Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-06 / 28.szám

de finom mimikája juttatta érvényre azt a megrázó erőt, mellyel a címszerep hősnő­jének jellemét: a végtelen szerelmet és odaadást, másrészt a szertelen féltékeny­séget az iró megfestette. A művésznő ha­talmas drámai vénája nyilvánult meg és uralkodott a legkülönfélébb helyzetekben, s megragadó jellemző képességgel tárta elénk a mű nehéz lélektani motívumait anélkül, hogy túlságba vitt páthosszal gyöngítette vagy valószínűtlenné tette volna a hősnő jelle­mét, lelkületét. A legmerészebb kitörések­nél is zengzetes hanghordozása, fellépésé­nek decenciája és mindenkor helyén való gesztusai előnyösen érvényesültek, mert ezekbe is belevarázsolta ihletett lelkének gyönyörűségeit, a külső hatást pedig vá­lasztékos és elegáns jelmezei emelték, mi­ből mit sem vont le a színpad méreteinek mozgékonyságát akadályozó fogyatékos­sága, s talán a rendezőnek esetleges gixerei, melyek ellen néha küzdeni látszott. Való­sággal lebilincselte a közönség lelkületét, melynek elismerése, mikor a lenyűgöző drámai hatásból felocsúdott, ismételt vég­nélküli tapsviharban és kihívásokban nyi­latkozott meg. Sajnálni tudjuk, hogy ezt a becses művészi kvalitást oly ritkán van alkalmunk látni s az igazgató kedves szol­gálatot tesz a közönség ama tegnapi es­tén is oly szép számban megjelent elő­kelő részének, mely az igazi művészetben akar és tud gyönyörködni. Nem tagadhat­juk meg az elismerést Scarpia személye­sitőjétől Kovács Lajostól sem, ki a leg­jobb alakítást mutatta be, amelyet tőle láttunk, s méltán osztozkodott az est si­kerében, kivált jellemfestésében nyilvánult művészi hevével és sikeresen érvényesített páthoszával olyannak mutatta be a kéj­vágyó hiénát, mint az iró azt megterem­tette. A többi szereplők is kifogástalanul működtek s igy az est egyike volt a leg­becsesebb művészi ünnepeknek, hol az igazi költészet és alakító művészet siker­rel diadalmaskodott. Szerdán délután Katona József örökbe­csű tragédiáját a Bánk Bánt adták az ifjú­ság számára, este pedig a János vitéz ment Fekete Rózsika, a kolozsvári nem­zeti színházi balett-táncosnőjének fellép­tével. Ma pedig Gárdonyi Géza falusi törté­netében „A Bor"-ban Berényi Zsiga vá­rosunk fia fog vendégszerepelni, melyre előre felhívjuk a közönség figyelmét. Taffy. HÍREK. — Kérelem munkatársainkhoz- Kér­jük igen tisztelt munkatársainkat, hogy a húsvéti számba szánt közleményeiket mi­előbb beküldeni szíveskedjenek. — Jubileum Ez év május 26-án lesz ötven éve annak, hogy Ő Eminenciája a hercegprímás áldozárrá szenteltetett, mely évfordulót úgy az egyházmegye, mint a a társadalom nagy ünnepséggel szándéko­zik megülni. Ezen ügyben Boltizár József érseki helynök egy körrendeletet bocsájtott ki, melyben a papságot, az iskolai hatósá­gokat és az intézeti elöljárókat felkéri hogy a nevezetes nap megünnepléséről gon­doskodjanak. Térszűke akadályoz, hogy a klassikussok nyelvezetén írt körlevelet ezúttal egész terjedelmében ismertessük mire legközelebb visszatérünk. Úgy érte­sülünk, hogy Ő Eminenciája egyrészt ismert szerénységéből kifolyólag, de más­részt egészségi állapotára való tekintettel kerülni óhajt minden ünnepeltetést. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 9-én tartja a viziváros zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imá­dási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 óra­kor szent mise, délután 5 órakor sz. be­széd és litánia. — A Kath Kör szombati estélye, mely a nagy bojt íolyamán a harmadik volt, igen nagy látogatottságnak örvendett, mi főleg azon előre is érdekesnek Ígérkezett előadás­nak volt köszönhető, melyet Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy tartott a zene fejlődéséről. Előadása íolyamán bemuta­tott egyes régi énekeket, melyek előadá­sában Táky Gyula belvárosi karnagy és a főszékesegyház énekkara segédkeztek egy-két műkedvelő énekes közreműködé­sével. — A gazdasági bizottság kedden dél­után tartott ülésén két igen nagy hord­erejű kérdés került napirendre. Az egyik a legelő mikénti értékesítésének, a másik a városi vadászati terület bérlőjének, gróf Schlick Ervinnek lapunkban már ismerte­tett beadványa volt. A legelő kérdésében a bizottság az eladás ellen, a legelő megjaví­tása mellett foglalt állást, mig Schlick kér­vényét előbb az ügyésznek adják ki, jogi­vélemény végett, s aztán fog véle a bizott­ság érdemlegesen foglalkozni. — Adomány. Dr. Roszival István p. apátkanonok Kis-Várad gazdaközönségé­nek egy százados mérleget adományozott. — Kirendelés. A m. kir. igazságügy­miniszter dr. Gefferth Elek komáromi kir. törvényszéki albirót a komáromi kir. já­rásbíróságnál megüresedett albirói állás betöltéséül az emiitett kir. járásbírósághoz, mint végleges székhelyére rendelte ki. — A Kolos-kórházi segédorvosi állás betöltésére kitűzött pályázat folytán beér­kezett két pályázatot vette bírálat alá az egészségügyi bizottság kedden d. e. tar­tott ülésében. Első helyen dr Klein Samu cs. és kir. segédorvos helyettest ajánlotta Nagyszebenből, mig második helyen Szar­vas Jakab hátszegi szigorló orvost. r- NyÜVánOS nyugtázás. Az esztergomi izr. leány- és nőegylet javára rendezett mulatságon felülfizettek: dr. Áldory Mór, özv. Zwillinger Hermanne 20—20 kor. dr. Horn Károly 16 kor., Weil Adolf (Tokod), Lőwinger Vilmos, Komlós Sándor (Bpest), Tiefenthal Gyula, Esztergomi Takarék­pénztár, Halász Lajos (Bpest) 10—10 k. Leimdörfer Nándor, Steiner Mór (Párkány) 6—6 kor. Schwilzer Gyula (Tokod), dr. Kirz Oszkár, dr. Erős Arnold, Eisler Ber­nát, Pálmai J. József, Kereskedelmi Ipar­bank, Hoffer Etelka és Béla 5—5 kor. N. N. Cserő Zsigmond, Schlesinger Lajos, dr. Berényi Gyula, Sternfeld Rezső, Pop­per Lipót, Lőwy Lajos, dr. Weisz Izsák 4—4 kor. dr. Goldner Fülöp, Strompf Ig­nác, Renner Géza, Weichsler Vilmos, Milch Adolf, (Párkány), Schwarcz Dezső, Leier Hermann, Dóczy Ferenc, K. K. 3—3 kor. dr. Simonyi Adolf, Szenttamási Béla. Haár Adolf (Párkány), Weisz Mór, Hulinyi Péter, Weisz Vilmos, Eckstein Lajos, Wallfisch Ármin (Párkány) Schei­ber Rezső, Mendl József (Párkány), Vass Béla (Budapest), Király Mór 2—2 kor. Steiner Adolf, Geiger Miksa, Kaufman Ja­kabné, Spitzer Béla, Wittmann Béla l—1 kor. összesen 251 kor. Az adakozóknak ez uton mond hálás köszönetet a rende­zőség. — Felvétel az országos honvéd men­házba- Az országos honvéd menházban megüresedett helyek közül az egyikre me­gyénk területéről Ehrenwald Hermann 48-as honvéd őrmester hivatott be Párkányból. — Szabad e a járdán és az utca sarkán megállani- A csütörtöki városi közgyűlésen a h. rendőrkapitány ellen elrendelni kért fe­gyelmi tárgyalása alkalmából felhozatott a kapitány ellen az is, hogy a járdán, az utca sarkon való megállást nem engedi meg. Több oldalról intéztek hozzánk ez ügyben kérdést, hogy mi alapon teszi azt a kapitány, s általában van-e ahhoz joga ? A kérdésekre a következőkben válaszolunk. 