Esztergom és Vidéke, 1904

1904-09-11 / 72.szám

Esztergom, 1904.

XXVI. évfolyam. 72. szám.

Vasárnap, szeptember II.

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

Megjelei)ik Vnsároap és csiHörtökön.

Előfizetési árak :

EtrA»i ívr — — — - 12 kor. — fii.

FÁI évre — — — — — 6 kor. — fii.

Negyed évre — — — — 8 kor. — fii.

Eä»**« »iám ár»: 14 fiiFelelős szerkesztő :

Dr. PR0K0PP GYULA.

Laptulajdonos kiadók :

Dr. PRQKOPP GYULA és BRENNER FERENC.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

(hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Kossuth Irajos (azelőtt ßuda) utca 485. széli).

Kéziratot nem adunk vissza. ■-$—

Az esztergomi főreáliskola.

Esztergom, szept. io.

Alom-e ez, vagy mi ? Akár álom, akár nem, ténynek tény, hogy az esztergomi alreáüskolába egyszáznyolcvan és a főgimnáziumba közel, vagy tán azonfelül is négyszáz, a tanítóképző-intézetbe pedig egyszáz- Ötven tanuló iratkozott be.

Mit bizonyít ez a hétszázharminc létszámú tanulósereg ? Mit egyebet, mint, hogy az esztergomi intézetek hivatásuk magaslatán állanak és ezért messze vidékről is keresettek.

Ezúttal eltekintve a főgimnáziumtól és a tanítóképzőtől, amelyek közül az első semmi kívánni valót nem hagy fel, az utóbbi pedig csak is elhelyezés tekintetéből jő súlyos kifogás alá, a reáliskoláról akarok egyet mást elmondani és erősen remélem, a város közönsége osztani fogja az alább elmondottakat.

A reáliskolába beiratkozott növendékek létszáma a legkézzelfoghatóbban erősiti meg annak feltétlenségét, hogy kifejlesztését már nem lehet elodázni. Sőt többet mondok, elodázása, bárkitől származzék is az, vétke közönyösség számba megy.

Az „Esztepyom és Vidéke“ tárcája.

E lapok hasábjain többször volt ezen ügy már szellőztetve és széles mederben érvelve miért kell és kell Esztergomnak főreáliskola. A reáliskola jelenlegi agilis igazgatója mindent elkövetett, hogy dűlőre vigye a dolgot, de biz még mindig nem sikerült. Mit bizonyítson ? Semmi egyebet, mint azt, hogy ily kiváló és a város érdekeit annyi, de annyi oldalról előmozdító dolog fölött úgyszólván napirendre térnek, holott kétszeres kézzel kellene mindent, de mindent megtenni, hogy az ige testet váltson.

Bővebb megfontolás végett az anyagi oldalától eltekintve az eszme megvalósítását már csak azért is kívánatosnak tartom, mivel a be- | iratkozott létszám hatalmasan doku- : mentálja az itteni középiskoláknak magas színvonalon való állását, a i mely nem tűri meg sem paedagogiai, ■sem általános művelődési szempontból, hogy az egyik iskola csonka 1 maradjon, s jóllehet azt sem, hogy la főegyházmegye egyetlen tanítót képző szakiskolája egy magasabbal, | a polgári iskolai tanítóképzővel ki ne fejlesztessék. A helybeli két középiskola tanulóinak létszáma csak

megerősíti abbeli feltevésemet, hogy teni iskoláját és nem úgy fog tenni, az korántsem fog csökkenni és ha mint Esztergom, hogy simán szólva a fejlesztendő reáliskolát bizonyos te- csak bölcselkedik és a nagy bölcsel- kintetben különlegessé tennők, csak kedésben nem akarja, vagy nem ] növelni fogná a létszám folytonos tudja megérteni a dolognak a vá- ; növekedését, amely azután egymásra ros kiváló érdekeit érintő lényegét:

| adna létet különféle válfaju isko- hírnevét és gazdasági előmenetelét. 'Iáknak. | Minő keresetté lenne a főreáliskola,

í Minden város előrehaladottságé- ha teszem a nemzeti törekvés azon nak momentumát a mai korban az egészséges eszméjét szolgálná : ke- j iskolák képezik. El lehet mondani, leire magyar. Es ezen törekvésre jhogy Esztergomnak is. Minden vá- való szolgálatában a tantárgyak ‘ros azon van, hogy minél szélesebb közé felvenné a keleti nyelvek egyi- ; alapokra fektesse tanintézeteit és két, amelynek révén az intézetből minél több válfaja legyen iskolái- kikerült ifjúság majd ösztönöztetve nak. Esztergomnak is ezen irányt volna arra, hogy reáliskolai ismere- kellene követni. És erre természetes teivel keletre gravitálva keleten te- helyzeténél fekvésénél fogva egye- gyen hasznos szolgálatot nemzeté- I nesen reá van utalva. S ezt nem akar-1 nek. És mennyivel emelkedne ez ják megérteni ? által a nemzeti közvagyonosodás és

j Szent Gothard ugyancsak kicsi terjeszkedés, amelynek ma még váró» és nem elégedett meg a négy’ annyira hiányával vagyunk! osztályú csonka gimnáziummal, s lessék csak rajta gondolkodni, ma már hat osztálylyá nőtte ki ma- Felvetettem a lőreáliskola eszmé- gát. S csodálatos, de igaz, hogy a jenek ügyét, mivel egyike vagyok hetedik ha életbe nem lesz léptet- azoknak, akik nem akarják elaltatni hető, annak tulajdonítandó, hogy a azt. Ismét eimult egy iskolai év és növendékek nem kapnak a város- nyomába újba léptünk, de nem tet- ban elszállásolást, amitől úgy gon- tünk semmit.

dolom Esztergomban nem kell félni. Legyenek e sorok intők arra De Gotthárd még is kifogja fejlesz- nézve, mit kell tennünk és mit paEsztergom a török birodalomban.

