Esztergom és Vidéke, 1905

1905-05-14 / 39.szám

vei és a magyar úrhölgyek ligá­jával sokkal rövidebb idő alatt uj gyógyitóházakat emel a most még a biztos halál szomorú alakjai meg­mentésére. Legyen áldás munkáján, igyekezetén. —K. Képviselőtestületi ülés. Esztergom, május 11. Méltán adhattam volna e sorok­nak más cimet is, melyekben a képviselőtestület mai ülésének lefo­lyásáról számolok be, mert a kép­viselők egy részénél egy idő óta lábrakapott az a hang, modor, vi­selet, mely a legkomolyabb köz­ügyek tárgyalásánál úgyszólván na­pirenden van, mig egyrészt elri­asztja a jobb izlésüeket a tanács­kozásokban való részvételtől, addig másrészt aláássa a képviselőtestü­let nimbusát s megfosztja azt at­tól a komolyságtól, amely kell, hogy közügyeink tárgyalását irányítsa. Mintha csak valami gonosz szel­lem ütött volna tanyát abban az uj, modern teremben, melyben a tárgyilagos diskussiot, a forrongó szenvedélyek fékevesztett kicsapon­gásai váltották fel, amellyek felett súlyos kritikát mondott dr. Helc An­tal felszólalásában, midőn utalt arra, hogy ő, ki 38 év óta vesz részt a tanácskozmányokban, ilyes­mit még nem tapasztalt. Sajnosán kell konstatálnunk, hogy a határozatokat nem a tárgyilagos érvek meggyőző hatása, hanem igen sokszor az erőszakoskodásnak tervszerűen előkészített fegyverei­vel vívják ki, melyek nem köz, ha­nem partikuláris érdekeket szolgál­nak. Azok, kik az osztály érdeke­ket tolják a közérdeknek elébe, hely­telen és veszélyes uton járnak, mert szem elől tévesztik az akciónak ter­mészetes következményét, a reakciót, mi ha bekövetkezik, nemcsak ártal­mas harcoknak lesz színhelyévé a ta­nácskozási terem, hanem félünk tőle, E helyek voltak azok, a hol biztosra vehettem, ha az egyik nap nem is jelent meg, de a másikon okvetlen. Találkoztunk mi sokszor! A munkások nem egyszer láttak, a mint ketten ballag­tunk az országúton hazafelé és nevedgél­tünk tréíálódzva. Megszerettük egymást, én őt, ő engem. Testvérek lettünk. Vigan folyt életünk, a szabad termé­szetben az erdő énekesei dalosai között. Senki sem zavarta társalgásunkat. Néha néha egy madár szállott a közeli bokorra s gyors trillázás után, mintha elége­dett mosolyát fejezte volna ki, tova röppent, vagy körül ugrált a bokrokon, odacsalva többet is, hogy nekünk az elhullott étele­kért, melyet távoztunk után lakmároztak, hálát rebegjenek. Ezek voltak a mi bará­taink s nem voltak ellenségeink. Egyszere azonban a szép leány elma­radt, hogy miért, nem tudtam sokáig meg­fejteni. Meg nem sértettem, talán beteg lett ? Nem ! Utolsó találkozásunkor, ha visszaemlék­szem, útközben, midőn hazafelé lépeget­tünk, egy úri ember jött velünk szemben, ki elül mi egy mellék útra tértünk. Mielőtt szemeink meglátták volna ezt az embert, igen kacagtunk egy öreg ál­negyvennyolcason, ki beszélt az ő tettei­ről s végre kisütötte, hogy ő nem is 48-as, csak az atyja volt az, de ő is Kossuth hive. Ezt az uri ember látta s gyorsabb lé­pésekben kezdett haladni utánunk. Szem­mel kisérti hogy azok fogják kárát vallani, kik az osztályérdekek kultiválását be­levitték a tanácskozmányokba. Az ülés lefolyása a következő volt. * Ä napirend előtt Pongrácz Zsigmond iparbanki ügyészt parentálta el az elnöklő polgármester, ki tagja volt a képviseletnek, s akit úgymond köztisztelet és szeretet övezett, kit ismert szerénysége tartott visz­sza a közélettől, de aki szivjóság, jellem tekintetében párját ritkító férfiú volt. A társadalom minden osztályára veszteség volt az ő halála, miért is indítványozta, hogy kedves emlékét örökítse meg a kép­viselőtestület jegyzőkönyvében, mi elfogad­tatott. Dr. Zwillinger Ferenc, Adorján János és Tóth János Írásbeli indítványa olvasta­tott ezután fel, kik a vadkárok megvizs­gálására egy 12 tagú bizottságot kértek kiküldeni. Az indítványt tevők és ifjú He­gedűs József az azonnali napirendre tűzést kívánták. Dr. Helc Antal a legközelebbi ülés napi rendjére indítványozta kitűzni, hogy a kérdés alaposan előkészítessék. Dr. Földváry István főügyész formai aka­dályt az azonnali tárgyalásban nem lát, alapos elbirálhatás okából azonban a tár­gyalás elhalasztása mellett van. Az indít­vány kellő előkészítés végett a tanácsnak adatott ki. Következett a napirend. Olvastatott a többek között a