Esztergom és Vidéke, 1904

1904-02-04 / 10.szám

Azok, kik a mulatságon nem voltak, valóban sajnálhatjuk azt * Annak a dus és pompás diszitésnek nyomai, mellyel lépten nyomon talál­koztunk már az első lépcső fok­nál mutatkoztak. Az emeletre íelvezetŐ csigalépcső nyitott oldala szövettel, majd eleje függönyökkel volt elzárva a kül­világtól, melynek minden egyes foka fel az emeletig virágokkal és oldalfala kék fehér szövettel volt diszitve, ugyan­így az emeleti lépcsőház, mely a hideg levegőtől teljesen elzárva, virágokkal és kék-fehér szövettel volt diszitve, hol a rendezőség várta és fogadta az érkező­ket, kék fehér kokárdát tűzve a férfiak kabátjára. Belépve a terembe kellemesen lepte meg a szemlélőt a díszítés. Régóta nem volt a Fürdő terme oly dúsan és ízlés­sel diszitve. A mennyezeten, a terem oldal falain kék-fehér girlondok csüng­tek alá. A karzat ki volt formájából vet­kőztetve. A négy sarok ugyancsak szö­vettel és délszaki növényekkel volt dú­san diszitve. Az egyikben egy kis sátor volt, mig u másikban mennye­zetes emelvény a zene részére. A kör táncok alatt a katona zene játszott, mig a csárdások alatt a cigány húzta. A második négyes alatt cotilion volt miköiben a férfiak csinos apró kis csok­rocskákkal kedveskedtek a hölgyeknek. Ott voltak : Bonn Gásztávné, Berzevicy Józsefné és Flóra, Bábics Frigyesné, Csukássy Etelka, Derráné Olga és Vil­ma (Pozsony). Einst Dezsőné (Dorog), Hess Rezsőné, Häuser Károlyné, báró Jovíc Mici, Klein Margit (Győr), Knébel Zsazsa (Pozsony), Petri Győzőné, Sasich Gáborné, Sirchich Béláné, Schmidt Ká­rolyné (Budapest). Szecskay Antalné és Valika. Szeyler Vilmosné és Margit, Usztanek Antalné és Margit, Závár já­nosné. Kitűnő hangulatban mulattak a jelen­voltak, mig csak ki nem virradt. Iparos ifjak műkedvelő társaságának jelmezestélye. Jan. 3'. Aktaszerüen, a törvényes formák kö­zött még meg sem született az észter, gomi iparos ifjak műkedvelő társasága — A szenvedélyes csókoktól egy halk cuppanással megnyílt, leesett a halott alsó álkapcsa s a szájában meggyülem­lett vér kibugyant rajta és összevérezte as asszony ajkát, arcát. — 0 — ki éle­tében örökké undorodott férje csókjától — most nem utálja csókolni véres ajkát, szivét: nem irtózik elhalmozni csókjai­nak özönével az ajkat, melyen kibugy­gyant a megaludt vér. Nem retteged tőle, nem fordult el, nem undorodott összevérezni: ajkait, haját, arcát, ruhá­ját, mindenét . . . Olyan borzasztóan nézett ki. Haja lebomlott és a kuszált szálak vé­res kezeitől összetapadtak. Szemei ijesz­tően forogtak és minduntalan fejéhez kapkodott, mintha valami rettenés gon­dolattól akarna szabadulni. Rémségesen jajgatott, mint egy megsebzett oroszlán, mely mindent . . . mindent tépne, mar­cangolna . . . A lobogó gyertya kiégett s lassú ser­cegéssel aludt el. Komor sötétség lett. Havas esőt csap­kodott a szél az ablak tábláihoz. Olyan rémesen kopogott ... Az asszony fe­szes léptekkel járt kelt a sötétségben. Néha fölkacagott, aztán sirt . . . Szegény . . . szegény Nina! s életképességének már is oly jelét adta a szombati jelmez estélylyel, ami a szü­letendő egyesü'et létjogosultságának tanújele. A Gábris-féle vendéglő eléggé tágas, mondhatnám nagy helyisége zsúfolásig telt meg mulatozókkal, kik vig hangulat­ban a reggeli órákig voltak együtt. A műsor eléggé változatos volt. Volt élő­kép, melyben a jelmezesek lettek bemu­tatva. Cameval felvonulása nagy kísé­rettel, állathangverseny, különféle mutat­ványok. Az elsó négyes alatt, mellyet száz párnál több táncolt aranyeső volt, majd konfetti, serpentln csata, cotilion. Volt párisi jótékony vásár, verseny posta stb. Éjfélkor tréfás tombola szórakoz­tatta a jelenvoltakat. A jelmezeseket a következőkben mu­tatjuk be. Nők: Bakos Ilonka — napraforgó, Bohón Mariska — százszor szép, Bohón Dona — pipacs, | Czaletka Anna — rokokó, j Faragó Szidi — török nŐ, í Faragó Irma — pipacs, \ Frid Mórné — cigány asszony, Glatz. Emma — cseresnye, Glatz Mariska — spanyol nő, Gábris Margit — nefelejts, Henczy Teréz — markotányosnŐ, Krízmanics Mariska — labdarózsa, Majer Margit — margaréta, Oriskó Gizike — svéd nő, Posztpíschl Emma — spanyol nő, Pór Iíonka — vizítündér, Sáray Ilonka — bébé, Szikora Olgica — markotányós nő, Treiter Emma — éj királyné, Tatai Ferencné — magyar menyecske, J Zsufák Anna — bébé, Férfiak : Bartók Jenő — bohóc, ' Berényi Zsiga — rendőr, j Bódy Sándor — gigerli, I Faragó Ödön — spanyol viador, ! Helcz József — török, Hárman József — rikknnes, Janik Gyula — lengyel apród, Markvart József — francia táncmester, j Mohacsek Gusztáv — csikós, Markó Gyula — tiroli férfi, Perényi Ignác — bohóc, Sehönwälder Sándor — bohóc, Stribík József — tót, Szekeres Bé'a — postás, Szedlacsek Nándor — magyar, U/sik Albert — Carneval, Zimmermann József — török apród, Zsufák János — ördög. Szünóra alatt a jelmezesek dijainak kiosztása volt. Első dijat, virágkosár élévírággal, mint legszebb női jelmezes Treiter Emma, a másodikat, egy bőség szarut Bakos Ilona, a harmadikat pedig egy doboz levélpapirost Majer Margit nyerte el. A legtöbb levelezőlapot kapott hölgy dij elsejét, egy albumot Szikora Olga, mig a másodikat két élővirág ba­bért Kottra Irén nyerte el. A legcsu­nyább férfi jelmezesek diját, egy üveg pezsgő Herman József, mig a legkitar­tóbb táncosnak a nők által adott két üveg konyakot Helcz József kapta meg. — A főapát nóvünnepe alkalmából szombaton délben a bencésrend székháza ünnepi ebédet adott, mellyen közéletünk szereplői közül mintegy huszonötén vet­tek részt. Toasztot mondott a főapátra Hollósy Rupert igazgató, majd Boltizár József érseki helynök, ki egyszersmind a tanári kart is éltette, — Esküvő. Ivanovics Béla a megye közszeretetben álló levéltárnoka, ma tartja esküvőjét özv. Vajda Pálné szül: Rudolf Irma úrnővel. — Betegágyon. Dr. Alfóldy Dezső kir. aljárásblró, erős meghűlés következtében pár nap óta ágyát kénytelen őrizni. — Pünkösd! királyság A törvényható­sági bizottság decemberi ülésén töltötte be választás utján a közigazgatási bizott­ságnak megüresedett helyeit: Akkor ke­rült bele a megye hivatalos lapjának szerkesztője is a* J bizottságba, a kültiszt viselők felhasználásával és csellel, ki már a január havi ülésen megjelent és első functiója az volt, hogy sorbajárta a tagokat, s mindenkinek vállát meg­veregette. Most a minister az ő vállára is reá tapogatott, és a választást lapunk szerkesztőjének fellebezése folytán egész­ben megsemmisítette alaki okok miatt, de különösen összeférhetetlenségi okok­ból, kimondván, hogy ő meg nem választ­ható bizottsági tagnak. — Serenad. Boltizár József érseki helynök, tegnap, február 3-án töltötte be életének 83-ik évét. Az őszbeborult helynököt számosan üdvözölték ezen alkalomból. A katonai zenekar kedden esti 6 órakor több darabot játszott tisz­teletére. Adja az ég, hogy abban a vi­ruló egészségben az évek hosszú során át legyen díszére az egyháznak és ja­vára a hazának. — Katonazene a jégen. A torna­egyesület jégpályáján, amennyiben az idő kedvező lesz, vasárnap délután ka­tona zene fog játszani, mely alkalomból úgy a napi, valamint az évadjegyesek zenepótlék cimén mit sem fizetnek. — IfjU halott. Nagy bánat tanyája lett Kodilek Károly ebedi földbirtokosnak és nejének háza, a melyre a halál madara szállott reá, kiragadva a szülői szeretet köréből a tizenegy éves kis Dezsőt, ki­nek korai halálát az alábbi sorok tudatják. »Koditek Károly és neje szül. Einczlnger Mariska, vaiamint alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják, felejthetetlen drága gyermeküknek Dezsőnek I. oszt. reáliskolai tanulónak életének 11. év< bea f. hó 31-én d. u. 4 órakor történt gyá­szos elhunytát. Drága gyermeküknek teteme február 2-án d. u. 3 órakor fog a vízivárosi sírkertben lévő halottas ház­ból a róm. kath. egyház szertartása sze­rint beszenteltetni és ugyanottan örök nyugalomra helyeztetni. Esztergom. 1904. január 31. Drága emléke örökre áldott legyen! Einczinger Sándor, Eincinger Sándorné, szül. Klement Anna nagyszü­lők. Ödön, Mariska, Erzsike, Klárika, testvérkéje. — Hazatért. Néh, Deseő Leó volt m. kir. honvéd hadbiztos földi maradványait tegnap exkumálták a budai katonai teme­tőben levő sirból, hogy hazaszállítsák. A holttest d. u. 4 órakor érkezett meg, a mikor aztán beszentelés után, a Krupla­nic család sírboltjába helyezték el örök nyugalomra. — Kaszinó estély. A február 6 iki kaszinó estélynek rendezőbizottsága 30 tagból alakult meg. A hatalmas számú rendezőség már maga ls kész sikert je­lent. A katona zenekar séta hangversenye pontban fél kilenc órakor kezdődik a melynek műsora a következő : 1 Nyitány : Suppé Bandittenstreiche cz. operából. 3 Cigány szerenád — Gíttenbergtől. 3. Magyar táncok : Brahnsstól. A táncmu­latságot polonais nyitja meg. — Színielőadás Párkányban. A Pár­kányi kath. legény egyesület január hó 31-én a Központi vendéglő nagytermé­ben tánccal egybekötött színielőadást rendezett, mely alkalommal színre ke rűlt Lukácsy Sándor »Kósza Jutkát c. népszínműve. A női szerepeket Sipka Erzsike, Jávorka Margitka, Klész Mariska, Szalma Mariska, Szántay Mariska és Szalma Annuska játszották. Valamennyi­ről csak dicsérettel iehet szólni, nem­különben a férfi szereplőkről is, kik vol­tak : Dejcző Lajos, Mácsik Lajos, Szkle­nár István, Brecska Imre, Bújna József, Drozdy Zoltán, Pothorszky János, Sipka Antal, Szabó József és Bekker János A szindarabot és mulatságot közkívá­natra f. hó 14 én megismétlik. A darab betanításával Morvay László káplán fá­radozott. — Alakuló közgyűlés. Az esztergomi iparos ifjak műkedvelő társulata kedden tartotta alakuló közgyűlését Tölgyesy István korelnöksége alatt, midőn a meg­alakulást kimondotta, s a továbbiak iránti lépéseket megtette. — A párkányi önkéntes tűzoltó-egylet február hó 7-én a nagyvendéglő helyi­ségeiben az őrtorony alapja javára zárt­körű táncmulatságot rendez. A belépti­dij: személyjegy 1 korona 20lillér, család­jegy 3 korona. Kezdete esti 7 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a paranesnokság. — Kölcsönkért táncosok. A kath. le­gény egyesület február 7-én tánccal egybe­kötött érdekes színielőadást tart, a me­lyen lapunk volt szerkesztőjének dr. Nógrádi Jenő győri felső kereskedelmi iskolai tanárnak két felvonásu vígjátékát a »Kölcsönkert táncosok*-at adja elő. A vígjáték pár év előtt került színre Győ­rött nagy sikerrel, s azóta több helyütt adták a kitűnő farsangi bohóságot. A kath. legényegyesület műkedvelői a ki­ket Haliczky Béla, az egyesület alel­nöke tanit nagy buzgósággal, bizonyára egy derűs órát szereznek vele a közön­ségnek. A színielőadás kezdete óra­kor. Belépti dij személyenként 2 kor. családjegy 3 k. 20 fill. — A szenfgyörgymezei kath. olvasókör vasárnap tánccal egybekötött színielőa­dást tartott a kövyvtár alapjavára. — Helyszíni szemle. Hock Anna cse­léd leány ismert bűnügyében tegnap délu­tán a büntetű bíróság szemlét tartott a leány szüleinek h azánál, melynek padlá­sán annak idején a csecsemőt megtalálták. Sanyi, A vasúti állomásnak közvetlen köze­lében fekszik a vén csárda, ahol a jó Öreg korcsmáros lakik, ki tudja, hogy bány éve. Még alig, hogy felcsereped­tem ismertem őt, hó fehér szakálla és j hajáról. Azóta már sok év lefutott az élet kopott tengelyén, de 6 mindig ugyanaz a jó öreg maradt. Egyedüli boldogságát csak családi körében tudta feltalálni. Nem vágyott a külsőség után, ahol ledér emberiség futott a di­csőség után. Lelkiismerete tiszta volt, mert nem kereste azt, hogy szolgáljon okot a tiz parancs vétkeinek. Sokszor elnéztem őt a korai hajnalokon, amint ott állt az ablak mellett, kinézve, amint a falu szürke alakja kibontakozott éjjeli köntöséből. Kerestem az alkalmat, hogy beszélhessek vele. Az én fiatal lelkem­nek oly jó volt őt hallgatni, amint el­beszélte a letűnt időket. Minden szava őszinte igazságot rejtett magában, s megható gondolkozása a jövőre nézve, egészen lebilincselte szerény személye­met. Elbeszélte, hogy miként küzdötte át az élet rögös útjait, sok veszedelmek között, — s mégsem zúgolódott Isten ellen. Türelemmel várta a felszabadulás óráját, de nem jött el, hanem raeguyu­godott azon tudattal, hogy: * ember küzdve küzdj és bizva bízzál.< Hányszor látta már, amint a szürke korcsma fa­lát beverte as eső, ahonnan már rég le­kopott a vakolat. Hanem legjobban szeretett beszélni az ő aranyos kis uno kajáról, aki tulajdonkép Budapesten lá­tott napvilágot. — Tudja, szokta mon­dani, nagyon szeretem ezt a kis aprósá­got, de olyan lármát csap, s én ennek már nem vagyok barátja, — hogy majd fel­veszi az egész házat. Megmondta axt is, hogy Sanyi névre hallgat, négy éves m egy alkalommal, ha idő lesz kifogja őt

Next

/
Oldalképek
Tartalom