Esztergom és Vidéke, 1904

1904-10-30 / 86.szám

Esztergom, 1904. XXVI. évfolyam. 86. szám. Vasárnap,október 30. / es A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERG0MVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA •VIet>jeler)ik Vasárnap és csütörtökön.->»<■­jlLŐFIZETÉSl ÁRAK I Ee*1»«! r — — — ­12 kor. — ül. (i kor. — ÜL Nf'gj'oil Avr» — -- — — 3 kor. — ül. Es;v»*« ««Am érit: 14 ÜL Kei** tv Féí évre Felelős szerkesztő-: Dr. PR0K0PP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal : (hova a kéziratok, előfizetések, nylltterek és hirdetések küldendői Kossuth Iiajos (azelőtt Buda) utca 185. szán>. Kéziratot nem adunfe viasie. Az emlékezet napja. — Halottak napjára. — ... „A földi lét javát-jaját Száz örömét és száz baját Nem érzi többé sohasem A szív, ha porlik odalenn«.,. Volt nemzetünknek egy nagy költője, akire méltán illett az az epés megjegyzés, hogy a költő és a sorsharag egy anyaméhben szü­letett, néhai Reviczky Gyula. Gyermekkora, serdülő ifjúsága nélkülözte a gondtalan, derűs éle­tet és midőn a iérfikorba lépett, az életnek, a szépnek örvendő köl­tőt sorvasztó betegség fogta el. Betegséget nagy mértékben fokozta a halálsejtelem, mely minden gon­dolatát lekötötte s betegágyában mondhatni egyébbel sem foglalko­zott, mint a halállal, melytől ret­tegett. Nirvana cimű költeményében eként esdekel : . . Meghalni ? Oh, ne még, ne még ! Agyam még eszmetüzben ég Forró szivem Jobban pihen A napon : oh, a sir setét! . . .“ Csodálatos, hogy egy nagy szel­lem, mely szárnyaival az aether regióit verdesi és amelyet mi kö­zönséges halandók, a teremtő Is­tenség kiváltságosának szoktunk elismerni, miért fél úgy az elmúlás gondolatától ? ! Hiszen ama szikra, mely őt alkotásra készti, az örökké­valónak egy része, hiszen az a láng, mely szivét és lelkét örök lobogás- ban tartja, a Teremtőtől való és az a sok nemes tulajdon, mely cse­lekvéseiben megnyilatkozik, földön­túli erény s mégis, mégis egy sö­tét gondolat, egy kisértő árny elég, hogy félje az örök rejtélyt ! így vagyunk mi is ezzel, a nem rendkívüli emberek. Rettegünk a halál gondolatától s a lélekharang éles csendülése, a temetési szertar­tás bánatosan egyhangú éneke, meg a leeresztett koporsóra hulló rög által okozott tompa dübörgés foly­ton ébren tartja bennünk az elmú­lásnak fájó gondolatát. Pedig tudjuk, hogy a halál az örök békét jelenti s hogy a vallás tanítása szerint nem örök a sir, mert megigértetett a feltámadás ! Hej ! milyen ára van ennek 1 Szen­vedésekkel születni, szenvedéseket tűrni és okozni, élni az élet örö­meivel s részesedni annak keserű labdacsaiban, rangot, hirt, nevet és dicsőséget szerezni, mindezeket el­játszani, mesés gazdagságban iü- rödni, vagy rettenetes nyomorban sinlődni. Azután jön az örök béke . . i hona, amely mindenkit egyenlő sze-. retettel fogad kebelére ■, ahol nincs izgalom, nincsenek szenvedélyek. j A keddi napot egy olyan ország­nak látogatására szenteljük, amely­nek népe rég porladozik s amely­ben csak egyetlen úr van, — a béke. Ebben az országban található fel a valódi demokratizmus és akit en­nek az országnak szentelt görön­gyei alá eltemetnek, mindenét künn hagyja a csillogó, hivságos világban. A sir szájánál megszűnik a rang, a cím, elmarad a vagyon és örökre elcsendesednek a szenvedélyek. Valljuk be, hogy nekünk, akik a földi lét rövid örömeit élvezzük, ez az ország az egyedüli, amelynek nem akarunk polgárai lenni. Egyszerűen nem akarunk s a gondolat, mely arra int, hogy oda ÄZ es leír m. Esztergom a tőrök világban. (Egykorú török följegyzések.) I. Az ostromok. Esztergom zivataros történetének egyik [ legérdekesebb fejezete, a török világ. Ezt a világot tannlságosan ismerteti Evlia > Cselebi török világutazó, kinek magyar- országi utazásairól (1660—64) megirt könyve most jelent meg a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának ü megbizásából dr. Karácson Imre fordi- ;f tásában.*) Evlia Cselebi konstantinápolyi ere- b detíí előkelő származást! főár 1611-ben 18 született. Atyja, ki jelenvolt Buda 1541-i 9 elfoglalásánál s Szigetvár 1566-i hévé­it telénél, már sok történeti hagyományt d bizott fiára, aki szerette az eseménye­it két gyűjteni s azokat nagy utazásai .közben szerzett tapasztalataival gazdá­ja gitani. Csel ebi anyja Melek Ahmed basa : és nagy vezér testvére volt s igy részese­dett elsőrangú összeköttetésekben és történeti tapasztalatokban. Sokszor követségi és diplomatiai meg­bízásokat végzett s igy szerencsés módja *) Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (1660—64.) A magy. tud. akadémia tört. bizottíága megbizásából fordította dr. Karácson cílwire I904. ^ volt, világutazásának kényelmes és si­keres végzésére. A XVII. sz.