Esztergom és Vidéke, 1904
1904-12-08 / 97.szám
2 1904. deczember 8 KSZTKRGOIVS As VIDÉKE (97. «am. javilását célozták volna, törvénytárunkban nyoma sincs. Bizonynyal elérkezett az ideje, hogy a földbirtok jellegében és minőségében fönmaradt különbségek végleg megszűnjenek s az elavult és hiányos rendelkezések helyébe oly tagositási törvény alkot- tassék, mely az annyira kívánatos birtokrendezést célszerű módon lehetővé tegye. Tagositási eljárásunk hosszadalmas, évek hosszú sora telik el, mig az eljárás véget ér. A tagosítás gyors végrehajtása közérdek, mert a tagosítás folyamában a bizonytalanság közepette nem űzhető helyes gazdálkodás. Jó példa gyanánt alkalmazható tagositási művelet alig van. szerüek is, a hazai talajba átültetni nagy körültekintést igénylő feladát különösen nálunk, ahol nemcsak a nép tulajdonságaival, de az ország külömböző részeinek egymástól nagyon eltérő viszonyaival is számolni kell. Nálunk a tagosításnál nem főszempont az okos gazdálkodás érdeke. Pedig kétségtelen- hogy a tagositási szabályok megállapításánál mi sem lehet mérvadóbb, mint a célszerű és haszonhajtó gazdálkozás közérdeke, melyet az osztó igazság elvének érvényesülése nem fed, A helyzet az, hogy a kisbirtok még a tagositott községekben dűlőnként szétosztva apró parcellákban fekszik : melyek célszerűen meg sem munkálhatók s a gazdálkodást annyi járással, keléssel, a munkaerőnek oly pazarlásával kénytelen űzni a földmivelő, hogy ily viszonyok közt csak a termelési költség nő, az erők merülnek ki, de jövedelmező, okos gazdálkodásról szó sem lehet. Az állam feladata, hogy az általános gazdasági érdekek érvényesüljenek, a műszaki munkálatok hibátlanul teljesittessenek, a birtok- rendezés jól, gyorsan s olcsón haj tassék végre és a birtok rendezésre való hajlandóság élesztesséki E végből mindenütt, ahol a birtok rendezés közérdekből indokolt, ennek előmunkálatait, az állam kell, hogy végeztesse. Megbízható állami közegek tervei alapján, melyekből a rendezés haszna, a munkálat költségei kiszámíthatók, hajlandók lesznek az érdekeltek a birtokrendezésre. Ha az állami támogatás csak az előmunkálatok teljesítésére s a munkálat célszerű irányítására és gon dós ellenőrzésére fog is szorítkozni, sokkal nagyobb értéke lesz e támogatásnak a birtokosokra nézve, mintsem ha kétszer annyi államse gély adatnék a birtokrendezés költségeihez. A nyugati állomokban gondja volt a törvényhozásnak arra, hogy a kisbirtokosok kezére egytagú, jól művelhető szántóföldek jussanak s a birtok rendezés, ahol annak szüksége beáll, célszerűen, gyorsan és olcsón legyen foganatosítható. Az osztrák és délnémet intézményekben kitűnő minták állanak rendelkezésünkre ; de külföldi intézményeket, bármennyire mintanem jöttetek felém, a szegény falusi paraszthoz Nahát eljöttem én ! Én a szavammal nem szoktam játszani. Megvallom, hogy némi szégyenfélét éreztem magamban, mikor ez a faragatlan becsületes ember arról a fogadásról beszélt, melyet valamikor három boldog gyermek tett a Maros partján, de melyet az élet nekem bizony már régen kivert a fejemből ! Mentegetőztem : — Hogyne emlékezném ! De lásd . . . — Ne haragudj fiú ! — vágta el a szavam. Te sem emlékszel már, valamint, hogy Varga Sándor sem tud immár róla. Lehorgasztotta a fejét és elgondolkozott. — Vargát is meglátogattam, — mondá kevés idő múlva. —- Hói a is hallottam. Jó hivatala van a kölyöknek, azt beszélik .............. S zelíd lemondással bólogatta a fejét. — Hát . . . nektek áll a világ, nem nekem ! Hirtelen félbehagyta ezt és egészen közel hajolt hozzám : — Te ! Hát Varga meg látogat sokszor ?