Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-24 / 93.szám

1904. november 24 hozzá intézett üdvözlésre, mit él­jenzéssel fogadtak. Majd báró Fors­ter Gyula dr. miniszteri tanácsos válasza olvastatott fel s vétetett ugyancsak éljenzéssel tudomásul, melyet a bárói rangra való eme­lése alkalmából hozzá a város kö­zönség-e részéről intézett üdvözlésre adott. Ezután következett a központi választmány újból alakítása, mely­nek tagjaiul : Wimmer Ferenc 60, Mattyasovszky Kálmán 59, dr. Fehér Gyula 59, Pach An tál 58, Frey Ferenc 58, dr. Föld- váry István 58, Kollár Károly 57, Hoffmann Ferenc 57, Szecskay Kornél 56, Dóczy Ferenc 48 és Brucsy János 47 szavazattal válasz­tattak meg, kik közül a jelenvol­tak nyomban letették az esküt. A vágóhid újjáépítése ügyében a városhoz intézett miniszteri leirat tudomásul vétele után, a szükséges lépések megtételével a tanács bí­zatott meg. Elhatározta a képviselet, hogy 100 koronával a történelmi és ré­gészeti társulat alapitó tagjai so­rába lép. A legtöbb aciótfizető képviselők jövő évi kiigazított névjegyzékének tudomásul vétele után, olvastatott a takarékpénztár átirata a városi kölcsön ügyében, amelynek tanú­sága szerént a folyó évre 925 ko­ronát fizet azon alapon, amennyi­ben pótadója a megállapított ösz- szegnél ennyivel kevesebb. A katonai barakkok mellett épült kantin ügyének tárgyalása, egy újabb közgyűlésre tűzetett ki. Megsza­vaztatott a műzománcgyár céljaira szükséges telek átengedése, majd különféle jelentések és előterjesz­tések vétettek tudomásul. —n. Birka uzsora. . Farnad, nov. 20. Birka uzsora ! Mily szokatlanul hangzó cim, de soraimnak legmegfelelőbb cime bette . . . meg aztán kizökkentette őt apátiájából. És ennek nem lett volna szabad meg- j történni. Az ő lelke olyan volt, mint egy hómező, amelyen egy kavicsból j lavina lesz. Mert én az egész szerel­met nem akarom egy kavicsnál többre j taksálni . . . Szóval nem ez volt az ok. Kern is érdemelte volna meg az a lány, hogy ő miatta meghaljon. Hanem az agyát, az idegeit támadta meg az őrülten űzött, folytonos hipnotizálás! Alig mert már gondolkozni a végén. Vívódott magával éjszakákon át ... ; Sokszor mondta nekem : — Nem, nem merek már barátom gondolkozni . . . talán amit gondolok az is belém van sznggerálva . . . nem érzem magamat a magaménak . . . meg­őrülök . . . nincs más megoldás, mint a halál . . . Hogy mennyire igaza volt, bebizonyította. És azt a klasszikusan szép arcot, azt a fejet, amelyből annyi gyönyörű dallam pattant volna ki . . . azt szétroncsolta egy buta golyó . . . Szép b dala volt. Nagy, hatalmas tra­gédia bőse bukott el benne ... a tra­gédia az ő lelkében folyt le . . . mi csak a véget láttuk . . . Hát ez volt a mese. Ugy-e egészen elszomorítottam? Higyje el, mondhat­nék olyasmit, ami felvidítaná, de nem visz rá a lelkem. Annyit megérdemel Richard még halála után is, hogy leg­alább ideig-óráig szánalommal gondol­janak rá . . . I — Ne is tréfáljunk most Gaston. És köszönöm, hogy elmondta. Köszönöm. Remegő hangon mondta Margit és kezét nyújtotta a hadnagynak. I Dáhne beborította mindkét kezével a feléje nyújtott kis kezet: — Emlékszik e