Esztergom és Vidéke, 1904

1904-03-10 / 20.szám

— Ünnepély a kath. legényegyletben. A kath. legényegyesület vasárnap, márci­us 15 ikének alkalmából ünnepélyt ren­dez, melynek műsora az alábbi. 1 Nemzeti d-'tl. Petöíi Sándortól szavalja: Jakobek Jenő e. könyvtárnok. 2 Dalok. Énekli: Táky Gyula, zongorán kiséri Kersch Ferenc. 3. Riadó. Czuczor Gergelytől szavalja: Krajniker Ferenc e. dékán, 4. Az 1848 iki szabadságharc kegyeletes méltatása. Felolvassa: Bárdos Gyula e. titkár. 5. Színjáték. Március 15-ike. Pásztor Józseftől előadják: Öreg hon­véd : Pozmann Sándor e. p. t. Ilonka leánya: Prommer Jolanka k. a. Sándor fia: Septey Béla e. r. t. 6. Szózat. Kezdete pont 6 órakor. — Központi választmányi ülés. A megye közp. vál. március 15-én d. e. 10 órakor ülést tar I-, mellyen ama minis­teri körrendelet folytán szükségessé váló teendők lesznek megbeszélve, mely .az országgyűlési választók névjegyzéké­nek kiegészítésére vonatkozó munkála tok felfüggesztését irja elő. — Városi közgyűlés lesz ma délután 4 órakor, melynek esetleges folytatása holnap délután ugyancsak 4 órára van kitűzve A napirendre tűzött ügyek a következők. — 1. A királyi bel­ügyminiszter úr rendelete, özv. Pap Jánosné szül. Kecskeméti Borbála árva­tári tartozása tárgyában. 2. Belügy­miniszter úr leirata, a gyámpénztári szabályrendelet tárgyában. 3. A vár­megye alispánjának felhívása, a város függő kölcsönére vonatkozólag. 4. A tanügyi bizottság előterjesztése, Háber János reáliskolai tanár véglegesítése tárgyában. 5. Ugyanennek előterjesz­tése, a reáliskolai államsegély felemelése tárgyában. 6. A Szentgyörgymezőn eme­lendő iskola építés vállalatba adása. 7. A villamos telep építésének ellenőrzé­sére bizottság kiküldése. 8. Tanácsi javaslat, a tűzrendé »zeti szabályrendelet módosítása tárgyában. 9. Táky Gyula városi karmester nyugdíjjárulékának megállapítása. 10. Tanácsi előterjesztés, a Kis-piaci sarokbolt eladása tárgyában. 11. Főügyész előterjesztés, Szűcs Ká­roly és Varga kocsis János vitás par­lag földjére vonatkozólag. 12. Nieaer­mann Pál és társainak előterjesztése az utcák neveinek megállapítása és a házaknak számokkal való ellátása tár­gyában. 13. A bérkocsi szabályrende­let módosítása. 14. Főjegyző jelentése, a Szt.györgymézői baboskuti és irtványi földek bérbeadásáról. 15. Ugyanannak jelentése a hajógyári földek bérbeadá­sáról. 16. Ugyananak jelentése, a Szt.­györgymézői barátkúti rét bérbeadásá­ról. 17. Számvevői jelentés a.) a reál iskola 1902/1903-ik tanévi számadásá­nak megvizsgálása, b.) a Deák F. utcai iskola 1902/1903-ik tanévi számadásai­nak megvizsgálása, c.) a Kossuth Lajos utcai iskola 1902/1903-ik tanévi száma­dásának megvizsgálása, d.) az elemi le­ányiskola 1902/1903-ik tanévi száma­dásának megvizsgálása, e.) Szttamás ker. iskola 1902/1903 ik tanévi számadások megvizsgálása, f,) SztgyÖrgymez ker. iskola 1902/1903-ik tanévi számadásá­nak megvizsgálása g.) a Keresk. ta none iskola 1902/1903-ik tanévi száma­dásának megvizsgálása. 18. Esztergom vmegye alispánjának 1433/1904 sz. fel­hívása, Malcsiner Nándor vitás illető ségi ügyében. 19. Ugyanannak 1172)1904 sz. felhívása, kk. Bagala István vitás illetőségi ügyében. 20. Ugyanannak 1099)1904 sz. felhívása kk. Imre József vitás illetőségi ügyében. 21. Idősb Zsakovecz Nándor kérelme Esztergom szab. kir. város községi kötelékébe való felvétel kilátásba helyezése iránt. 22. Ifjú Koppe Károly és Emil kérelme, Esztergom szab. kir. város községi köte­lékébe való felvétel kilátásba helyezése iránt. 23. A folyó évi február havában megtartott pénztárvizsgálatról fölvett jegyzőkönyvek. — Üzembeszüntetés. Az elöntött Do­rogh községi köszénbányában, melyről legutóbb hirt adtunk, a víz napról-napra mind erősebben tör elő, miért is a szászvári kőszénbánya társulat kényte­len volt a bányaüzemet beszüntetni, a mi által 2—300 munkás esik el biztos napi kenyerétől s a község évi 10—15000 korona jövedelemtől. A bá­nyakapitányság a napokban száll ki a helyszínére constatálandó, hogy az üzem folytatása ki van zárva, melynek utánna már csak ugy beszélhetünk, hogy mikor még Doroghon kőszénbá­nyák voltak. — Március 15. Március tizenötödiké­nek megünneplése végett vasárnap dé­lután értekezlet volt' a városházán, melyre a tanintézetek, hatóságok és testületek fejei voltak hivatalosak. A sajtó, melynek annak idején nagy része volt az események folyásában, s mely joggal s első sorban kér magának he­lyet a mozgalomban, meghiva általá­ban nem lett. Az értekezlet megálla­pította az ünnepély sorrendjét, mi fal­ragaszokon lesz közzé téve. — Pénzügyi biz. ülés volt hétfőn dé­lután a városházán, melyen több fontos tárgy került szőnyegre. Igy a többek között a szentendrei villamosvasút ügye. A részvénytársulatnak e hó 13-án tar­tandó alakuló közgyűlésére városunk is kapott meghívót, melyet dr. Földváry István főügyész fog képviselni a bizott­ság határozatából. A két vasúti állo­más között létesíteni szándékolt össze­köttetésre nézve kimondotta, hogy a motoros személyszállításra nézve nincs észrevétele, mig a gőzmozdonyu teher­szállításra nézve felhívja Török Emil vállalkozót, hogy a Kossuth Lajcs ut­cát ejtse ki a kombinátióból. A városi segédszemélyzet lakbéremelési kérelmét bár méltányolta a bizottság, de a város jelenlegi vagyoni viszonyai között azt nem teljesítheti. Végül pedig a villa­mos áramszolgáltatási szabályrendeletet vette tárgyalás alá. — A vasuttársulat figyelme utasaival szemben. A napokban történt meg egy utassal, hogy városunkba hazajövet, Ko­máromban váltott s Esztergomig szólló jegyét Almás-Füzitőn szórakozottságból leadta, amiért természetesen a kalauz­zal gyűlt meg a baja. Hiába kereste és kutatta zsebeit a jegy elő nem került s igy mit volt mit tennie, zsebébe nyu­lott, hogy a jegy árát mégegyszer és duplán megfizesse. E közben a vonat Neszmélyre ért, hol az állomás jelentette a kalauznak, miszerént Füzitöröl sür­gönyöztek, hogy egy utas tévedésből leadta jegyét, s hogy a jegy ott van. Természetesen az utas megmenekült az újbóli fizetségtől. Az almás-fűzitői va­súti állomásnak ezen elismerésre méltó figyelme mindenesetre megérdemli, hogy azt nyilvánosságra hozzuk. — A muzslai járásbirósági és főszolga­bírói hivatal székhely kérdése. Pár­kány képviselőtestülete f. hó 5-én tar­tott ülésében foglalkozott az áthelye­zendő muzslai járásbíróság és főszolga­biróság elhelyezésének kérdésével. A vélemények nagyon eltérők voltak, melyek azonban az ügy érdekében re­mélhetőleg csakhamar közeledni fognak egymáshoz. — Köz és vagyonbiztonság városunk­ban. Vasárnap este Nagy Ambrus me­gy eházi kapus Szt. Anna-utcai laká­sába esti 10 órakor behatoltak s ruha­nemüeket, óráját, gyűrűjét és pénzét vitték el a viszonyokkal