Esztergom és Vidéke, 1904

1904-07-14 / 56.szám

A főispáni pár fogadtatása. Esztergom, július II. Esztergom városa úgyis, mint s megye székhelye, ünnepet ült ma. Leg szebb, legdrágább — szeretetének cs ragaszkodásának a sziv legmélyéből fel szinre hozott igaz gyöngyeivel ékített — köntösét öltötte magára, hogy azzal fogadja az ősi falak közé bevonuló főispán: párt, a főispáni hitvest, kit első izber üdvözöl a megye székvárosa. Őszinte öröm, igaz ragaszkodás nyilat kozott meg azon ezerek ajakán, kik s sziv ünnepévé emelték a főispáni pár fogadtatását. Örömmel üdvözöljük mi is O méltósá gaikat, hozzá fűzvén azon óhajunkat, hogy annak a szeretteljes ragaszkodás nak heve, váljék Esztergom felvirágzá­sának éltető elemévé. * Már a kora reggeli órákban meglát­szott, hogy Esztergom ünnepre virradt. A város köz és magán épületei lobogó diszt öltöttek, s a várbástya fokáról, mesze vidékeknek hívogatón lobogott a hatalmas tricolor. A rendező bizottság, a megye tiszti­kara, a törvényhatóság bizottságának tagjai, majd azok családtagjai ebédutáni félkettőkor rándultak le a gályákkal, tölgyfalevél girlandokkal és lobogók­kal díszített csavargőzösön., mig a nagy közönség a három órai menettel indult. Ezen kivül számosan, fogatokon hajtat­tak le. A vonat, mely a főispáni párt hozta, 3 óra 47 perckor robogott be az állo­másra, melynek a Kovácspatak felőli kijárójánál a rendezői gárda, majd az ünneplő hölgy és férfi közönség állott sorfalat. B. Szabó Mihály főjegyző fogadta s kalauzolta az érkezőket, kik között vol­tak Horváth Béla és neje szül. Steindl Ida úrasszonyon kivül, Horváth Rózsika, főispánunk leánya, özv. Steindl Imrénéúrasszony, afőispánné édesanyja, majd Kondor József földbirtokos és neje szül: Horváth Mariska úrasszony, főis­pánunk nővére. A kijáróhoz érve hatal­mas éljen fogadta az érkezőket, mely­nek elhangzása után B. Szabó Karika, Niedermann Bertike, Komlósy Margit és Vajda Ilonka k. a. nyúj­tottak át egy-egy pompás csokrot a négy nő vendégnek, (az egyik csokor vörös, a második rózsaszín, a harmadik fehér rózsákból, mig a negyedik vörös szegfűből volt kötve), majd B. Szabó Klárika üdvözölte a főispánná ő Méltó­ságát a megye hölgyei nevében a követ­kező kedves szavakkal: „Méltóságos Asszony! Esztergom­vármegye hölgyei neve ben üdvözlöm önt s arra kérem, fogadja tőünk szívesen ezeket a virágokat. Ezek a virágok mondják el Méltóságodnak, hogy akik bokrétába kötötték, Önre gondoltak s még azután is, mindig szeretettel s tisz­telettel fognak önre gondolni, ha már ezek a virágok régen elhervadtak. Hozta Isten Méltóságodat közénk s hozza mi­nél többször annak a férfiúnak a kar­ján, aki által ön Esztergomvármegye tiszteletét és szeretetét örökös ajándékul kapta !" Ezután a vendégek s az ünneplők a lobogókkal, gallyakkal, tölgyfalevél és szegfűből font girlandokkal és pompás szegfű csokorral dúsan díszített főúton felvonultak a tánchelyiségbe, hol ahon­tiak nevében Képe Károly szobi fő és Berzevicy Béla szolgabíró, majd a csa­vargőzös társulat képviseletében Nieder­mann János igazgató üdvözölte az érkezőket. A bemutatkozások után a terraszon patkó alakban teritett asztal­hoz ültek ozsonnázni, mely után az erdőben sétáltak. Háromnegyed hét óra­1 14. „ " ."] „ 1 „ T7< „4. V- A csavargőzös s a hozzákötött komp egé­! szen megtelt az ünneplőkkel. \ Szentgyörgymező külhatáránál érin­tette a hajó levegő vonalban a város határát, mely pillanatban a partról ha­talmas mozsárlövések dördültek eJ, me­. lyek ismétlődtek mig csak a hajó ki !nem kötött. A várhegy ünnepi tarackjai is megszóllaltak eközben, j Gyönyörű testői, de egyszersmind lé­lekemelő látvány tárult a szem­lélők elé. Ezrével és ezrével hullámzott a tenger nép, mely az egész partot ellepte, fel egészen a nagy dunai vas­hidig, mely kendő lobogtatással és dör­gedelmes éljenekkel üdvözölte a kedve­sen látott vendégeket. Midőn a főispáni pár partra lépett, Vimmer Mariann úrhölgy egy, rózsák­ból és szegfüvekből kötött pompás csok­rot nyújtott át a következő szavak ki séretéóen