Margitka. Emlékszik-e, mikor adott nekem utoljára ilyen őszin­tén kezet ? Régen volt. Nagyon régen ... De minek is idézzek fel oiyan emléke­ket, a milyeneket tán nem is szabad ? I A lány elmélázva nézegette a sző- I nyeg virágait és az utolsó szavaknál I felütötte a fejét: J — Feleljen nekem arra amit most kérdezek. De ne üsse el valami tréfá- I val — tette hozzá könyörgő arccal, i szemeit a hadnagyra emelve. . S — Bármit kérdezzen, komolyan : felelek. l — Hát azt mondja meg, mért, i foglalkoznak magok ilyenekkel, mért . gondolkoznak ilyenekről, mért okozzák . aztán . . . A hadnagy közbevágott: — Ha én most ezt magának el akar- i nám sorra mondani, ahhoz annyit kel­lene „elmagyaráznom“ és oly sok 1 unalmasat — telte hozzá mosolyogva- — és talán még akkor sem győzném 1 meg magát . . . engedje meg, hogy 1 csak annyit mondjak, hogy mi két- ■ ellentétes talajon állunk.­........— 11 1 -—---------------------------------------------? A maga világa csak virágokat terem, talán néha tövist is, ele azt is csak vi­rágon, a maga világában veröfényes, szép nap süt és az árnyék sem sötét... j de az én világom, a mi világunk, a komor ős erdő, ahol minden sötétebb, — talán néha ezt a sötétséget magunk idézzük elő ... ha valaki a mi vilá­gunkba jő, az többé alig jöhet ki, mert ha bejött, a kutatási ösz’ön vitte rá és ha benne van a sok uj, a sok kifür­készhetetlen benn tartja örökké . . . — De bagyjiik ezt Margit. Ebben a dologban nem értünk egyet. Higyje el, néha magam sem tudom mért, olyan jól esne nem gondolkozni, nem keresni, kutatni, venni az életben mindent úgy a hogy van és a hogy jön, de nem bí­rom. Én már ilyen vagyok . . . — De én úgy szeretném ha maga. . . Megzavaródva, pirulva elhallgatott a lány. A hadnagyon kimondhatatlan fájó, édesen fájó, vágyakozás vett erőt . . . szerette volna karjaiba a lányt és csó­kolni forrón, hosszasan. . . Megragadta a kezét, csókokkal borí­totta el: — Hogyan, Margit, hát mégis sze­ret ? És az a szép kis szőke fej odasimult a fényes gombos, lázasan dobogó kebel­hez, szorosan, hogy nehéz legyen az égő ajkaknak hozzáférni . . . Ez volt a felelet. Kőhalmy. szerető házánál látta a kerületek válasz­tási vezetőit, hogy velük a teendőket s az egyöntetű eljárást megbeszélje mely­nek utánna azok vacsorára voltak hiva­talosak, kik vig kedély hangulatban maradtak együtt az éjféli órákig. — Halálozások. Kereskedői osztá­lyunknak egy régi, munkában elaggott tagja dőlt ki az élők sorából, kinek haláláról vettük az alábbi gyász­jelentést. „Özv. Fried Arnoldné szül. Adler Fanny és alulírott gyermekei, úgy az egész rokonság, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy drága és bőn szeretett férje, atyjuk, após és nagyapa Fried Arnold úr városi kép­viselő ar. esztergomi izr hitközség volt elnöke fáradhatatlan, munkás életének 75 ik évében, boldog házasságának 44-ik évében, folyó hó 21 én, hajnali fél 5 órakor, hosszú szenvedés után elhunyt. Haló porait folyó hó 22 én (kedden) délután 3 órakor fogjuk az esztergomi izr. temetőben örök nyugalomra helyez­tetni. Esztergom, 1904. november 21-én. Áldjuk drága emlékét! Fried Sándor, dr. Födi Emil, dr. Födi Károly, Födi Félix gyermekei, dr. Födi EraiJné, szül. Gonda Margit menye. Födi Erzsiké unokája. Fried Miksa, özv. Adler Adolfné, szül. Éried Jeanetta, özv. Gratzinger Józsefné, szül. Frffd Rozá­lia, Fried Antal, Ehremvald Henrikné szül, Fried Julia testvérei. Erid Mik- sáné, Fried Antalné, Ebrenwald Henrik, özv. Adler Jakabné, Özv. dr. Adler Mórné, özv. Adler Ignácné, özv. Popper Adolfné sógornői és sógora. Egyike volt az elhunyt azoknak, kiknek érdeme a hely­beli izraelita templom építése, amelynek j újból építésén ö is buzgólkodott.— Wil­helm Flórián életének 72 ik évében rö­vid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 20 án volt. — Katalin estély. A helybeli katb. leg*nyegyesület f hó 20 áu Katalin estélyt rendezett, mely telve volt igaz kedélyességgel, fesztelen jókedvvel. A bemutatott műsor ezúttal ugyan szo­katlanul rövid volt, de a kitűnő elő­adás megbocsátbatóvá tette azt. Stptey Béla e. r. t. vezette be a műsort Arany „Rendületlenül“ c. költeményének elsza- valásával. S-ptey B. biztos fellépésé­nek, megfelelő orgánumának köszönbeti, hogy szavallatával oly szép hatást ért el. Dicséretet érdemel a bath, legényegye­sület, hogy előadásaiban következetesen i mulattatás mellett komolyabb gondo­latukat is nyújt, s főieg, hogy min­denkor a hazaszeretet szentelt érzetét iparkodik a hallgatók leikéből kivál­tani. Ez különben nézetünk szerint hi­vatásának s céljának lényegéhez is tartozik. A szavalat után Markvart Ferenc e. r. t. hatalmasan megkneag- Gtta a közönséget monológjával, mely­ben egy nevetségesen füstbe ment ta- ' lálka előzményeit mutatta be bü után­zással. Ezt követte Ney F. „Dr. Ke­rekes“ c. egy felvonásos vigjátékának bemutatása, melyben a címszerepet Krajniker Ferenc egy. háznagy oly kiválóan ügyes mimikával adta, hogy a közönség harsogó, szűnni nem akaró , kacaja kisérte egész játéka folyamán. , Méltó kompanistájft, volt Fellegi a vi- géc, kinek szerepében Pozmann Sándor- e. p. t. oly élethűen mozgott, hogy sok körmönfont igazi vigéc magára is­• merhetett volna benne. Septey Béla, ki Neuashegyi gyárost adta, ezen szere­- pében is derekasan megállotta helyét. Bár Zajda Ferencen, ki az öreg kere­b kést adta, meglátszott, hogy a kezdet ■ nehézségeivel küzd, de az előadás ossz* 5 hangját ez a legkevésbbé sem zavarta. Megérdemelt tapsvihar jutalmazta a szereplők dicséretes szorgalmát s játé­kát. A műsor alatt a közönség zsufo­donosának árendába, tetszés szerinti időre úgy, hogy a gazda ember fizet minden birka után évenkénti kiló gyapjút vagy annak árát, s miután a gyapjú ki lója 2 korona körül, néha jóval fellebb 2 k. 40—2 k' 60 fillér is meg van, 50 drb. birka után a vevő, illetve bérbe adó 1 kap 50 kiló gyapjút, vagyis 100—130 koronát, s4 év alatt az üzleti szelFmü j vevő visszakapja a birkákért adott 400 koronáját, sőt többet is és szépen haza I hajtja magához az 50 dr. birkát is. így a 400 koronája 4 év alatt jövedelmezett 50 drb. birkát, amit, kihasználva az ár I emelkedést, elad 500—600 koronáért. S ha még aztán a szegény embernél beüt a birkák közé a dög, tartozik azokat- egytől egyig pótolni, mert ha döglik, az övé döglik a bérleti idő alatt, s ilyen­> kor megesbetik, hogy a szegény ember- dúsan ráfizet az üzletre. Oda van a- birkája is, mert eladta s meg az értük kapott összeget is jó részben vissza 1 kell fizetni a döglöttekért s emellett | a nagy áreada s reszkirozás mellett mije van a gazdának: a birkának trá­: gyája és csekély bárány hozama, no i- meg egyideig meg van mentve a szé­i gyentől, mert a birkák tovább is az ő 1 udvarából járnak ki. i Ilyen s hasonló üzletek teszik aztán 1 tönkre falusi gazdáinkat megszorult ■ helyzetükben. í —m > i — Dr. Komlósy Ferenc felolvasása a gimnáziumban. Dr. Komlósy Ferenc „ p kanonok Erzsébet napján a főgym- názium dísztermében amerikai útjáról felolvasást tartott. Az érdekes és fe- z leite tanulságos felolvasáson a főgym názium egész ifjúsága jelen volt élén a tanári karral. ) , - E|i egyzós. Vettük az alábbi el­t jegyzési birt. „Pólyák Rózsiba — Bu­- rany Ferenc jegyesek. Esztergom, 1904. e november hó “ 5 —Vacsora. Dr Földváry István városi- főügyész, mint a városi képviselőválasz­- tások vezető elnöke kedd este vendég­- csak ez lehetett, mert van ilyen is, amint * ( hogy van gabona uzsora, amely ellen \ ; neki gyürkőzött karokkal hoz törvényt j : az ország, pedig a birka uzsora még - , veszedelmesebb kiaknázása szegény föld- ] mivelü népünknek. S mert nehéz hozzá- ; ■ férni két szabadon szerződő fél közti; ] : ügylethez s nehéz megrendszabályozni,' ] i azért csak mint kuriózumát a falusi ] : üzlet kötéseknek említem fel s hívom I - figyelmét fel azoknak, kik tán mégis se- ] : gitbetnének a dolgon. ! ] , Számtalan faja burjánzik falun a* 1; birka uzsorához s gabona uzsorához j ■ hasonló üzleteknek. A gazda megszorul, 1 < , pénzre van szüksége, termése rossz volt, ] r de azért még sem akar a takarékból : ; pénzt felvenni, hisz van neki birkája- 40, 50, vagy mondjuk 100 drb., abban- szép érték fekszik, eladja : igen ám ha volna ára, mert régi dolog, hogy amit L a gazda ember eladni akar. annak épen t nincs ára, az üzleti spekuláció tudja, ; hogy miként nyomja le mesterségesen . az árakat. Vásárra hajtja birkáit, de ered- j ménytelen a kísérlet, a birkák ismét . haza kerülnek s a gazda szorongva . gondol arra, hogy nem tudja fizetési kötelezettségét teljesíteni, pedig ime meg van a szándéka, cs>k volna ki megvenné birkáit. No de nem azért van ^ minden faluban vállalkozó üzleti szel- . lemü egyén, ki „csupa jóakaratból“ megszánja a szorult helyzetben levő gazdát, persze „sokat nem adhat a bir­kákért, mert neki nincs szüksége rá, ha megvenné se vinné el, hanem visszaadja I árendába.“ És épen ez kell a szegény embernek, még meg se tudják, hogy neki el kel­lett adni nyáját, ezután is csak oly nagy nyáj megy ki kapuján, mint eddig, 1 s mégis lesz pénze, meg az álszégyen­nek is elég lesz téve. És megköiik az^ alkut. Itt jön a birka uzsora. Van a gazdának pl. 50 dr. birkája, megteszik a vásárt, párját 16 koronáért, = persze mindig olcsóbban mint amennyit vásáron, — ha rendes vevője akadna — kapna, sszépen leolvasódik agazdakezébe az 50 dr. birka ára 400 korona ; de az ó üzleti szellemű vevő nem viszi el, ha- e nem visszaadja a birkákat volt tulaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom