Esztergom és Vidéke, 1904

1904-10-23 / 84.szám

1904 október 23.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (84. szám)

3

Színház.

Azon jóleső buzgalom, melyet a közönség a s* inpártolásban az előző héten mutatott s mely művészeinket is jobb kedvre hangolta, e héten erősen lankadt. Már a Kadét kisasszony, Mader Raul vidám operettjének kellemes zenéje és bohóságai sem tudtak nagyobb közönséget vonzani. A darab különben egvozerű meséjét a mindig ambiciózus művészek tették élénkké, kik fáradhat- lanul igyekeztek lekötni az érdeklődést. A címszerepben Kóvi Juliska, a közönség e igazi kedvencévé vált primadonna bravúroskodott, s zengzetes nótáival ezúttal is nagy tetszést aratott, különösen kedves volt Ernyeivel (Billy Villiamson) való kettőse, amelyet meg- ujráznia kellett. Jól énekelt Vákár Vilmos Robertson tengerész hadnagy szerepében, Bátort Bélát a kifogyhatlan komikai ere ezúttal setn hagyta cserben, de egy tiílpikáns ötlete miatt elsőfokú megrovásban kell részesítenünk. D. Petho Stefi Leila szerepében diskrét tónusával és csinos kostümeivel ért el hatást.

Csütörtökön este tarka színpadot rendezett az invenciozus direktor katonazene mellett. A hozzáfűzött remények azonban nem váltak be, mert kevés közönség jelent meg. Sok érdekes énekszám közül kiemeljük Közti Juliska Fregoliádáit, Deák Gyula kacagtató kupiéit, bár egy kétszer indiszpozició- val küzdött és Ábrái Irén csinos dalát. A cake-valke Kövi Juliska gyengélkedése miatt elmaradt. Utána a Pillangó kisasszony énekes dráma ment, amelyet már a szezonban egyszer láttunk.

Pénteken Kövi Juliska a szini szezon alatt a közönség kedvencévé vált primadonna jutulomjátéka gyanánt a „Nőemancipáció“, Szigeti József bohózata került színre. Az előadás valósággal ünnepi volt, mert az összes szereplők kifogástalanul működtek közre a darab érdekében és meglátszott törekvésükön, hogy kedves primadonnájuk estéjét sikeressé tegyék. Kövi Juliska kiváló diszpozícióban volt és művészi lelkének egész melegségével árasztotta el szerepét, mely az ósdi darabban legjobb volt és igy hangulatteljes estét szerzett; sikkes és decens volt minden mozdulata, s a darab pajkos jeleneteit megkapó kedvességgel jelenítette meg A minden este kinyert tapsvihar és kihívás ezúttal is ismétlődött, azonkívül valósággal a műkertészet remekét képező virágbokrétát is kapott belépésekor. Jól működ- még közre Fehér direktor Kacér Tamás szerepében, Csanádi Lenke Fruzsina vén kisasszony szerepében, továbbá Bátori Béla, Kaillinger furvézer hadnagy szerepében és Fölavary Gyula Bátori Mihály tábornok szerepében.

*

Tegnap este Fáy Szeréna neves művésznő vendégfelléptével az Otthon volt repertoáron, mig ma Magdolná-ban, holnap pedig Debora-ban fog vendégszerepelni, melyekről jövőre referálunk.

Kőfaragó.

