Esztergom és Vidéke, 1905

1905-01-12 / 4.szám

lyen a ministerium illető ügyosztályában 1902. óta fekvő kérvény csakis a város érdekének javára kezelhető legalább ezen kormány uralma alatt. S ha más kormány jő, egyáltalában nem lesz áldatlan azon buzgó férfiak fáradsága, kik ezúttal is bizonyságát adták annak, hogy a város javáért szivesen tűrik az utánjárás kényelmetlenségeit. Korunk hibája az, hogy a valódi szükséglet megismertetése az általános nagy versenyben a baj egyszerű feltárása helyett csak a kitartó utánjárásnak sikerülhet. Ha csüggedünk, a veszteség csak minket ér, a szívós kitartást a' biztos siker koronázza. Esztergom városa beteg, bajának kuruzslói a sértett önhittség fegyvereivel kelnek ádáz harczra, a beteg azonban nem gyógyul. Azt mindenki látja és érzi, hogy a közforgalomnak siralmasan rohamos apadása a betegség oka, de ennek a legparányibb emelése érdekében bizarr ötletek felszínre dobásánál értékesebb fáradság alig észlelhető. S ha mégis emelkedik egy hang a kitartás tünetével, gáncs és gyanú, legjobb esetben pedig a csüggesztő kétkedés kiséri. Hogy ki látja hasznát a közhangulat tendencziosus elfojtásának, annak csak a zsölleszék tehetetlen álmodozói lehetnek a megmondhatói. Ä város minden polgárának kötelessége gondolkodni és tenni a város közjaváért, de ha erre gyöngétos levelet, újból, meg újból elolvasta s valahányszor olvasta, mindannyiszor szégyen fogta el lelkét. De azért csak olvasta, valami benső ösztön sugalta neki, hogy olvassa a sorokat minél többször, hogy egy pillanatra se feledje el azt amit abban kér egy szerető édes anya a fiának. — Megteszem — suttogta — becsületes embert, tisztességes embert csinálok belőle, nehogy olyan legyen mint az apja. És fogta a kalapját, hogy egyenesen a miniszterhez szaladjon. A szive örült, a lelke remegett örömében, hogy segíthet valakin, egy ifjún, kit az édesanyja könyörög be nála pártfogásáért. Máskor is érezte azt a jóleső nyugalmat, mely eltöltötte, ha valakin segíthetett, de most a biztos siker reménye, valósággal lázba hozta a szivét. Éppen ki akar lépni az ajtón, midőn csendes kopogás hallatszik. Szinte boszusan kiáltja oda. — Szabad! És az ajtóban egy szép, bánatos arcú nő jelenik meg. •Az, aki az illatos levélkét irta. Zsembert valami igézet fogja el, szólni akarna, de nem tud. Az asszony pedig egyenes fővel, de remegő hangon kéri: — Ugy-e segit a fiamon ? Zsember leborul az asszony előtt s könnyek között mondja. — Segítek, segítek, — hisz kötelességem . . . És a méltóságos úr ebben a pillanatban érezte magát legboldogabbnak. Fülöp Zsigmond. nek érzi erőit, bizalomteljes várakozással is hálásabb szolgálatot tesz, mint ha ellenhangulat keltéssel temetni igyekszik mindent, akár tud, akár nem tud helyette más ügyért lelkesedve buzgólkodni. A reáliskola ügye azon kérdések közül való, melyeknek a város javára készíthető mathematikai mérlegét a kétkedés ördöge állandóan kiséri. Ezen intézet jelenlegi létszáma avidéki tanulókai együtt 192 és mert ezen számmal felöleli ugy a helybeli, mint a vidéki ifjúság azon contigensét, mely csak négyosztályu iskolázottságra törekszik, mi sem természetesebb, mint hogy befogadó képességének keretét és körét tágítani kell, hogy azt több tanuló látogathassa. E többletet a helyi szükséglet már nem szolgáltathatja, mert hiszen az elől a reáliskola elzárva most sincs, de igenis szolgáltatja a környék. Hogy pedig a város vidéke e többletet akár 300—350-es létszámig is szolgáltatni képes, arra bizonyság a szomszédos városok iskoláinak népessége s korántsem cáfolat a helybeli főgimnázium íelsőbb osztályainak néptelensége, mert a város anyagi érdekére nézve teljesen közömbös, hogy az iskola az alsó vagy a felső osztályokban népes-e ? Ha pedig a reáliskola I-ső osztályát ezidőszerint a csonkaság daczára is az elutasitásig kimerített létszám tölti be, minden bizonyossággal kiszámítható, hogy 8 osztályú berendezése esetén az I. osztály létszáma parallel beállítás mellett legalább 80-ra emelkednék. A többlet ismét csak vidéki tanuló lehet. Ha még a 80-as létszámnak beosztását két I-ső osztályba szellemi értékében mérlegeljük, a felsőbb osztályok népessége is biztositható, mert az I. osztályban nélkülözhetlen egyéni nevelés intenzitásának emelkedésével aránylag sokkal kisebb percent utasíttatnék el gyengébb testi és lelki fejlődésének holtig tartó büntetéséül hazai iparunk és kereskedelmünk kétes dicsőségére. — A helybeli főgimnázium felsőbb osztályainak gyengébb népessége is csak az I—II. parallel osztály hiányára vezethető vissza, mert ezek beállítása esetén az osztályozó eljárás kedvezőbbé válnék s az országos 20% átlagon felül állana az érettségi vizsgálatra jelentkezők száma. A mi ismét két parallel intézet viszonylagos népességének hullámzását illeti, az a korszellem által szabályozott kereseti források természetén fordul meg; a kétségtelenül beállható kölcsönös átlépések pedig a létszámra semminemű befolyást sem gyakorolhatnak. A város anyagi érdekére nézve tehát kiváló fontosságú az, hogy biztosítottnak mondható egy helyben létesülő állami főreáliskola 300 — 350-es létszáma, melyből 200— 250 alkotná az idegen elemet. A közforgalmi bevétel átlag egy-egy tanulóra csak 400 kor. is számítva, évenként 80—100 ezer kor.-val emelkednék közvetlenül, közvetve pedig szinte kiszámithatlannak mutatkozik azon forgalom, mely a szülőknek a városhoz való vonzódásából származhatnék. Ha még az anyagiak mérlegelésében számításba vesszük, hogy a jelenleg pótadóból javadalmazott tantestület 15 tagra kiegészülvén, fizetését 40—50 ezer kor.-t az állampénztárból bocsátaná forgalomba, körülbelül 150—200 ezer kor.-ra becsülhető azon összeg, mely évente a közforgalmat gazdagítaná s ha ez összegnek realitásban kiszolgáltatandó ellenértékét levonásba hozzuk, 10% haszon fejében a közvagyon 20 ezer koronával nőne évente. Ezen hitelt érdemlő számítás ellenében a város anyagi érdekeinek határozott hátrányára erősen tartja magát azon szociális szempont, hogy a középiskolák szaporításával emelkedik a proletariátus. Ha a főváros iskoláinak levezetésével érhető el a fentebb jelzett létszám, a proletárok száma egygyel sem szaporodik meg, sőt a nevelésre kedvezőbb légkörünk a könnyen élő, felületességre hajló lelket kitartóbb megbízhatóbb munkássá neveli, ha pedig csak mesterségesen volna elérhető ez intézet benépesítése, akkor sem lehetne Esztergom városának feladata az, hogy a socialethikából más városok versenyében önmagának koldusbotot faragjon. A tárgyalás a reáliskola államosítása és további fejlesztése érdekében a közel jövőben megindul, a mennyire résen kell lennünk a városi érdekek védelmében, ép oly óvatosságra van szükség a kölcsönösen megajánlandó feltételek és kiviteli módozatok helyes és üdvös megállapításában. Nagy Antal. A polgármester évi jelentése. A város állapotáról és ügyeinek 1903. évet illető menetéről szóló polgármesteri jelentés bevezető részében továbbá igy szól : Nem szabad azonban önterhelésünk súlyának túlzására arról sem megfeledkeznünk, hogy pótadónk magas százaléka nem jöhet némely más város pótadószázalékával egyszerű, nyers számszerű összehasonlításba, ha azt akarjuk, hogy az összehasonlítás reális és megbízható legyen, és itt nem csupán a városok különböző viszonyára kívánok utalni, melyek a költség szükségletek iránt különböző igénnyel és erővel lépnek fel, hanem tudni kell az öszszehasonlitásban azt is, hol és mint fedez a város a %-os pótadóval kiegészített jövedelmeiből általános költségelőirányzata alapján; vagy hol és mire vet még ki külön pótadót, viseljenek ezek bármily egyéb neveket. Az ilyen összehasonlítás azután, melyben ami költségvetésünk és számadásunk mindenre kiterjedő fedezetével fog állani, annak felismerésére vezetend, hogy nem egy helyütt felekezeti iskolai járulék, megyei pótadók, vagy egyéb díjak és térítések neve és címe alatt az általános költségvetésben fel nem vett adóztatások is fordulnak elő, milyeneket mi kétségtelenül úgyis terhes városi költségvetésünkön kívül vagy mellett azután már ki nem vetünk, hanem amilyenek hozása és külön tárgyalásával a mi fő költségvetésünk és számadásunk is tetemesen mérsékelhető lenne %-os tételében, anélkül, hogy az ilyen művelet az igazi terhelést mérsékelné vagy könnyebbé tenné. Megengedem, hogy vannak városi viszonyok, melyek között a közköltségnek érintettem szétválasztása indokolt, sőt szükséges lehet, nálunk azonban csak komplikáltabb eljáráshoz vezethetne a közönség minden könnyebbülése nélkül, mely a közös kivetés és kezelés mellett legalább az egységes áttekintés és kevesebb zaklatás előnyét kapja a kisebb pótadóval való terhelés illúziója helyett. Evek óta kilátásba van helyezve a városok ügyének törvényhozási rendezése azon kiáltó és jogos követelmény alapján, hogy a városokra háruló állami feladatok teljesítéséért a városok kárpótoltassanak vagy legalább enyhülést nyerjenek ; a leggazdagabb s legnépesebb városok is alapos okkal már-már elviselhetetlennek vallják állami teendőik terhét és hangosan feljajdulnak ellene. Bíznunk kell, hogy e tarthatatlan helyzet gyógyítására is jutni fog végre valahára törvényhozásunk és kormányunk idejéből ; s ha e mellett illetékes helyre terjesztett kérelmeink, melyeket oda kulturális intézeteink gyámolitása és felkarolása, valamint nehéz helyzetbe jutott közgazdasági érdekeink erősebb felkarolása végett intéztünk, csak részben is sikeres meghallgatásra találnak, akkor vigasztalóbb arányokkal beálland fokozatos lendülésünk korszaka is és gyámolitásra érdemes igyekezetünk és kitartásunk meg fogja hozni polgárainknak a könnyebbülés reménnyel várt jutalmát. Választások. Az esztergomi kerületben. A szabadelvüpártböl. Frey Ferenc volt országgyűlési képviselő újbóli jelöléséről hozott referádánkban megemlékeztünk arról, hogy Frey Ferenc jelölését a miniszterelnökkel, a főispánnal és a szabadelvű párttal sürgönyileg tudatták, melyre az alábbi válaszok érkeztek meg Kaán János ideiglenes pártelnökhöz. Ifspffppffffffö IHÉLMMHI B a természet által nyújtott legtö életesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett ren( kívül jö étvágyat hoz. Üvegje 50 tiller. — Csak a felét kell bevenni, mint más keserűvizekből, azért kapható mindenüit kis üveggel is 30 fillérért Esztergomban: Leiigeb J., Yörös J, Mkóczy I, Metz S, Willi I. urat üzletében. Foszéüuildés a íorrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromba