Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-02 / 27.szám

hogy piacterünk rendkívül szét lett tagolva s a vidékiek közeledhetése a sokféle dij, mint hidvám, kövezetvám helypénzszedése — másrészt pedig rendszeres megálló helynek hiánya által nagyban megnehezittetett. Ily gyönge forgalmi viszonyok mellett tehát nemcsak feleslegesnek, de határozottan veszélyesnek találtuk hetivásárainkon idegen iparosoknak megjelenését annyival is inkább, mert vásározással foglalkozó iparosainknak száma s az általuk termelt iparcikk mennyisége oly nagy, hogy a legmagasabb igényeket is kényelmesen kielégíthetné. Sajnos azonban helyi iparosaink nagy része nélkülözésekkel küzd éppen a csekély forgalom miatt s lassan nem lesz képes polgári kötelmének sem megfelelni. 16. A város helyettes kapitányának a mérlegek és sulyok fölülvizsgálata körül tanúsított eljárásából származott panaszokat ipartestületünk akép orvosolta, hogy érdekelt tagjainak körlevelet küldött szét, magyarázatával annak, mily felírású mértékek használandók. 17. Résztvett ipartestületünk a Győrött tartott cipész és csizmadia nagygyűlésen, hol a bőranyag árának rohamos emelkedése s ezzel aranyban a lábbeli cikkek árának felemelése tárgyaltatott. 18. Két szakosztály lett hivatalosan megalakítva, nevezetesen a hentesek és mészárosok szakosztálya, melynek elnöke Schalkász Ferenc, s az ács- kőműves és épitő mesterek szakosztálya, melynek elnökévé Sinka Ferenc választatott. 19 Az ipar tevékenységnek egyik legnagyobb akadálya, a munkások bérharci mozgalma városunkat sem hagyta érintetlenül. Az ács és kőműves munkások munkarendjükben oly merész követelésekkel állottak elő, a melyeket a munkaadok semmi körülmények között meg nem adhatnak. Ipartestületünk a segédeik kérelmére ez ügyben 3-szor tartott tárgyalást a munkaadókkal mig végre sikerült megállapodni abban, hogy a munkások egyik csoportja részéről beadott feltételeket a munkaadók egyhangúlag elfogadták. A munkások másik csoportja azonban ma is sztrájkol s most már csak azért, mert a felajánlott feltételek között a munkás közvetítésnek általuk leend eszközlése fel nem vétetett. Ök ugyanis a munkások közvetitését saját szakegyesületük keretében óhajtanák elintézni és pedig úgy, hogy minden munkás egy számot kap s ha valamelyik munkaadó munkást kér, azokat ők jelölik ki. Ez., természetesen képtelenség, mert egy munkaadót sem lehet kötelezni arra, hogy oly munkásokkal dolgoztasson, a kiket reá erőszakolnak. A munkaadók részéről megajánlott s a segédek egyik csoportja' részéről elfogadott feltételek, falragaszok utján adattak a munkások tudomására. 21. Gondoskodni kivánt ipartestületünk nagy szegénységben levő tagjainak támogatásáról is, igy 7 egyént 100 kor. öszszeggel segélyezett. Gyöngyös város tűzkárosult iparosainak pedig 30 koronát küldött. 22. Az iparhatósági megbízottak választása ez évben eredménytelen maradt — szavazat egyáltalán nem adatott be. Ipartestületünk az ipariskola ellenőrzésére külön tanügyi bizottságott szervezett Iványi Géza elnöklete alatt. 23. Az időközben megüresedett pénztárnoki állásra Kitzinger József elöljárósági tag választatott. 24. Kimondatott, hogy oly iparos, ki saját gyermekét önmagához veszi tanoncul, a szegődési, és szabaditási dij fizetése alól felmentetik. Végül jelentjük, hogy ipartestületünket gyászos események is érték a lefolyt évben. Meghalt Wanitsek Rezső buzgó pénztárnok és Krechnyák Ferenc elölj. tag. Mindkettő a férfikor legszebb idejében és váratlanul távozott körünkből. A veszteség nagy s azt nemcsak az iparososztály érzi, mely közvetlenül van érdekelve, hanem a társadalom egyéb rétege is, mert e két férfiú nem csupán az ipar, hanem a közügy terén is egyéb jótékonysági intézmények keretében is, igen hasznosan és eredményesen tudott érvényesülni. Kidőlt továbbá egy régi oszlopa is testületünknek Mayer István elölj, tag személyében, kit mindannyian csak tisztelni tudtunk. Szinbáz. Esztergom, 1905. ápril. 1. Eysler Edmund hires zenéjű operettjének A vándorlegénynek előadására teljes számú közönség jelent meg a színházban s örömmel láttuk, hogy az első sorokat a társaság crémje foglalta le. A darab vonzó idilli meséje, a Bányamester édes melódiáira emlékeztető zene, nagyon jó hatást tett a publikumra s kivált á címszerepben fellépett Pápay Lajos erőteljes baritonja érvényesült sikeresen. A vadleány, Oculi szerepében Tábory Frida a mindig helyre-primadonna jeleskedett s igen sokszor tapsviharral jutalmazták énekszámait. Jól énekelte még Miklós Dóra Lola hercegnőt, ellenben Fülöp herceg szerepében Gózon Béla sablonos előadást produkált és sokat affektált, ami nem jól állt neki, s határozottan félszeg volt. Kiemeljük még Nyitrai mestert, a közönség kedvenc komikusát, ki Csepü komédiás szerepében állandó derültségben tartotta a közönséget. Csütörtökön este majdnem üres ház előtt Milöcker kedves zenéjű operettje a Viceadmirális került szinre. Ugy a kitűnő előadás, mint a jó darab megérdemelték volna, hogy nagyobb közönség legyen. A szereplők mind megfeleltek a darab követelményeinek. Don Kurabolandet a gőgös spanyol nemest, remek humorral játszotta meg Szalkay direktor, Szerafine és Szibillina szerepében Tábory és Kövi nagyon kedvesek voltak. A darab főszerepét Puntót, Pápay adta, akinek ez a szerep a legsikerültebb alakításai közé tartozik. Gózon és Miklósi Dora szépen énekeltek. A zenekar, mint minden alkalommal, most is kitett magáért s az egyes énekszámokat kiváló precizitással kisérte. Pénteken este zóna helyárakkal János vitézt adták. Dacára az ismét zsúfolt háznak, a szereplők jó része közönnyel játszott s különösen Pápay előbbi ügyes és ambiciózus játéka vesztett s türít fel zónaiasnak. Pedig mondottuk, hogy jó lesz kerülni a zónaelőadásokat, mert értéküket vesztik. Szombaton este Czobor Károly hírnevessé vált operettje a „Hajdúk hadnagya" került szinre, mig ma délután az ifjúság részére öcskay. brigadérost adják, este pedig a Hajdúk hadnagyát ismétlik meg. Pogány. HÍREK. — Városunk fiát ért kitüntetés. Budapest székesfőváros törvényhatósága szerdán tartott ülésében városunk fiát, dr. Fődi Emilt választotta meg tisztiorvosnak, ki eddig, mint helyettes tisztiorvos működött a fővárosnál. Az állásra ketten pályáztak, dr. Barsi Jenő kerületi orvos és Fődi, ki az erős küzdelemből 59 szavazat többséggel jött ki mint győztes. — Érsekújvár ünnepe. Mult hó 30-án igen szép ünnepet ült Érsekújvár. Közszeretetben álló lelkésze, Fábián János apát, aki városunkból, a vízivárosi plébániáról költözött Érsekújvárra, arany miséjét tartotta és egyúttal 25. évfordulóját annak, hogy a város plébánosa. Előtte való nap, 29-én a város hatósága, a társadalmi egyletei és úgy a város, mint a vidék tanítói kara járult a jubiláns elé. A jubileum napján d. e. 10 órakor ünnepi misét mondott Fábián apát, utánna megható beszédet intézett híveihez, akik igen nagy számmal vettek részt az isteni tiszteleten és végül megáldotta a jelenlevőket. Mise után először a főgimnázium tanári testülete üdvözölte a jubilánst Pinta igazgató vezetése alatt. Volt és jelenlegi káplánjainak nevében dr. Walter Gyula; a kerületi papság részéről dr. Machovich Gyula és a Sz. Alajos társulat képviseletében Fischer Ágoston üdvözölte. A tisztelgések befejezése után díszebéd volt a plébánián, amelyen több lelkes felköszöntőben ünnepelték az aranymisés apátot. — Halálozás. Férfi korának teljében ragadott ki a halál ismét egyet sorainkból. Nedecky Pál nyugalmazott megyei főpénztárost. Bár az őszinte részvét kisérte sírjába, de neki a halál megváltás volt, kit súlyos bajában egy fővárosi ideg gyógyintézetben ápoltak, hol meg is halt. Családja a gyászesetett alábbiakban tudatja : Alulírottak mély fájdalommal jelentjük a felejthetetlen jó férj, apa, testvér és rokon, nedeczei Nedeczky Pál Esztergom vármegye nyugalmazott pénztárnokának folyó 1905. évi március hó 30-án életének 52-ik, boldog házasságának 15-ik évében történt gyászos elhunytát. Drága halottunk hült teteme a róm kath. egyház szertartásai szerint f. évi április hó 1-én, szombaton délután 4 órakor fog a szab. kir. városi temető halottas kápolnájából a róm. kath. szertartás szerint ugyanezen sírkertben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise áldozatot pedig folyó 1905. évi április hó 3-án reggel 9 órakor fogjuk az Urnák bemutatni. Esztergom, 1905. évi március hó 30. Áldás és béke poraira ! özv. Nedeczky Imréné sz. Re\ iczky Janka mint anya, özv. Palkovich Alajosné szül. Mészáros Panni, mint anyós. özv. Nedeczky Pálné szül. Palkovich Alojzia neje. Nedeczky Károly, Dezső, Margit, gyermekei. Nedeczky József, Ida, özv. Farkas Gyuláné, Nedeczky Miklós, Imre, Zsiga, Jolán, Ilona férj. Kaveczky Ottóné testvérei. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, melyen a megye tisztikara testületileg jelent meg, s koszorút helyezett sírjára. — ülések a megyénél Az állandó választmány e hó 18-án d. e. 10, mig a törvényhatóság bizottsága 19-én ugyancsak d. e 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — A Kolos kórházi segédorvosi állás betöltésére kitűzött pályázat március 29-én járt le. Két pályázat érkezett be. Szarvas Jakab szigorló orvos hátszegi, majd dr. Klein Samu csász. és kir. segédorvos helyettestől Nagyszebenből. — 600 korona ösztöndíj iparozsegédek nek. A külföldi ipari viszonyok tanulmányozása, s az ott tapasztaltaknak itthon való érvényesítésére iparkamarai területenkint ösztöndíj szerveztétett. Aki ezt elnyerni óhajtja s kötelezettséget vállal, hogy tanulmányújának befejezése után visszatér, s szerzett ismereteit itthon értékesiti, — pályázati kérvényét f. év april 20-ig nyújtsa be az ipartestület hivatalában. A kérvényben kitüntetendő és igazolandó a a folyamodó lakhelye, családi és vagyoni viszonyai, foglalkozása, előképzettsége, nyelvismeretei, erkölcsi magaviselete, esetleges tanulmányai, az általa esetleg nyert kitüntetések. Részletesen megjelölendő továbbá a tanulmányút iránya s azon városok, hol iparát tanulmányozni kívánja. Végül felemlítendő az is, hogy a folyamodó eleget tett-e már katonai kötelezettségeinek. Bővebb felvilágosítás az ipartestületnél nyerhető. — Temetés- özv. Hajnaly Józsefnét, néhai Hajnaly József városi erdész özvegyét, ki 82 éves korában Vámos-Mikolán hunyt el, pénteken délelőtt helyezték örök nyugalomra a városi sirkerben, hol a család elhunyt tagjai örök álmukat alusszák. — A szépitészeti egylet ma d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében választmányi ülést tart. — A mai térzene elmarad. Miként lapunkat értesitik, a mai térzene, mely a Basilika előtti téren lett volna megtartva, elmarad, amennyiben ma háziezredünk póttartalékosainak ünnepélyes eskütétele lesz, mely aktusnál a zene is részt vesz. — Az esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi társulat f. hó 5-én délután 6 órakor a megyeháza nagytermében választmányi ülést tart. — A Kath. Legényegyestilet vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. — Vaszary Kolos Gyurija meghalt, A régi magyar cselédhűség egyik tipikus alakja halt meg a napokban Győrszentmártonban, Szabó György, Vaszary Kolos hercegprímás ritka hűségű inasa, a ki 50 évig szolgálta a bencés rendet és évtizedekig volt a hercegprímás " mellett. Urát féltő gonddal őrizte Gyuri és a régi cseléd bizalmaskodásával tette meg mindig észrevételeit. Tömérdek anekdota maradt fenn a nyers őszinteségű Gyuriról. Szabó György az utóbbi időkben betegeskedett és e miatt haza ment Győrszentn ártonba, ahol meghalt. Mikor még Vaszary igazgatósága alatt Gyuri a győri székházban foglalatoskodott, gyakran hangoztatták a rend egyes tagjai, hogy megfeledkezik a köteles tiszteletről. Ilyenkor Vaszary mindig azzal nyugtatta meg őket, hogy ne bírálják el olyan szigorúan, hisz Gyuri valóságos köszörületlen gyémánt! Urának fokozatos emelkedésére mindig büszke volt. Végre elnyerte Vaszary Kolos a legelső magyar papi méltóságot és Rómába készülődött, hogy mint primás bemutassa magát. Gyuri szorgalmasan csomagolt mindkettőjük számára és kedélyesen mondogatta: „Elmegyünk, de hogy visszajövünk-e, azt nem tudom, mert amilyen szerencsében vagyunk, hát ott fognak bennünket római pápának". A hercegprímás balatonfüredi tartózkodása alatt is Gyuri látta el mindig a házi teendőket. Egy Ízben előkelő vendége -érkezett Vaszarynak és nem akarván várakoztatni, nem költötte el a tizóraira a szokásos piskótáját és pohárka tokai borát. Legnagyobb beszélgetés közben egyszerre csak viszi ám be Gyuri a tízórait. A primás integet kezével, de látván, hogy a tiltakozó mozdulatok nem használnak, rászól az öregre — Most nem kell Gyuri, csak vidd ki magaddal. — De az már nem ugy van, vágott szavába elébe tartva a tálcát, maga ezt megszokta, maga öreg ember, hát csak igya meg! Más alkalommal régi jó ismerőst vártak a balaton melletti villába. Meg is jelent a várva várt, de ismervén a járást, a kapu felé került fel. Gyuri megneszelte, hogy már itt van a vendég és besietett. — No a maga kedvéért sem érdemes ám dolgozni. Szépen felteritettein a lépcsőházban a szőnyegeket a tiszteletére és hátul szökik be, mintha lopni akarna. — A szenttamási kút ásatása végbefeje zést nyert. A kút mélysége 35 méter, melyben 5 méter ivóviz van, amelynek magassága egy napi próba húzás után sem szállott alá. Most a vizhúzó készüléket szerelik. — A Szegényügyi bizottság pénteken ülést tartott. Egynéhány adományra szorultnak segélyt utaltak ki, majd néhányat a szegények házába vettek fel — Mérget ivott Horváth Mária 20 éves nagysápi cigányleány öngyilkossági szándékból gyufaoldatot ivott, kit a Kolos kórházba szállították. — Sertésvész a városban. Miután a városban sertésvész esete fordult elő, a rendőrkapitány elrendelte, hogy 1. Minden serétstulajdonos a sertésekről szóló marhalevelet haladéktalanul szolgáltassa be a kapitányi hivatalba. 2. Hogy a. sertéseken előforduló bárminemű gyanús megbetegedés vagy elhullás a tulajdonosáltál azonnal bejelentendő. 3. A városi sertéscsordának kihajtása ujabbi rendelkezésig tilos. 4. A heti sertéspiacot pedig szintén ujabbi rendelkezésig beszüntette.