Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-22 / 33.szám

S amint igy elmélkedik vitályos helyzete fölött, a távolban tompa kopácsolást vél hallani, amit fejszecsapások okozhatnak. Segítségért kiált. Előbb teljes erővel, aztán mind halkabb lesz hangja. Az elszoritott tüdő fárad, testében zsibbadást érez. Egy holló károg valahol a messze hegyormon, Bedros a gyerekeire gondol. Már jó ideje lóbázkodik az őzhurokban, amikor óvatos lépések közelednek. Szabó János jön, a rokkant, aki nevezetes fatolvaja az erdőnek. Komor, vén ember, bicegve jár, az egyik lábát valahol Csehországban nyomorította meg a katonai vonat hatvanhat után. Elébb tudatlanul nézdegél szana-szét ravasz arculatával, majd rábámul az evickélő erdészre: — Ejnye .... — szól örökösen rekedtes hangján — nem a legjobb állapot, Jancsi. — Nem a' — sziszegi Bedros. — Egye meg a fene! Vágjon ked le, ha Istent ismer. — Le-le, de miként? Hugyan másszak oda ? — A fát vágja ked ki. — Azt nem lehet — feleli meggyőződéssel az öreg rabló. — Nem lehet, mert nem szabad. El van tiltva: a múltkor is két napot ültem érte, ártatlanul. Te árultál be, Jancsi. Bedrosnak már az újja hegyei kékülnek, az orrából egy cseppenet vér piroslik elő. — Itt hagy ked veszni? .... Jancsi bátya, az Isten áldja meg . . . — Baj-baj fiam, vakarja fejét tettetett gondolkozással. — De mit tegyek no? Rossz lábammal neaí mászhatok oda. — A fát . . . — nyögi amaz fulladozó hangon. Rokkant gúnyosan csóválja deres fejét. — Nem adsz föl érte ? Az csak fejével int nemet. — Esküdj meg fiam, hitedre fogadd meg. — Úgy segítsen — hörgi a szegény ördög. — Máskor sem adsz föl ? ... Soha ? ~- Soha! — Jó, — és működésbe veszi a kurtanyelű baltát. — Még eszébe jut valami. — Jancsi, — szól a kínlódó emberhez kié legyen ez a szép egyenes fa? Nyújtónak való, oszt' Kalácska Menyus szólt felőle. Ez éppeg neki való lenne, hát mondok — ha nem szólnál róla ? .... Nem, magamnak kérem. Bedros már semmit sem szól, csak a a szemeivel jelzi, hogy ő mindenbe beleegyezik. — Végre — épen idejében —- recseg a félig vágott szálfa és SZÍVÓS sejtjei lassan aláereszkednek a félájult emberrel. .... Vagy harminc lépésnyire a bokrok közé húzódva ül az öreg, Fehér Mihály zsiger. Tatár tipusú fekete pofája, mint a rosszul vikszelt kordovány csizma, ördögi szemei kárörvendő megelégedéssel ragyognak, mig szennyes szűre alól kilátszik a kurta csövű kapszlis. Zanoletti József. A divat. — A Divat Újságból. — Hiába, csak nem nyugszik a divat, a mely évek óta erőszakolja, a hosszú lebbenyes szoros kabátot, a mely hol oroszos hol frakkszerű, hol Louis XV. formájú és a mely, fájdalom csak igen előkelően magas, nyúlánk és minden izében tökéletes alaknak illik. Tán ezért is portálják némely szépeink, mint igen exluziv, csak kevesek által viselhető divatot, a mely nem egyhamar válik általánossá. Szerencse, hogy az ilyen kosztümre csak az igen szép és finom posztó alkalmas, a mely végre is csak tavaszi, — őszi divat. Hát ha elterjed is nem sokáig látjuk, mert nálunk májusban már jóformán nyár van. Az ilyen hosszú derék szoknyája fönt természetesen egészen sima, ugy a most annyira felkapott, fent apró hajtásokba tűzött csípőre simuló szoknya, a mely aztán lefelé jócskán bővül, akár rövid, akár hosszú legyen. A könnyebb fajta szövetekből készült szoknyákat már csaknem mind ráncba huzottan készítik, keskeny szalagdiszes fodrocskákkal ékitve. De ezeknek a dereka már szoros bélésre van elmésen drapirozva és elől akár öves, akár nem, de igen hosszan és hegyesen húzódik lefelé. Az ilyen derék ujját is keresztben hosszában húzzák ráncba és díszítik vagy pedig puffosan, de csak könyökig fedik a felső kart. A divatos ruhaujj második formája a sonkaujj, már szinte veszedelmes méreteket kezd ölteni, szerencsére, hogy inkább csak zsaketes utcai ruhákon. Legjobban illik még a rövidre vágott, sétára való angol-ruhához. Természetesen, hogy ennek az anyaga is legtöbbnyire az elévülhetetlen angol apró kockás kelme. Hogy a divatos kelmék.színeiről is szóljak, — az angolok kivételével, a melyek mindig színtelenek, — azt állítják, hogy az automobilbarna és hársfazöld mellett még a cseresznyepiros, aranyszín és a lilának minden árnyalata, a sötétbibor lilától egészen a leghalaványabb orgonavirág színéig lesz az idei évad uralkodó szine. De ez egyelőre csak állítás — a gyárosoké. A megvalósulás mindig a vásárló publikum kedvétől függ, hogy tudniillik valóra váltja a gyárosok reményét. Különben pedig azt is rebesgetik, hogy a könnyű selyem, és nyári selyem ez idén kikonkurál a divatból minden egyébb kelmét. No már ezt meg éppen nem hihetem, mert ép könnyű tavaszi, de kivált nyári szövetekben a gyárak által ilyenkor előre küldött minta-kollekciók annyi szép és bájos-kelmefélékkel csábítják vevőiket, hogy szinte szédül tőle az ember feje. Egyben különösen, még pedig nagyon, az ujj divat mintha nem birta volna magát eltökélni, hogy kockás vagy pettyes minta legyen-é az uralkodó. Kapta magát és rengeteg mennyiségű finom minőségű parányi kockás kelméket szövetett, de minden kis kocka szögletén ott díszeleg egy parányi selyempontocska. Nem is mondhatom, hogy mily bájos ez a furcsa szövet, a mellett hogy könnyű és szilárd is egyben. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó! negyedévre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Előfizethetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatalába Budapesten, VIII. Rökk Szilárd-utca 4. számú házában van. KÖZGAZDASÁG. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban; ez ország oly gazdag még részben fölhasználhatlanul heverő természeti adományokban ; ez ország, melyben az arany kalászok az arany ércekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek; ez ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a legüdítőbb asztali vizek arany földje, s dicsekszik oly keserüvizzel, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. Kiválóan a Ferenc József keserűforrás az, mely az, utolsó évtized óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer évenkint több millió palackban mind a két földgömb országaiba, mindenüvé, a hol a civilizáció előre nyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mérföldekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferenc József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik: évezredeken át ismeretlenül és felhasználatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőlőkkel borított déli lejtőjén — lassú hajlással a hatalmas Duna-tükör felé a Ferenc József forrás nagy természetes keserüviz-medencéi fekszenek, már a rómaiak idejében nemcsak ismert, de szabályszerüleg telepesitve is volt; azonban bár mennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai feli fensik részben mocsaras rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunnok és avarok itt ütötték fel sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket az általuk fölállított budai hévfürdőket hagyták ránk, sőt még a szabadságharc is ötven év előtt pirosra festé itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig épen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó néhány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferenc József forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsáros föld, fölületén úszkáló natronsókkal, a Ferenc József forrásnak jellemző völgyteknője által ismeretes területe, ma jól van müveive s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állított, mely ép ugy a palackoknak közvetlenül magukból a forrásból történő megtöltése, valamint az Ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút és szekér-berendezések által az újkor legszigorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, Ő felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető s a viznek izét javitó alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gr.ban 48.7 sulfat, 1.7 chlormagnesia és vasoxyd, 2.6 szénszavas nátron és szénsav,) úgy hogy ezen, jelenleg a gyógykincsek értékes részeként elismert ásványvíz, virágzó világipar-ágat képez. Egyéb keserű-források vegyelemzéseivel való összehasonlítások a Ferenc József keserűviz alkalmazásának a sokszerű előnyeit azonnal feismerhetővé teszik, a melyből ezenkívül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó Ítélete szerint, a kivánt hatás elérésére a többi keserűvizekből használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferenc József keserűviz az utolsó húsz év legnagyobb kiállításain öt világrészben tiz aranyéremmel lett kitüntetve, legutóbb a hasonnemű vizek közül egyedül a Milleniumi nagy éremmel és Ő felségének ez alkalomból adományozott legmagasabb kitüntetésével tiszteltetett meg. Mily sok, bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferenc József keserűviz természeti gyógyerejéhez ? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek visszás, reákényszeritett életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájasodással fenyegettetnek, mindig a biztos bélürüléseket hatványozó Ferenc József keserűvizhez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél részben növényi, részben műleges könnyebbítő sze rek, sezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz következménnyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferenc József keserűviz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hibák folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár — 150 gramnyi vízzel, reggel éhgyomorra; a víz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármilyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét, az embert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógyeszközt, mint a milyet a Ferenc József ásványvíz képez, mely általános kedveltsége és használata miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is, könnyen megszerezhető. A budapesti M. K. T. egyetem második belkórodán (Korányi Frigyes tanár) észlelt kísérletek alapján eredményként a következőket sorolhatjuk fel: 1. A Ferenc József keserűviz-forrás erős hashajtó hatással bir. 2. Az étvágyat nem csak, hogy nem csökkenti, de sőt növeli. 3. Alkalmazása után a bélhuzamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. 4. Elvonó hatás tekintetében a legtöbb eddig ismert hashajtó-szerrel kiállja a versenyt. 1 ' Ezek alapján e viz alkalmazható és kellő sikert mutathat fel: I. Mindennemű székrekedésnél, melyek előrement gyomorés bélhuruthoz, szívbeli és máj vérkeringési akadályhoz, alhasi vérpangás és vérbőséghez csatlakoztak. II. Az agy és agyhártyák vérbőségénél — esetleg lobjánál. III. Gyomor és belek — kivált — idült hurutjánál (midőn az étvágyat is feltűnő módon növeli.) IV. A női medence szervek hevenylobjánál. V. A férfi ivarszervek lobos-bántalmainál. Végül a nemesebb belszervek lobjainál, mindazon esetekben, midőn a bélre való elvezetés van javaivá. Dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag ur pedig a következőképen nyilatkozik: „A Ferenc József keserűviz különösen az által tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü; hogy már kicsiny, alig 150 gramnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szokott bekövetkezni és hogy a viz még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és az emésztést." A bécsi általános közkórház V. belkóroda vezetője Dräsche Antal tanár úr, a Ferenc József keserűvizet tárgyaló klinikai közleményében ekép ir: „Ezen vegyileg oly kitűnő ásványvíz, mint a keserű vizek tulajdonképeni képviselője tekinthető. A betegek szívesen veszik be és folytonos használat mellett is jól tűrik; oldó és hashajtó hatása kisebb adagokra következik be, mint minden egyéb hasonnemű vizeknél. Dr. Cantani, a nápolyi belkóroda hírneves tanára, az 1885-dik évben egy művet irt, a melyben felemlíti, hogy: „Leginkább kiemelendőnek tartom, hogy a Ferenc József keserűvizet cukorbetegségben szenvedő betegeimnél, kik szigorú kezelésnek voltak alávetve, nagy előnnyel használtam. A Ferenc József viz teljesen pótolta a karlsbadi természetes ásványvizet." Dr. Kunze C. F. Halléban, a „gyakorlati orvostan" ismert szerzője, ezen könyv 13-ik kiadásában a Ferenc József keserűvizről igy nyilatkozik: „Gazdag kénsavas magnesiás-tartalma folytán igen biztos és gyors hatású hashajtó-szer és minthogy egyszersmind ketted szénsavas nátront tartalmaz, a legtöbb hasonnemű ásványvizekkel szemben nagy előnye, hogy hoszszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat." Dr. Kunze úr továbbá egy az éllettani hatás és gyógyjavaslatokra kiter-