-— N^m volt nálam soha. — Komisz, ordináré ember! Hát nem tud feljönni hozzád legalább egy rövid hétre egész családjával ? Hiszen itt jól elfértek ! Na, ezérc, ne félj, lehordom a kölyköt! Mindezen feladatok teljesítésére kész szervezet a kultur mérnöki hivatal és a kataszteri fölmérés. Csak rendezést és fejlesztést igényel s mint mindenütt, nálunk is megfog felelni a jelzett feladatnak, mely a mezőgazdasági kultúra érdekében talán a legfontosabbik. A birtok rendezésre való hajlandóság élesztése lassú folyamat. Az alföldi rósz gazdálkodásnak fő oka a tanyarendszer. A tanyai gazdálkodás nem volna rossz, ha a birtokos a tanyán élne, ott volna egész állatállománya és ott élne a szükséges munkás személyzet. Az Alföldön divó tanyarendszernél azonban csak legfeljebb a tanyás él egész éven a tanyán, a gazda csak a nagy munkára jön a tanyára, különben pedig a városban lakik, ott van lova és egyébb állatja is. Képzelhető-e ezen rendszernél belterjes, vagy csak okszerű gazdálkodás is. A jövedelmezőbb mezei gazdálkodás meghonositása érdekében tehát nincs és nem is lehet fontosabb teendőnk a birtokrendezésnél. Erre van szükségünk, hogy a termelés költségét apaszthassuk, hogy a kisgazdáknak megadjuk a haszon- hajtóbb gazdálkodás lehetőségét, hogy az apróbb birtoktestek összerakásával új közép birtokosztályt teremtsünk. — A szeplőtelen fogantatás jubileuma. A kath. egyház ma üli a szeplőtlen fogantatás hitcikkelyének ötven éves juhi leumát amely alkalomból a világ minden részében ünnepségek tartatnak, igy városunkban is, melyek sorrendje a köve'kező: Reggel 9 órakor a főszékesegyházban ünnepélyes istentisztelet, melyre Boltizár József püspök érseki helynök az összes hatóságokat meg-hivta. Délelőtt ii órakor van a kath. kör Mária ünnepélye, melynek műsora a következő : 1. Benita. Férfikar. 2. Immaculata. Ozorai Istvántól, szavalja: ILviczky Erzsiké. 3. Ee olvasás a Szepl. Fogantatásról. 4. Boldogasszony Anyánk. Férfikar. Esti 6 órakor két helyen lesz ünnepség. Ifjúsági előadás a főgyim- názium dísztermében az alábbi műsorral: Mindenszentek királynéja bűnösök menedéke Drámai kéj) 2 szakaszban. Angyal : Schleifer E. IV., — Szt. János : Várkonyi D. VII. — Itafaei . j Báranyik J. VI., — Dante : Zsacskó B. VIII., — Szt. Bernát: (Jolda J. VII. — I. bűnös; Heffomnn F. VI., — Hu- nyady János: Lasztovicza Gy. VIII., Szt. Imre : M széna T. II — Savoyai Jenő : Varsányi J. VIII., — II. bűnös Bircsák S. V., — Kain: Homanek K. Akaratlanul elmosolyodtam, amint tovább aggodalmaskodik: — Félek, hogy az a kölyök elparasz- tosodik, ha még a legjobb barátaitól is igy visszahúzza magát. Mi lett volna belőlem eddig, ha hébe korba egy egy úrrU össze nem vetődtem volna és nem súrlódnám köztük! Nagyot fújt és fölállt a helyéről Jelentős szemhunyoritás kíséretében intett nekem, hogy várjak csak egy kicsit. Aztán az ajtó mögé sietett egy szék hez, melyen roppant nagy köpönyege hevert. Azt egy darabig forgatta, gyúrta jobbra, balra, mig utoljára kivett belső zseb bői egy kék keszkenőbe csomagolt valamit. VII, — Judás : Szentiványi Ö. VIII., Eszterház v Pál nádor: Hoffmann A. VIII. — Magyarok: Zsiga L, VIII., — Hajner D. VII, Zsiga J. VI., Schal- kovszky J. VI., Zemplényi B. VI. Gorzó N. V., Kuppis Gy. V., Hirsch E. IV., — Apródok : Borovicska I., Büttner I., Nagy L, Schönbeck I.. Etter II., Kersch- baummayer II, Brutsy II., Halmos IL, Schleifer HX, Janits III., Tindler HL, T kacs IV. Prolog: Szecskay J. IV.— Szavalnak: Büttner K. I., Kerschbaum- mayer V. II. Tindler E. III. Énekek: I. Ave Mária. M* yentől. Ének- és zenekar. II. Mária ének. Kersch Ferenctől. Ének és zenekar III. Lourdesi ének. IV. Stabat Mater Rossinitől. Ének és zenekar. Ugyancsak esti 6 órakor tart saját helyiségében a szenttamási és vízivárosi kath. polgári kör ünnepséget, melynek részletei: 1. „Szent az érzet. ..“ Énekli: a kör dalárdája. 2. Nagyasszonyunkhoz Szavalja: ifj. Máj tény i József a kör v. tagja. 3. —Felolvasás. Tartja : Guzsveoitz Vilmos az érseki tanítóképző igazgatója, a kör elnöke. 4. A bujdosók vis-zátérése. Szavalja: ifj. Szölgyémy János, a kör v. tagja 5. „Imában elmerülve . . .“ (Mária dal.) Énekli: a kör dalárdája. — Mikulás. Az ősz szakállu Mikulás bácsi kedden e-űe járta sorba a jó gyermekeket, hogy megrakja aranyos dióval, mogyoróval s cukorkával a kifényesített kis cipellőket, melyeket ősi szoká-hoz híven az ablakokba szoktak ilyenkor kirakni. Másnap pedig a gra- tu ánsok keresték fel a mi Miklós bácsinkat, No> droviczky Miklós erdömes- tert vendégszerető házánál, s kívánták neki, hogy sok Mikulás napot lásson még boldogan jönni-menni. — Betegágyon. Dr. Walter Gyula p. kanonok, érseki irodaig-azgató miként őszinte részvéttel értesülünk erős meghűlés következtében ágyban fekvő beteg. —V Lakás változás Szacelláry György országgyűlési képviselő a téli időre üllői út 24 ház szám a á helyezte át lakását. — Bátori Sulch Bódog emlékezete. Körmöcbánya város képviselőtestülete ep-yh ngúlag és hazafias lelkesedéssel kimondotta, hogy Bátori Schulez Bódog, az 1848—49 iki szabadságharc hőse, — Nem jöttem üres kézzel, fiú! Hoztam nézd is valamit, — monda, a keszkenőt kibontogatta nagy óvatossággal. És kigöngyölt belőle egy szakadozott könyvet s átnyújtotta nekem: — Nesze ! Te sok úri asszonnyal és emberrel á'lsz levelezé-ben. Enuek a könyvnek hasznát lehet venni A fele ségem hozta a házunkhoz s rég elhatá roztam vele, hogy neked fogom adni. Te okos ember vagy, de az okos ember is lehet még oko-abb. Ezt én mondom ! Elvettem a könyvet és szépen megköszöntem. Valami együgyü munka volt: készlevelek, verses köszöntök jámbor gyűjteménye, jámbor emberek s/.á* mára. E közben a feleségem is bevetődött hozzánk. Bemutattam az asszonynak Ábelt, aki örömében azt se tudta, hova legyen. ^ | — Csókolom a kezeit, nacscsád lelkem ! És úgy megcsókolta, hogy piros lett a helye, mintha csalán csípte volna meg. Többet nem tudott szólani, csak nézett hol rám, hol meg az asszonyra és könybe lábadt szemmel csóválta a fej ét. Mikor aztán a feleségem ismét eltávozott, jóságos szigorral a szemein közé nézett : ' — Megbecsüld ezt az asszonyt, fiú ! Ezt az Isten i-t neked teremtette ! S mellékesen utána veté : — Kiilömben az enyém is jó nekem. Az ebédet vígan költöttük el. Szekeres Ábel rengeteg sok gyermekkori csínyt mesélt el a múltból, melyekre most is úgy emlékézett még, mint én a tegnapi dolgo-ra. Látszott, hogy az ő életében azoknál pontosabb esemény édes-kevés történék azóta. Dé után, diskurálás közben, megkérdeztem tőle. — Ugye Abel, te még nem jártál itt Budapesten ? — Nem én soha. Örvendek, hogy láttam. Bolond egy nagy város! — De hiszen te nem láttál még semmit, csak egy néhány ' utcát. Pedig van itt sok megnézni való. •— Mi a patvar ? — Például ma este nézd meg a szin- há - at. Tagadólag intett a kezével: — Nem kell nekem ! Nem szeretem én a komédiát. Egyenes ember voltam egész életemben. De egy kevés idő múlva megfogta a kezem és azt mondta : — Te! Hallottam nálunk, hogy muto- ga*nak itt egy négy mázsás kisasszonyt. Igaz ? — Lehet ! — Na azt mégis szeretném megnézni, ha immár itt vagyok. Néhány percig gondolkozott azután j folytatá: — Külömben nem lehet. Ma este okvetlen haza kell utaznom: az egyik : tehenem borjúzó. Félek, nehogy baj j történj' k. ha nem vagyok otthon. És este csakugyan vissza is utazott d távoli békességes falujába, bogy túrja i tovább a mező göröngyét és minden x nap egy napot Öregedjék. Én pedig még az ágyamban is foly-1 - vást azon gondolkoztam, hogy az élet f utai mennyire szétválnak, ha egyszer ; az iskola falait elhagyók! . . .