vallás és közoktatásügyi ministernek a reáliskola államosítása ügyében kelt leirata, melyben hivatkozva az ország jelenlegi pénzügyi helyzetére, az államosítás és a reáliskola bővítésének kérését teljesíthetőnek nem tartja. Nagy Antal reáliskolai igazgató reá mu­tatva a cultusministernek januári ígérete és a rideg elutasítás közötti szembetűnő ellentmondásra, ünnepélyes óvást emelt az ellen, hogy a reáliskola fejlesztésének rég óhajtott és halasztást immár nem tűrő kérdése az ellentmondások komikumában posványosodjék el, annál is inkább mivel úgymond nem alamizsnát kérünk, hanem csak azon jogos kívánalom teljesítését, mit mások kérés nélkül is megkaptak. Egy darabig követett, miért a szép leány kissé meglepetve szólt. — Nézze valaki követ! Kért, hogy siessünk s így majd elveszít a szeme elől. Mi sietni kezdtünk, de a szép leány már szótlanabb lett s végül úgy láttam, hogy szomorkodott. Nem kérdezősködtem, mert az ember­nek juthatnak oly gondolatok az emléke­zetébe, melyek igen elszomoritják. Hallgattam! Ő sem zavarta a csendet. Végre elváltunk, de ez az elvállás! A leányka soha szomorúbb, de szebb sem volt, mint ekkor. Rezgő hangon súgta, lesütött szemekkel, elpirulva — Isten vele ! Én visszafordultam, hogy elmegyek haza. Elmélyedve raktam egyik lábam a má­sik után, midőn az útszéli keresztnél egy­szerre felpillantottam. Jött az előbbi úri ember gyorsított lé­pésekben. Amint mellette elhaladtam, erő­sen nézett rajtam végig, jól termett nyilt tekintetű férfiú volt, elég koros. Már vagy 25 lépésnyire ment a hátam mögött, midőn visszafordultam, ekkor te­kintett ő is hátra. Ki lehetett ? gondolkoztam. Éva atyja volt. Igen szigorú biró, kinek szavai ut§n nem egy keserves, nehéz köny­nyet hullatott Éviké, titkolt szerelmünkért. Ő volt ki rajtkapott bennünket egy el­rablott csókon. Szó'llősy Géza. Ismertetve a reáliskola helyzetét, kéri, hogy fejlesztésének kérdése napirenden tartassék. A leiratot a képviselet sajnosán vette tudomásul. A főispán névnapja alkalmából hozzá, a város által intézett üdvözlésre adott válasz felolvastatván, éljenzéssel tudomásul véte­tett, ugyanígy a Szt. István király emlékeze­tének megünneplése tárgyában kiküldött bizottság jelentése. Nagy vitát idézett ismét elő Adorján Jánosnak a helypénzszedési szabályrende­let módosítása tárgyában beadott indítvá­nyának tárgyalása. Vagy nyolcan szólal­tak fel a tanácsi javaslat ellen, mely a módosítást, hogy a helybeliek helypénzt ne fizessenek, nem véleményezte, mig mellette csak egy. A tanácsi javaslat el­len állást foglalók izgalmas és a tárgyila­gosság keretén sokszor messze kicsapongó felszólalásainak részletes ismertetését jobb lesz mellőzni, mert az bizony csak öreg­bítené azt a nem valami kedvező hírne­vet, melynek az utóbbi időkben tartott ülések örvendenek. A tanácsi javaslat mellett Dr. Helc An­tal szóllalt fel, ki, miként fentebb emlitém, sajnosán emlékezett meg a tanácskozási rend színvonalának alászállásáról, egyben indítványt tett avégből, hogy a hajón és vasúton érkező áruk utáni kövezetvám be­hozatala ügyében egy alkalommal már ki­dolgozott, de a miniszter által jóvá nem hagyott szabályrendelet tárgyalása újból na­pirendre tűzessék. A vitát névszerinti szavazás követte, melynek eredményeképen a tanács ja­vaslata 52 szóval 50 ellenében elvettetett, vagyis elfogadta a képvisetőtestület 2 szó­többséggel azt az indítványt, hogy a sza­bályrendelet aképen módosittassék, mi­szerint a helybeliek helypénzt nem fizet­nek. A Széchenyi-tér még nem aszphaltozott részeinek is aszphalttal leendő burkolásá­nak ügye a reméltnél kisebb vitát idézett elő. A városi mérnök ismertetvén a kér­dést, Dóczy Ferenc felszólalása után, ki a tanácsi javaslat ellen foglalt állást, mivel a többség akarata megállapítható egyéb­ként nem volt, a polgármester névszerinti szavazást rendelt el, melynek eredménye az lett, hogy 39 szóval 32 ellenében a folytatólagos asphaltozási munkálatok elvet­tettek. Dr. Uray István helyettes r.-kapitány fegyelmi ügyében hozott másodfokú ha­tározat olvastatott fel s vétetett tudomásul ezután, mit lapunk más helyén, a közi­gazgatási bizottság üléséről hozott referá­dában találnak meg olvasóink. —r. Közigazgatási bizottsági filés. Esztergom, május 11. A közigazgatási bizottság szerdai ülé­sében, a közigazgatásnak ápril havi me­netéről adtak képet az egyes referensek jelentésükben, amelyeken kivül érdemlege­sebb dolog magát elő nem igen adta, kivéve Uray István h. rendőr-kapitány fe­gyelmi ügyét, melyben a közig, bizottság a­képen határozott, hogy Esztergom város képviselőtestülete határozatát megváltoztat­va, a fegyelmi feljelentést elutasította, mert a r.-kapitány hivatalos működése a hivatalos helyiségen kivül az egész város területére kiterjed, s igy, ha a kérdéses alkalommal fél órával később is ment a hivatalba, fe­gyelmi vétséget az annál kevésbé képez, mivel feljelentő még csak nem is állítja, hogy a h. rendőrkapitány rendesen, avagy többször szokott a hivatalba későn menni, de azt sem, hogy a jelzett időben ha­nyagság, vagy mulasztásból jött volna ké­sőbben a hivatalba a hivatalos órán túl, mert a köztisztviselő a közönség iránt tartozó köteles udvariasságnak teljesen eleget tesz akkor, ha a vele érintkező fe­leknek az „úr" megszólítást megadja, mert Csernák Béla díjnok felfogadása tanácsi határozaton alapul, mert végül a kihágási ügyek elintézésének érdemi része ellen az érdekelt felek szabályszerű jogorvoslattal élhetnek, azokat felülvizsgálni a közgyű­lés hatáskörén kivül áll. Az alispáni jelentés a közrendészet te­rén, a mindkét járásban előfordult tü­zekről, a törvényhatósági élet köréből a közigazgatás különféle ágazatai ál­tal tartott ülésekről, majd a nem magyar ajkú községek iskoláinak látogatásairól számolt be, melyekben a magyar nyelv Örvendetes módon terjed. A pénzügyigazgató jelentése szerint áp­rilis hóban az egyenes adók befizetésénél az előző hóval szemben jelentékeny csök­kenés, mig a boritaladó és húsfogyasztási adónál emelkedés észlelhető. A tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok Esztergom váro­sában és járásban kedvezőbbek, mig a párkányi járásban kedvezőtlen volt. Elhalt ápril hóban a megye területén 227. A 7 éven alul elhallak száma 48"44°/o, mig a tüdővészben elhaltaké 19*38°/o. A „Kolos" kórházban 218 egyén ápoltatott, az ápo­lási napok száma 3014 volt. Az államépitészeti hivatal főnöke az ál­lami és törvényhatósági közutakról és az esztergom-szentléleki vicinális közúton vég­zett ínséges munkáról jelentett. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tan­kerület összes népiskoláiban a tanítás fen­nakadás nélkül rendesen folyt. Áprilisban tanítói fizetések kiegészitéséreösszesen 2891 kor. államsegély utalványoztatott. Felem­lítette az iskolalátogatásokat, végül jelen­tette, hogy Sárisápon állami kisdedovoda szerveztetett, az ottani állami iskolával kapcsolatban, A törvényhatósági m. kir. állatorvos a kórok szórványosan előfordult eseteiről je­lentett. —f. HIREK. Napirend. Esztergom, május 14. D. e. 3 A 11 órakor a Régészeti és Történelmi tár­sulat közgyűlése a megyeháza nagy­termében. D. u. 3 órakor az iparos ifjak önképző egyesülete kerthelyiségének ünnepélyes megnyi­tása. D. u. 4 órakor számonkérő széki ülés a megye­házán. A kovácspataki szálloda és vendéglő megnyitása. A primás kertben lévő szigeti kioszk megnyitása. Esti 8 órakor a Katholikus Legényegyesület jóté­kony célú szinielőadása saját helyi­ségében, a cs. és kir. 76. gyalog­ezred zenekarának közreműködése mellett. — Híreink és közleményeink egy része térszűke miatt maradt ki, miért is előfize­tőink és olvasóink szives elnézését kérjük. — Díszközgyűlés- Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 28-án d. e. Ö Eminentiája a Hercegprímás ötven éves áldozárságának megünneplése alkal­mából díszközgyűlést tart. — A holnapi döntés. Esztergom megye törvényhatósági bizottsága holnap (hétfőn) d. e. 10 órakor tartja tavaszi rendes köz­gyűlését, melynek rendkívüli érdekessé­get a részleges tisztújítás, nevezetesen pedig a muzslai főbiró választás fog adni. Két erős tábor áll egymással szemben, s bár a győzelem mikénti eldőlte eléggé bi­zonytalan s nagy esélyeknek van kitéve, mindamellett a vidékről lapunkhoz beérke­zett tudósítások szerint Pongrácz Kázmér győzelme bizonyosra vehető, kinek a több­séget, miként a tudósítások szóllanak, nemcsak az a körülmény biztosítja, hogy régebbi tisztviselője a megyének ellenje­löltjénél, hanem az is, hogy egy évet

Next

/
Oldalképek
Tartalom