igen ismerő­seknek látszó egyének. Nagy és fele­sége a megyeházán voltak s midőn haza mentek semmi gyanúsat sem vettek észre, mivel a lakás zárva volt. Ké­sőbb vették észre, hogy az ablak fel­volt feszítve, s betéve, Hétfőn Kohn Kálmán mincéri szásmazásu helynélküli pincér özv. Buzárovics Gusztávnétól vitt el egy arany brost. Azonban rajta vesztett, mert elcsípték. Szerdán vir­radóra pedig Pózmann fodrász Széche­nyi-téri udvari lakásának ablakait fe­szegették, kiket azonban elriasztottak. — Brutális dobálózás Szombaton éjjel Párkányban özv. Hübsch fűszerkereske­dőnő ablakjait ismeretlen tettes beverte. Valamenyi kő a szoba azon része felé volt irányozva, ahol Hülschné és anyja feküdtek. Ez az eset mintegy kisebb kiadása az egy hónap előtt történt veszélyes ablak beverésnek, mikor is Ürge Ignác szabó mester ablakját tör­ték be egy hat kilós kővel, amely az ágyban fekvő szabó feleségének kezét érte, ki azt orvosi kezelés dacára is csak két hét múlva használhatta. Taná­csos lenne ha az elöljáróság a közbiz­tonság érdekében az ásziai állapotoknak végét vetné. — Leopold Gyula az „Általános Tudó­sító" szerkesztője és hirdetési iroda agi­lis tulajdonosa ismét megnagyobbította elsőrendű irodáját. Ugyanis Sándor Mi­hály fel. szerkesztésével „Sportújság" cim alatt sokat igérő szaklapot indított. Leopold Gyula vállalatát 9 éves fenn­állása alatt igazán magas fokra emelte és nagyszabásúvá tette, mit élénken bizonyít az is, hogy e megbízható iro­dában 23 ember van alkalmazva és üzletfelei közé nemcsak Magyarország, hanem a külföld legelőkelőbb és leg­nagyobb hirdetői is tartoznak. — Bányaszerencsétlenség. Tokodon a Vilmos nevű kőszénbánya aknának alap­közléjén egy fúrólyuk felrobbanván, Dománek Imre bányamunkás r . életveszé­lyesen megsebesült. — A ki kertjét szereti, szép virágo­kat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze magszükségletét Mauth ner Ödön cs. és kir. udvari magkereske­désében Budapesten Rottenbiller-utca 33. A cég idei, árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általáno­san ismert, világhírű kitűnő magvakon kivül, még a különösen érdekes és meg­lepő konyhakerti és virág újdonságok­nak egész sorozatát is tartalmazza. — Verekedés. Vasárnap éjjel nagy verekedés volt a hódított tartományok hegyes vidékén, midőn is iparoslegé­nyek mérték össze erejöket, melynek vége az lett, hogy Nardenson Gyulát súlyosan megsziírták, mig Földes Jó­zsefnek fülét hasították le. Egyről másról. Modern müvei ség. Bátran fölírhattam volna mottónak : »Betörik a fejed" — de azt hiszem a nélkül is megteszik. Egy kicsit meg­bolondultam : Igazat akarok mondani ! Merész dolog s a mellett rettentő há­látlan, de hiszen álnév alatt mindent meglehet tenni, még igazat mondani is. Lássnk hát, mi is az a modern mű­veltség ? Egy szép palást, mellyel az embe­rek tudatlanságukat teritik be, csak az a baj, hegy ez a selyem köpenyeg itt­ott lyukas s vannak olyan udvariatlan és illetlen fráterek, kik bekandikálnak : mi is van alatta ? . . S nem elégszenek meg evvel, hanem a mit láttak, mint jómagam is, hozzá még leírják! . . na hát ugy-e, kérem, ez egyenesen nem járja?! . . Modern akar manapság mindenki lenni, még az is, a ki a modern-t „mo­dernének mondja. Hát ez igen szép és dicséretes törekvés, de ha nézzük ezt a modernséget, bizony-bizony az arcunkba kergeti a vért. — Nagyzolni: modern­ség ; többet mutatni, mint a mennyi vagy : modern ember ; hencegni avval, a mit nem tudsz : modern ember. Ne­vetni szeretnék rajta, ha nem lenne oly szomorú a következménye. A tudás, az igazi tehetség leszorul a pályáról, vagy legalább is „oly nagy handicap teherrel kell azt befutnia," hogy utolsó marad, Mit kell tehát ellenébe állítanunk? Igazságot és intelligentiát! Zolától, az annyiak által gyűlölt, gyalázott, lenézett Zolától tanultam ezt a két szét. Igazságot a művészet­ben, a tudományban, az emberekkeli érintkezésben, a tanulásban, a szórako­zásban, az életben, a műveltségben, a világnézetben, a vallásban. Intelligen­tiát a társadalomban, a népben, az egészben ugy, mint az individiumban. Igazság, intelligentia! Mily két hatal­mas eszme s talán épen azért olyan ritka!! Ez a mai úgynevezett modern emberből hiányzik . . . Nem mond igazat, mert nem taní­tották meg rá! Némelyek tudják mi az, de — nem élnek vele, mert hát bizony könnyebb azon a széles taposott pályán járni, a melynek neve : közvélemény. Egy-egy ábrándos poéta, a gyerek, meg a bolond, — ez mond manapság igazat. Pedig hangoztatni milyen jól értik S ... de megtenni ? . . ettől félnek! . . j Hányat tart vissza az ostoba világi j morál, hányat a pletyka, a guny, há­nyat az önzés, a saját érdeke! Ime néhány példa, hiszen van, sajnos, bő­viben ! I Jön hozzám egy barátom, a kit — i Isten látja lelkem — tisztelek, becsü­lök, de most épen rettentő alkalmatlan, I én azonban biztosítom, hogy soha jobb­! kor s mennyire örülök, hogy láthatom, — magamba pedig odakivánom, a hol a j bors terem. j Vagy nagyon rosz kedvem van. Un­tat a társaság ostoba fecsegése, de én azért jó arcot csinálok s kacagok na­gyokat a sok sületlenségen, mert hát x- vagy y. mondta, s mert a tőbb is — igy tesz. Rettentő nagyokat ásitok, persze titokban, szóval egymást untat juk s ezt ugy hivjük, hogy — kelle­mes szórakozás. Ja, kérem, a jó illem! S ezt már a gyermekbe is belenevelik. Hogy ez nem természetes, hogy ez képmutatás, mutatja az is, hogy az öt éves gyerek elfecsegi a vendégnek, hogy a mama ép az imént mondta, hogy a bácsit is az ördög mindig ilyen­kor hozza. Még a gyereknek is föltű­nik ez ; igen, de mi nem vagyunk gyer­mekek s azért — bedugjuk a fülünket. Sajtó s egyenlő szólásszabadság van, de azért a politikától kezdve az utolsó rímkovácsig mind arra fordítja a köpö­nyeget, a merről a szél fuj. S ez talán rossz ? Dehogy, kérem, ez csak józan észszerűség! a futás már nem szégyen, a csel nem jellemtelenség, a jóravaló hazugság (?) nem igazságtalanság, a hízelgés meg pláne elengedhetetlen kö­vetelménye a modern műveltségnek, Ha ezt elmulasztod, goromba barbár vagy; első az illem, a sikk, a külső, a sváda s csak azután jön — a szellem a tehetség. De legyen elég; nagyon keserű ez!.. Nem esik jól gúnyolódni rajta. S pedig nemcsak az igazság, de az intelligentia is falábon jár. Szinte hal­lom a kérdést : hogyan, hát a nyolc osztályt hiába végeztük ? . . Dehogy! A görög félisteneknek minden csiklan­dós szerelmi kalandját betéve tudják, de, hogy hol van az aorta s hány csontj a van az emberi testnek, mi azakhilus?.. ezt nem tudják! . . Nem ismerik ön­magukat ! . . de hiszen ez nem szégyen Pedig szellem, tudás: ez az élet! A ki gondolkozik: az él, a ki tud az él, aki exakt ember : csak az él !

Next

/
Oldalképek
Tartalom