-beli nevezetes török utazó összes müveit alig egy-két év (1896) óta ismeri a tudományos világ. A tiz kötetre terjedő kötetek közül a hatodik kötet hazánkat ismerteti. Ennek a kötetnek eredeti kiadásához a magy. tudományos akadémia is hozzájárult. A konstantinápolyi török kiadást dr. Karácson Imre győr-pécsi tudós espe­res fordította s a tud. akadémia adta ki. Evlia Cselíbi az 1663. évi felső-ma­gyarországi hadjáratban jegyezte föl tapasztalatait Esztergom váráról és rész­letes leirásait eddig ismeretlen adatok­ban foglalja össze. Esztergom a török világban rendkívül nevezetes hadi állomás volt, melyről már Cselebi előtt tekintélyes európai világutazók is megemlékeztek. Minthogy a török világ esztergomi történetének jellemzetesebb adatait ezeknek köszönhetjük, méltán megemlé-, kezhetünk a nevezetes kútforrásokról. Az első világutazó II. Rudolf császár követségével a török uralom első félszá- zadában utazott Esztergomon keresztül Budára s onnan Konstantinápolyba. Wratisláv báró, a követség tagja 1511-ben az esztergomi török világot érdekesen jellemezte följegyzéseiben, melyeket már bemutattunk. A második európai világjáró Neifc- zsebitz Kristóf követ 1634 január havá­ban fordult meg Esztergomban és tapasz­talatait az © Nürnbergben megjelent Siebenjährige Weltbesckauungjában örö­kítette meg. Történeti sorrendben 1663 ban követ­keznek Cselebi följ egy zései, melyek két­ségkívül minden egyébb kutforrásnál becsesebbek, mert részletesebbek. Cselebi után még Brozvn Eduárd 1669-ben, mint II. Károly angol király orvosa foglalta össze esztergomi jegyze­teit Relation de plusieurs voyages faits en Hongrie c. párisi könyvében. Ezek a világjáró utazók örökitették meg tehát számunkra Esztergom török hódoltságának hu képét és történetét. Valamennyi közül azonban legtöbbet irt a török Esztergomról Cselebi, a ki nem európai, hanem török szempontból fogta föl városunk jelentőségét s a ki bősége- j sen és részletesen megörökítette a világ- történet számára Esztergom hódoltsá­gát. í Még csak annyit kell előrebocsata- 1 nunk, hogy Cselebi a keleti irók ékes mondásaival sokszor túloz, történeti ada­taiban gyakran téved, de a mit maga látott és tapasztalt, azt híven és közvet­lenséggel közli. Kezdi Esztergom várával. Az esztergomi várat — Cselebi homályos adatai szerint — az öreg Madsar László építette. Utóbb egyiktől a másikra szár­mazott s egy ideig a német királyoknak,! egy ideig az erdélyi királyoknak, egy mégis el kell menni, születésünktől fogva állandóan félelmet kelt ben­nünk. És ez a félelem kiirthatatlan az emberből, aki azt tanulja, hogy Is­ten kegyelméből kiváltságos lény a földön, aki agyának örökké for­rongó gondolataival egyre köze lebb akar törni a tökélyhez. Pedig a vallás megnyugtatja az embert, hogy a síron túl is van élet. A keresztény vallás alapitója meg­halt a kereszten, de miként jöven­dölte, feltámadott és ezzel kívánta örök időkre elvetni ama reményt, hogy bár az emberek porrá lesz­nek, eljo az idő, amikor egy uj élet hívogató szavára minden por­szem megelevenedik. Hiába, hiába! . . . Gondolkozunk a nagy ígéret felett, de annak igaz­ságába csak akkor vetünk reményt, amikor érezzük, hogy közeleg a vég! Oh ! de megtér ilyenkor az élv­vágyó, az elbizakodott, a magát hatalmasnak képzelő ember. Bűnös ajkairól ima forrás csörgedez elő ideig a kuruc magyaroknak és a felső magyarországiaknak kezében volt, végre Magyarország királyának, Lajos király­nak kezébe került. A keresztény nemzeteknél az isztam­buli pátriárka után harmadiknak számí­tott érsek itt lakott. Buda elfoglalása után a 950 évi Mobázrem 5 én (1543 apr, 10) Szulejmán Khán tengeri seregével az esztergomi síkságot eltöltötte. Azon éjjel harcra készülvén, a katonaság ostrom­sáncba indult s reggel a mobamedi szó­zatot (Allah nevének ismételt kiáltását) hallatván, a várat döngetni kezdték. Cselebi a vár történetének rövid elő­adásakor elejti azt a részletet, melyre följegyzéseinek kiegészítésére szüksé­günk van. Ez a részlet az esztergomi várnak a mohácsi vész után következő történe­tére vonatkozik. Midőn Zalka Endre esztergomi érsek a mohácsi veszedelemben hősi halált halt, az országos rémületben és zűrza­varban Zápolya János ellenkirály Vár- dai Pál egai érseket hizta meg az esz­tergomi érsekség gondozásával. Az esz­tergomi várban azonban nem sokáig lo­bogott Zápolya zászlója. Várdai érsek Ferdinánd királyhoz pártolt s 1527-ben Esztergom vára rövid időre Ferdinánd királyi székhelye volt. Szulejmán harmadik hóditó hadjárata elején Esztergomot csakhamar bevette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom