Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-28 / 8.szám

2 ESZTEKGOM és VIDÉKE. ( 8. szam.) I 4 január 28 gyermekét. Ilyenkor sokszor épen nem épületes módon saját akaratát akarja érvényesitni a tanítóval, il­letve az iskolával szemben. Az ily­nemű eljárások pedig gyakorta elő­fordulnak s még gyakoriabbak vol­nának, ha nem védné a tanítót a törvény és saját személyes tulajdon­ságain alapuló tekintélye. Különben a szülő, ki az iskolában ellenséget látva, mint ellenség lép fel a ta­nítóval szemben, nemcsak törvény ellen cselekszik, hanem elég boto­rul is jár el, mert az által, hogy az iskola tekintélyén akar csorbát ej­teni, mintegy egyengetni látszik a talajt a szülői tekintély rovására. Nem szabad tehát válaszfalnak lenni család és iskola között, hanem testvérként gyámolitsák egymást. Hisz céljaik közösek, érdekeik azo­nosak. A mit a család nem tehet meg, kipótolja azt az iskola. De az iskola által létrehozott eredmény is meddő marad, ha az nem részesül a család részéről gondos ápolásban. Az iskola a családra szorul, a csa­lád pedig az iskolára. Legyen te­hát e két intézmény egymás barátja; a közös cél és érdek fűzze őket egymáshoz közelebb, hogy egyet­értő munkássággal megvalósíthassák' a nagy célt: hazánk polgárainak j szellemi és erkölcsi tökéletesítését Erre pedig hazánknak, főleg pedig napjainkban van nagy szüksége, hogy a folyton előre haladó euró­pai nemzetektől, el ne maradjon. Az elmaradottság erkölcsi halálát okozná, mely egyúttal politikai füg­getlenségének sírját ásná meg, mert mint a >haza bölcse" mondotta: »Korunkban csak azon nemzetnek van biztos politikai jövendője, mely komolyan törekszik az általános műveltség színvonalára emelkedni s azon előre haladni, c —gy—1­Farsang. Farsangi naptár. Január 30-án A tisztikar kalikó bálja a »Fürdö«-bc». „ 30-án. Az iparos ifjak műkedvelő társaságá­nak »jux-estélye« a »Gábris«-féle vendéglőben. küldött sóhajtásai, mert érezte, tudta, hogy az asszony most is sóvárogva gondol reá és igaza volt. Az asszony csakugyan reá gondolt és attól a gon­dolatoktól ugy megijedt, hogy rémülten menekült a férjéhez, aki már nyitott szájjal, hangos seuszogással jóízűen aludt az ágyában, odatette a fejét annak a feje mellé a párnára, felakarta kelteni, hogy megmondja neki, ne hagyj igy magamra, mert nagyon félek. Oh de a férjek nem igen értik meg az ilyen két­ségbeesett segélykiáltásait az asszonyi léleknek, pedig az olyan szívesen me­nekülne a bŰntÓl irtózó lelkével a hit­vesi hűség védbástyái közé. Ott van mellette az asszony lázban égő vergődő lelkével, csak a kezét kellene kinyújtania, megsimogatni a verejtékes homlokát, megkérdezni beteg vagy talán ? — Oh igen, mondaná az, nagyon be­teg vagyok — ne aludj mert félek, de a férj csak alszik tovább. A rószaszinű ernyős lámpa misztikus fénybe vonja a szobát, rózsaszínű min­den, mint a nyári hajnali derengés. Oh pedig milyen sötét, zord őszi éjszaka ez és inkább az alkony derengése ez a rózsaszínű homály, olyan alkonyaté, a minek igazi rózsásan derengő hajnala nem is volt soha. A nagy tükör éppen szemben van az' Febr. 6-án. A kaszinó setahangvereenynyel egy­bekötött táncestélye. > 7-én A kath. legényegyestilet szinielőadás­sal egybekötött táncestélye. „ 14-én Az iparos ifjak műkedvelő társasága által a »Fürdoc-ben rendezendő sal­nielőadásf al egybekötött táncmulatsága. a 16-án A tisztikar által a »Fürdő--ben ren­dezendő » Nyári est a KoTács-pa­t aknái.