Esztergom és Vidéke, 1905

1905-05-04 / 36.szám

szép három éneket hármas hangban szív­hezszólóan, gyönyörűen. Einczinger Fe­renc, a kör II. titkára pedig Endrődy: Visszavárlak c. költeményét szavalta el behizelgő melegséggel, szívvel és lélekkel. Vacsora után éjfél felé megkezdődött a tánc s tartott jó kedvvel hajnalig.. — Dr- Récsey Viktor ujabb művei. Dr. Récsey Viktor, a pannonhalmi könyvtár tudós főkönyvtárosa, nemcsak nagytudású s alapos képzettségű, de egyúttal rend­kivüli szorgalmas munkása a történeti és archeológiai irodalomnak. A most elmúlt év második felében, a tudós régésznek nem kevesebb mint három ily irányú műve látott napvilágot, s valamennyi nyeresége a magyar tudományos iroda­lomnak. E művek elseje a megjelenés sorrendjében a „Bábel és a Biblia uti vázlatkönyvemben" cimű értekezés. Bő­vített és részletezett kidolgozása ez an­nak a feltűnést keltett előadásnak, me­lyet a tudós szerző a Mária Dorottya­Egyesület győri körének egy tavalyi ülé­sén tartott. Az értekezés Delitzsch azon hires felfedezésével foglalkozik, hogy a zsidók kultúrájának, sőt vallásának elő­képeit megtaláljuk már a zsidóknál ré­gibb nemzetek, u. m. a babiloniak, su­mirok stb. művészetében is, mint azt a népek ásatag emlékei bizonyítják. Ez ér­dekes téma szolgálatában a tudós szerző végig vezet bennünket Európa valamenyi múzeumán és saját tanulmányai ered­ményekép meggyőzően bizonyítja De­litzsch állítását, kinek tudományos véle­ményét magáévá teszi. A 34 lapra ter­jedő s nagy tudományos apparátussal, világosan és érdekesen megirt füzetet számos kép díszíti. A megjelenés idő­rendjében követi e művet a „Régi ma­gyar vitézek felirata egy római katakom­bában". E munkát, mely nem egy érde­kes uj adattal gazdagítja történelmünket, a Szent István-társulat tudományos osztá­lyában olvasta fel a szerző. Azt a felira­tot ismerteti e mű, melyet dr. Récsey Viktor a római Domitilla-katakomba egy mellékfolyosóján talált, s mely arról szóll, hogy 1716. szeptember 7-én néhányan savoyai Eugén herceg vitézei közül ün­nepies Te Deum alakjában hálát adtak a magyarok Istenének az 1716. augusztus 5-én a török felett kivívott győzelemért. A rendkívül érdekesen megirt műben a szerző tudományos világításban mutatja be régi királyaink és vitézeink viszonyát Itáliához, főleg Rómához. A harmadik mű a „Keresztény templomépítés az ó­korban" cimű régészeti és művészettör­téneti tanulmány. E kicsiny, de alapos munkában a szerző, ki e téren nagysza­bású kutatásokat folytatott magas tudo­mányos színvonalon ismerteti a temp­lomépítészet fejlődését a klasszikus ókor­ban. A művet, bár szigorú szakszerű­séggel tárgyalja e kultur- és művészet­történeti kérdést, a laikus is nagy gyö­nyörűséggel olvashatja, mert előadása világos és érdekes. A négy ivrc terjedő, szép kiállítású munkát 19 fémlenyomat ékesíti. Dr. Récsey Viktor e három leg­újabb munkáját is irójuk régi jeles tulaj­donságai, az alapos tudás, szigorú szak­szerűség és kellemes előadás jellemzik, úgy, hogy a magyar régészeti irodalom­nak nagy nyereségeiül kell tekintenünk. — Halálozás. Vettük az alábbi gyász­jelentést. Özv. K. Lipthay Sándorné szül. Müller Olga ugy a maga, mint alulírottak nevében fájdalomtól megtört szívvel je­lenti, hogy felejthetetlen jó férje K. Lipthay Sándor a kir. m. József-műegyetem ny. r. tanára és volt rektora, m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadé­mia r. tagja, a Magyar Mérnök- és Épi­tész-Egylet volt elnöke, stb., folyó hó 1-én éjjeli 1 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után, életének 57, boldog házassá­gának 32-ik évében jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei folyó hó 2-án d. u. 4 órakor fognak a gyászházban: VIII. ker. Tisza Kálmán-tér 10. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint be­szenteltetni és a kerepesi-úti temetőben lévő családi sirboltba örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 4-én délelőtt 10 órakor fog a József-városi plébánia-templomban az Ur­nák bemutattatni. Budapest, 1905. május hó 1-én. Áldás és béke poraira! K. Lip­thay Ágost, K. Lipthay Ágostné, Magurá­nyi Józsefné, Magurányi József, K. Lip­thay Ervin, K. Lipthay Dora, Dr. Posch Gyula, Balogh Elemérné, Balogh Elemér, Magurányi Sándor, Magurányi Jenő, Ma­gurányi Edith, K. Lipthay Laci, K. Lip­thay Imre, Dr. Müller Kálmán, Sz. Müller László, B. Belatiny Arthurné, B. Belatiny Arthur. Az elhunytban Magurányi József főkáptalani ügyész és családja közeli ro­konát gyászolja. — Jókai Mór utolsó kézirata. yi&wMór a halhatatlan regényíró ulolsó műve a jó­tékonyságnak az az apotheozisa volt, me­lyet a József főherceg Szanatóriumi Egye­sület fölkérésére írt. Bevezető mondata igy kezdődik: „Egy vallás van, melyben mindnyájan egyesülünk: a szeretet val­lása : Temploma ennek az egész világ egyetem: híveinek tábora — minden jó emberek. Papja e vallásnak mindenki, aki áldozik. Egyetlen hitágazata van csak amely igy szóll: „tedd azt ami másnak jó." Jókainak'fönséges szózatát facsimi­lében az oly nemesen buzgólkodó egye­sület legközelebbi kiadványában jelenteti meg. — Iskolalátogatás. Doroghon — irja tu­dósítónk — április 28-án volt a megye alispánja a kir. tanfelügyelővel, hogy a magyar nyelvnek az iskolákban mikénti ha­ladásáról meggyőződést szerezzen. Az al­ispán úgy a községi, mint a bányatelepi is­kolában legnagyobb elismerésének adott kifejezést és Tölgyesy Ferenc kántortanítót 20 koronás arany jutalomban részesítette. — Ballá Miklós költeményei. Le­ányfejek és egyébb költemények" cim alatt adja ki Ballá Miklós, a kiváló költő legújabb verskötetét. A vaskos kötet tar­talmazni fogja összes költeményeit, köz­tük természetesen a Kisfaludy Társaság ipályadijával jutalmazott „Rútacska" ki­sebb elbeszélő költeményét is, továbbá mindazon alkalmi költeményeit és szava­lásra alkalmas verseit, melyek nevét or­szágszerte oly rövid idő alatt ismertté tet­ték. A könyv ára 3 korona. Előfizetések a költő lakására: Budapest, VII. Csömör ut 3. szám alá küldendők. — A hoSSZÚ Solymosy. Solymosy vasár­nap jött, látott, de hétfőn — sajnos — nem győzött. Az a szerény számú közön­ség, mely a fürdőben összejött, legalább nem volt erre alkalmas. A jó úr már egy izben elkvittelte az esztergomi közönség rokonszenvét, igy nem találunk cso­dálni valót azon, hogy a balsiker — mely bár még a rövidebbek előtt is fé­lelmetes és semmikép sem rokonszenves — őt itt alaposan bekebelezte. No de meg esett ez már mással is, ha nem éppen hosszabbakkal, de nagyobbakkal. Az előadásról lelkiismeretes