jával együtt, Frey Ferenc és dr. Cser- noch János orsz. képviselők, dr. Rajner Lajos, Bogisi cli Mihály, dr. Kiinda Teofil praelatus kanonok, dr. Fehér Gyula, Számord Ignác, dr. Bárdos Rémig, Ellinger Ödön és mások. A gyűlésen ifjú Zichy János gróf elnökölt. A püspöki kar csaknem teljes számban jelent meg. Az első nap megnyitó ülésének illustrls szónokai között dr. Rajner Lajos praelatus a katholiku ok hazaszeretetéről beszélt. Beszéde a gondolkodó fő és érző szív hitvallása volt a hazaszeretet mellett. Nagy hatást keltett a hallgatóságnál, mely zúgó tapssal jutalmazta a szónokot beszéde lendületes befejezésekor. A délutáni ülés eseménye volt dr. Prohászka Ottokár egyetemi tanár előadása a katholicismtm társadalmi feladatáról. A beszéd fenséges és megfélemlítő apotheosisa a ka- tkolikus vallásnak, mely felemelte és lesújtotta a hallgatóságot, mint az ég zengése. Prohászka b^sz^de szerint a katholicismus az élő Krisztus, mely átfogja és áthatja az egész emberi életet. Ha erre nem képes, vagy ha ezt nem akarja, akkor nem Krisztus kereszténysége és nincs létjoga. A hatást leírni nem lehet, melyet a beszéd a hallgatóságra tett. Úgy látszott, hogy a beszéd egymaga fe1 ölelte mindazt, ami a nagygyűlés pro grammját alkotja.

— Térzene. Miként értesülünk a szokásos katonai térzenék a mai naptól kezdve ismét rendesen megfognak tartatni, amennyiben az időjárás kedvezni fog és pedig ezentúl vasárnapokon, mindenkor d. e. \12-\1 óra közötti időben. Ezzel kapcsolatban közöljük a mai térzene műsorát, mely a következő. 1. „Donauhort“ induló Lehártól. 2. Ziehrer : , „Lauschige Töne“ Walzer. 3. Keler j Béla: „Französisches Lustspiel“ nyitány.; 4. Volkmann : „Ungarisches Lied.“ 5. j Offenbach : „Fantasie“ Hoffmann meséi ; citnü dalműből s végül 6. Hess ezredes induló Schub érttől.

— Engedély. A postás és távirda igazgatóság, miután a legutóbbi felülvizsgálat alkalmából észlelt hiányok a vállalkozó cég által pótoltattak, síirgönyileg engedélyezte a villamtelep üzembehe- iyezést.

— Halálozás. Erdélyi István szorgalmas és törekvő szitás mester f. hó 20 án java férfi korában elhalálozott.

— Gyárvizsgálat. Az egészségügyi hatóság tegnap délután a városunkban lévő gyárak felett a szokásos vizsgálatot tartotta meg.

— A szenttamási közkutról. A szenttamási közkút, mely már lassan mesebelivé kezdett válni, megemberelte magát. A napokban ugyanis vízre bukkantak. A huszonkilencedik méter mélységben próba fúrást csináltak, mire a fúrt Ínkon viz emelkedett fel, mely hideg, mig mielőtt a vízre bukkantak volna, a kiítban bizonyos melegség volt érezhető.

— Kórházgondnoki választás. A tanács szerdai ülésében határozott a megüresedett kórházgondnoki állás betöltése ügyében, midőn is az állásra Oriskó Jánost választotta meg.

— A viMamviíágitásról. Jóval hetekkel, mondhatnánk hónapokkal előbb, midőn a vállalkozó cég a vezetékek görbe, gyaluRtlan oszlopjait felállította, s a várost arra kérte legyen türelemmel amíg minden készen lesz, megjósoltuk, hogy a cég arra számit egyrészt, hogy majd csak megszokják a gyalulatlan' oszlopokat, bele törődnek abba, másrészt pedig arra, hogy a befestett oszlopok tetszetősebbek lesznek, s a festés elvonja a figyelmet az oszlopok gyalulatlan voltáról. így is történt. Most már festeni kezdik az oszlopokat, melyeknek kiáll óbb bütyökjeit, eltávolítják, s gittel igyekeznek az oszlopoknak gyalult külsőt adni. A gittelés ellen volna némi észrevételünk, t. i. az, hogy nem tartjuk azt tartósnak, mivel a nyers fára kenik, s nem az alapfestés után eszközük azt Különben, hogy az esőzésektől megdagadt fáról ha a tavasszal az összeszárad, nem fog-e a gittelés 1« és

i reseaooi mperegni, az maju eivaun. j [Jgy halljuk, hogy a jövő bét folyamán nár villámmá! világíthatunk. Most a gépeket, egyelőre kettőt üzembe helyeztek, hogy azokat kipróbálják és a zavartalan üzemhez előkészítsék.

— Esküdteink A komáromi kir. törvényszéknél e hó 19-én sorsolta ki Pulay Léza kúriai biró elnöklete alatt megala- iult bizottság a november hóban szolgá- .atot tevő esküdteket, kiknek névsorában negyénkből a következők neveit olvassuk. Hartmar Péter, dr. Helcz Antal és Apr ily Ferenc.

— Hivatal vizsgalat. B. Ssabó Mihály, mint az alispán helyettese tegnap muzs- !án bivatalvizsgálatot tartott.

— Fertőtlenitósi javaslat. Dr. Aldori Mór tanácsorvos javaslatot adott be a tanácshoz, melyben a különféle fertőző betegségek terjedésének lehető megakadályozása végett szükséges praeventiv intézkedésekre vonatkozó teendőket írja elő. A többek között a célszerűtlen fertőtlenítő gép helyébe, más módját ajánlja a fertőtlenítésnek.-Szanatóriumi hölgybizottság városunkban. A mint értesülünk a József főherceg Sanatorium Egyesület elhatározta, hogy az országban szanatóriumi hölgy bizottságot alakit. Miként értesülünk, a bizottság városunkban is legközelebb megalakul. A fölkérendő tagok az egyesület védnöke József kir. herceg aláírásaival díszes oklevelet kapnak, melynek művészi rajzán egyik nagy festőművészünk most dolgozik. Az egyesület elhatározta, hogy az első népszanatóriumban elhelyezendő márványtáblán örökíti meg azoknak a lelkes hölgyeknek neveit, a kik a nemzeti veszedelem ellen való küzdelemben a legnagyobb tevékenységet fejtették ki. A szanatóriumi hölgybizottság alakítása valóban szép, nemes, és üdvös gondolat. És a derék egyesület valóban jól számit, midőn a magyar hölgyvilágot, keresi meg. Mert minden ügynek egyszer győznie kell, a melyet a magyar nő fölkarol.

— Heveny fertőző kórok kimutatása. Esztergom vármegye területén október hó I. felében az alábbi hevenyfertőző kórok fordultak e!ő: H'ökhurut: Magyar- és Német-Sző Így én. Torokgyik'. Muzsla, Bátorkesz. Gyermekágyi láz: Nagysáp. Dyphteritis: Lábatlan, Pilismar óth. Vár kény : Esztergom város, Sárkány, Béla, Libád, Kőhidgyarmat. Kanyaró : Esztergom város, Dorogh Tokod bánya, Bátorkesz, Dunamocs, Párkány, Nagyölved, Kétyi puszta, Barti puszta. Typhus'. Esztergom város, Piszke. Sárisáp, Búcs, Kőhidgyarmat, Kéménd, Kéty, Nagyölved.

OssurriCLoIk:.

— A kath. kör estélye, a kath. kör legközelebb helyiségében estélyt ad. A műsor kiemelkedő pontja, dr. Prohászka Ottokár felolvasása lesz, mit zene

szamok fognak követni.

— Az V. kathollkus nagygyűlés. Folyó hó 21-én pénteken nyílt meg Budapesten az Y. katholikus nagygyűlés a résztvevők óriási számával. Városunkból is töb. ben megjelentek azon igy Matyasóvszky Lajos a gyűlés világi alelnöke családS&cijóuj LafcLíi s&ic^ethe

a fa

<^un

áti

vizáys&át se ■ El Aá&ci'k udvazán.

UjjIiÉ

0TJ-nco |öl3je, cjíjcLa, leihe, 8 a -napja pe-z^&oelö, —

S)e 3ho -ft íncoehÉel íz |*f, (Sünije van : a no,

cRocha-tacj Aá&sozo'fi -hcűJ, Ttot lépni ^Hsű> -talán, (Ecocáo tájává jestifi a tó&sáo csoda Ián-ij. !

(fittári 9Ka3onná-ftwf 2)lcilt őrölt éltüe-ft, cTitánoft szent ecsetje öt öröftiti -me<j.

Fa Io I vj-cpxs cl tá l iában 0üa<ytj. alltotólt n-tj-omán 8 mecj-bltvöl c<yij 0ÍCa3onna : <SG> cfviocjcjiai Iánij- !

01an ccj/ij. fiái. ottnon, nálitnh, <5cpj< fvá:& a colt -hör-ött; szőke szende támjAa

& Iváí-ha Ivöltör-ött.

lía éltté vielt titánod,

8 -fter-iift voín isteni:

0Cetn 01iloggiába -mennéne-ft 9lta9onnát festeni !

Bállá Miklós.

A rejtelmes liliomok.

Irta: MARGIT.

A barátságos, nyugodt falusi udvar csendjét tompa kocsirobogás zaja verte fel s a ház jóságos, öreg úrnője — az általános Anna néni — örömmel sietett fogadni érkező vendégét. Az elegáns fogatról egy bájos, fiatal asszony ugrott le, hanyagul dobva át a gyeplőt kocsisának, hogy mielőbb karja közé röpüljön tisztes barátnőjének.

— Itt vagyok ismét nálad, úgy vágytam már hozzád, édes nénikém, az én városi rideg környezetemből, menekült a lelkem ide egy nyugodt, csendes órára. A te közeledbe, a te kertedbe, a hol oly sok boldog percet éltem már1

— S éppen jókor jösz édes Ilonkám, teljes díszében áll a te kedvenc virágod, rajongásod tárgya — kék liliom. Talán érezte jöttödet s te bizton egyrészt neki is szántad látogatásodat ?

— Igen, nénikém, a te kertedben szebb, bájolóbb minden virág, mint a mi, kertésztől vett virágaink. S jól sejted, talán még soha sem vágytam igy az én régi barátaim, a szép irisek után, mint most. Csodálatos vonzódás fűz engem ezekhez, sokszor szinte megremegek a hatástól, melyet bennem keltenek, de ők érzik is ezt, mert kinyílnak éltem minden nagy fordulóján, hogy bűvös szépségük és átható illatuk még fokozza örömem, vagy enyhítse szomorúságom. De ilyen szépek, ilyen büvölőek még nem voltak tán soha. Nézd nénikém, hogy integetnek már felénk : szinte érzik, hogy az közeledik hozzájuk, a kit te rajongójuknak mondasz . . . rám ismertek . . . testvéreim ők, a lelkünk egy.

Emlékszel még ugye, hogy már mint kislány is milyen sóvárogva lestem fakad ásuk at ? S ők virítottak is, mikor az első szerelem lázas örömét éltem . , vőlegényem egy kék irissel üdvözölt eljegyzésem reggelén s milyen boldog voltam, hogy a következő májusban, ezekkel lehetett díszítve a kocsi, mely koszorúsán a templomba vitt.

— Csodálatos véletlen ! . . . kinyílnak ők csakugyan élted miuden nagy ünnepén, hiszen úgy e, egy napos kis lányodat is kék liliom csokorral köszöntöttem én, édes gyermekem?!

— Igen nénikém. De édes anyám sírján is iris volt az első nyíló virág . . . S most ismét diszlenek, de még ragyogóbban, mint valaha! Miért is nem lehet örök május a kertben és a szívben : miért oly rövid életűek a bársonyos selyemszirmok, — mint a boldogság ? ! Miért minden szál, a szinte lüktető sötét erekkel, minden mozdulat kacérkodva