Esztergom és Vidéke, 1904
1904-07-31 / 61.szám
ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (61. szám) 1904 junius 31. most már az oszlopok gyalulva, s a már (másoltak kiásva s a görbék kicserélve és sziat,én meggyalulva lesznek. Kérdi a polgár mestert mik azon intézkedések, melyek ez ügyben a város érdekében történtek ? A polgármester elismerte válaszában,! bogy a nevezett cég a szerződés ellenére ^ gyalulatlan és görbe oszlopokat szálli j tott s kezdett elhelyezni, mit azonbanj sürgönyileg betiltott a cégnél, ludatta, kogv a cég az oszlopok gyalulasat elren delte, s hogy a görbék kicseréltetnek, de tudatta azt is, hogy a cég egyebek ben a város sürgönyére nem reagált. Interpelláló a választ tudomásul vette s azt az indítványt terjesztette a közgyü lés elé, hogy feje-ze ki a közgyűlés a •cégnél rosszalasat a történtek felett, s figyelmeztesse öt azon komoly következményekre, melyek a szerződés be nem tartásából származni fognak, kérje fel a polgármestert, a mérnököt és az ellenőrzés gyakorlására hivatott bizottságot, bog\r amennyiben a cég ezen el járása bizalmatlanságra méltán ad okot, hatványozott mértékben, a legnagyobb szigorral gyakoroljon e'lenőrzését, s utasítsa a mérnököt, hogy görbe és gyalulatlan oszlop beásá-a ellen tiltakoz zék, s azt akadályozza meg, s kérte bogy sürgős természetű indítvány azonnal tárgyaltassék. Vimmer Imre felemlítve, bogy a céghez njabban írásbeli óvás is ment, azon nézetének adott kifejezést, bogy ameny nyiben intézkedés történt, várná be a képviselet a cég válaszát. Azt, bogy a szerződé^ellenea oszlopok felállítása erővel akadályoztassák meg, nem tartaná célszerűnek azon okból mert az esetleges késedelmes átadásból származó felelősséget a cég a városra háríthatná, külömben is az nézet dolga úgymond vájjon az oszlopoknak gyertyaszál egyeneseknek kell-e lenni, avagy bizonyos fokú görbeség megengedhető e, külön ben a maga részéről alá veti magát a föbbség óbajának. Bleszl Ferenc azzal kezdette felszólalását, bogy „ midőn a haszonhajtó jobbat (t. i. a gázt) mellőztük a szép kedvéért“ tisztában volt azzal, hogy a vezetékek póznái utcáinkat elfogják csúfítani, ebbe azonban belenyugodott annak fejében, hogy lesz szép magánvilágitás. (Tehát a közvilágítás mellékes.) Ő felhívta a figyelmet erre, mivel azonban a céggel folytatott tárgyalásokból ő, ki azokban részt vett, arról győződött meg, hogy az ■oszlopok gyalultak s igy egyenesek lesznek, vagyis tűrketők, acceptálta azt, most azonban „utálattal tekint a rut oszlopokra.“ Ez nem munka úgymond. Kéri az ügyészt utasítani, hogy emeljen ő a város jogi képviseletében óvást a cégnél. Dr. Földváry István főügyész szóllalt ezután fel és gúnyos mosolygással fűszerezett satirikus felszólalását azzal kezdette, hogy nem tételezi fel a cégről, hogy az szándékosan tette azt a mit tett. (A görbe és gyalulatlan oszlopokat a cég szállította s annak emberei rakták le. E szerént tehát a cég embereinek ténye, öntudatlan cselekvés müve volt.) Azzal a világcéggel szemben, mely Rómát és más világvárosokat látott el villamos berendezésű világítással az interpelláló által javait repres- sáliákat alkalmazni, nem tartja helyén valónak (Hogy Rómában és más világvárosokban mit és miként tett a cég, semmi közünk, azonban a szerződés betartását követelni jogunk és kötelességünk.) Minek ugymoud perekbe bonyolódni a céggel. Ha a cég nem fogja a szerződésnek megfelelőleg készíteni a müvet, joga lesz a városnak az átvételt megtagadni. A főügyész szavai azt a benyomást keltették reánk, mintha az egy előlegezett vádbeszéd lenne azok részére, kik elfelejtették a szerződésbe belefoglalni az egyenes szócskát az oszlopok mellé, ami külömben a gyalult szó fogalmában bennfoglalta tik. Nozd) oviczky Miklós erdőmester fel szóllalásában azt igyekezett bizonyi- lani, hogy az oszlopok egyszeres gör besége nem lesz szembeötlő, mivel az oszlopokat fel lebet aképeu állítani, hogy azok egyeneseknek látszassanak. (Hát abban igaza van az erdőmester urnák, hogy fellehet azokat úgy álli tani, bogy arcéllel egyeneseknek látszassanak, de hogy fogja az erdőmester úr eltüntetni azt a görbeséget, mely oldalról nézve látszik ?) Dr. Prokopp Gyula utalva a főügyész szavaira, csodálkozásának ad kifejezést, hogy akkor, midőn ő nem többet, mint a szerződés betartását követeli, mi a városnak evidens érdeke, hogy akkor a főügyész a vállalkozó cég védelmére kel. Nozdroviczky szavaira pf-dig megjegyzi, hogy az oszlopok uagy része nem egyszer, de többszörösen görbe, s ha az erdőmester az ellenkezőt állítja, jöjjön vele, nézze azokat sorba, be fogja állítása valódiságát igazolni. Dr. Földváry István személyes kér désben szóllalva fel. kijelenti, hogy ő a város érdekét mindig szivén hordja, interpelláló vádja öt nem illetheti. Dr. Prokopp Gyula válaszolva a főügyész szavaira, kijelenti, hogy az ő felszólalására a főügyész adott okot. A hosszas vitának vége az lett, hovy kimondatott, miszerint a város a közgyü és határozatából kifolyó ag nyomatékosait meginti a vállalkozó céget. Ezután következett a napirend. Többek hozzászólására és hosszas vitára adott okot a szenttamási vízhiány kérdése. A polgármester felemlítette, hogy 0 Eminentiájához felterjesztés intéztetett avégből, engedné meg, bogy a Fehérlóban és a szenttamási tóglaháznál a vízvezetéki csapok a nagy közönség részére megnyittassanak, azonban 0 Eminentiája sajnálattal tudatta, bogy a kérelemnek eleget nem tehet, mivel J akkor az érseki palota és a főkáptalani | épületek vízhiányt szenvednének. ) Bártfay Géza, Frey Ferenc, Yimmer í Imre, Trexler Antal, Wimmer Ferenc, I Bleszl Ferenc, Magyary László, dr. Fe- í hér Gyula, dr. Palkovics Jenő, ifjú j Hegedűs József, dr. Wipplinger Ödön, | dr. Aldori Mór hozzászólása után, elfogadta a képviselőtestület a tanács ama javaslatát, mely szerint a Malya féle forrás vizét fogják ideiglenesen, egy kútszerkezet alkalmazásával felhasználni, mely közkutról mindenki ingyen vihet vizet. Ezenkívül elhatározta a közgyü lés miszerint Szenttamáson sürgősen egy kút ásattassék és a hely kijelölésére a mérnök bízatott meg esetleges szakértőknek felhasználásával. Az erdei legeltetés kérdésében kimondotta a képviselet, miszerént tekintettel a nagy szárazságra, kivételesen engedélyezi az erdei legeltetést az erdő- felügyelőség véleménye és hozzájárulása alapján. A város által visszavett állami szőlőtelep bérletére vonatkozólag az eszter- gom vidéki gazdasági egyesület által tett ajánlatra vonatkozólag elhatározta a közgyűlés, miszerént 1904 évi május 1-től évi 400 koronáért 12 évre nevezett gazdasági egyesületnek a szőlőtelepet bérbeadja oiykép, hogy a tiszta nyereségnek 30 */ü át köteles az a városnak átadni, betudásával a 400 korona bérösszegnek. Dr. Vándor Ödön kórházi alorvosnak 4 heti szabadság idő engedélyeztetett, ezután majd jóváhagyólag tudomásul vétetett a julius havi pénztárvizsgálatról szóló jegyzőkönyv. ■"psr-T— hLí wi»« ««An- aHbav W <vSianj nOi WW — — Szabadságon- Szabó Mihály megyei főjegyző holnap kezdi meg hat hétre terjedő szabadságidejét, melynek nagy részét Münchenben és a starn bergi tó környékén fogja tölteni. — A törvényszék köréből. Pulay Géza kúriai bíró, kir. törvényszéki elnök augusztus 2 án kezdi meg hat heti szabadságát, mit fürdőn fog tölteni. Előtte való napon érkeznek vissza szabadságukról Zsindely Ferenc és Pap Elemér törvényszéki bírák. — Az építészeti bizottság pénteken délután ülést tartott, melyen több rendbeli épület, — tatarozás ügyében véleményezett. — A posta és távirda gyakornokjelöl tek felvétele ügyében az igazgatóság az alábbi közlemény közzétételére kért fel, mit tekintettel közérdekű voltára, a következőkben adunk. A kereskedelmi m. kir. Minister Úr Ö Nagyméltósága posta- távirda gyakornokjelölti állásokra pályázatot nem hirdet, mert a gyakornokjelöltek pályázaton kívül nem vétetnek fel.“ Budapesten 1904. julius 25. M. kir. posta és távirda igazgatóság.“ — A városháza átalakítási munkálatai serényen haladnak előre. Az összes mennyezetek már el vannak készítve s bevakolva. A jövő hét folyamán a tető fedését s az uj ablakok elhelyezését is megkezdik — Legújabb. A város általa Ganz és I Társa céghez, a villamos vezetékek oszlo- ‘ painak hiányossága ügyében intézett óvásra, végre napok múltán pénteken | este sürgöny válasz érkezett, melyben i a cég tudatja, hogy a város belterületén levő görbe oszlopok kicserélését és az oszlopok kiálló bütyÖkjeinek le- gyalulását nagy kegyesen elrendelte. Tehát a város külső részein a görbe oszlopokat nem cseréli ki, s az oszlo póknak csupán bütyökjeit gyaluitatja le. S most már Esztergom városa hallgass, ne kezdjél ki a világcéggel, mely Rómát villamos világítással ellátta. ! — A tűzoltói víztorony kutjáról legutóbb azt irtuk, hogy a hiányon — melynek helyrehozatala égető —■ még nem dolgoznak. Mi hírünket szerdán reggel irtuk meg kedd délutáni bemon- ■ dás alapján. Személyesen a nekünk bemondottak valóságáról meg nem győződtünk, mert hisz phisikailag lehetetlenség, hogy mindenről mi történik, személyesen győződjünk meg. Kijelentjük, miszerént hírünk téves informátion alap szik, de jó indulat.u tévedésen. A munkálatokat kedden délben kezdette el egy | Galláról hozatott kútmester, s igy ha tudósítónk kedden délután nekünk úgy referált, mint ahogy, annak tulajdonítandó, hogy a munka nyomai még nem | voltak szemlélhetők. A kutat egészen szétbontják, úgy hogy tégla téglán nem marad, s egészen újból lesz építve, szé- lesbitve, s néhány méterrel mélyítve. Ezt csuk szomorúan constatáljuk. j — A pöcegödrök elfalazása ügyében annak idején felirt a város hatósága a belügyministerhez, kérve őt arra, miszerint rendelné el, hogy mindazon földalatti csatornák, melyekbe pöcegödrök vannak beAe vezetve, falasztassanak el. A minister a kérelemnek helyt nem adott, okul azt hozván fel, hogy az ál- j talános csatornázás és vízvezeték kérdése amúgy is szőnyegen van a kormánynál, melynek keretén belül a kérelem oka magától meg fog szűnni. Egyben azt is jelezte, bogy a kis Duna kikotrásának kapcsolatos kérdését a föld- mivelé-digyi ministeriumnál megsürgette. — Az annavölgyi bányásztrájk lassan már végét járja. A renitens belső munkások eltoloncolása befejezést nyert, mig azon külső munkások, kik a kitűzött batáridőben munkába nem állottak, elbocsájtattak. A munkások kezdenek már munkába állani, s több száz dolgozik is már a bányában. Hogy mennyi azok száma, kik munkába állaui nem akartak s igy elbocsájtattak, megállapítani eddig nem lehetett, mivel sokakat, kik munkába állani akartak, az elbocsájtottak az egyes községekből jövet feltartóztatták, s megakadályozták őket, hogy munkába álljanak, miért is dr. Perényi Kálmán Csolnok, Sárisáp és Tokod községekbe, mindegyikbe fél-fél század katonaságot kért, kik csütörtök ön délután mentek ki, nevezett községekbe. A katonaság megjelenése ugylátszik használt, mivel azóta a munkások tömegesebben jelentkeznek munkára. — Betiltott munkásgyíilés. A muukások kérvényt adtak be a főszolgabiró- sághoz, melyben azt kérelmezték, hogy szombaton délután a csolnoki erdőben gyűlést tarthassanak a sztrájk és a társláda ügyéi en, melyre Izrael Jakab fővárosi szocialista szónokot akarták meghívni. A főbíró azonban alapos indokolással a kérelemnek helyt néni adott. — Vízjogi tárgyalás Brucsy János köbölkuti téglagyáros gyártelepe részére a páris patak vizét szándékozván fel1 használni, vizbasználati jogának gyako- rolbatása céljából a vizjogi tárgyalást csütörtökön tartotta meg B. Szabó Mihály h. alispán 1 — Tilos a kis Dunából vizet merni. A hatóság dobszó utján tudatta a város lakosságával, miszerént az alacsony vízállásra való tekintettel a kis Dunából vizet merni tilos. ; — Állategészségügy Uny és Epöl községekben a sertésorbáncs megszűnt. Cssturzn-ols:BALOGH ANDRÁSI Árok utca alsó végén Van egy fehér, nádas ház Reges-régen ki volt írva : j — Itt lakik Balogh András ! ! András bácsi asztalos volt Tán mióta született, Az atyjától örökölte Ezt a szép mesterséget, j — De hogy a dologra térjek ! Nagy on régen volt biz a’, : Hogy megnősült és asszonya lett ! A szép Krizsik Mária. — Helyre lányzó volt a Marcsa Balogh sem ép csúf legény, Mariskának pénze is volt A ládája fenekén. — A dáridó s a lagzinak Jaj ! Alig múlt egy éve Két gólya szállt Balogh András Füstölgő kéményére, — Kettő mondom — mert nem bírta Egy, azt az éde3 terhet És Balogbé.knál, úgy tavasz felé Bizony négyecskén lettek. Csodájára járt a falu Oly szép volt mind a kettő, Találgatták : mi lehetne, Mi lesz ez s az ha megnő. — Pap lesz — mondá György a sógor Ez pap mig az katona.