1891. évben 104. kgy. sz. a. egy szabályrendeletet hozott a képviselőtestület, melynek 2 §-a a többek között igy szól: „kihágást követnek el ... kik a szabad közlekedést gátlólag a jár­dán nagyobb tömegekben járnak, avagy az utcák sarkán megállanak." Ezen sza­bályrendeletet 18591/892. szám alatt a miniszter jóváhagyta. Intézkedése tehát a kapitánynak a most hivatkozott §-on alap­szik. A szabályrendelet idéztünk intézke­dése magában véve igen különösen hang­zik, s a fogalmak meghatározásánál nagyon is tág téren mozog, s igya szabályrendelet­nek, a.célnak megfelelő végrehajtása kétség­telenül nagy tapintatot és körültekintést igényel, nehogy a polgárok zaklatását idézze elő. Utána jártunk a dolognak a kapitányi hivatalban, hol azt a felvilágosítást kap­tuk magától a h. kapitánytól, hogy ő a szabályrendelet végrehajtását a több oldal­ról hozzá érkezett azon panaszok folytán hagyta meg a rendőröknek, mivel az úgy­nevezett „Vörős-sarkán" és a kis-piaci járda sarkain az állandó csoportosulások nemcsak a közlekedésre hatnak gátlólag, hanem a járó-kelők, főleg a nőknek kel­lemetlen helyzetet teremtenek. Ha a rend­őrök, talán túlbuzgalomból, avagy kellő tapintat hiányában, a hajszál hasításig me­nőleg értelmezik s hajtják végre a rende­letet, megengedjük, az lehet alaptalan zak­latás, de sokszor — ismerve a helyi la­pokban is megszólás tárgyává tett és a járó-kelőkre igen gyakran kellemetlen cso­portosulásokat, — üdvös intézkedés is. Az ördög tehát nem oly fekete, mint a falra festik. — A negyennyolcas honvédek állandó Segélyezése. Temesvár város tanácsa a temesvári illetőségű és segélyre szoruló negyvennyolcas honvédeknek sorsát agg korukban megkönnyíteni szándékozván, f. évi március 13-árí tartott ülésében elhatá­rozta, hogy április hótól kezdve azokat, amennyiben a tanácshoz fordulnak, a városi szegényalapból egyenként 34 korona segélyben részesiti. A temesmegyei hon­védegyesület elnöksége a határozatot má­solatban, a hazafias példa követése végett küldötte meg az ország összes városainak, igy Esztergom városának is. — A szigeti kioszk áthelyezése a pri­mási kertbe. Miller Imre cukrász engedel­met kapott arra, hogy az érseki szigeti volt díszkertben egy kioszkot állithasson fel, s igy a régit, mely a szigeti sétányon volt, elbontatja. A változás mindenféle te­kintetben csak előnyös, amivel kapcsolat­ban úgy látszik meg van oldva a kertnek a nagyközönség használatára való átenge­désének kérdése. — Farnád veszedelme. Április 3-ika szomorú nap Farnád községre nézve, mely már annyit szenvedett tűzveszélyek­től s e napon újból nehéz megpróbálta­tásnak lett kitéve. Délután fél 2 órakor a borzasztó orkánban a falu felső végén kigyulladt Saláti Pál háza, s csakhamar végig nyargalt a falun a pusztító vész itt ott átugrálva egyes ház csoportokat. 40 háztulajdonosnak égett el mindene, háza, pajtája, szalmája s gazdasági eszközei. Menteni mit sem lehetett, csak mindenki az ő és családja s állatai életét igyekezett biztosítani. A nagy orkánban nemlehetett tudni, hol gyullad ki, az égő tűz csóvák, repkedtek a levegőben. A kár óriási. Szá­mos házi állat pusztult el. — Katonák esküje. Házi ezredünk pót­tartalékosai s azon újoncai, kik még a szokásos esküt le nem tették, azt vasár­nap végezték el. Tiz órakor zeneszóval a kegyúri templomba mentek, hol misét hal­gattak, melynek utánna a Kossuth Lajos utcai laktanya udvarán állottak fel s le­tették áz esküt. — Az ebzárlat kiterjesztése. Miután a város területén egy ujabb veszettségi eset adta magát elő, a rendőrkapitány az eb­zárlatot az egész város területére kiter­jesztette március 30-tól kezdődő negyven napra. — Rendőri hirek. Lindemayer Gusztáv ebe, mely szájkosár nélkül járkált az ut­cán Gyuriczki Jenő nevű fiút megharapta. Szmekál József rovott multu péksegédtől gyanús körülmények között elkobzott téli kabát tulajdonosa Csupics Emil gör. kath. lelkész. '• * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc-József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. KéJ­jünk határozottan Ferenc-József keserü­vizet. IRODALOM. f A Nap. Példátlan sikerrel egy csa­pásra hódította meg a Nap a közönséget. Frissesége, elevensége, rovatainak bősége az egész lap elegenciája és kedvessége teljesen meghódították a Nap számára a közönség szivét. A Nap azonfelül a leg­olcsóbb napilap ; előfizetési ára negyed­évre csak 4 kor. egy hónapra 1 kor. 40 fillér. A Nap valamennyi újság megelőzésével a legkimeritőbbb tartalommal már kora reggel megérkezik az összes vidéki váro­sokba. A Nap felelős szrkesztője : Braun Sándor, főmunkatársa : Ábrányi Emil. Po­litikai cikkeinek nagyrészét dr. Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselő irja. A Nap szerkesztőségének tagjai: Bródy Mi­hály, Csizmadia Sándor, Csergő Hugó, Cholnoki Viktor, Feld Aurél, Gergely Ist­ván, Dr. Hajdú Miklós (segédszerkesztő), Hacsak Géza, Holló Márton, Holló Vilmos, Józsa .Antal, Kemény Simon, Nádas Sán­dor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Sza­bolcs Bálint, Dr. Vázsonyi Vilmos. Mu­tatványszámot készséggel küld a Nap kiadóhivatala. Budapest, Rökk Szilárd­utca 9. f Az Elet. A régi jó Képes Családi Lapok, az uj évben gyökeresen átala­kítva, új köntösében e rövid idő alatt is nemcsak régi híveinek igényeit elégíti ki fokozott mérvben, de széles körben is általános elismerésre tett szert. Az Élet mindenben arra törekszik, hogy nélkülöz­hetlen illustrált szépirodalmi hetilapot ad­jon a magyar család kezébe. Az Élet ha­sábjain a magyar nemzeti eszmékért küzd, mindent a magyarság szempontjá­ból itél meg. Az Élet hasábjait a legne­vesebb magyar irók és költők keresik föl munkáikkal, a politikai, társadalmi, művészeti, gazdasági élet aktuális ese­ményei könnyed, szórakoztató modorban megírva és illustrálva jelennek meg hét­ről-hétre. Az Életben, a melyben azon­kívül hasznos tudni valóknak, tudomá­nyos apróságoknak, a háztartás és a di­vat körébe tartozó dolgoknak is bő tér van engedve. E sok oldaluság és fényes kiállítása dacára is az Élet a legolcsóbb magyar hetilap, előfizetési dija negyed­évre csak 3 korona lévén. Az Élet e heti száma is páratlan bő tartalmú. Irodalmi részében elbeszélések, tárcák, költemé­nyek mellett Beniczkyné Bajza Lenke re­gényét politikai csevegést, gazdag közgaz­dasági, színházi, divat rovatokat találunk. Az Élet az érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot kiadó hivatala révén (Budapest, Muzeum-körüt 7. sz.) NYILTTÉR. i. Koliitsciti Tempel-forrás étvágyat csinál, elősegíti az emész­tést és rendszeresiti az anyagcserét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom