Esztergom és Vidéke, 1904

1904-09-11 / 72.szám

Esztergom, 1904. XXVI. évfolyam. 72. szám. Vasárnap, szeptember II. A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Megjelei)ik Vnsároap és csiHörtökön. Előfizetési árak : EtrA»i ívr — — — - 12 kor. — fii. FÁI évre — — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 8 kor. — fii. Eä»**« »iám ár»: 14 fii­Felelős szerkesztő : Dr. PR0K0PP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PRQKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal : (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Kossuth Irajos (azelőtt ßuda) utca 485. széli). Kéziratot nem adunk vissza. ■-$— Az esztergomi főreáliskola. Esztergom, szept. io. Alom-e ez, vagy mi ? Akár álom, akár nem, ténynek tény, hogy az esztergomi alreáüskolába egyszáz­nyolcvan és a főgimnáziumba közel, vagy tán azonfelül is négyszáz, a tanítóképző-intézetbe pedig egyszáz- Ötven tanuló iratkozott be. Mit bizonyít ez a hétszázharminc létszámú tanulósereg ? Mit egyebet, mint, hogy az esztergomi intézetek hivatásuk magaslatán állanak és ezért messze vidékről is keresettek. Ezúttal eltekintve a főgimnázium­tól és a tanítóképzőtől, amelyek kö­zül az első semmi kívánni valót nem hagy fel, az utóbbi pedig csak is elhelyezés tekintetéből jő súlyos ki­fogás alá, a reáliskoláról akarok egyet mást elmondani és erősen remélem, a város közönsége osztani fogja az alább elmondottakat. A reáliskolába beiratkozott növen­dékek létszáma a legkézzelfogha­tóbban erősiti meg annak feltétlen­ségét, hogy kifejlesztését már nem lehet elodázni. Sőt többet mondok, elodázása, bárkitől származzék is az, vétke közönyösség számba megy. Az „Esztepyom és Vidéke“ tárcája. E lapok hasábjain többször volt ezen ügy már szellőztetve és szé­les mederben érvelve miért kell és kell Esztergomnak főreáliskola. A reáliskola jelenlegi agilis igazgatója mindent elkövetett, hogy dűlőre vi­gye a dolgot, de biz még mindig nem sikerült. Mit bizonyítson ? Semmi egyebet, mint azt, hogy ily kiváló és a város érdekeit annyi, de annyi oldalról előmozdító dolog fölött úgyszólván napirendre térnek, holott kétszeres kézzel kellene min­dent, de mindent megtenni, hogy az ige testet váltson. Bővebb megfontolás végett az anyagi oldalától eltekintve az eszme megvalósítását már csak azért is kívánatosnak tartom, mivel a be- | iratkozott létszám hatalmasan doku- : mentálja az itteni középiskoláknak magas színvonalon való állását, a i mely nem tűri meg sem paedagogiai, ■sem általános művelődési szempont­ból, hogy az egyik iskola csonka 1 maradjon, s jóllehet azt sem, hogy la főegyházmegye egyetlen tanítót képző szakiskolája egy magasabbal, | a polgári iskolai tanítóképzővel ki ne fejlesztessék. A helybeli két középiskola tanulóinak létszáma csak megerősíti abbeli feltevésemet, hogy teni iskoláját és nem úgy fog tenni, az korántsem fog csökkenni és ha mint Esztergom, hogy simán szólva a fejlesztendő reáliskolát bizonyos te- csak bölcselkedik és a nagy bölcsel- kintetben különlegessé tennők, csak kedésben nem akarja, vagy nem ] növelni fogná a létszám folytonos tudja megérteni a dolognak a vá- ; növekedését, amely azután egymásra ros kiváló érdekeit érintő lényegét: | adna létet különféle válfaju isko- hírnevét és gazdasági előmenetelét. 'Iáknak. | Minő keresetté lenne a főreáliskola, í Minden város előrehaladottságé- ha teszem a nemzeti törekvés azon nak momentumát a mai korban az egészséges eszméjét szolgálná : ke- j iskolák képezik. El lehet mondani, leire magyar. Es ezen törekvésre jhogy Esztergomnak is. Minden vá- való szolgálatában a tantárgyak ‘ros azon van, hogy minél szélesebb közé felvenné a keleti nyelvek egyi- ; alapokra fektesse tanintézeteit és két, amelynek révén az intézetből minél több válfaja legyen iskolái- kikerült ifjúság majd ösztönöztetve nak. Esztergomnak is ezen irányt volna arra, hogy reáliskolai ismere- kellene követni. És erre természetes teivel keletre gravitálva keleten te- helyzeténél fekvésénél fogva egye- gyen hasznos szolgálatot nemzeté- I nesen reá van utalva. S ezt nem akar-1 nek. És mennyivel emelkedne ez ják megérteni ? által a nemzeti közvagyonosodás és j Szent Gothard ugyancsak kicsi terjeszkedés, amelynek ma még váró» és nem elégedett meg a négy’ annyira hiányával vagyunk! osztályú csonka gimnáziummal, s lessék csak rajta gondolkodni, ma már hat osztálylyá nőtte ki ma- Felvetettem a lőreáliskola eszmé- gát. S csodálatos, de igaz, hogy a jenek ügyét, mivel egyike vagyok hetedik ha életbe nem lesz léptet- azoknak, akik nem akarják elaltatni hető, annak tulajdonítandó, hogy a azt. Ismét eimult egy iskolai év és növendékek nem kapnak a város- nyomába újba léptünk, de nem tet- ban elszállásolást, amitől úgy gon- tünk semmit. dolom Esztergomban nem kell félni. Legyenek e sorok intők arra De Gotthárd még is kifogja fejlesz- nézve, mit kell tennünk és mit pa­Esztergom a török birodalomban. Irta: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Zalkai Endre esztergomi érsek a mo­hácsi csatasikon vérzett el. Halála Esz­tergom vesztét, a király pusztulása Ma­gyarország gyászos sorsát jelentette. Zápolya Yárdai Pál egri püspököt tette meg esztergomi érsekké, a ki azonban a várat rövid időre Ferdinánd király kezére játszotta. 1534-ben Esztergom kulcsait a béke­alkudozás értelmében Konstantinápolyba küldték s rövid idő múlva megnyíltak a kapuk a török hatalom .számára s oezárultak másfél századra a régi dicső­ség és jólét elöl. Esztergom királyi város, Víziváros és a vár 1543-ban került először török kézre. Szulejman császár, aki Mohács­nál kezdte s negyven év múlva 1566-ban, Szigetvárt, Zrínyi Miklós hősi védelme közben végezte nagy diadalát hazánk­ban, Esztergom várát rendkívül neve­zetes erősségnek, Bécs felé Buda első bástyájának tartotta s éppen azért a vízivárosi és várhegyi védőfalakat és bástyákat folytonosan erősittette. Ezt az erősítést a későbbi szultánok is folytatták. 1594-ben ugyanis az esztergomi vár veszedelmes szomszédságát, a Szttamás hegyi magaslatot a törökök erőddé ala­kították át, melyben kétszáz főnyi ál­landó őrség tartózkodott erős hadikész­lettel. Török neve : Debedelen volt. A várat és a szenttamási erődöt titkos alagúttal kapcsolták össze. A szent- tamásbegyi erőd elfoglalása nélkül a várat hiába kezdték volna ostromolni. Mátyás főherceg is ezt az erősséget kezdte ki, mielőtt Esztergom bevételére vállalkozott volna. Bevette ugyan a szenttamási erődöt, de rövid idő múlva nagy kudarccal volt kénytelen a csá­szári hadsereg Esztergom alól elvonulni. Ekkor balt meg hősi halállal a vár falai tövében Balassa Bálint a XVI. század legnagyobb magyar költője. 1595 ben Pálífy vette be a várat, mely azonban tiz év múlva ismét tö­rök kézre került s szakadatlanul nyolc­van esztendőn át töröu kézen is ma­radt. Esztergom volt a törökbirodalom nyu­gati batárbástyája. Komáromban már császári hadak tartózkodtak. A hadi hajók és a dunai közlekedés mesterei akkor váltak híresekké a komáromi hajóácsok és révészek által. Esztergom lakosai a török világban , teljesen kicserélődtek. A magyar elem fejlődését egyszerre megakasztotta, min- j nemcsak a városból, de a közeli falvak- den nevezetességét eltüntette a királyi, bői is elhurcolkodott, mert sem az adó- az érseki s a káptalani székhely, a zás, sem kényszer munka, sem a meg- szerzetesrendek, a főnemesek, birtoko- ! alázó rabság gyötrelmeit nem akarta s°k és vagyonos kereskedők és iparo- egész életén át tűrni. A kiköltözködő s°k hagyományos szellemi és anyagi magyarságot csakhamar olyan beván- erejét kiűzte és szétszórta. Szóval meg- dorlók követték, akik a török uralom- fosztotta és kirabolta minden dicső- nak régóta alattvalói voltak, akik tehát ségét. a rabsághoz már hozzászoktak. — így; Az esztergomi szandsák a tizenöt történt, hogy az elhagyott magyar magyarországi török kerület egyike portákat és birtokokat rácok foglalták' Barsmegye déli részéig terjedt, mely a el. A várbeli török családok szolgála-: vármegye községeit Szent Benedekig, tára néhány zsidó kereskedő s német sőt Kis-tapolcsányon till is ispahiák, iparos telepedett a leégett fedelű épii- török hűbéres földesurak által zsákraá- letek és templomok közelébe. Az esz- nyoltatta. A török nem foglalkozott tergomi vár ekkor indult teljes pusztu- földműveléssel, sem birtokkezeléssel. — lásnak, A díszes székesegyházat rész- Katona volt, aki a meghódított ország­ben raktárnak, részben istállónak hasz- részt fegyvere hatalmával őrizte s alatt- nálták, az épen maradt házak ablakait valóit rabszolgai adókkal és szolgál - pedig befalaztattáb, vagy bedeszkázták. | Hiányokkal harácsolta. A török világban a várnak nagyon j Az esztergomi basa vagy szandsákbég sok és gyorsan váltakozó parancsnoka fölött állott a budai beglerbég, a szul- volt, aki épen azért az állandóság szá- tán helytartója, aki sohasem ért rá a mára nem talált érdemesnek semmit sanyargatott magyar alattvalókkal tű­sem alkotni. Egy-két török kút, vizve- rődni, hanem csak a harácscsal s a zeték, fürdő volt mindössze az, amit ■ szandsákok tökéletes kifosztásával ke- épitettek. Mecsetül a Bakács kápolnát reste szultánja kegyeit, rendezték be s a régi összeomlott mű- j Ebben a siralmas helyzetben, a tö- emlékek faragott ékességeit beleépitet- rök hódoltság első félszázadában uta- ték a megrongált sáncokba és bástyákba, zott Esztergomon keresztül Rudolf ki­Esztergom történetének legsötétebb rály és császár rendkívüli követsége fejezete valóban a török uralom, mely melynek egyik tagja volt Wratiszláv

Next

/
Oldalképek
Tartalom