* A nőegylet estéiye. A mulatni vágyás és a jótékonyság ízevetkezése zsúfolásig töltötte meg szombaton este a Fürdő vendéglő nagy­:ermét. Az estély, mellyet a nőegylet 1 népkonyha javára rendezett, minden :ekintetben fényesen sikerült. Hogy az Élőképek, mellyék az estén be lettek Mutatva, messze tájakon keltették fel az Érdeklődést, igazolja az, hogy a szél­-ozsa minden irányából jötték ide ven­dégek. Erkölcsi sikeréről szólíva, elmond­hatjuk, hogy rég nem volt ily fényesen íikerült mulatság, mig az anyagi siker­ről körülbelül ezer korona tiszta haszon tanúskodik, mely a szűkölködők nyo­morát íogja enyhíteni. * Hogy a külsőségekről is beszámol­junk, kezdjük mindjárt a feljárónál, mely rózsaszínű girlandokkal átfont fenyő gallyakkal volt díszítve. A terem diszét iús lombozatú élővirágok képezték,' tnellyek a négy sarokban voltak elhe- j lyezve. A háttérben a terem egyrésze j vászonfallal volt elválasztva, a terem Falazatához hasonló festéssel, melynek közepén voit az aranyszegélyű keret, mely­nek megette a színpad vált. Megfelelő távlatból nézve, ugy látszott a szemlélő­nek, mintha a nagyterem hátsó falán egy óriási kép csüngne, melynek alak­jai élők. A közönség terített asztalok­nál gyönyörködött a remek képekben, mellyek sorozata a következő volt. I. A MŰTEREM. A festő Szabó Géza. A modell Janits Margit. Az arckép Janits Irén. Magyarruhás férfi arcképe Palkovics L. Arckép Geiger Ilonka. 1 ) gyermekarckép Büttner I, 2 ) 57 v Szabó M. A hölgy a virágkosárral Hamar I. A pillangó .... Nedecky E. ágygyal, ahol az asszony igéző szépsé­gében a férje párnájára lehajtja a fejét. Gyönyörű nagy hamvas szőke haja ki­bontva omlik le gömbölyű vállaira. Milyen szép vagyok igy — gondolja ahogy megpillantja magát áz átellenes tükörben, aztán nézte hosszatan az alvó férjét, aki olyan öreg, összeesett, mint egy múmia és megint csak rágondolt arra a másikra, aki fiatal, szép és erős, aki bizonnyára őrült vágygyal csókolná ezeket a márvány fehérségű telt vállait, karjait és a lázban égő piros ajkalt ét lassanként megteltek a szemei könnyel, majd átment a fia szobájába, aki már szintén jóizűen aludt, hosszasan nézte az alvó nut és mintha annak a látásá­tól akarna erőt meríteni vergődő lel­kének, s amint nézte annak szép, nyu­godt arcát, egyszerre csak megszóllalt az tisztán, érthetően. — Ugye fiuk, hogy csak nincs olyan édes aranyos jó ember több, mint Né­met tanár ur ? Az anya Összerezzen erre az álom beszédre, aztán elfolytott zokogátsal kisiet a szobából — oda hajtja a fejét a íérje párnájára megint és ott ismétli könnyekben fuló suttogással, hogy : nincs nincs, csakugyan nincsen olyan édes, drága, aranyos ember több ezen a vi­lágon. (Vége.) rlarlequin Burián Böske. A mellkép Tolleé Lajka. II. A NYARALÁS ÖRÖMEI. Neogrády Antal rajza után. Az i-ső) Sxlávy Mädi. K *" ik ) hölffv • • • • J anits Margit. A. 3->k' By . . . . Schönbeck S. A. 4 ik) Tolleé Lajka. A fiatalember .... Dr. Berényi Z. III. A TÁNCPRÓBA. A. zongorázó hölgy . . Hamar Ilonka. A.z 1 ső táncoló hölgy . Bedros E. A 2 ik táncoló hölgy . Büttner I. A 3 ik táncoló hölgy . Szabó M. Fiatalember Ifj. Csupor I. IV. SCHERZO. Martin Frigyes festménye után, A. gitározó hölgy . . Burián Böske. A hangjegyet lapozó hölgy Vimmer M. A harmadik hölgy . . Vimmer I. A fiatalember .... Reusz Ferenc. V. RÁKÓCY KESERGŐJE. Cinka Panna .... Nedecky E. Bcrcsényiné .... Geiger Ilonka. Rákóczy Dobó Jenő Bercsényi...... Dr. Alföldy D. Oeskay Dr. Eibl Tibor. Vak Bottyán .... Payer János. Kamarás Palkovics L. 1- ső kuruc Ifj. Csupor I. 2- ik kuruc .... Ifj. Nedecky M. VI. MAGYARORSZÁGI SZ. ERZSÉBET. Litzenmayer Sándor festménye után. Szent Erzsébet . . . Reviczky E. A szegény asszony . . Revicky G. Fegyveres Dr. Brenner K Hogy bírálatot is mondjunk a képek­ről, hát elmondjunk, hogy azok hűek voltak, mi B. Szabó Mihály megyei fő­jegyző erdeme, ki ezúttal bár ecset nél­kül, a compositiót, alakításokat, színe­zéseket művészieten teremtette meg, s a kinek segítségére volt Istvánfiy Elemér, aki már remekelő ecsettel kezében végezte az arcok kisnnezését. — Osztozott az elismerésben Payer János, ki mint kellékes fáradozott a művészi összhang megteremtésében. Elismerés és dicséret illeti a rende­zőséget, első sorban is A négy elnöknőt, Prey Ferencné, Reviczky Gáborné, Ha~ mar Arpádné és Nedeczky Miklósné úrnő­ket lankadatlan fáradozásukért, kiknek elismerésül egy-egy hatalmas és pom­pás csokorral kedveskedett A rendező­ség, de elismerés illeti a Büttner Róbert elnöklete alatt működött rendezőséget ugy a közreműködő hölgyeket és ura­kat, akik iránt különös hálával lehetnek eltelve a jótékonyságot élvezők, mert az ő, nem kis anyagi áldozatokkal járó fáradozásaiknak igen-igen sok köszön­hető. Közelebbről ragadta meg a szemlélők figyelmét különösen Rákóczy kesergŐje, mint hazafias vonatkozású és A nŐegyesü­let védőasszonyának, magyarországi Szt. Erzsébetnek képe. Mintegy két órát vett igénybe az élŐ} képek bemutatása, mely után kezdetét vette a tánc, mely valódi jó kedvvel és hévvel kivilágos kivirradtig tartott. Az estélyen jelen volt hölgyek név­torát, amennyire egybeállítani sikerült A következőkben mutatjuk be. Leányok: Andrássy Mariska, Bedros Erzsike (N.-Salló), Bleszl Örzsike, Burián Böske, Büttner Irmuska, Derra Vilma (Pozsony), Dvorzsák Ida (Pozsony), Feich tinger Bianka, Geiger Ilonka (Nánaj, Grótz Margitka, Gyurkóczy Izor, Hamar Ilonka, Ivanics Irma, báró Jovics Mici, Janics Margit és Irén, Klein Margit (Győr), Kubicza Anna, Laczkó Vilma, Matyasovszky Olga és Margit, Nádhera Irén, Nedeczky Erzsike, Német Mar­git, Rosszival Annnska, Rutich Juliska és Erzsike, Schönbeck Juszta és Stefi, Szabó Margitka, Szaxer Mici, Szecs­kay Margit, Szecskay Vali, Szeiler Margit, Szlávi Madike, Szvoboda Kor­nél, Tolleé Lajka, Tatai Etelka (Nyíregy­háza), Thiláry Ilonka, Váczy Annuska (Haraszt), Velzer Ilonka, Vimmer Ma­rianna, Vimmer Ilonka (Csém), Úszta nek Margit (Csenke) stb. Asszonyok: Andrássy Jánosné, özv. Bába Viktorné (Érsekújvár), Bártfay Gézáné, Bedros Józsefné (Nagy-Salló), Bleszl Ferencné, Bonn Gásztávné, Bren­ner Ferencné, Brucsy Gyuláné, dr. Burián Jánosné, Büttner Róbertné, özv. Buzá­rovics Gusztávné, Burány Ernőné, Csu­por Istvánné, Dankó Istvánné, Derráné Olga (Pozsony), Drax'er Alajosné, Ernst Dezsőné (Doro°h), Etter Gyuláné (Ke­rnend), Etter Ödönné, dr. Feichtinger Sándorné, dr. Földváry Istvánnné, Frey Ferencné, dr. Gedeon Kálmánné, Geiger Ferencné (Nána), dr. Gönczy Béláné, Grósz Ferencné, Hamar Árpádné, Hess Rezsőné, Herczegh Ferencné, Hegedűs Sándorné, dr. Horacsek Gyuláné, Iva­nics Gyuláné, Istvánffy Elememé, Jed­licska Rezsőné, dr. Janits Imréné, dr. Kabina Sándorné, Kerschbaummayer Ká­rolyné, Klomann Níndorné, Klement Istvánné, Körmendy Mihályné, Kürner Alajosné, Laczkó Palné, Leitgeb Jánosné, Leimdörfer Nándorné, Lindtner Jánosné, Marosi Ferencné, Marosi Józsefné, Midler Gusztávné, Nadhera Pálné, Nedeczky Miklósné, Niedermann Pálné, Niedermann Jánosné, Nóvák Jánosné (Bajna), PachI Lajosné, dr. Palkovics Jenőné, Petri GyŐ­zőné, dr. Perényi Kálmánné, Özv. Pe­rényi Henrikné, Póka Dezsőné, Philipp Konrádné, Reviczky Gáborné, Rochlitz Arthurné, Sasich Gáborné, Schönbeck Mihályné, Schuppler Károlyné (Bajna), Szabó Gézáné, Szalay Béláné (Farkasd), Szacelláry Györgyné (Budapest), Szecs­kay Kornélné, Szecskay Antalné, Szei­ler Vilmosné, Szlávy Istvánné, Özv. Tolleé Gyuláné, Thiláry Ödönné, özv. Vajand Jánosné, Váczy Ambrusné (Haraszt), Va­szary Lászlóné, Vimmer Imréné, Vim­mer Béláné (Csém), Verklián Mártonné, Unger Hugóné, Usztanek Antalné (Csenke) Zemplényi Gyuláné, özv. Zubcsek Mi­hályné stb. Hétfőn általános és közkívánatra meg­ismételték az élőképeket, a midőn ismét megtelt a fürdő nagy terme. Előadás után, a közreműködők a rendezők és a jelenvoltak nagy része asztalhoz ült, s kellemes csevegéssel folyt az idő, mig nem a fiatalság táncra perdült, s a rögtönzött mulatság ismételve reggelig tartott el. Kereskedő ifjak mulatsága. Azok a remények, várakozások, mely­lyek a kereskedő ifjak vasárnapi estélyé­hez fűződtek valóra válltak. Szép és nagyszámú közönség hallgatta végig az öt pontból álló műsort, mely Göll János­nak a »Balaton tanánc cimű férfikará­val kezdődött. Az Eitter József, Székely Henrik, Krechnyák Ferenc, Matth Gyula, Kampis Félix, Simson György, Iványí Lajos és Táky Gyula urakból álló dupla quartett szabatos előadása, melyhez a zongora kiséretet Paulovics Géza ját­szotta, Táky Gyula ügyes vezetését di­csérte. Liszt Ferenc »Magyar rhapsodiac­ját Brenner Juliska játszotta zongorán. Szabatos, művészi játékát szűnni nem akaró tapsok méltatták, majd a rende­zőség egy virágkosarat ábrázoló pompás csokrot nyújtott át. Szatzlauer Gyula egy monológot adott elő ügyesen, s olykor olykor mosolyra késztette a hall­gatóságot. Gillet Ernő »Loin du Bai« vonós ötöse következett ezután, mellyet Matth Gyula, Rábay László, ifj. Paulo­vics Géza, Nemcsszeghy István és Krein Rezső urak adtak elő. Játékukat kétszer is megkellett toldani egy-egy ráadással. Á programm utolsó pontja egy dialóg volt, mellyet Schönbeck Stefiké és Nagy Pál adtak elő. Előbbit, kinek csokrokkal adóztak és hódoltak, kedves és szere­tetreméltó , utóbbit pedig ismert rutini­rozott játékáért tapsolták meg hatalma­san. A műsor után a társaság egy része az ebédlőt okkupálta, mig az ifjúság táncra perdült. Ott láttuk a többek kö­zött : Bargel Mihályné, Özv. Bába Viktorné, Berger Vilmosné, Bruckner Albertné és Aranka, Brenner Józsefné Juliska és Er

Next

/
Oldalképek
Tartalom