riporterhez illően a jelen voltak névsorát közölhetnénk, mert az nagyon kevés helyet foglalna el; mást nem. — A Kaszinó választmánya kedden este ülést tartott, melyen folyó ügyek nyertek elintézést. — Városi közgyűlés lesz f. hó 11-én, midőn fontos tárgyak kerülnek napirendre. — A dorogi vasutiállomás kibővítése. A dorogi vasúti állomást miként értesü­lünk megnagyobbítják és egy uj sínpárt fognak még lefektetni, amelyen a csol­noki kőszénszállitás lesz lebonyolítva. — A kórház államosítása. Miután a Ko­los kórház adminisztrációjából a városnak is kijut, s az annak is költségével jár, a a város tanácsa elhatározta, miszerint ál­lamosítás céljára felfogja azt ajánlani. — A halászati társulat f. hó 7-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartja közgyűlését. — Iskola megnyitás. A nagysápi isko­lát, miután a kanyaró megszűnt, az el­múlt napokban megnyitották. — TŰZ. Vasárnap este 6 óra tájban Szekér Gyula háza melletti szérűjén Pár­kányban egy szalmával megrakott kocsi gyulladt ki, s hamvadt el. Mire tűzoltóink a vész helyére értek, a tűz már lokali­zálva volt. — Katonai lövölde meghosszabbítása. A város gazdasági bizottsága vasárnap délelőtt tartott ülésében a katonai hatóság azon átiratát tárgyalta, melyet a katonai lövölde meghosszabbítása tárgyában inté­zett a város hatóságához, s amelyben oly földterületet kér, hogy a lövölde 40 öl szélességben és 92 öl hosszúságban meg­hosszabbítható legyen. A bizottság a ké­relem teljesítését véleményezte és pedig olyképen, hogy a meghosszabbításhoz szükséges három magyar hold terület, holdanként évi 40 kor. bérösszegért adas­sék át használatul. — A villamos mű jövedelme, örömmel hozzuk az-alábbi hirt, mely hir hihetet­lennek látszik, de mivel megbízható for­rásból ered, nincs okunk abban kételkedni. Arról értesülünk ugyanis, hogy a villar mos mű minden valószínűség szerint az első üzemi év lezártával már is tiszta jö­vedelmet fog hozni a városnak, és pedig mintegy 3000 koronát. Vajha a bérlő cég az ily argumentumokkal, minél jobban ránk cáfolna. — Kőfaragó SZtrájk. Piszkén május el­sején az összes kőfaragó legények és ina­sok a munkát beszüntették. Béremelést kérnek. — Ismét Veszett ebmarás. Annak a pá­ratlan indolentiának, mi egynémely ebtar­tónál még mindig tapasztalható, ujabban ismét áldozata van. Ipolyi Julia 14 éves leányt harapta meg egy veszett eb, kit is a Pasteur intézetbe száílitottak le Buda­pestre. — Halálos baleset. Cserepes András Kovácsi községbeli vasúti őr a húsvéti ünnepek alatt meglátogatta köbölkúti ro­konait. Szerdán reggel 10 órától esti 10 óráig együtt ivott a kocsmában Bircsák Károly sógorával; s teljesen ittas állapot­ban a vasúti állomás felé tartott. Az ál­lomási épülettel szemben lévő dombról a kővel kirakott árokba bukott, s oly sze­rencsátlenül esett, hogy koponyáját ösz­szezuzta, s szörnyet halt. A hajnali vo­natra siető utasok már halva találták meg az árokban. Özvegye és 4 árvája si­ratja. — Baleset. Nóvák József fuvarost sú­lyos baleset érte, amennyiben borszállítás közben egy hordó bor lábára esett s azt eltörte. A Kolos kórházba szállították. — A sebeshajtás áldozata, s vei ezer Péter négy éves kis fiát egyik sebeshajt­nok a napokban elgázolta — kinek sze­rencse a szerencsétlenségben — komo­lyabb baja nem történt. Hisszük, hogy h. rendőrkapitányunk ismert erélye fog reá módot találni, hogy a sebeshajtásokkal elkövetett isten-kisértések a nagy közön­ség megnyugvására végre gyökeresen megszűnjenek. — Egy miliomos életpályája. Egy dísz­lakomán, melyet egy előkelő fővárosi nagykereskedő tiszteletére adtak abból az alkalomból, hogy udvari szállító lett, az ünnepeltnek élete folyása a jelenlevőkre mély benyomást gyakorolt. Mint szegény^fiatal gyerkőc került Budapestre s itt egy nagy­kereskedő cégnél szolgai állást nyert el. Kitartó szorgalma és feltétlen megbízha­tósága folytán olyannyira megnyerte fő­nöke bizalmát, hogy ez beíratta egy ke­reskedelmi esti tanfolyamra, melyet ki­tűnő eredménnyel fejezett be. A szolgá­ból igy kereskedelmi alkalmazott lett. Mi­után azonban nagyon mérsékelt jövede­lemben részesült még igy is, egy osz­tálysorsjegyet vásárolt, melylyel hosszabb ideig játszott, mig végre a szerencse kedvezett neki és egy főnyereményhez jutott. Egy forgalmas utcán üzletet nyi­tott és törekvő munkásságát siker koro­názta itt is. Üzlete virágzott, és ezenkí­vül a polgártársak bizalmát és tiszteletét is kivívta magának olyannyira, hogy az iparkamarába és a városhoz is beválasz­tották bizottsági tagnak. „Látják, tisztelt uraim —- fejezte be az udvari szállító el­beszélését — ami vagyok és amivel bi­rok, azt a szerencsés Török bankház­nak köszönhetem. Mert ennek szeren­cséje nélkül talán még ma is csák füg­gőviszonyban levő alkalmazott volnék és nem egy önálló kereskedő." KÖZGAZDASÁG. Érsekújvári lóvásár. Huszonharmadik éve már, hogy a Nyit­ramegyei Gazdasági Egyesület a kor igé­nyeinek mindenben * megfelelő lóvásár alapjait megvetette. A megelőző 22 éven át tartott vásárok mindenkit meggyőztek arról, hogy e vá­sárokra kitűnő anyag haj tátik fel s hogy a Duna balpartján a vásár az egyedüli a melyen a lovakat jól lehet értéke­síteni. Érsekújvár nemcsák a vele közvetlenül szomszédos megyék lótenyésztőinek ké­pezi könnyen hozzáférhető központját, de a kereskedelmi világra nézve is — bu­dapest-bécsi fővonalba esvén — könnyű közlekedése folytán, kedvező helyzettel bir. E vásár ez évben miként lapunkat ér­tesitik május hó 7/ és 8-án okvetlenül meg fog tartatni. Azon híresztelések, mintha e vásár elhalasztatnék vagy pe­dig, hogy az ott vásárolt lovaknak Auszt­riába való kivitele megtiltatnék, teljesen alaptalanok.. * Az aranka irtása iránt a polgármes­ter, mint mezőrendőri hatóság, szigorú felhívást intézett a here- és a lucernaföld tulajdonos gazdákhoz. Ez a kellemetlen élősdi növény ugyanis az ország minden részében kegyetlen pusztítást visz végbe a jeles takarmány növények között s ter­mészetes, hogy oly takarmányszűk évben Ä rádió-acfciv keserűvíz reggel félpohárral használva —— I HÉMHI I jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bál- és vértisztitö, mint ivó kúra a Karls­bad és Marienbadi .gyógymód meglepőén gyors es sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gydgyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben Esztergomban; Leitgeb J., Yőrös J., Jalkóczy L, Metz S. Willi J. urak üzletében. Főszétkflldés a forrástnlajdonos: = Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. „ ' ==

Next

/
Oldalképek
Tartalom