancsnoka: Dóczy Ferenc úr 1880-ban választatott meg. Ennek 1905-ben éljük 25-ik esztendejét. Huszonöt év felelőségterhes, exponált helyzetben, ráadásul 15 mint tevékeny egyesületi tagnak és tisztnek, nagy idő egy társadalmi egyesület életében. Midőn érdemekben gazdag főparancsnokunk étetében nyom nélkül el nem hagy ható fontos dátumról jelentést teszek, méltóztassék megengedni nekem, miszerint indítványozzam, hogy méltóztassék kimondani, hogy Dóczy Ferenc főparancsnok úrnak ebbeli minőségében eltöltött 25 éves jubileumát egyesületünk a tapasztalt érdemeket megillető módon megünnepli, mi végből felkéri a tisztiszéket, hogy az ünneplés módozatait programmszerűleg állapítsa meg és a szintén felkért választmány hozzájárulásával kitűzött időben egy alkalmi díszközgyűlés megtartása iránt intézkedjék. Áttérve egyesületünk mult évi szerves tevékenységének ismertetésére, jelentem, hogy tisztiszékünk 12-szer, választmányunk pedig 5-ször tartott ülést. Egyesületünk vagyon kezeléséről a később előadandó számadás nyújt kimerítő képet, mi végből itt csak azt említem meg, hogy az esztergomi Önk. tűzoltó egyesület kezelésében levő és városi tulajdont képező ingatlanok, gépek, szerelvények stb. az elmúlt évben hatóságilag leltároztattak és ezen eljárás eredménye azt mutatja, hogy kitűnő karban tartott eszközeink és szerelvényeink értéke meghaladja a százezer koronát'. Tagjaink száma a mult évben a következő volt: működő tag 54, hivatásás 5. Kilépett a mult év folyamán 14 működő tag és 5 működő tagtársunktól fosztotta meg egyesületünket a halál. — Ezen jó emlékű bajtársaink a következők: 1. Reviczky Győző, az esztergomi járás volt főszolgabirája, a volt vármegyei tűzoltó egyesület megteremtője, akit midőn a két egyesület egybeolvadt, évtizedes buzgó tevékenysége elismeréséül egyesületünk tiszteletbeli főparancsnokának válsztatott meg. — Hirtelen halála felett megdöbbenve gondolkodtunk mi, akik annyiszor nézünk szembe épen a halállal. A férfikora teljében sirba hajlott szeretett bajtárs koporsóját testületi dísszel kisértük utolsó útjára és érdemeit jegyzőkönyvünkben méltattuk. Reviczky Győző után Kapa Mátyás volt városgazda következett. — Abban az időben, amikor a tűzoltás bölcsős korát élte, ő volt az esztergomi tűzoltás mestere. Bátor fellépésű, emberszerető, jó bajtárs volt. Magas aggkorban tért örök pihenőre, hova őszinte részvétünk kisérte őt. — Következett Wanitsek Rezső, — ez a rokonszenves, nemes tulajdonokban gazdag, egyszerű iparos polgártársunk, aki bár súlyos belső baja miatt megvált a a működő csapattól, melynek lelkes tisztje volt, haláláig támogatta törekvéseinket. Nemsokára ez után ismét gyászban volt részünk. Elköltözött az élők sorából Krechnyák Ferenc tagtársunk, aki sohasem akart egyéb lenni köztűzoltónál, és akjnek egyéniségében annyi nemes, jó tulajdonság honolt . . . Váratlanul, úgyszólván a férfikor delelője előtt ragadta ki soraink közül a halál mindnyájunk szomorúságára. Követte őt Folk Ferenc, az esztergomi egykor hires tűzoltó zenekar vezetője. — Igy fogyunk tekintetes Közgyűlés. A régi jó bajtársak egymásután sirba hajlanak s bár követendő nemes példák maradtak utánuk, sajnosán állapithatjuk meg, hogy az ür, mely utánuk maradt, betölthető talán sohasem lesz. — Legyen a nyugvó bajtársak siri álma békés, virrasszon felettük a hálás emlékezet. Mult évi benső tevékenységünk 12 gyakorlatból áll. A gyakorlatok az összes szerelvényekkel foganatositattak s a 12 gyakorlatnál átlag 172 tűzoltó vett részt. Az elmúlt évben 17 tűzeset fordult elő és pedig 5 tető, 2 bolti, 6 szalma, 1 menyezet, 1 kamra és 2 gyeptűz a következő időrendben: jan. 7., feb. 12, febr. 27., márc. 17. ápril. 24., május 2., június 16., július 31., aug. 17., aug. 31., szept. 8., szept. 13., szept., 17., és dec. 13-án. Vaklárma által egy esetben (dec. 31.,) riasztattunk fel. Éjjeli őrség az egész év folyamán tartatott ; színházi őrségre 29 és cirkuszi őrségre 18 esetben vonult ki a kirendelt asztag. Utóbbi őrségeknél beavatkozás szüksége nem merült fel. Szereink, miként emiitettem, kitűnő állapotban vannak s mindössze a tömlőkészlet szorul kiegészítésre. Ezen kivül ama tapasztalat folytán, hogy lajtjaink száma kevés, felmerül annak szüksége, hogy azokat szaporítsuk és hat lajtot új hordókkal láttasunk el. Az egyesület leltári vagyona a mult évben két uj létrával, a központi szertárnak villamvilágitási berendezésével és több apró szügségleti tárgy beszerzésével gazdagodott. Midőn ezzel hosszúra nyúlt évi jelentésemet befejezem s annak szives tudomásul vételét kérem, méltóztassék megengedni, miszerint kifejezést adjak abbeli reményemnek, hogy Esztergom szab. kir. város közönsége, látva a mi igyekezetünket s tapasztalva a közérdek szempontjából önzetlenül teljesített munkásság eredményeit, jövőben is kegyes leend az érte küzdőket erkölcsi és egyesületünket anyagi támogatásban részesíteni!" Az emberszeretet finnepe előtt. Nem a mi pátriánkon lesz az ünnep vasárnap, hanem a fővárosban. Mégis úgy érezzük; hogy az a mi ünnepünk. Egy országos nagy áldozása a jótékonyságnak, a hová mi is fölmegyünk, bizonynyal fölmegyünk, mert nem jelentéktelen nekünk, előttünk, hogy részvételünkkel, vagy részvételünk nélkül történik-e meg az országos zászlóbontás, korunk legborzalmasabb betegségének, a tüdővésznek leküzdésére? Úgy érezzük, hogy a mit egy nagyszivű ember fáradhatatlan buzgalma nagy társadalmi jelszóvá, fölriasztó kiálltássá tett, hogy mentsük meg a tüdőbetegeket, az hazánk, városunk, megyénk emberszerető férfiaira igen is tartozik. Hány beesett arcú, sápadt, vagy orcáján pírral festett, a halállal eljegyzett ember pusztul el mi közölünk, pedig azok megannyiát meglehetne menteni. És hiába teszik az ellenvetést, hogy a József kir. Herceg Szanatórium egyesület vasárnapi országos gyűlése minket nem érdekelhet, mert hiszen ez egyesület az egész ország tüdőbetegeit nem gyógyíthatja. Bizonnyal úgy van! Nem gyógyíthatja, ha magára hagyjuk, de ha kicsi, vagy közpolgár és főrend most az áldott lelkű Auguszta Kir. hercegnő mellé áll, aki egy új keresztes háborút indit, a melynek hadi fölszerelése a jó szív, áldozatkészség és emberszeretet, — akkor rövid idő alatt megizmosodó liga alakul édes hazánkban a tüdővész ellen. Legyen a mi jelszavunk, hogy a tüdővész ellen küzdő mozgalmat erélyesen nagy buzgósággal és valljuk meg: sok szerencsével kezében tartó József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületet erősítendő Szanatóriumi bizottságot szervezünk és szándékunkról tanúságot tenni fölmegyünk a budapesti országos zászlóbontó ünnepre. Az egyesület célja országos, kiterjed az ország minden vidékére és csak rajtünk múlik, hogy kiterjedjék reánk. Vasárnap tartandó országos gyűlés után széleskörű mozgalmat indit, hogy a pusztító kór ellen való védekezés hassa át a,sziveket. Igyekszik bevonni az orvosi kart melynek tagjait feolvasásra, népszerű ismertetésekre kéri föl. Népszerű röpiratokat oszt szét, pályaműveket jutalmaz, tudnivalókat terjeszt, tanácsokat ad a betegség pusztításának enyhítésére. Beviszi a védekezés szükségességének tudatát az iskolai nevelés területére. Megnyerni igyekszik az irói világot, a lelkészi és tanítói kart, hogy általok a betegség arányáról, ragályos voltáról és gyógyithatásáról a társadalom minden rétege kellő ismeretet szerezzen. A községeket a reájok néző A rádió-actsiv Schm i d thau er-f éle keserűviz reggel félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitd, mint ivó kúra a Karlsbad! és Marienbadi gyógymód meglepően gyors es sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gyo'gyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben Esztergomban: Leitgeb J., Vörös J., Jalköczy I., Metz S. Willi J. urak üzletében. Fószétküldés a forrástnlajúonos: - Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. =========^^