Esztergom és Vidéke, 1905
1905-04-30 / 35.szám
rületén, a Vértesek aljában fekvő idegenajkú községekben, szokásos évi körútját, hogy a vármegye részéről meggyőződést szerezzen arról, vájjon az illető községek népiskoláiban minő eredménnyel tanították a tanítók a magyar nyelvet. Kíséretében van mindenütt a kir. tanfelügyelő is, aki a tanítók módszerére nézve az oktatás pedagógiai vezetését bírálja el. A vármegyei, továbbá a Frey-és Szaczelláry-féle magyarnyelvi alapok évi kamataiból most osztja ki az alispán a szokásos évi jutalmakat is, a buzgóbb tanítók és tanítónők részére aranyakban, a legjobb eredményt felmutató tanulóknak pedig koronákban. A Holdampf-féle alap kamataival együtt az idén 695 korona jut kiosztásra. A legutolsó népszámlálás adatai szerint Esztergomvármegye 87.651 lakosa közül a magyarul beszélni tudók száma 77.462. Tehát magyarul beszélni nem tud több mint tízezer. A nem magyar ajkú községek, melyekben a német, vagy tót anyanyelvűek vannak többségben, általán a Vértes-hegyek északi lejtőjén foglalnak helyet, csupán Szent-Lélek fekszik a pilisi hegyek belsejében, a Dobogókő híres kirándulási hely közelében és Kural, a barsi fensikon. Németajkú községek : Csolnok, Dorog, Kirva, Leány ár, Nyergesújfalu, Süttő és Tát, tótajkúak: Csév, Dág, Kesztölc, Kural, Mogyorós, Sárisáp és Szentlélek. Ezekben a községekben a magyar anyanyelvűek száma összesen csak 4045, ellenben a magyarul beszélni nem tudók száma 12.752, kik között a német ajkúak száma 6361, a tótajkuaké 6391. Tehát Szent István vármegyéjének eme községében a magyar nyelv terjedése körül nagy feladat vár még az illető iskolák néptanítóira. A néptanítók teljesítették eddig is hiven hazafias kötelességüket. Bizonyára teljesítették a most folyó isnek, Vargyas Endrének, a magyar nyelvnek megyénkben való örvendetes terjedésről irt és adatokkal támogatott tanulságos cikkét, buzdításul állitván oda az abban elmondottakat mindazoknak, kik arra hivatvák, hogy a magyar nyelv terjedésének minél nagyobb tért hódítsanak. A szerk. kedtem meg vele. Úgy történt a dolog, hogy amint egy izben komoran nyomulok ép a Krinolin-hidon előre s a Bob hercegből dúdoltam: „A Vörös-sarkán, hogy ha megállok ..." kezdetű áriát, egyszer csak hívogató hang üti meg hallóidegeimet. Felpillantok s ideáljaim két példányát látom szemeim előtt s a No. II. szólított, hogy közeledjem, az ő társaságában volt No. III. is. Májam (tudvalevő, hogy egy német tudós felfedezése szerint az érzelmek gyűlhelye nem a sziv, hanem a máj) hangosan dobogott s vérem úgy száguldott a csapóajtókon keresztül, mint egy elszabadult automobil. Tisza Pista nem lehetett olyan izgatott január 26-ának reggelén, mint én e pillanatokban voltam. Azt hittem, hogy álmodom, de szerencsére egy infanterista bajonettje a könyökömhöz ütődött s a csipős fájdalom meggyőzött arról, hogy ébren vagyok. De nem hiába viharzottam át kilenc szerelem változatos kalandjait, hogy ily meglepetések kihoztak volna a megszokott flegmából. Ez „első édes találkozáskor" mindjárt meg is építettem az ostromművek elejét, sőt dróttal is megerősítettem, akárcsak a japánok Liaojangnál. Közbejött azonban a zordon fátum, minden emberi tervezésnek feldúlója, melynek ezúttal földi képviselője a színtársulat volt. Természetes, hogy egy kolai évben is. Az illető tanítók buzgalmának köszönhető, hogy már előző években a piszkei, a tokodibányai és ebszönyi népiskolák a vizsgálat köréből már kihagyhatok voltak, amennyiben ezekben az iskolákban kivétel nélkül minden tanuló elsajátította a magyar nyelvet, a néptanítók fáradozása teljes diadalt aratott. Tegnap az alispán Kesztölc és Csév tótajkú és Leányvár németajkú községek népiskoláiban vizsgálta meg az eredményt. A vizsgálaton jelen volt Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő, továbbá Pechacsek Artúr kerületi helyettes alesperes és egyházkerületi tanfelügyelő. Megjelentek mindenütt a községi elöljáróságok és az iskolaszékek tagjai is. Az idén örömmel tapasztalták, hogy Kesztölcön Srobár József plébános a hitoktatást szintén jó igyekezettel iparkodott szintén magyar nyelven is oktatni, s igy a vallási tárgyak tanításával is segítségére volt a tanítók munkájának, kik minden tárgyat magyar nyelven adtak elő. A hitoktatás magyar nyelve érdekében nagy szolgálatot tett egyébként Vaszary Kolos hercegprímásnak az a körlevele, melyet két évvel ezelőtt egyházmegyéje papságához intézett. A lelkes főpapi szózat hatása érvényesült Kesztölcön is, a hol az előbbi években bizony sok panasz volt holmi pánszláv-velleitások miatt. Leányváron a vizsgálat a két tantermű új és a törvény szabályainak teljesen megfelelő római katholikus iskolában folyt le, mely szép iskola Majer Imre pápai kamarás és plébános kiváló buzgalmának köszöni létesülését, aki az építkezés költségeit, úgyszólva, úgy koldulta össze. Az épités költségéhez Mailáth György gróf 600 koronát, Graefl esztergomi kanonok 50Ö koronátadott. Önmaga a plébános pedig egy évi jövedelmét ajánlotta fel a katkolikus iskolaügy támogatására s a magyar nyelvnek az iskola révén való terjesztésére, amennyiben a régi egy tantermű iskola helyett most már két tanteremben folyik az oktatás teljesen magyar nyelven, még a hitoktatás is, melyet önmaga a pápai kamarás teljesít hazafias lelkesültséggel. pennaforgató ember nem viselkedhetik oly közönnyel a színtársulat iránt, mint példának okáért egy szénkereskedő vagy maceszgyáros. Az érdeklődés ebből kifolyólag nem szorítkozhatott a passzív színházlátogató semlegességére, hisz tudjuk a Friss Újságból, hogy a diplomatikus franciák is szívesen látták öbleikben még annak a mafla Rosdestvenszkinek hajóit is. Néminemű ismeretségre tevén szert a társulat egyik kimagasló csillagával, a kulturális életet nem hagyhattam olyféle pangásban, mint amilyenben teszem föl, az esztergomi üveggyár üzeme a részvényesek indolenciája folytán leledzik. Ez az ártatlan kis művészeti epizód azonban, — nálunk minden roszat ránk fognak az emberek —tetemesen nagyított alakban jutott el a barna fürtű tündér füleibe s nála sokkal nagyobb szenzációt keltett, mintha azt kolportálták volna, hogy a városi pótadót 10 százalékkal leszállították avagy hogy a Gans ''és Társa kifogástalanul világit. Nem akarta megérteni a szép művészet iránti érdeklődést. Következéskép nem a fentemiitett csillag iránti barátságot sem és nekem minden kimagyarázás figyelembe vétele nélkül kiadta az útlevelet. Igy aztán csakhamar számkivetésbe mentem s mosttoules-trois-ultimóval édesítem egyelőre a száműzetés keserű kenyeret. Tehát a Vértes-hegyek északi részében folyik serényen a magyar nyelv terjesztése érdekében a nemzeti nemes munka. A Vértesek nem magyar ajkú községeinek azonban csak kisebb száma terül el Esztergom vármegyében. Komárom és Fejér vármegyék területén, a tatai és móri járásokban összesen 75.682 lakos közül 59.753 tud magyarul beszélni, eszerint magyarul beszélni nem tud 15.929. Túlnyomó többségben vannak a nem magyar anyanyelvűek Komárommegyében \Agostyán, Baj, Als-Galla, Bánhida, FelsöGalla, Kecskéd, Szöllös, War dos, Tarján, Jolna, Vértessomló községekben. Fejérvármegyében ; Acsa, Etye, Isztimér, Mór, Ondód, Sóskút, Szár és Tárnok községekben. De terjed ezekben is szépen a magyar nyelv s lépésről-lépésre hódítja a tért a magyarság. A legutolsó népszámlálás szerint a magyar birodalom területén magyarul beszélni tudott 52*8 százalék, az Anyaországban 59*6 százalék. A magyar birodalom egész területén meghaladta tehát a magyarul értők száma az absolut többséget. Magában az anyaországban pedig már a 60 százalékhoz közel jár a magyarul beszélni tudók száma. A vezértényezők hazafias buzgalmától függ, hogy ez a százalék minél fokozottabb mértékben gyarapodjék, diadalára — a magyar impérium nak ! Vargyas Endre. HIREK. — Szt. István napjának megülése ügyében kiküldött bizottság szerdán délután tartott ülésében, nagy körvonalokban a program részleges megállapításával foglalkozott. Az ülésen Horváth Béla, megyénk főispánja is jelenvolt és élénk érdeklődéssel vett abban részt. A bizottság igen helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár ez évben is lehetőleg minél fényesebben megakarja ülni Szent István napját, mindamellett az idei és talán azt követő egynéhány éven át az ünnepség talán még csak szűkebb keretekben fog mozogni, szándéka és célja azonban az, hogy azt országos jellegűvé fejlessze, mire városunk történelmi múltjánál fogva praedestinálva van. Az idei ünnepség programját, melyet a bizottság a képviselőtestület elé terjeszt jóváhagyás végett, a következőkben körvonalazta, melynek részleteit aztán a végrehajtó bizottság lesz hivatva kidolgozni és megvalósítani. A város fellobogózása, aug, 19-én este nagy takarodó, 20-án reg. ébresztő, gyülekezés