Esztergom és Vidéke, 1905

1905-05-28 / 43.szám

Feliratok. Esztergomrármegye felirata. A hercegprimási jubiláris ünnepség alkalmából Eszjergomvármegye törvényhatósági bizottsága az alábbi feliratot intézte Ő Eminenciájához. A könyvalakú felirat pergamenre van írva, aquarel keretekkel, mi egy lila selyem bársony alapú táblába van foglalva, melynek sarkait ezüst díszítések ékítik, mig a középen a Primás hercegi koronájával ellátott monogramm van elhelyezve. A felirat igy szól: Főmagasságü Bibornok, Hercegprímás, Kegyelmes Urunk ! E hó 26-án félszázadéve annak, hogy Eminentiád lelkipásztori magasztos működését megkezdette. Nem kopár sziklák között, nem szakadékok, örvények mellet haladt e .pálya; de azon az egyenes ösvényen, melyet szent Benedek fiai Hazánkban, immár egy évezred óta taposnak. Ez út mentén a hit, a hazaszeretet, a királyhüség és az emberi erények, megszámlálhatlan virágai nyílnak, — gyönyörűségére a magyar nemzetnek, melynek történelmével egykor Eminentiád annyi dicsőséges példát oltott az ifjú nemzedék szivébe. Immár ötven esztendeje annak, hogy Eminentiád az első Szent Miseáldozatot az Urnák bemutatta. Nagy idő, de nyereséges idő! Ennek az időnek köszönhetjük a lelkes tanférfiut, a szerzetét valódi atyaként szerető pannonhalmi főapátot, a magyar katholikus világ hithű és buzgó főpásztorát s ennek a Hazának leghűségesebb, legmagyarabb Hercegprímását. És azért, mindannyian, kik mai közgyűlésünkre itt összesereglettünk, — bár különféle vallásfelekezet templomában imádjuk a mindenható Istent, egy szívvel és egy lélekkel örvendünk annak, hogy e nagy és szép időt, Eminentiád megérhette I S egy szívvel és egy lélekkel kívánjuk, hogy ezen időnek még hosszú s boldog folytatása legyen! Mély tisztelettel maradtunk a főmagasságü Bibornok-Herczegprimás Urnák, Kegyelmes urunknak. Esztergom szab. kir. város felirata. Esztergom város közönségének felirata igy szól: Főmagasságü és Főtisztelendő Bibornok, Herceg, Primás, Érsek Űr, Kegyelmes Urunk ! A bibor, hercegi korona és a lelkek ezreit szelid hatalmával uraló főpásztori bot oly ékességek, amelyek kápráztató fényénél csak nehezen birja a korlátolt látóképesség még magasabban keresni a világosság termékenyítő gócpontját, amelytől amazok is legszebb sugaraikat kölcsönzik. Pedig ez a feladata mindazoknak, kik Eminentiádat megszentelt élete és hivatása legmagasztosabb ünnepén, áldozárságának félszázados évfordulóján nemcsak tömjénfüsttel és nemcsak a külső disz nagyságával, de legméltóbban áldásos élete igaz hálálásával kívánják dicsőíteni. Nekünk, kiknek ezen áldásos élet megnyilatkozásait közvetlenebbül szemlélhetni jutott szerencsés osztályrészünkül, könynyebbé válik igaz ítéletet alkotni annak a méltóságok zenythjére jutott belső tartalma felett; és midőn ezt tesszük és legmélyebb meggyőződésen alapuló Ítéletünk egybeolvad a köztudattal, mely Eminentiádat kimagasló hazafiúi és egyházfejedelmi erényeiért országszerte a hálás elismerés és dicsőítés babérjaival koszorúzza, a koszorúhoz saját tapasztalatainkból mi is szolgáltatunk leveleket, melyek értékesebbek egy korona gyöngyeinél, mert a legmagasztosabb erényről, az isteni szeretet alázatos és szakadatlan gyakorlásáról tesznek közvetlen tanúságot. Városunk szegényei és betegei, özvegyei és árváinak enyhült könnyei termékeny harmat gyanánt hullanak mindenkor az irgalmasság és emberszeretet kertjének talajára, hol a legjóságosabb kertész, Eminentiád áldott kezei folyton ujabb és ujabb, soha el nem hervadó virágokat fakasztanak. Áldott legyen érte Eminentiádnak a béke és szeretet erényeiben fenségesen tündöklő apostoli lelkülete, áldott legyen e földi életének minden napja és órája; s nyújtsa ezeket az örök igazság Mindenható Biraja a Pátriárkák koráig. Eminentiádat pedig mélyen érzett igaz ragaszkodással és hálás szívvel kérjük, hogy székvárosának közönségét és minden jó törekvését magas pártfogásában és kegyes gyámolitásában méltóztassék tovább is részesíteni. Kik egyébként mély tisztelettel vagyunk stb. A felirat fehér szafián bőrből préselt albumszerű foglalatban van, melynek előlapját ezüstből vert keret díszíti, közepén O Eminentiája email és arany veretű címerével. A keret bal felső sarkában egy angyal, az alsóban „1905", a jobb felső sarokban „1855", mig az alsóban a város arany veretű email cimere látható. A főegyházmegyei tanítóság hódolata. A tanítói kar dr. Walter Gyula főtanfelügyelő kezdeményezésére egy az egész tanítóság által aláirt feliratban fejezte ki O Eminenciája előtt áldozári jubileuma alkalmából fiúi hódolatát. A fehér bőrrel bevont és a primás email címerével ékesített táblába burkolt felirat szövege a következő : Főmagasságü és Főtisztelendő Bibornok Úr, Magyarország Herceg-Primása és Érsek Úr, Kegyelmes Urunk ! Aki édes hazánk népoktatás ügyének fejlődését az utóbbi időkben figyelemmel kiséri, az előtt nem lehet ismeretlen azon örvendetes tény, hogy a magyar katholikus népoktatás érdekében tapasztalható ügybuzgalom felébredése különösen Főmagasságodnak köszönhető, kinek az isteni kegyelem megérni engedte, hogy áldozárságának ötvenedik évfordulóját ünnepelje ! Nagy e dicső napon ami örömünk, kik Főmagasságod bíborral övezett trónja körül istenfélelemmel, lángoló hazaszeretettel, az Egyház iránt való hűséggel és kötelességérzettel munkálkodunk, hogy nemzeti ügyünket Főmagasságod előrelátó bölcs irányítása mellett hiven szolgáljuk. Főmagasságodnak, kegyelmes Urunknak a magyar nemzeti kath. tanügy terén szerzett fényes eredményei a tanári pályán kezdődnek és az ország első közjogi méltóságáig, a bíboros áldornagyi méltóságáig emelkedtek. Áldásos munkásságában a nemzet Géniusza babérral övezi galambfehér fürtökkel ékesített homlokát. A bölcs kormányzata alá tartozó Esztergom-főegy házmegyei tanítói kar pedig szeretettel, ragaszkodással hódol Főmagasságodnak, a krisztusi béke apostolának. Ima fakad érzelmeink forrásából s oda vezérel bennünket a Legszentségesebbhez, mély alázattal kérvén őt: hogy még sok éven át árassza Főmagasságod dicső személyére a boldogító kegyelmek árját. A boldogító kegyelmek árját, melyből az élet áradoz, amely egyaránt érinti Szentegyházunkat és drága Hazánkat. Méltóztassék kegyesen fogadni alázatos hódolatunk e szerény nyilvánítását és megengedni, hogy további magas kegyéért esedezni bátrak lehessünk. Felszentelt bíborát csókolva, a legmélyebb tisztelettel maradunk A főgimnázium hódolata. Az esztergomi főgimnázium tanári kara és ifjúsága egy remek albumba foglalva fejezte ki hódolatát a hercegprímás iránt. Az album, mely a Buzárovics cég műizlését dicséri, arany bronzból van, zománcos keretekkel, chamois bőrbe kötve, gyönyörűen festett ajánló címlappal, belül a tanári kar és ifjúság üdvözletét foglalja magában, ezeken kivül pedig a tanulók nyertes pályaműveit tartalmazza. A tetemes költségeket Venczell Antal praelátus, az intézetnek s a hercegprímásnak volt növendéke fedezte. A tűzoltó egyesületből. Lapunk mult számában kezdettük meg az önkéntes tűzoltó egyesület közgyűlésén felolvasott titkári jelentés közlését a vezetőség felkérése folytán, melynek folytatása igy szól: Nem mertük feltételezni azért mégsem azt, hogy korunk gyermekei és a jövőnek ezekből fejlődő polgáraiból kiveszett volna, a jó és nemes iránti érzület, vagy, hogy ezt a ritka emberi tulajdonságát farizeus módra aprópénzért volnának hajlandók árúba bocsátani, tehát kutattunk tovább és kutatásunk mélyremenő szociális okokat tárt fel. Első sorban is az anyaggal kellett számolnunk. A működő csapat anyagát mostanság úgyszóllván a serdült, legénysorban levő fiatalemberek alkotják. Ezek azonban nem függetlenek. Egy részét családjának fenntartása szorítja állandó keresetre, másik része pedig, mint iparos segéd nappalát és éjeiét munkában tölti az Önfentartás kényszere folytán. A működő csapat tagjainak tehát egyedül az ünnepnapok állanak rendelkezésre pihenés, továbbá szórakozás végett. Csakis ünnepnapokon veheti igénybe őket az egyesület a végből, hogy gyakorlati kiképzést nyerjenek. Egy-két órai foglalkozásról van csak szó, de ez a rövid idő is drága nekik, mert miatta nem pihenhetnek s nem szórakozhatnak. — Nagyon érthető tehát, hogy habár anyagi követelésekkel nem léptek is elő, mégsem tartózkodtak annak kinyilvánításától, hogy nem vennék rossz néven, hogyha időmulasztásukért némi kárpótlásban részesülnének. Tapogatózva ezen igény kielégítésének módja tekintetében, oly megjegyzéseket is hallottunk, hogy a míg régebbi működő csapatok pl. áldomás és jutalmak által kitartásra buzdittattak, a mostaniak készségüknek elismeréséül miben sem részesülnek. A most vázolt tapasztalat folytán egyesületünk érdemes főparancsnoka a tisztiszék és választmány előtt indítványt tett, hogy a működő csapat tagjai a gyakorlatokon való részvétel következtében előállót időmulasztásért bizonyos anyagi elismerésben részesitessenek, de miután az egyesület sorsa a város közönsége, mint fentartótól függ, arról, hogy lesz-e eredménye a kezdeményezésnek, egyelőre nem nyilatkozhatunk. Magam és több tiszttársam, ugyan nem tagadom, nem szivesen fogadtuk a most emiitett indítványt, mert az a nézetünk, hogy aki önkéntes feladatot vállal, arra nézve szolgailag megalázó, hogyha szolgálatait, csengő koronákkal jutalmaztatja s e helyett inkább a helyén levőnek láttuk volna, hogyha a régi időknek nem méltatlan buzdító eszközei vétettek volna foganatba újból s aképpen, hogy a csapat a gyakorlatok alatt egy párszor, a nyári időben minden esetre jóleső kisebb megvendégelésben, a vizsga gyakorlat után egy jó áldomásban s illetve ugyanakkor a magukat a legjobb előhaladásuaknak bemutatott tagok egy-két aranyból álló buzdító jutalomban részesítettek volna. Ez idő szerint várakoznunk kell, hogy e kifejtés milyen lesz. — Nézeiem szerint az önkéntes tűzoltó részére napszámot adni nem lehet, mert az önkéntes elhatározás ezt kizárja. —• Ha pedig mégis ez történik, úgy tisztelettel hagyjuk ki egyesületünk címéből az önkéntes jelzőt, mert fizetésért nem lehet önkénteskedni és az önkéntes fizetést nem húzhat. — Mihelyt azonban elvesztjük az egyesület jellegét, elvesztettük magunk alul a talajt is, mert mi nem vállalkoztunk szolgai feladatokra, hanem tisztán az emberbaráti nemesebb indulatok késztenek bennünket arra, hogy bajba s veszélybe jutott felebarátainkon segítsünk. — Szolgálat ez is, de megfizethetlen szolgálat és hogy ha ennek minden erőnkből, lelkiismeretünk szerint megfeleltünk, az a jutalom, melyet a teljesített feladat tökéletes volta felett érzünk, minden anyagi jutalomnál becsesebb. Nem tudom, hogy a viszás helyzet fentebb vázolt bonyolódása esetén mi történik tovább, csak sejtem. Ezt a sejtést, mint logikailag helyes következtetést, nem hallgathatom el. — Kimondom nyiltan, hogy egyesületünk erkölcsi értékét mélyen alá fogja szállítani és önmagát dobja a bizonyos züllés karjai közé. Tekintetes Közgyűlés ! Az egyesületek életében, miként a szervezetben a sziv, a titkár az, aki folytonos vérpezsgést, egészséges szellemet. és a szervezetnek erős ellenálló képességét elősegiteni s megteremteni hivatva van s mégis számtalanszor tapasztaljuk, hogy amikor az egyesület előtt a vezetőknek számolni kell, a titkárok jelentései lágyak, simulékonyak, udvariasak, száraz adatokat sorolnak fel, de óvatosan kerülik az őszinte szókimondást. Ne méltóztassanak tehát csodálkozni, hogyha őszinte vagyok, ne pedig azért, mivel át tudom érezni és fel tudom fogni annak a vállalkozásnak felelősségteljes horderejét, amely egyesületünknek egyedüli feladata. Egy város vagyonbiztonságának vagyunk mi önkéntes őrei és egy város közönsége bizalmának vagyunk mi letéteményesei. Esztergom szab. kir. város közönségének a mi egyesületünk sohasem volt mostoha gyermeke ; céljainkra évente ezreket áldoz és én — bocsássanak meg, — azt látom, hogy mi igen könnyen veszszük a dolgot. Ha méltóztatnak türelemmel lenni, úgy kitérek egy sajnos tapasztalatra és ez az, hogy minket szellemi és fizikai erejével a társadalomnak nem minden osztálya támogat és a működő csapatot egyedül, úgyszólván kizárólag az iparos és földmives osztály serdülő ifjai alkotják. Ez igy sehogy sincs rendben. Nem azért talán, mert talán a mi fiatalságunk nem alkalmas anyag, hanem mivel mi a város közönségének társadalmi osztályokra való tekintet nélkül szolgálatára állunk. A méltányosság elve az volna tehát, hogy egyesületünk működő csapatát a komoly polgári elem is szerencséltesse ép úgy, mint a múltban. Aranyos gallért, tábornoki uniformist nem adhatunk ugyan mindenkinek, de miután igyekszünk ápolni a felebaráti szeretetet, aki közénk áll, az szeretettel fog találkozni. Lehetne Esztergomban hatalmas tűzoltó egyesületet szervezni, csak leszámolnának egyszer már az emberek azzal a balfelfogással, hogy a társadalmi helyzet, rang-, állás és foglalkozás nem képezhet elválasztó határt ott, ahol az a jelszó : „Mindnyájunk egyért; egy mindnyájunkért!" (Vége következik). HIREK. — Hálaadó Istentisztelet- Ma d. e. 9 órakor a főszékesegyházban Ő Eminenciája ötven éves áldozársága alkalmából hálaadó Istentisztelet lesz, melyre az öszszes hatóságok, intézetek, testületek hivatalosak. Ugyanakkor lesz a hálaadó istentisztelet a kegyúri templomban is

t •