Esztergom és Vidéke, 1904

1904-10-16 / 82.szám

1904 október 16. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (82. szám) 3 séor legtöbbször alig foglalja el a pad­sorok egy részét, neki a katona-mu­zsika kell, ha akár a legelcsépeltebb operett legyen is műsoron. Azonban jól mulatott a közönség s ebben leg­nagyobb része van mégis a mindig am­biciózus művészeknek. Bátori Béla (Abe­les vigéc) kifogykatlan tréfái, Ernyei (Kónyái vigéc) és Deák (Berzsenyi vi­géc) meg Dobos (Czakó, az ifjú gólya vigéc) méltó partnereinek vidám hóbor­toskodásai többször frenetikus hatást eredményeztek. És Kövy Juliska . . .! Keresnem kellene a tárgyfestő kifeje­zéseket, ha hűen akarnék referálni ked­ves kis 2>rima^01in^n^ mindig üde é3 temperamentumos játékáról, örök- vidám allűrjeiről, melylyel állandóan lebilincselve tartja a kö/önség rokon- szenvét. Volt is része az elismerésben ez estén : két gyönyörű virág csokorral lepték meg, mikor először belépett és többször oly tapsvihart rendezett a há­lás közönség, hogy valósággal rengtek a vén „Fürdő“ szálloda falai. Nagyon kedves volt D. Pethó Stefánia Müller Szidi hálás szerepében, melynek idil­likus jeleneteit megkapó melegséggel árasztotta el. Csütörtökön este Casanova, Barna Izsó, behízelgő zenéjü operettje ment. Ismét szép közönség előtt, az első so­rokban a város elitjével. Ez előadásról is csak jót írhatunk. A sátán szerepé­ben Deák Gyula jeleskedett, mig Na­póleont, a pokol szolgáját, Bátori a jeles komikus személyesítette eredeti felfo­gásban, Cassanovát, a kalandhős orgo­nistát pedig Ernyei János jelenítette meg, minden irányban kifogástalanul. Igen jó volt a mimikája, sikerült mas/.- kirozása s a címszerephez méltóan ve­zette az egész előadást, leszámítva néha gyönge énekszámait. A sátán felesége szerepében Ábrái Irént láttuk, ki ezút­tal is igazolta az előbb róla mondott elismerő véleményünket, mert. graciózus fellépésével és jól sikerült egy-pár da­lával méltán kiérdemelte a közönség tetszését. Persze Kövi Juliska Ma­rion virágárus leány, később Lia sze­repében ismét pazarul festett s szere­pei kiszenezett megjelenítésével és sik­kes bohóságaival tette azokat élvezete­sekké. E« esti szerepek legsikerültebbje azonban D. Pethő Stefi kezében volt, kiről ezúttal tulajdonképpen első he­lyen kellett volna megemlékeznem, mert az ő Pompadour szerepe volt a darab clou-ja s ezt a szerepet, bár nem egé­szen neki való, annyi meleg közvetlen­séggel és leleményes körültekintéssel tárta a közönség elé, hogy minden vo­nalon elismeréssel találkozott. Meg­nyerő volt a pikáns részletek finom decenciával palástolt előadása s feltű­nést keltett igen Ízléses és fényes toal- letje. Ismételt kihívás és dörgő tapsvi­har kisérte egye3 jeleneteit s hatalmas virág csokrot is kapott a nézőtérről. Péntek este a népszerű Bob herceg, a Kárpátoktól Adriáig diadallal kalan­dozó Bob herceget hozták színre, a cím­szerepben Kövi Juliskával. Habár a darab zenéje már annyira beleplántáló- dott a publikum érzékeibe, hogymikor felcsendültek a „Londonban hej, van számos utca“ fülbemászó akkordjai s megjelent a lámpák előtt Kövi Juliska filigrán alakja Bob urfi mezében, meg­lepetés szerű moraj lengett át a közön­ségen. Mintha csak neki irták volna Martos és társai ezt az édes zenéjü operettet, úgy illeszkedett a darab minden fázisába csicsergő dalaival, örö kös elevenségével és kifogyhatlan paj- kosságával. Kitünően volt diszponálva a igy; pompásan juttatta érvényre a kedvenc operett vonzó jeleneteit, me­lyek hatását igazán fe9S kosztümjei is növelték. Majd minden dalát ismételnie kellett zugó tapsvihar között. Az est sikerében teljesen osztozott vele Abray Irén, ki Anny szerepében produkálta ügyességét. Egész előadása perfekt és temperamentumos, átérezte hálás szere­pének minden momentumát^ és sikerrel aknázta ki annak minden változását és mél­tán kivette részét úgy ezzel, mint ének­számaival a közönség által nem fuka­rul osztott elismerésből. A királynő szerepében Olajos Róza volt nagyon jó Bátori Bélával egyetemben, aki ki­tűnő volt mint Pomponiusz és Deák mint Plumpudding borbély. A többi epizód szerepek is nagyon jó kezekben voltak s ilyenkor tapasztaljuk, hogy ily végtelen sokszor látott darab is, mennyi élvezetet nyújt, ha az előadok szerepük iránt gonddal, lelkesedéssel telve lépnek a deszkákra. Tegnap este a Kornevilli harangok Planquette örökszép zenéjü operettjo került színre, melyről jövőre számo­lunk be. % Az ambiciózus direktor Fehér Károly, ki jó erőivel és ügyes repertoárjával egészben megnyerte a közönség rukon- szenvét, több meglepetést is készít kö­zönsége számára. Megvette ugyanis az Egyenlőség. a Takarodó és 7etemrehivás újdonságokat s igy a jövő héten ezek premierjei lesznek a szezon különleges estéi. Azon felül megnyerte vendég- szereplésre gróf Eestetich Andorné Döm- jén Rózát, a Nemzeti színház jeles tag­ját, ki a „Váljunk el“ és a „Kaméliás hölgy“-ben fog fellépni, a Tetemrehivás előadására pedig feljön a mű szerzője : Kazaliczky Antal, a Vígszínház kiváló művésze, úgyszintén vendégszerepelni fog Sarkady Aladár, ugyancsak a víg­színház tagja. A katonazenós est sikere továbbá arra bírta a lelkes di rektort, hogy ismét rendezzen egy ze­nés előadást és pedig a hét közepén a „Svihákok“-kal, melynek összes számait katonazene kísérettel adják elő. Erő­sen készülnek végül Csokon ay V- Mihály előadására. Örömmel regisztráljuk, hogy- a kö­zönség már letett a rideg közönyéről, amelylyel eleinte viselkedett, de hisz a derék igazgató, aki fáradtságot és áldo­zatot nem kiméivé törekszik a közönség bizalma kinyerésére, igazán megérdemli, hogy meleg pártolásban részesítsük. Evek óta nem volt nálunk direktor, ki annyi buzgalommal látott volna fel­adatának, amelyet csupán a közönség elismerésének és megelégedésének ki­nyerésében látott és keresett. Ezért különösen is ajánljuk a művészet iránt érzékkel biró közönség figyelmébe az imént jelzett előadásokat, amelyekre már most lehet előjegyzéseket tenni a titkárnál és reméljük, hogy az aktuális estében, csengetyii szó után már nem lehet helyet kapni Thalia bérelt tem­plomában. Kőfaragó. — Esküvő. Lohnen Gyula gróf Weinp- heim uradalmi gazd atiszt, kedden déli 12 órakor a kir. vároM plébánia temp­lomban vezeti oltárhoz Pach Antal, városi képviselő Margitka leányát. — A komáromi jubileum. A komáromi főispáni jubileumon városunkat és me­gyénket Vimmer Imre polgármester és dr. Földváry István városi főügyész képviselték, úgyis, mint törvényhatósági bizottsági tagok. Az ünnepség után | tartott diszlakomán dr. Földváry István ! Eszterházy Ferenc grófra mondott köz­tetszést aratott, nagy-hatású beszédet. — Oltárszentelés Bajóthon. Bajóth községe ma nagy- ünnepélynek lesz szín­helye Ma szenteli be a község adako­zásából emelt két új oltárt Boltizár József érseki helynök. Az oltárok léte­sítésének érdeme Foltin János plébánosé. — A kaszinóból. A kaszinó választ­mánya f. hó 13 án lá'ogatott ülést tar tott. Ez alkalommal tűzte ki a kaszinó | a szokásos Szécheny-i pályadiját az esz­tergomi főgymnásiumi ifjúság javára. Az idén „Deák Ferenc mint szónok“ j lesz a fiatalság által méltatandó. Kos­suth Lajos emlékezetére is tűzött ki ! ugyancsak a főgymnásiumi ifjúság szá- ' mára a kaszinó 2 drb 10 koronás arany­ból álló pályadijat. A dijat a szép pró- j zai előadásban legszebb sikert elért ifjú fogja megkapni. Majd tagfelvéte­leket intézett el a választmány. Mül­ler Gyula, Vécsey Emil, Zukkelter , Gábor, Bánfy Károly és Klomman Nán- | dór lettek a tagok sorába felvéve. A I műkedvelő társaság f. hó 16-án tartja alakuló ülését. — Ülések a megyénél. Az állandó bí­ráló választmány csütörtökön d. e. ülést tartott, melyen a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok jövő évi névjegyzékét megállapító igazoló választmánya véghatározat ellen beadott fellebbezések elbírálása került szőnyegre. A számonkérő szék pénteken d. u. a fő ispán elnöklete alatt ülést tartott. • — A gazdasági egyesület tegnap d. u. választmányi ülést tartott, melynek több igen fontos tárgya volt. A többek kö­zött a kormánytól gazdasági, állat- tenyésztési célokra felveendő 100,000 koronás kölcsön, majd Vimmer Kálmán j érsek uradalmi intézőnek, a közgyűlésen elfogadott indítványának részleges tár­gyalása és a kivitel, megvalósítás mó­dozatainak megállapítása. ! — Pályázati hirdetmény segédjegyzői állásra. Búcs községben megüresedett segédjegyzői állásra, mely 600 korona javadalmazással jár, a párkányi járás főbírája pályázatot hirdetett, melynek határideje november 5-én jár le. | — Kórházbizottsági ülés A kórház­! bizottság csütörtökön tartott ülésén a | megüresedett kórházgondnoki állás be­töltésével foglalkozott. Az igazgató fő­orvos, mint az ügynek előadója ismer- I tette a gondnoki állás megüresedésének körülmény-eit, melynek utánna a beérke­zett két pályázatot olvasta fel. Oriskó Já­nos és Növi János pályáztak. Előbbi napi- dijas a városnál, utóbbi pedig volt erdővéd. A bizottság, tekintettel arra, hogy Oriskó János a városnál töltött s^olgá'ati ideje alatt fellebbvalóinak mindég csak elis­merését vívta ki, s tekintettel arra, hogy mint ideiglenesen alkalmazott kór­házgondnok tevékeny és használható erőnek bizonyult, őt ajánlotta a tanács­nak megválasztásra. — A városházról. A városház átalakí­tási munkálatai lassan már a végbefeje­zéshez közelednek. A külső munkálatok már teljesen be vannak fejezve. A benyo­más, melyet az uj köntös nyújt, igen kedvező, különösen a palával fedett tető, mely célszerűsége mellett, kellemes be­nyomást tesz a szemlélőre. A belső mun­kálatok epilógusa, a nagy terem, mely­nek átalakításával, nemcsak a városháza, de a város is egy szép tágas és modern helyiséget nyert. Egy két hétre a pik­torok ütöttek tanyát benne, bár néze­tünk szerént még korán, mert ha még oly száraznak látszanak is a falazási, vakolási