Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-06 / 88.szám

Esztergom, 1904.

XXVI. évfolyam. 88. szám.

Vasárnap, november 6.

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZÓGAZDASAG1

BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS

AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

Mej5jelei)ik Vasárnap és csütörtökön.

Előfizetési árak :

Ejré«» *vr — — 12 kor. — fii.

FM évrt* — — — — — 6 kor. — fii.

évr«> — — — — 3 kor. — tik

EiV*1» *téui árn: 14 fii.

Felelős szerkesztő :

Dr. PR0K0PP GYULA.

Laptuiajdonos kiadók :

Dr. PR0K0PP GYULA és BRENNER FERENC.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

(hovaakéziratok, előfizetések, nyilüereU és hirdetések küldendőt Kossuth Kajos (azelőtt guda) utca 485. szán).

—$-• Kéziratot nem adunk vissza.

Nápszanatórium.

Ezztrrgom, nov. 4.

(n.) Egy valóban üdvös, nagy célt szolgáló egyesület bontogatja szárnyait s röpíti szét százezer számra röpiveit, buzdító felhívásait. Ez az egyesület a nép szanatóriumok felállításait tűzte ki feladatául s a tüdő betegek megmentésére törekszik.

Valóban nagy cél, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban nem kevesebb, mint fél millió tüdő beteg hervad s évenként több, mint 70000 embert követel ez a romboló kór áldozatul. A társadalom nem maradhat közömbös a nemzeti erőt fenyegető, folyton terjedő, megorlő veszedelemmel szemben s itt az ideje, hogy a tehetősek készséggel nyújtsanak feleslegeikből valamit a szenvedő emberiség enyhületére, gyógyítására szolgáló intézményeknek.

Az erdélyi magyarság erősítésére, a nemzetiségi izgatások nagy be- tegsége ellen néhány évtized alatt milliókkal rendelkező védbástyát emelt a társadalom az Erdélyi magyar közművelődési egyesületben. Dicső, nagy alkotás, de mikor azt

látjuk, hogy nem csak nyelvében, nemzetiségében van megtámadva a magyar — de az ember anyag is óriási mértékben pusztul, — nem kevésbé fontos, hogy ezt-n ár ellen is, a romboló kór ellen szintén gátakat emelni siessen a társadalom.

Az egyes ereje, jó akarata, áldozata magában, elszigetelten csak olyan, mint a kicsi forgács, melyet elkap a hullám — de tömörülten az apró forgácsok kellő szerkezetben felépítve, már gátat alkotnak, mely feltartoztatja sokszor az erős áradatot is. Szervezetet kell alkotni s ezt a törekvést a társadalomnak szívvel lélekkel pártolni kell.

József főherceg ő fensége, mint védnök állott a szanatórium egyesület élére. Ismerjük azt a varázst? melyet a legmagyarabb kir. herceg neve méltán gyakorol a magyar népre. Örülünk, hogy az uralkodó ház tagja ily országos jelentőségű magyar ügynek szenteli és áldozza nagy nimbusát és bőkező jótékonyságát. A magyar társadalomnak erre a készségre lelkes támogatással kell felelnie ! Az egyesület elnöke Lukács György Békés vármegye főispánja, a ki az emberbaráti intézmények egyik lelkes és nagy képzettségű előharcosa és vezére.

E sorokkal fel akartuk hívni közönségünk figyelmét a nemes mozgalomra, mely minden pártolásra méltó, érdemes.

Sztrájkjog.

A munkaadók állandó veszedelme: a sztrájk, napjainkban nagyon gyakorivá vált. A sztrájkok napirendre kerülésével az érdekeltek szervezetei, iparkamarák, ipartestületek, az Országos iparegyesület, stb. törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket sürgettek a kormánynál a sztrájkok tárgyában. Egy idő óta a sajtóban mindenféle alakban tartotta magát az a hir, hogy a kereskedelmi minisztériumban készül a sztrájktörvény tervezete.

E helyett a miniszterelnök mint belügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a közigazgatási hatóságokhoz, melyben a sztrájkokkal szemben követendő magatartás iránt adnak utasítást a törvényhatóságoknak s iparhatóságoknak. A belügyminiszteri rendelet kijelenti, hogy az ipartörvény, sáriidon érvénytelennek

mondja a munka feltételeknek megváltoztatására irányuló összebeszéléseket, ezzel nem kívánja a tömeges munkabeszüntetést, tehát a sztrájkot eltiltani — holott az iparhatóságok a törvény e világos rendelkezését eddig legnagyobb részt igy magyarázták — hanem csak azt az elvet akarja kifejezésre juttatni, hogy a munkabeszüntetés minden egyes munkás szabad elhatározásának a kifolyása legyen. Ha tehát minden egyes munkás szabad elhatározásából szünteti be a munkát tömegesen, az az sztrájkol, ezt az ipartörvény említett rendelkezése ellenére jogos cselekedetnek minősiti a miniszterelnök rendeleté. Közelebbről határozza meg a sztrájk megengedettségének feltételeit a kereskedelemügyi miniszter rendeleté, mely szerint a munkásoknak jogukban áll a munkaszerződés feltételeinek betartása mellett, tehát a felmondási határidő eltelte után, a munkát tömegesen beszüntetni. Mindkét sztrájkrendelet csak azt követeli a munkástól, hogy a szerződésben elvállalt kötelességeknek tegyen eleget. Pedig a munkások nemcsak akkor károsítják meg, esetleg teszik tönkre munkaadójukat, ha a szerződésileg elvállalt munka elvégzése után tagadják meg egyszerre a munkát, hanem épp oly mértékben ártanak az

Iz „Esztergom és Vidéke" tárcája.