Irta: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr.

Zalkai Endre esztergomi érsek a mohácsi csatasikon vérzett el. Halála Esztergom vesztét, a király pusztulása Magyarország gyászos sorsát jelentette. Zápolya Yárdai Pál egri püspököt tette meg esztergomi érsekké, a ki azonban a várat rövid időre Ferdinánd király kezére játszotta.

1534-ben Esztergom kulcsait a békealkudozás értelmében Konstantinápolyba küldték s rövid idő múlva megnyíltak a kapuk a török hatalom .számára s oezárultak másfél századra a régi dicsőség és jólét elöl.

Esztergom királyi város, Víziváros és a vár 1543-ban került először török kézre. Szulejman császár, aki Mohácsnál kezdte s negyven év múlva 1566-ban, Szigetvárt, Zrínyi Miklós hősi védelme közben végezte nagy diadalát hazánkban, Esztergom várát rendkívül nevezetes erősségnek, Bécs felé Buda első bástyájának tartotta s éppen azért a vízivárosi és várhegyi védőfalakat és bástyákat folytonosan erősittette.

Ezt az erősítést a későbbi szultánok is folytatták.

1594-ben ugyanis az esztergomi vár veszedelmes szomszédságát, a Szttamás hegyi magaslatot a törökök erőddé alakították át, melyben kétszáz főnyi állandó őrség tartózkodott erős hadikészlettel. Török neve : Debedelen volt. A várat és a szenttamási erődöt titkos alagúttal kapcsolták össze. A szent- tamásbegyi erőd elfoglalása nélkül a várat hiába kezdték volna ostromolni. Mátyás főherceg is ezt az erősséget kezdte ki, mielőtt Esztergom bevételére vállalkozott volna. Bevette ugyan a szenttamási erődöt, de rövid idő múlva nagy kudarccal volt kénytelen a császári hadsereg Esztergom alól elvonulni. Ekkor balt meg hősi halállal a vár falai tövében Balassa Bálint a XVI. század legnagyobb magyar költője.

1595 ben Pálífy vette be a várat, mely azonban tiz év múlva ismét török kézre került s szakadatlanul nyolcvan esztendőn át töröu kézen is maradt.

Esztergom volt a törökbirodalom nyugati batárbástyája. Komáromban már császári hadak tartózkodtak. A hadi hajók és a dunai közlekedés mesterei akkor váltak híresekké a komáromi hajóácsok és révészek által.

Esztergom lakosai a török világban

, teljesen kicserélődtek. A magyar elem fejlődését egyszerre megakasztotta, min- j nemcsak a városból, de a közeli falvak- den nevezetességét eltüntette a királyi, bői is elhurcolkodott, mert sem az adó- az érseki s a káptalani székhely, a zás, sem kényszer munka, sem a meg- szerzetesrendek, a főnemesek, birtoko- ! alázó rabság gyötrelmeit nem akarta s°k és vagyonos kereskedők és iparo- egész életén át tűrni. A kiköltözködő s°k hagyományos szellemi és anyagi magyarságot csakhamar olyan beván- erejét kiűzte és szétszórta. Szóval meg- dorlók követték, akik a török uralom- fosztotta és kirabolta minden dicső- nak régóta alattvalói voltak, akik tehát ségét.

a rabsághoz már hozzászoktak. — így; Az esztergomi szandsák a tizenöt történt, hogy az elhagyott magyar magyarországi török kerület egyike portákat és birtokokat rácok foglalták' Barsmegye déli részéig terjedt, mely a el. A várbeli török családok szolgála-: vármegye községeit Szent Benedekig, tára néhány zsidó kereskedő s német sőt Kis-tapolcsányon till is ispahiák, iparos telepedett a leégett fedelű épii- török hűbéres földesurak által zsákraá- letek és templomok közelébe. Az esz- nyoltatta. A török nem foglalkozott tergomi vár ekkor indult teljes pusztu- földműveléssel, sem birtokkezeléssel. — lásnak, A díszes székesegyházat rész- Katona volt, aki a meghódított országben raktárnak, részben istállónak hasz- részt fegyvere hatalmával őrizte s alatt- nálták, az épen maradt házak ablakait valóit rabszolgai adókkal és szolgál - pedig befalaztattáb, vagy bedeszkázták. | Hiányokkal harácsolta.

A török világban a várnak nagyon j Az esztergomi basa vagy szandsákbég sok és gyorsan váltakozó parancsnoka fölött állott a budai beglerbég, a szul- volt, aki épen azért az állandóság szá- tán helytartója, aki sohasem ért rá a mára nem talált érdemesnek semmit sanyargatott magyar alattvalókkal tűsem alkotni. Egy-két török kút, vizve- rődni, hanem csak a harácscsal s a zeték, fürdő volt mindössze az, amit ■ szandsákok tökéletes kifosztásával ke- épitettek. Mecsetül a Bakács kápolnát reste szultánja kegyeit, rendezték be s a régi összeomlott mű- j Ebben a siralmas helyzetben, a tö- emlékek faragott ékességeit beleépitet- rök hódoltság első félszázadában uta- ték a megrongált sáncokba és bástyákba, zott Esztergomon keresztül Rudolf kiEsztergom történetének legsötétebb rály és császár rendkívüli követsége fejezete valóban a török uralom, mely melynek egyik tagja volt Wratiszláv