munkálatok külsőleg, félünk tőle, hogy az anyagok teljes és belső kiszáradási processusa, utóbb nyomo­kat fog hagyni. A piktorok jelenleg a kupola rajzainak mintáit helyezik el a mezőkön szénporozva. — Építészeti bizottsági ülés. A város építészeti bizottsága csütörtökön tartott ülésén az uj katonai barakkok előtt el­vonuló útvonalnak szabályozásával fog­lalkozott. Az útvonal, mely a vámház­tól ki a szentléleki útra vezet, ma még egy dülőút, mely kiépítetlen, azonban az ezen útvonalon rohamosan fokozódó építési kedv arra ösztönözte a bizottsá­got, hogy a szabályozási, helyesebben építési vonalat megállapítsa, mi azonban nem oly könyü feladat. A bizottság a szabályozási vonal kérdésében végleg még nem is mondott véleményt, hanem a kérdéssel még egy ülésen fog foglal­kozni, mielőtt véleményt adna. — Kabel lerakás. Pénteken rakták le a Lőrinc utca mindkét oldalán a kábeleket a főidbe, melyekkel a villá­mot a Lőrinc utca és házainak világítá­sára vezetik. A kábeleknek a főveze­tékbe való bekapcsolása oly primitiv kivi­telű, hogy az a jobb ízlést méltán sérti. ^ele-^v£öle_ Julcsa fecsegése. A nagyságos asszonyok mindig meg­sirattak ha kiléptem a helyből. Simára fésült szőke hajam és okos kék szemem van. Fekete ruhában járok, az elegáns és fehér csipke köténykét hordok. Sok mindenhez értek, de a felszolgálás a specialitásom. Úgy tudom szervírozni a dinéket és a soupékat, mint ő felsé­génél szokták és hallgatni is tudok. Sok vendég jár a házukhoz, sokat diskurálnak (mást se tesznek) és én azt mind a fejembe jegyeztem, de nem mon­dom el a barátnőmnek, külömben nincs sok barátnőm, én már jobbhoz vagyok szokva, a nagyságos asszonyok is jobb szemmel néznek, ha büszke és rátartós vagyok. Azért gondoltam, leirom a tapaszta­latom, hogy tanuljon az utóbb követ­kező szobalány nemzedék. Egy müveit szobalánynak kell ango­lul tudni, mert az urak többnyire an­golul simfelik egymást. Én csak elegáns és gyermektelen helybe szegődöm. Bártfáéknél nem egész igy írják ne- vöket, de nem akarok indiszkrét lenni, szóval, az egy finom, noblis ház volt é3 ott sok tapasztalatot szereztem. A nag} ságos asszonynak is külön volt a háló szobája és az urnák, ez a finom bontonhoz tartozik. A toalette­ket a gadropp szobában tartják és az urnák külön öltözője volt, puderozni is szokta magát, én is azt használtam. Pénzét Wertheim szekrényből vette ki és oda tette be a művésznők szerelmes leveleit . . . Ebben a házban minden előkelő és urias volt, azért két évig voltam a la­kója. Mesés dinéket szoktunk adni, ame­lyen a város egész hotvolíja meg­jelent. Olyankor a nagyságos asszony pouder- jét használtam és selyem keztyüt húz­tam a kezemre. Az asztalhoz karonfogva vezetik az urak a hölgyeket. Az ilyen dinéken igaz, hogy halálra fáradtam, de pompásan mulattam. Némely xir igen barátságos, ha kínál­tam úgy fogta meg a tálcát, hogy in­kább a kezem fogta, de nem nézett reám, hanem a hölgyének súgta : nagysám boldog lennék ha rózsás ka- csóil érinthetném és az enyémet szo­rongatta . . . Egy müveit szobalány ilyenkor hallgat. A nagyságos asszony pedig olyan kedves a méltóságos asszonnyal, akit máakor mindig simfel és kinevet. A búj on és aszietlinél nehezen megy a társalgás, de a vad és a parfénál

Next

/
Oldalképek
Tartalom