HERVADT VIHÁGOKSzegény szivemnek drága kincsei : Hervadt virágok sárgult levelek Hát tőletek is el kell már búcsúzni ? .. . ö azt akarja : vissza küldjelek !!

Legyen! . .. áztatva csókban könyben Megválók tőletek búképemben.

S bol egyszer kis kezeiből vettelek át, Vigyétek oda egy tört szív bánatát.

Ha kis kezébe vesz, hogyössze morzsoljon Herrvadt szirmotok illatot árasszon.

Es édes arcára s^álva : súgjátok neki.. . E szív mindenre képes, csak: nem feledni!

Baross Kálmán.

Esztergom a török világban.

(Harmadik közlemény,)

III. Esztergom külvárosa.

A török világbeli Esztergom leírását Evlia Cselebi a következő érdekes és tanulságos részletekben festi.

Az alsó és felső vár nyugati szélén, a Duna partján, északnak elnyúlva, a felső várat körülfogja és a felső várnak sziklája a várost keblére veszi.

A város virágzó és díszes lévén, egy arasznyi földje nincs üresen. A Duna

partján levő fala alacsony, erős kerítés. Nagyon erős és széles védőfala vau, ennek a falnak hosszúsága a Hadsi Ibrahim dsámija mellett levő oromzati mellvédtől ezen Duna parti fallal együtt egész az árok Hévvizéig épen hatszáz lépés, hat bástyája van, minden bástyán nyolc-tiz darab ágyú, melyek mind a Dunára és a szemközti oldalon a Dunán túl Dsigerdelen várára néznek. Ezen falon kívül a Duna partján, a fal tövében teljes hatszáz lépés hosszúságban egy sorompó és egyszerű palánkfal is van, melynek összes karói a Dunába vert tölgy- és cserfa-karók, melyeknek mindegyike tiz röf magas és oly vastagok, mint az ember dereka. E sorompó a vár falát védelmezi. Háború idején, ha az ellenség a Dunán hajókon jön, a hitharcosok ezen sorompók mögé menve harcolnak. A Duna partja és a város között egy főút van. A vár falával egyetlen ház sem érintkezik. Itt csak az őröknek szobácskái vannak.

Hévviz várától szintén a várfalakon kívül a Budai-kapuig menve, erős kőfal van, mely összesen négyszáz lépés. E számítás szerint az alsó vár kerülete összesen ezer lépés.

Három kapuja van. Először a keletre néző Budai-kapu, mely kettős, erős vaskapu. A Budai-kapu előtt egy kis erődítmény is van, mely miként Kanizsa vár tömés fala, tizenöt lépés vastag

tömés földből áll. Ezen falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak. Van még ezenfelül kívülről is egy árok, ebbe az árokba a Duna folyó belemegy és azt megtölti. A Budai kapu sorompó kapuja előtt, a Duna vizével telt árok fölött fából egy erős, láncos felvonó hid van s ennek a hídnak két oldalán ágyuk vannak. E hídon kívül egy sorompós kis külváros is van még, melyben a szegények laknak. E városkában egy tér van, ezen a téren egészséges vizii safii (rítus) medence, melynek csöveinél az imádkozó népek mosdásukat végezvén, az istenitiszteleiet teljesitik. E téren tiz bolt vau. A kis külváros kapuja tövében, az árokparton deszkából egy landsa köszk (kioszk) van. A jövő menők valamennyien e kioszkban pihennek meg. Budáról és egyéb végekről érkezők mind ezen a kapun mennek a városba, azért nagyon járt font ez. A külső kis városnak egy kapuja délnek nyílik.

Az Iszkele-kapu (Rév kapu) egyszeres, csupán gerendákból készült erős kapu. A Duna partjára, a kikötőbe vezető nagy forgalmú kapu. E kapun kívül, a folyó parton tiz mészáros bolt van. E kaputól kissé hátra egy árok is van, de csekély. Benne a Duna vize folyik; azért ez árok fölött karókra

épített erős hid van ; e hídnak átellenes oldalán a Dunában valami szigetféle van. Ezen a szigetecskén néhány raktár és mintegy húsz nádfódelü ház van. E szigeten azon épületeken kívül semmi sincs más és egészen kertekből, különösen zöldséges kertektől áll.

Ez alsó nagy külvárosnak egyik kapuja még az Özicseli Hadsi Ibrahim dsámija (mecsetje) alatt levő Kis-kapu (Kücsük-kapu), mely nvugot télé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig fölfelé a belső vár a kerekekkel vizet fölhajtó gépezetnek a háza van.

IV. Az esztergomi bámulatos vizhajtó gép.

Lenn a nagy külváros nyugoti részének végén, a Kis-kapuu belül egy vizi- gépezet van. Deszkazsindellyei födött kupolás épület van felette. A kupola deszkától van, hogy felnyitható legyen. A deszka kupolán azonban egy kéménylyuk van. A tudós mester ezzel a nyílással valóban nagy szolgálatot tett. E nyíláson a világitó napnak fénye beverődvén, a gépház belsejét egészen megvilágítja. Egyenesen e nyílás alatt a Dunából jövő egészséges viz számára kerek vízmedence van. Ebben a medencében a különféle bengerkerekek vannak, melyeknek minden eszközük, úgy a kerék is vastag tölgy-, cser-, és éger-