Esztergom és Vidéke, 1904

1904-12-15 / 99.szám

1904 deczember 15. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (99. szám) Etelka és Tdky Gyula Abttól kettősö rét fognak énekelni. — Lemondás. Dr. Ziskar Antal, kir. _ T .nácsos, panonhalmi főapátság! ügyész | Larmincévi szolgálat után ezen állásaj uól való felmentését és nyugdíjaztatá­sit kérte. A főapát a nevezett ügyész xyugdijaztatását újévtől kezdödoleg el­rendelte. — A nagyölvedi jegyzői hivatal be­töltése. Miután a belügyminister jóvá­hagyta a közigazgatási bizottságnak a nagyölvedi jegyzői állás betöltésére vonatkozó határozatát, most mar a ne­vezett állás végleges betöltése iránt fog intézkedés tétetni. — Drágaság. A városi szegényház fő nüknője azt kérelmezte a város hatósága- tói, hogy a szegények ellátási diját tekintettel az éle miszerek folytonos drágulására 40 fillérről 50 fillérre emel­je fel. A szegény ügy bizottság a ké- ^ -elmet méltányolva, az áremelést a! tanácsnál véleménye Me. — Képviselöjeiölós. Mivel a politikai; lapok híradása szerint a képviselőház j feloszlatása a közel jövőben meg fog | történni, a jövő képviselő választásra nézve a kübölkuti választó kerületben; már megindultak a combinátiók. Mint • -értesülünk a kerület irányadó ténye-! ismét bátorkeszi Kobek Istvánt! a jelzett papírlap alapján a c omagot mégD kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5 A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szál­lítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezi i. Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemíi, szeszes italok, sib,) tartalmazó csomagok cim- irataira, nemkülönben az ilyen csomag­hoz tartozó szállítóleveleken a tarta­lom minőség és mennyiség szerint ki­írandó (pl. szalonna 2 klgr.. egy pulyka 2 klgr , 2 liter bor, stb.) A tartalom ily részletes megjrlüléie a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen elő­mozdítja. — Tűz. Kedden cl. u. fél öt óra táj­ban a városi szérűkön tűz ütött ki, mely Szenczi Istvánnak két kazal szal­máját hamvasztotta el. A tűz keletke­zésének oka a jelek szerént gyújtogatás. —■ Állategészségügy. Lábatlan község ben a lépfene a szarvasmarhák között fellépett. Csscxm-oHs:, SOI-óhajtják jelöltül megnyerni, ki már há- • rom cykluson át képviselte a kerületet. — A postai csomagok célszerű cso­magolása és helyes címzése. A postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában a budapesti m. kir. posta és távírda igazgatóság tekin­tettel a karácsonyi és újévi nagy for­galomra egy figyelmeztetést bocsájtott ki, mit a nagy kö-önség tájékozása vé-, gett a következőkben közlünk. „A ka-1 rácsonyi és újévi rendkívüli csomag-' forgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a cso­magolásra és címzésre vonatkozó póstai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csoma­golni nem szabad. 2. Csomagolásra fa­láda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű •és csekélyebb súlyú tárgyaknál ’ pedig ■erős csomagoló papír használandó. Vá­szon vagy papirburkolattal biró csoma­gokat, göb nélküli zsineggel többszö­rösen és jó szorosan átkötni, a zsineg meresztezési pontjain pedig pecsétviasz- szal lezárni kell. A pecsételésnél vé­sett pecsétnyomó használandó. 8. A cím­zésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a cimzett polgári állásának vagy foglalkozásá­nak és lakhelyének pontos kitétele; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemé­nyek cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és aj!ó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tü­zetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvas­ható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell írni. de ha ez nem lehetséges, úgy a •cím fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tar­tósan a csomaghoz kell kötni. A papír lapokra irt címeket mindig egész tér jedelmében kell a burkolatra felragasz­tani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap le gyen magában a csomagban is elhe­lyezve arra az esetre, hogy ha a bur­kolaton levő cimirat leesnék, elveszne, y&gy Pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján Farkas történet. Mikor a sarju betakarittatik, felsza­badul a határ. A tehén csordát külön fogadott tehenes legel'éti, ezek azon­ban csak napjába vannak künn a réten, este haza térnek és éjszakára az ólban kérődének. A lovakkal másként van. Egész nap szükségeltetnek a dologra, mert ki a tengerit hordja, ki meg más­ként foglalatoskodik vélük, s csak éjszakára hajtatnak ki a legelőre. Rendesen a legincse fiát küldi ki a gazda, a fiatal jobban bírja az éjszaká­zást. De akad a pásztorok között idős ember is, mint Bőgye István, ennek se kisebb, se nagyobb ; s maga kénytelen vélük virasztani. A lovak megbéklyóz- tatnak, ami azért is lörténik, hogy messzire el ne kalandozzanak, de haj­nal fe é könnyebben össze lehet őket fogdosni. Szép, hűvös éjszaka van. A tejut hosszan, fehéren húzódik el a sötét kék égbolton; némelyek menyország utjá­nak nevezik, mert úgy mondják : ezen tér a lélek az Isten Ítélő trónusa elé. A jótétet a ragyogó göncül szállítja, mig a hamisnak gyalogosan kell rajta végig botorkálnia. A fű nedves a leszál-■ lőtt harmattól és az ezerszer ezernyi' prücsök hangos muzsikája talán a ke­rek világon végig hallatszik. Gál Imre rétje aljában, egy megnöve­kedett határfü'. alatt gyülekeztek Ö«sze í az emberek. Behúzódva a viseltes I szűrökbe, pipázva melegszenek a rozsé-! vei gyarapltott tűz körül. — Heles dolog a tűz. Meleg. Véli az egyik. Ki találhatta ki ? — Tán’ mindig is vót’ — szól a má­sik és kinyújtóztatja elzsibbadt lábát. — No, — okoskodik Szabó András — a tüzet nem csodálom, hogy ég; meggyujtják hát muszáj neki. I)e a csilla­gokat ki hozhatja lángra igy esténkint ? . . . Mégis furcsa az. Erre senkisem felel, csak a pipák kerülnek viszintes irányba a szájjal, mert az emberek arcukat felfelé fordítva az eget vizitálják. Ki-ki gondol egyet, mert van ám ezen parasztos ésszel is gondolkodni való, de hogy senki sem bizonyos benne, hát nem szól. Hogy azonban mindenik furcsának találja, az a vállvonogatáiokból is gyanítható. Az igy került csendet a Rádi gye­rek zavarja meg. Beljebb tolakodik az idősebbek közi és megszeppenve mutat egv oldalt sötétlő reves fűz tövére : — Neue! Mi az? Odafordulnak. Aki babonásabb, az fe­hérebb képpel nézi a fűz tövén fénylő, csillogó valamit. — Bugái* a*', — mondja az öreg Bőgve — fényes bugái*. — Az a.’ — mondják többen eszbe kapva. Csakugyan bugár, angyalok szeme. S bogy jól oda néznék, többet is látnak csillogni. Elszáll némelyik, aztán párosán tér vissza. — Szemnek néztem, — szégyenuezik a Rádi gyerek. — Mondok állat lesz. — Tán farkas. — tódja valaki hátul. — Azóta nincs, möté az eresalényi erdőket kivágatta az uj bérlő. Akkor még uj volt, most már ez is oda van, magyarázza Bögye és kezével a told felé mutat. — Sok vót akkor? — Kérdik. —- Az öreg kicsavarja a pipaszárat és megszelelteti, aztán friss parazsat tesz a kupak alá. — Egyszer, nagy tél volt — kezdi — szörnyen megsokasodtak, esténként a falu végére is bejártak ordítozni, ügy karácsony tájt volt az idő, még az öreg uraság is élt, — Isten nyugtassa szegényt — kürtősöprő járt a faluba. Má’ nem tóm" későn végződött-e, vagy hogy mulatott el, elég az hozzá, hogy jócskán sitéies volt, mikor haza felé indult. Még marasztaltuk, ne menne, akad itten szállás ; borult az idő, kod van. hát könnyen eltévelyedik. De nem. No, elég az hozzá. — mondom — elin­dult. Alig rá, a hó is neki haj hálódott, a szél meg éppen szemközt fordult neki. Ő meg, hogy rövidebben járjon, az Ereszlényen akart keresztül vágni. Hát alig ért a Csihercsig, ami anélkül is rossz hirii hely volt, két farkas is került eleibe. No’, mit csinált, — sza­ladni, hiába szalad, úgyis utolérik. Kapja a rétyát, neki egy fának, oszt' föl . . . Tudta, hogy a füzet nem áll- hatja a beste féreg ; elővette a gyufát, oszt’ a meddig tartott, gyújtogatta nékik. — De azok nem futottak el. Leültek alája, s hogy fel tudtak mászni, ott orgonáltak néki . . . ... A hidegtől a fák repedeztek, azóta se’ tudok nagyobb telet. Másnap a jáger került arra. Ott ült szeginy a fán, egy ágba' volt kapaszkodva. A hó is belepte, meg zuzmával is teli ra­gadt . . . — 0aztán ? — Kérdi el csukló han­gon a Rádi gyerek. Bözse rá néz és a tüzet kezdi éleszt­getni. Egerészö bagoly szelhette a léget, a lovak dobogva futnak egy csomóba. A Rádi gyerek még közelebb húzó dik a tűzhöz. Zanoletti József. A divat. Jön az áldott karácsony és ilyenkor, jól tudom, hogy sok kedves gondos előrelátó jó anya szeret a leánya ka­rácsonyfája alá valami kis farsangi meg­lepetést tenni, — a kellemeset a hasz­nossal összekötni. Azért is hát első sor­ban az idei báli divatról legyen szó levelemben, noha a farsang maga még elég messze van tőlünk. Úgy látszik, hogy a külső fény, pompa és ragyogásban annyira bele­szoktunk, hogy nemhogy lemondani tudnánk róla, de sőt még fokozzuk az eddigi mértéken túl is. A legtöbb báli' ruha a legkönnyebb tüllkelmébŐl készül, de tele hímezve fém gyöngyház­pikkelyekkel és gyöngyökkel. Csakhogy az idén már nem mind tiszta fehér a báli ruha és nemcsak ezüst- vagy arany- fényű a hímzése, hanem piros, mint a lobogó tűz a kelme és hímzés egya­ránt, lila mint az esteli pára a távoli hegyek fölött, rózsaszín mint a hajnal pirkadása, zöld mint a misztikus hold fényben a berek. És nem is fölötte drága, tekintve, hogy a ruha jóformán kész, csak korczba kell szedni a szok­nyát és összeaggatni a derekat egy kis kivágott bélés fölött. Ugyanilyen for­mába szabott és összeállított pikkelyek­kel díszített egész ruhákat szépen ska­tulyába készítve selyem és batiezt- kelmében lehet kapui, vagy csipkebeté­tekkel összeállított egyéb könnyű kel­mében. Kifogyhatatlanul leleményes az emberi elme, a szépnek, a szemet és a szivet, megvesztegető szépnek kigondo­lásában és összeállításában. A báli ruhákon kívül még egy egész sereg divatos apróság* van, a melyet min­denki szívesen láthat a fája alatt. A re­mek övék puha bőrből, selyemből elké­szítve, most természetesen az mind elől jól lenyúló divatos, hegyes formában készítve, gallérok, áliógallérok, csipke boá, hímzés vagy finom prémből, elől hosszabb rövidebb mellfodor vagy stóla- szerűen benyúló végekkel. Azután a sok szép báli keztyíi, korcsolya-keztyü, muff, sapka, kis kabát finom prémek kei díszítve. Hát még az ékszerek sok­félesége. Meg a báli legyező, a mely az idén olyan parányi, hogy akár zsebbe, akár a keblébe rejtheti az em­ber, — de lehet ugyan csinos, egy-egy türkiszkapocscsal ellátott, kis ezüstlán- czon is hordani. És a virág, a mely az idén ismét nagyon divat és a melyet egy kis arany vagy fémkarikára erő­sítve szorítanak a konyty körül. És a báli czipő gyöngygyei hímzett atlasz­ból és báli harisnya stb. stb. Hát még az egyebek, a miket karácsonyra már most kell bevásáiolni — a hasz­nos dolgok tömege — a melyeket né­hány év óta ügyes és gondos kereske­dőink ilyenkor tömegesen kínálnak igen jutányos áron megvételre. Ajánlom mindenkinek, hogy jókor fogjon hozzá a megválasztáshoz. Ne hagyja dolgát az ünnepek előtti pár napra, a mikor már akkora a gondatlanok és elkéset­tek tolongása, hogy valaminek a helyes megválasztásra nincs is emberi lehető­ség. A mikor már a vevő türelmetlen, mert nincs idt*jj, a kereskedő meg ide ! ges, mert kapkodni kénytelen, hogy ' mindenkit kielégíthessen. Hisz a ki meg- | kísérli, látni fogja, hogy egy séta — ' de nem egy, hanem mindennap egy — I a városon végig, a mindennel kecseg­tető kirakatok szemléletében eltöltve, valóságos és tiszta élvezet. Még ha nem vehetünk is meg mindent, a mi tetsze­nék, sőt ha nagyon keveset vagy sem­mit sem vehetnénk, még akkor is pallé­rozzuk ízlésünket, mert hisz némely kirakata a belvárosnak valóságos ipar­művészeti kiállítást produkál. A ki nem hiszi, nézze meg. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó : negyedévre, póstán való szétküldéssel, 2 korona busz fillér. Elő­fizetni, legczélszerübben a kiadóhitalba intézett póstautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utcza 4. számú házában vau.

Next

/
Oldalképek
Tartalom