Esztergom és Vidéke, 1904
1904-12-11 / 98.szám
2 KSZTKKGOM és VIDÉKE ,98 *za««. 1904. d<czember 11 A megye és város. O Kórházbizottsági ülés. A városi kórhá-bizottság pénteken délelőtt folytatólagos ülést tartott a Kolos kórházban, hogy a szabályrendeletileg előirt évi vizsgálatot, melyet már múlt ülésén kezdett meg, befejezze. A bizottság ez alkalommal a számadásokat és az azokra vonatkozó ügykezelést vizsgálta meg. O Ölesek a megyénél. A közigazgatási bizottság f. bó 13-án d. e# 10 órakor, mig az út és pótadó felszólanildsi küldöttség ugyanekkor déli fél 12 órakor ülést tart. O A legtöbb adót fizető városi képviselők névsora. Esztergom város képvi selő testületé november 22-én tartott ülésében a megbízott küldöttség jelentésének alapján a legtöbb adót fi/ető városi képviselők névsorát 1905 évre a következőképen állította egybe. Rendes tagok : Yaszary Kolos dr., Krausz Izidor dr., Esztergomi takarékpénztár, Frey Ferenc, Esztergomi főkáptalan, Keresk. és iparbank, Marosi József, Brusy János, Gei ger Ferenc, Berán Antal, Mattyasóvszky Kálmán, Eckstein Mór, Prokopp Gyula dr., Rudolf Mihály, Grósz Ferenc, Drax- ler Alajos, Matty ásó vszky Lajos, Leit- géb János, Niedermann Pál, Heischmann Ferenc, Schalkbász Ferencz, Zsiga Zsig- mond, Maiina Lajos, Horn Károly dr., Lindtner János, Bayer Károly, Magu- rányi József, Brukner Albert, Magos Sándor, Szt. Ferencz rend., Komáromi Ferencz, ifj. Eggenhoffer József, Boltizár József, Viola Kálmán, Weisz Sándor dr., Burián Sándor dr., Feicbtinger Sándor dr., Kobn Gábor, Simonyi Adolf dr., Fried Arnold, R»jner Lajos dr., Roszival István dr., Pór Antal, Schalk - húsz Ignácz id., Blümmelhuber Ferencz dr., Szentgyörgymezei közbirtokosság, Kerschbaummayer Károly, Janits Imre dr., Komlóssy Ferencz dr., Jedlicska Rezső, Oltosy Lajos, Hulényi Győző dr., Schönbeck Mihály, Schleiífer Lajos, Holdampf Albertné özv., Dóczy Ferencz, Strompf Ignác, Eizler Bernát, Esztergom Buda Almás füzitői vasút, Lőrinczy József, Rochlitz Arthur, Huth Miklósné özv., Lőwy Lajos, Szecskay Kornél, Magyary László, Schrank Béla, Bleszl Ferencz, Weichsler Vilmos, Pfal ez Jó zsef, Brenner József, Diamant Béla, Gerenday József, Balogh László, Graefl János, Havasi Imre, Putz Adolf, Perger Lajos, Gönczy Béla dr., Hamar Árpád. Póttagok \ Iványi Géza, Huth Árpád dr., Laiszky János, Nelhübel Gusztáv, Scheibar Rezső, Wimmer Ferencz, Steszkál Károly- né özv., Palkovich Jenő dr., Till Mihály, Wanitsek Rezső, Kiffer József, Farkas Tivadar, Sternfeld Rezső, Obermayer György, Steinbach János, Reviczky Gábor, Mórász József, Schalkhász Ignácz ifj., Gedeon Kálmán dr., Matus Gyula, Schmidt Nándor, Burány Ernő, Töl- gyesy Ferencz, Fiedler Ferencz, Helcz József, Pálmai János József, Vichor Józsefné özv., Marmorstein Mór, Oltósy Ferencz, Waldvogel József, Szilányi Ferencz, Maszlaghy Ferencz, Simon József, Szilágyi Rezső, Bargel Mihály. Ezen névsor változást csak annyiban fog szenvedni, hogy az özvegyek és jogi személyek jogaik gyakorlására megbízottakat jelentenek be, s azon virili- sek kik jogaikat választott képviselői minőségben óhajtják gyakorolni, a névsorból kimaradnak, kiknek helye a következő póttagokkal fog betöltetni. O A községi közmunka lerovása ügyében a városi adópénztár az alábbi hir detményt bocsájtóttá ki: Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város adópénztára közzé teszi, hogy az 1890. évi I. t. c. értelmében a községi közlekedési (vicinális,) utak fenntartását a községek községi közmunka utján kötelesek fenntartani, mely alapon az idézett törvény értelmében a községi lakósok községi közmunkát teljesítenek és pedig: A háztulajdonosok sárból vagy vályogból épii t házak után éven- kint 4, kő vagy tégla épület tulajdonosai 6, minden emelet után még 2—2 napszámot, idegen házban lakó egyének évenként egy—egy kézi napszámot, — továbbá az egyfogatú és kétfogatú igavonó állat után évenkint 2 igás napszámegfagyva hullottak le a zuzmarás, havas faágakról. Iszonyú hófúvás volt;' hol futott, hol lassan ballagott a nagy hóban, mely néhol kötőig ért. Nem gondolt semmire sem, csak a kis fiára, meg a feleségére. A faluhoz közeli erdőben fát szedegetett, hogy majd otthon fütsön és vizet melegítsen. Alig hordott össze néhány szálat, éppen egybe akarta kötni dróttal, midőn iszonyú csaholás között 3 ordas farkas futott feléje. Ijedtében a közeli fára mászott. Szerencséjére a dróttekercs a vállán keresztül volt téve, mint a huszár fegyvere. Rettenes csaholás és ugatás között ugrándoztak a vadak feléje s kapkodtak az éhségtől gyötörve görcsösen a levegőbe. Eles fogaikat csattogtatták, vicsorgatva lesték a prédát. Már azt hitte, hogy félig megfagyva hull le a dermesztő hidegtől a vadak elé, de mentő gondolata támadt. Előbb vastag, horgas bofját húzta fel sárga dróttal s a fára akasztotta, majd az úgyis elég vastag drótot kétszer- véve több hurkot eresztett le a fáról. Ekkor magát is megerősítette az ág közölt és kezdte a farkasokat ingerelni. Ezek ugrándozva a hurokba kerültek. Egyet a nyakánál húzott fel, mig a másiknak derekára fujtódott. A vastag ágon himbálódtak mig elszánva magát a harmadikat agyon verte. Vérfői fagyott kézzel és ruhával, ! büszkén, mint valami hős ballagott tovább a faluja előtt levő urasági kastélyba. Innen fegyverrel, többen, vele együtt1 és az uraság is, szánon a kaland helyére mentek. Addig a nyakán szorult ordas már kilehelte páráját, a másik azonban a zöldben égő szemeivel még küzdött az életért. Ennek pofáját bekötve, úgy vitték mind a hármat Janó diadalára be a kastélyba. Csak a véres hó jelezte a ' küzdelem nyomát. Janó el is fe'ejtett úgyszólván mindent, csak a farkaskaland kötötte le figyelmét. Diadalittasan ment fel a meredek- utón lakásába. De alig nyitja ki száját, hogy hős tettét elbeszélje, felesége sirva borult rája. Sirt, de szólni nem tudott. Janó szemei is könnyekkel teltek meg s tekintetét az üres bölcsőre szegezte. Mire megérkezett gyermekét legyűrte a halál. így beszélte el Janó szomorú történetét. Azóta sincs gyermekük. Egyet adott az ég azt is csak mutatóba. Megsimogatta a mellette álló kis tót fejét s bánatosan mondta: — Ekkora lenne már az én fiam is. Most ő jöhetne velem megnézni ezt a szép országot. Szőllősy Géza. mot tartoznak szolgálni. Ezen törvény értelmében Esztergom szab. kir. város 1905 évi községi közmunka összeírása elkészítetvén, az 15 napon át vagyis 1904 évi december hó 3 ától 18-áig a város adópénztári hivatalába közszemlére kitéve leend s mindenki által betekinthető s a netáni sérelmes felvétel ellen a felszóllamás 1905. évi január 3-áig a képviselő testülethez benyújtandó. A fenti határidőn tú! benyújtott felszólamlások, mint elkésve érkezők lesznek elbírálva. Továbbá a községi közmunkát szabályozó fenthivatkozott 1890. I. t.-c. 49. és 50. §-ai alapján a város képviselő testületének 1904' évi december hó 2-án 224 közgy. szám alatt hozott határozatával a kézi és zsellér napszám válfság árát 80 fillérben, az egyfogatú igás napszámot 1 kor. 60 fillérben és a kétfogat ti igás napszámot 3 korona 20 fillérben állapította meg és a napszámok felének készpénzben való megváltását kötelező erejűvé kimondotta. Végre a községi közmunka másik felének megváltását azon feltétel mellett engedélyezte, ha a községi kö '-munka kötelesek ezen igényüket a közmunka össeirási lajstrom közszemlére tételének ideje alatt vagyis 1904 évi december hó 3 tói ugyanezen hó 18-áig az adópénztárnál bejelentik. Ennélfogva értesittetnek a községi közmunkakötelesek, hogy a megváltásra vonatkozó bejelentésüket folyó évi december hó 18 ig annál is inkább eszközöljék, mert ezen határidőn túl a bejelentések figyelembe nem vétetnek s igy a fél közmunkát természetben kötelesek leszolgáltatni. A társaságból. * Szanatóriumi hölgybizottság városunkban. Az egész országban rendkívüli buzgósággnl karolták föl a hölgyek a népszanatóriumok eszméjét és válvetve igyekeznek azon, hogy a népmentés érdekében indított hatalmas mozgalmat minél előbb diadalra segítsék. Bízunk abban, hogy ebben a szép akcióban városunk hölgyei is teljes lelkesedéssel vesznek részt. A József főkére g szanatórium egyesület igazgató választ mánya a lelkes magyar hölgyek iránt akként óhajtja leróni háláját, hogy egy elsőrendű művészünk áltál díszes oklevelet rajzoltat, a mely a magyar hölgyek tevékenységét szimbolizálja, a mit a szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriumának felépithetése érdekében kifejtettek. Ami, bármily szép is lesz ez a hölgyoklevél, melyet az egyesület fenséges védnöke is aláír, nem ez teszi azt becsessé, hanem az a nagy emberbaráti eszme, melynek szimbóluma, mely méltó rá, hogy mindazok büszkék j legyenek, kik fáradozásuk emlékéül kapják. Itt említjük meg, hogy Clotild főhercegasszony városunk hölgyeihez a következő szózatot intézi. „Magyar nők ! Enyhíteni azt a nemzeli veszedelmet, a mely a tüdőbetegséggel édes hazánkat fenyegeti, nemes, nagy, emberszerető föladat. Megindulva látom, hogy újabban a magyar nők állanak a népmentés zászlaja alá. Lelkesen is hívok minden magyar szivet e zászló alá. Mentsük meg a tüdőbetegeket. Alcauth, 1904. november hó. Klotild főhercegnő.“ Az immaculata conceptio megünneplése az esztergomi kath. főgimnáziumban. Főgimnáziumunk ifjúsága megható módón rótta le a kegyelet adóját a magyarok Nagyasszonya iránt. A pannonhalmi főapát ugyanis elrendelte, hogy a bencés gimnáziumokban az immaculata conceptio dogmája kihirdetésének félszázados jubileumán alakuljon meg a Mária-congregatio, amely hazánkban a 16. századtól a 18. század végéig oly szépen virágzott s melynek jótékony nevelő hatását nemzetünk sok kiváló fiában szemlélhetjük. Az ünnep dec 8 án reggel vette kezdetét szent misével, melyet Bogisich Mihály püspök mondott. Az ünnep fényét nagyban emelte az a körülmény, hogy a Mária-congregatióba való fölvétel a mise végén folyt le. A püspök a fölvétel előtt szivreható beszédet mondott, mely vallásos és hazafiui eszmékkel gazdagon át volt szőve s melyben az ékesszavu főpap az ősök kiváló éré- nyeinek követésére buzdította az ifjúságot. Megható látvány volt, midőn majdnem kétszáz ifjú meghatottsággal tett ígéretet, hogy szerénységükkel és szivük tisztaságával törekszenek méltó fiaivá lenni a magyarok Nagyasszonyának. Este 6 órakor színdarabot adott elő az ifjúság a főgimnázium dísztermében. A színdarabot erre az alkalomra Havadi Barnabás győri bencés tanár irta. A szép ünnepre nagyszámú közönség gyűlt össze, melynek soraiban megjelentek a többek között Boltizár József föl szentelt püspök, Bogisich Mihály c. püspök, Schlick István és Graef- fel János kanonokok is. A megjelent közönséget igazán elragadta a lelkesedés, amelyet n darab költői szépsége és az előadás tökéletessége keltett. Az előadás sikerességért méltó elismerés illeti meg Schedl Arnulf, Bárdos Rémig dr. és Vidóczy Asztrik tanárokat, akik fáradságot nem kíméltek, hogy a pedagógiai szempontból is kiváló fontosságú előadás megnyerje a közönség tetszését. Kívánjuk, hogy hazánk reményei odaadó és tanulékony szívvel tiszteljék a Mári congregatióban a Szeplőtelen Szüzet, hassa át szivüket a múltnak lelkesítő emléke, s ne csak a ruhájukon viseljék a Szent Szűz érmet, hanem véssék mélyen a szivükbe a képét, hogy méltó fiai lehessenek Szent István, szt. Imre és szt. László hazá- j ának. * Matinéé A katholikus kör a szeplőtelen fogantatásáról szóló kitezikkely 50 éves jubileuma alkalmából csütörtökön délelőtt matinét rendezett. A matinén a főpapság, Esztergom müveit nővilága és a tagok jelentek meg zsúfolásig megszállván a dísztermet és az ezzel ö-szefüggő mellékhelyiségeket. A műsort a kör dalárdája nyitotta meg Abt Vineta-czimü vallásos énekével. Ezt Reviczky Erzsiké kellemes szavalata követte. Ozoray István Imaculata ez. költeményét szavalta édes bájjal és | sok érzéssel. Kiváló zenei élvezetet ! nyújtott ifj. Zsakovetz Nándor, a nemzeti zenede III. éves jeles növendéke, aki Goldmark hangversenyét játszotta hegedűn ÁT-riW/ Ferencz főszékesegyházi karnagy remek zongora kísérete mellett. A fiatal művész, mert bravúros játékával a művész czimre már is érdemes, valóban ritka élvezetben részesítette hálás hallgatóságát. Lovag Matty a- sóvszky Lajos elnöknek a Mária kultuszról tartott felolvasása nagy és maradandó hatást keltett mély vallásosságával és közvetlenségével. A műsort a „Boldogasszony anyánk“ czirnű Mária ének remek előadásával a férfikar zárta le. * Jótékony ezélú előadás a népkonyha javára A szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nőegylet népkonyhája javára december 18 án, vasárnap, esti 7 órakor a „Fürdő“ vendéglő nagytermében jótékonycélu előadást rendez, mely alkalommal előadásra kerül: A megváltó születése. (Karácsonyi misztérium.) Középkori magyar egyházi színjáték. Régi énekes könyvek nyomán irta és felolvassa: Bogisich Mihály c. püspök, kanonok. Helyárak: Ülőhely
