Esztergom és Vidéke, 1904
1904-07-28 / 60.szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE (60 szám.) 1904. juüus 28 Endre 60 f., Sebényy N., N. N., Garamy Károly, Lencsés János, Trexler S., N. N., N. N., Liszkay Alajosné, Grátzer János, Tóth János, Spátay Béla, Zsoltár N., Csillag N., Naday István, Zeke József 40—40 f., Schneider Károly, N. N. 20—20 f., Május hó 1-én tartott kert megnyit ó ünnepélynek feliilfizotései : Miller Imre 180 k., Zsufák N.-né 1 k., Hrisnyák N.-né 1 k., Sárgay János 1 k., Gregor András 50 f., Gruzmann N. 80 f., Mátéffy N. 50 fi, Karácsonyi Sándor 30 f., Janik János 30 f., Bohon János 50 f. Lencsés János 50 f., Havas Lajos 50 f., Klotz István 50 f, N. N., 50 f., Jelinek N. 20 f. N. N. 10 f. Ju'ius hó 20 áu tartott választmányi ülésen történt leszámolás alkalmával a mulatság összes bevétele volt: 487*69 kor. Az összes kiadás : 487 60 kor. Maradvány: 000’09 korona. = Jó házból való fiú tanulóul felvétetik Bartal S. divatáru üzletében Esztergom. okait kutatja — s im, itt állok, olyasmi előtt, aminek végére nem jutok. Az asszonyka megállapodás nélkül tovább jártatta a legyezőjét. Csak a fejét szegte le elpirulva s egypár szót mormolt, amit a tudós meg nem értett. Megismételte a kérdését, többször is, de hiába. A gyászoló asszony rá sem ügyelt törbé — úgy tetszett, a lelkét teszi bele abba a karjába, mely a legyezőt jártatta. C<uang Cen hát tovább ment, kelletlenül. Tudta bár, bogy minden kivsá- gos, még s a lelke hajtotta, hogy kutassa az okait az emberek cselekvéseinek, főképen az asszonyi nemből valóknak. Ezeknek az alsóbbrendű teremtéseknek a fajtája erős, hanem is épen jóakaró érdeklődéssel töltötte őt el. Lassan folytatta vándorlását, közben vissza vissza nézve a legyező felé, amely mint egy nagy fehér pillangó szárnya, úgy repkedett a levegőben. Egyszerre csak egy öreg anyó állt előtte, akit eddig észre sem vett, s aki intett a tudósnak, hogy kövesre. Egy sirdomb mögé vezette, amely a többinél valamivel magasabb volt, s igy szólott : — Hallottam, mikor az asszonyomat megkérdte s az nem felelt. Szívesen megfelelek a kegyed kiváncsiságának, elsőbb velem született tisztességtudá- somuál fogva, de meg abban a remény ségben is, hogy ad érte valamicskét, amin a papoktól bűvös papirost vehe tek, hogy megiíjitsa az életemet. Csuang Cen egy pénzdárabot vett ki a tárcájából, s az anyó igy kezdte : — Az a fiatal asszony, akit ott látott annál a sírnál, neve szerint Lu asszonyság, özvegye egy Tao nevezetű tudósnak, aki két héttel ezelőtt halt meg, hosszas betegség után. Az a sir az ő sírja. Igen nagyon szerették egymást. Még haldoklásban is Tao úr alig tudott belenyugodni abba, hogy megváljon a feleségétől, s hogy itt hagyja, az élte s a szépsége virágjában, az szinte [ehetetlen volt előtte. De jó és kezes ember létére utoljára is belátta a szükségét mindezeknek, s megadta magát a mrsának. Lu asszonyság, aki nem tágított az ara betegágyától, könnybe borulva eskii- lött meg minden istenekre, hogy nem 51 i túl a halálát; mint ahogy életében megosztotta a fekvőhelyét, úgy akar a koporsóban is az oldalán nyugodni. De Tao úr igy szólott: Én szerelmem ne esküdj erre. — Hát akkor, — igy felelt az asszony, — ha az a sorsom, hogy túléljelek, sa tündérek arra kárhoztatnának, hogy a nap világát akkor is lássam, mikor a te szemed lezárult, tudd hát legalább, hogy soha a más asszonya nem leszek s egy iram van csak, amint ahogy csak egy a, lelkem. — Ne esküdj erre, — szólt Tao. — Oh, Tao ! hadd esküdjem hát, hogy öt egész esztendeig várok, mig újra férjhez megyek. — Erre se esküdj, — felelt Tao. — Csak arra esküdj, hogy megőrződ az emlékezetemet, amig a sirom hantja meg nem szárad. Lu asszonyság megfogadta szentül. S a jó Tao úr lehunyta a szemét, örökre. — A Lu asszonyság bánatát el sem lehet mondani. Forró könnyei majd kiégették a szemét. Éles körmöcskéi sebesre tépték porcellán arcocskáját. De minden minden múlandó, s e bánat vad hullámai is elültek. Harmadnapra a Tao úr halála után a hü asszonyság gyásza már emberiebb volt. Mondták neki, hogy az ura egyik tanítványa részvételét akarja neki elmondani. Nagyon helyesen úgy gondolkozott, hogy ezt visszautasítani nem illik és sóhajtva elfogadta. A fiatal K fehér legyezős asszony. Irta: ANTOLE FRANCE. A Szung tartományból származó Csuang Cen tudós és tekintetes férfiú vala, ki is a böicseségében annyira vitte, hogy minden múlandóságtól el- fordula elméjében, s mivelhogy, jó khinai létére, örökkévalóságokban sem hitt, hő lelkének alig maradt egyéb vigasztalása annál a megnyugvásnál, hogy mentnek tudta magát minden hivságaitól s gyengeségeitől a többi emberfiának, aki mind haszontalan kincsek és hitvány tisztességek után esenkedik. Mindazonáltal valami különös jó foglaltathatik ebben a megnyugvásban, mert holta után boldognak ismerték s irigylendőnek ítélték. Hát, amíg az ismeretlen hatalmak élnie engedték, napos ég alatt, mosolygó zöldelés közepett, Csuang-Cen megszokta, hogy ahol az élete telik, elmélkedéseibe mélyen elmerülve járjon-keljen, maga se tudva mért és merre. Valamelyik reggel, mikor véletlenségből a Nam- Hoa viruló hegyoldalaira tévedt, valahogy egy temetőben találta magát' ahol az ország szokása szerint vert földből való kis halmok alatt nyugodtak a halottak. A szemhatárba vesző e számtalan sir láttára a tudós férfiú mélyen elgondolkozott az embernek sorsán. — íme, igy szólt magában — ime a keresztút, melybe az élet ösvényei bele- torkollanak. Aki egyszer a holtak közt elhelyezkedett, nem *tér többé vissza a napvilágra. Másvilágban Csuang-Cen nem hitt, mint ahogy nem hisznek benne az ő földijei sem, akiket kit vidám, kit bánatos hajlandóságaik szerint, a halálban váló ilyen egyenlőség gondolata vagy elborít, vagy földerít. Zöld és piros bál vány képek sokasága múlatja itt a szegény elköltözötteket. De Csuang-Cen, aki a bölcselkedők büszke rendjéhez tartozott, üvegbáboktól nem kért vigasztalást. Ahogy elmélázva végigjártatta a sze mét a temetőn, a pillantása egy fiatal asszonyon akadt meg, akin gyászruha volt, vagyis hosszú fehér köntös, durva szövésű, varratlan. Ott ült az egyik síron, s egy fehér legyezőt fáradhatatlanul surrogtatott ide-oda a domb fölött, melynek a hantja még nedves volt. E különös foglalatosság oka felől Csuang Cent elfogta a kíváncsiság s a fiatal asszony felé közeledve tisztesség- tudóan igy szólt: — Asszonyom, merhetem-e megkérdezni, kit hántolták itt el, s kegyed mely okon legyezi oly buzgalommal a földet, mely az élettelenséget elfödi? Bölcseiké dő vagyok, aki mindeneknek végső ember csinos fiú volt, nagyon formás, egyet mást szólott Tao úrról, teménte- len sokat Lu asszonyságról, azt mondta az asszonynak, hogy gyönyörű, s hogy érzi, hogy szerelmes belé. Az asszony hagyta. A fiatal ember megígérte, hogy visszatér. S azóta Lu asszonyság éjjelnappal ott ül az ura sírján, s legyezi a nedves földet, hogy mentül elébb felszikkadjon. Hogy igy az anyó a mondókáját elmondotta, a bölcs Csuáng Cen ekként gondolkozott: — Az ifjúság rövid — s az ifjú vérnek szárnyat ad a vágy. Mindent összevéve, ez a Lu asszonyság nagyon tiszteletre méltó személy, aki nem akarja megszegni az esküjét. IbT 37-ilttér-*) sziláié és folyékony ^ ZGfpaA a ború fehérré és gyöngéddé teszi. Mindenütt kapható. Sarg-féie Glycerin szappan úgy felnőtteknél, mint gyermekeknél a leggy ön gébb korban a legkitűnőbb tisztitó szernek bizonyult. Ismert tekintélyek, mint dr. Hebra tanár, Schauta, Frühwald, Breus Károly és Gusztáv, Schandlbauer stb. által a legjobb ered- ménynyel használják. III Jónak, a jobb az ellensége. Tényleg a legjobb az eddig használatban levő szappan, szóda, por, stb. anyagoknál vászon és pamut fehérnemííek mosására, a Schicht által újonnan feltalált mosókivonat, „Árayteet“ védjeggyel, a fehérnemű beáztatására. Előnyök: 1. Az eddig szükséges volt mosási időt a felére csökkenti. 2. Fáradságot a negyedére. 3. A szóda használatát teljesen Fölöslegessé teszi. 4. Minthogy tisztábbá, tehát fehérebbé is varázsolja a fehérneműt. 5. Úgy a kezeknek, mint a ruhának teljesen ártalmatlan, amiért az alant jegyzett czég kezességet vállal. 6. Rendkívül kiadósága folytán olcsóbb, minden más mosószernél. Nélkülözhetetlenné válik minden háziasszony és mosónőnél egy egyszeri kísérlet után. Mindenütt kapható. Sriiicht-szappan szarvas“ vagy ,,kulcs(( ±±±.±,±.±$c.±Jck±Jc: lolitscii „Sjfii Gyomor daganat és görcsök. Brhigt-féle vesegyulladás. Torok- és gégehurutok. Gyomor- és bélkatarusok. Hugysavas diathese. XIÍ. Cukorhugy. Keményletéíe!. Májbajok. Orvosilag Kiváló gyógyajánlva eredmények Raktár Esztergomban Leitgeb Jánosnálwtvrivwgt?vgvvaVvaöftnpfvwvä jeggyel legjobb. leghiadésabb s ennéíFoga legolcsóbb szappan. minden Itdros alkatrészektől mentes. Mindenütt kapható! Bevásárlásnál különösen arra ügyel j jünk, hogy minden darab szappan a „Schicht“ névvel és a fenti védjegyek ;<egyikével legyen ellátva. Schicht György, Hussig a legnagyobb gyér a maga nemében, az európai száraz földön.-kJ <7$ Kakao. oldódó. egy-kettöre készen van. ifi :© — ifi Jh :© I Cw kO ^ Csokoládé Tiszta 1 Kakao & ezukor főzésre és nyersen való evésre egyaránt a legjobb k it '<5 "8 (6 Sé o *r-> Ű ÍJj © c cö Ifi *o a rO Ö *© a-K> • rH E 03 • S- Ö a> c$ INI • (fi ZO 2R LU (M QO in O •rH *3 Cfi Sh <D W ».QJ rH U <£ ^ ^ co 0 :2 ^ a *3 imm ^ 03 S3 C O © = r3 ) £ CD ŰŰ Tavassá is syári Valódi iiritMul sssövetefe Egy szelvény 3,10 mtr ( K 7.— 8.— 10. jó ) Valódi hosszú, kiad egy tel- ( K 12.— 14.— jobb ) . jes úri öltönyt, (kabát, ( K 16.— 18.— finom ) W nadrág, mellény) kerül ( K 21.— legfinomabb. ) szövetből. Fekete szalon öltönynek való egy szelvény K. 20.—, valamint felöltőnek való szövetet ouristalodent, legfinomabb kamgárnokat stb. gyári áron szállit az előzékenynek és szolidnak ismert posztógyári raktár Sleg'el—Imliof — Brünn. Minta ingyen és bérmentve. — Mintáim szállításért kezesség. Nagy előnye a privát vevőnek, bogy szükségletét direkt a fenti cég gyári raktárában rendelheti meg. jHUNNIA“ könyvnyomda nyomása Esztergom.