a Széchenyi-téren, felvonulás a bazilikába, mise, diszgyűlés a Széchenyi-téren, lakoma lehetőleg a szabadban, délután népmulatság. Határozatba ment, miszerint a főegyház megyei hatóság fel volna kérendő avégből, hogy Szent István napjára zarándoklatot állandósítson, továbbá, hogy egy Szent István szoborra, valamint a főispán indítványának elfogadásával egy Szent István serlegre gyűjtést indítsanak meg, egyben pedig, megtétetnek a szükséges intézkedések arra, hogy áz ünnepély országos jellegűvé nője ki magát — A főispán köszönő levele a városhoz. Horváth Béla főispán, névünnepe alkalmából a város közönsége nevében a polgármester által hozzá intézett üdvözlő sorokra, a következőképen válaszolt. „Polgármester Úr! Mindenkor örömömre szolgál, midőn alkalmam van a kapcsot, mely Esztergom sz. kir. város közönségéhez és tisztelt tisztviselői karához fűz, szorosabbá tenni. Igy most is, midőn névünnepein alkalmából tanúsított lekötelező, szives figyelmüket megköszönöm, engedjék meg, hogy kifejezést adhassak a város közönsége iránti szeretetemnek, melyet le nem ronthat azon tény sem, mely szerint ismételten kellett, ősrégi városunk javára oly intézkedéseket tennem, melyek a köz javára irányultak és legjobb meggyőződésem szerint szolgáltak is. Most, midőn uj erők hatása alatt látjuk a közönség hivatott vezetői irányítása mellett a várost — nagy befektetésekkel ugyan — de a kor szellemnek megfelelő irányban fejlődni, azon hő óhajomnak adok kifejezést, vajha ezen befektetések városunk jövő nagyságának alapköveitképeznék.' E tevékeny munkakornak működése által felbuzdulna, ne engedjük magunkat többé a mély, de zsibbasztó álomba elszenderedni, hanem férfias elszántsággal és következetséggel a befejezett munka fonalával összekötve folytassuk azt mindaddig, mig városunkat azon magasságig nem emeltük, melyet történelmi múltjánál fogva megérdemel. Esztergom volt és Esztergom lesz. Ezen gondolattól vezetve s ezen érzelmektől áthatva közönöm újra szives figyelmüket, kérve miszerint nagyrabecsült jóakaratukat részemre továbbra is megőrizni szíveskedjenek." — Kinevezés- Frigyes főherceg Ő fensége dr. Hulényi Győző megyei tiszti főügyészt, szolgálaton kivüli m. kir. honvéd hadnagyot, háború esetére felállítandó vöröskereszt-korház ügyeleti tisztjévé nevezte ki, mint egyesületi megbízottat. — Felgyógyulva. Pissuth Kálmán megyei aljegyző súlyos természetű kézbajából teljesen felépülve, tegnap elfoglalta hivatalát. — Solymosi Elek egyetlen előadása. Solymosi Elek népszínház elsőrangú művésze hétfőn este 8 órakor a Fürdő vendéglő nagytermében előadást tart, melynek műsora a következő: 1. A szavalás művészetéről. 2. Gyakorlati része vig monológok és nevettető tréfás verseknek. Szünet alatt Jónás Pál zenekara játszik. Solymosi neve sokkal ismertebb, semhogy bővebben foglalkoznánk véle, miért is csupán figyelmét hívjuk fel a nagyközönségnek az élvezetes estére. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyulánál, ülőhely 1 kor, állóhely 60 fii. — Egy amerikai bencés városunkban. Érdekes vendége volt tegnap a bencések székházának. Hoch Antal amerikai, Alabama állambeli bencés, ki mint bajor származású 16 éves korában vándorolt ki, s akit mult évvel azért küldöttek a bencésrend bakonybéli székházába, hogy ott a magyar nyelvet elsajátítsa, mivel arra Amerikában, hol sok a magyar, szüksége Van. Hoch a magyar nyelvet rövid idő alatt teljesen elsajátította, ki most visszautazott Amerikába, hol Virginia államban plébánoskodni fog. — Nagy idők tanuja. Súlyos csapás érte Pfalcz Józsefné úrasszonyt édes atyjának, palóczy Horváth Menyhértnek elhalálozásával, kinek halál hirét az alábbi jelentés tudatja. „Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó férj, illetve édes atya, nagyatya, após és rokon pálóczi Horváth Menyhért volt 1848—-49-es honvéd-hadnagy folyó évi április hó 27-én reggeli 7 órakor, életének 81-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 29-én délután 3 órakor fog a szentgyörgy mezői temető kápolnájából, a vizivárosi sírkertben, az ev. ref. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Esztergom, 1905. április 27. Nyugodjék békében! Özv. pálóczi Horváth Menyhértné szül. dömsödfalvi Dömsödi Jolán neje, pálóczi Horváth Etelka, férj. Pfalcz Józsefné, pálóczi Horváth Béla gyermekei. Pálóczi Horváth Béláné szül. Jelenyi Mirgit menye. Pfalcz József veje.