üdvözölte Ö méltósága a fő­ispánnénak, az esztergomi hölgyek ne­vében. „Méltóságos Asszonyunk ! Fogadja kérem kedvesen tőlünk e csokrot, mint jelképét szivünk virágai­nak, melyekkel Esztergom hölgyei Mél­tóságodat fogadjuk. A tisztelet és szeretet virágai ezek, me'yeket ha Méltságod szive kertjébe elültet, soha elhervadni nem fognak." Majd Vimmer Imre polgármester a főispáni párhoz lépve, Esztergom város nevében ezen szavakkal üdvözölte. „Isten hozta Méltóságtokat városunkba, melynek területén annak képviselőtestü­lete és eg^sz Közönsége nevében igaz tisztelettet és szeretettel üdvözlöm Méltó­ságtokat. Azon meleg érzelmek, melyek közt Méltóságos főispán urunkat magunkénak tekinteni megszoktuk, gyöngéd hidat alkotnak Méltóságos asszonyunk szivé­hez s csak erősbülnek, midőn azokat az ő szeretete nyomában Mélt. asszonyunk­ra is kiterjeszthetjük, mert olyanok mint a horgony, mely fogódzó pontjának megkettőzésével még erősebben köt és kapcsol. Nagy örömet hozott nekünk Mélt. főispán urunk azzal, hogy alkalmat nyújt a Mélt. asszonyt is színről s/inre meg­ismernünk és tisztelhetnünk, akit arra kérünk, hogy méltóztassék külső pompa és fény helyett, mit szerény városunk nem nyújthat, igaz vendégszeretetünket és ragaszkodásunkat, — mit közönségünk im oly egybegyűlt nagy számával tanú­sít, — kedvesen fogadni és benne okot találni arra, hogy magát körünkben most és máskor, minél többször és men­től tartósabban jól és kedélyesen érezze. Isten tartsa Méltóság tokát, éljenek sokáig boldogan!" Ezer meg ezer ajakról lelkes éljen­zés viharzott fel a polgármester üdvözlő szavai nyomán, mely után a főispáni pár és kísérete kocsira ülve, megindult a menet a lobogókkal, lombfüzérekkel díszített hidfel járón át a Lőrinc-utca felé a kisdunai vashídon át, mely szin­tén lombfüzérekkel, zászlócskákkal, lobo­gókkal az ország s a város címerével volt diszitve s amelynek közepén egy transparanten e szavak voltak olvas­hatók: „Isten hozott." Amerre csak a menet ment mindenfelé tengernyi ember állott sorfalat s igaz örömmel és lel­kesedéssel üdvözölte a főispáni párt. Vagy nyolcvan kocsiból állott az in­pozáns menet, mely a Széchenyi-téren át a megyeháza székházába hajtatott be, hol a gályákkal, lobogókkal, címerekkel, drapériákkal fel ékített udvaron B. Szabó Mihály főjegyző az alábbi szavakkal üdvözölte a főispánnét. „Méltóságos Asszonyom! Mély hódolattal üdvözlöm Méltóságo­dat Esztergomvármegye földjén; ebben az öreg házban, a vármegye szivében, melynek kamaráiból életerős vér lüktet szét azon szervekbe, amelyek a vármegye közlakosságának jólétét táplálják. Az az ember, aki élete folyamán ba­jokkal küzködött, akit nem kiméit a sors haragja, magába zárkózott lesz s legközvetlenebb érzelmeit is szive leg­mélyére rejti. Esztergom vármegye is sok szenve­dést, sőt Istencsapást állott ki az el­múlt századokban; ezért lakosainak ér zései csak ritkábban jönnek rezgésbe. Attól a naptól fogva, hogy Méltósá­god kezét és szivét szeretett férjének nyújtotta, Méltóságodat ehhez az érzel meivel nem pazarló Esztergom vármegye hez erős kötelékek fűzik. Ezek a kötelékek nem fognak elsza­kadni soha, mert erősebbé teszik őket ama közvetlen érzelmek, amelyek most már e vármegyét Méltóságtokhoz fűzik. Hozta Isten Méltóságodat nekünk, érezze magát e házban mindég oly bol­dognak, mint a gyermek, aki hosszú távollét után végre édesanyja kebelén pihenhet. Éltesse az Isten Méltóságos Asszo nyomat." Utánna Frankner Károly vámagy üdvözölte ő méltósága a főispánnét s hódolata és tisztelete jeléül egy szép csokrot nyújtott át. Az üdvözlések után a kocsi menet a primási palota elé haj­tatott, hol a főispáni pár és a vendégek bucsut véve, lakosztályukba tértek. Este fél 9 órakor a primási palotában vacsora volt, melyre a rendező bizott­ság nős tagjai voltak hivatalosak, s amelyen dr. Kohl Medárd püspök O Eminentiáját, majd B. Szabó Mihály Kohl Medárd püspököt éltette. Közben a katonai zenekar szerenáddal kedves­kedett. Kedden délben a megye tisztikara tisz­telgett a főispánnénál a primási palotában, melyet a főispán a Kovácspatakhoz hitt meg aznapra barátságos vacsorára-. Az ünnepeltek ma este utaznak vissza a fővárosba, f. A közigazgatás júniusban. Esztergom, július 12. A közigazgatási bizottság mai ülése, magán viselte az évad jellegét. Az elő­adók több formai, s kevesebb érdemi dolgot referáltak. A bizottság választott tagjainak legnagyobb része igazolni kérte távolmaradását, szóval az ülés külső képe a szokottnál kisebb fokú érdeklődést mutatott. Az alispáni jelentés a doroghi dina­mit merényletről, a megyében volt tü­zekről, a katonai ügyekről, majd a tör­vényhatósági és községi élet június havi mozzanatairól számolt be. Ezután Thaly István műszaki taná­csos távozása folytán a börtönvizsgáló bizottságban és fegyelmi választmányban megüresedett hely annak hivatalbeli utódával Persina Alfréd műszaki taná­csossal töltetett be. A pénzügy igazgató jelentette, misze­rint az adókivetési munkálatok befeje­zést nyertek s hogy az adóbefizetések emelkedést mutatnak. A kir. tanfelügyelő az iskolalátoga­tásokról számolt be, mi a városi iskolák és intézetek megvizsgálásával ért véget, majd többrendbeli iskolára vonatkozó­lag referált. A tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok városunkban kedvezőbbek, mig a megye mindkét járá­ban kevésbbé voltak kedvezők. Junius havában meghalt 163 egyén, melynek 41.71 %" a 7 éven alóli volt. Az összes elhaltaknak 20.24 %-a tüdővészben hunyt el. A Kolos-kórházba felvétetett juniuj havában 126, elbocsájtatott 131, meg­halt 7. — Az ápolási napok száma volt 2780. Az államépitészeti hivatal főnöke az utakról referált, majd bejelentette, hogy a törvényhatósági utak törzs­könyvezési munkálatainak hitelesítése befejezést nyert. Ismertette a közigaz­gatási bíróság határozatát a párkányi útszakasz hozzájárulási ügyében, mely szerént Párkány községe hozzájárulási aránya, 120 koronában állapíttatott meg. (A közigazgatási bizottság 400 koronában állapította meg.) A kavicsszállitások versenytárgyalá­sához dr. Helcz Antal és Reviczky Gá­bor küldettek ki. Majd végül az 1905/6 évi közúti költségelőirányzatot mutatta be és ismertette az államépitészeti hi­vatal főnöke. A gazdasági előadó közepes buza, jó rozs és árpa és a rosz zab termésről referált. A kapás növények a jelentés szerént kielégítők, nagy azonban a ta karmány hiány, mivel kevés termett, sarjura kilátás nincs, a nagy szárazság folytán a legelők kisültek s igy a gaz­dák már most kénytelenek a téli takar­mányt felhasználni. Bő és jó szőlőter­mésre van azonban hilátás. Megemléke­zett a jelentés a kétyi szarvasmarha kiállításról és a párkányi lódijazásról, végül pedig a kétyi tejszövetkezetről, mely uj iparvállalat Vimmer Kálmán érsek uradalmi intéző kezdeményezéséből alakulván, célszerű berendezésével már is virágzásnak indult. Végül a törvényhatósági állatorvos adta elő terjedelmes jelentését, melyben az állatbetegségekről referált, majd a sertésorbánc elterjedésének megakadá­lyozása okából javasolta, hogy a szük­séges óvintézkedések és teendőkről egy szabályrendelet alkottassák. Az ülés befejeztével a munkásügyi majd az ut és pótadó felszólamlási bi­zottság tartott ülést, mig a fegyelmi választmány ülése a jövő hóra napolta­tott el. r. Rendkívüli megyegyülés. Esztergom, 1904. juli 13. Érdekes ülése volt ma a megye tör­vényhatósági bizottságának. Érdekessé az ülést nem ugyan a napirend tette, hanem azon körülmény, hogy a hallga­tók között kedves vendégek jelentek meg, nevezetesen pedig főispánunk neje leányával Rózsikával, majd Özv. Steindel Imréné úrasszony, kik a hallgatóságnak fenntartott földszinti elkerített helyen foglaltak helyet, a részükre elhelye­zett zsöllékben. Érkezésükkor a bizott­ság tagjai felállással és harsány éljen­zéssel fogadták a vendég hallgatókat. Megnyitván a főispán az ülést, je­lezte, hogy annak fő oka a tiszti fizeté­sek rendezésének mielőbbi napirendre tűzése volt. Jelezte a kormány azon álláspontját, mely szerint a tör­vényhatósági és rendezett tanácsú vá­rosuk tisztviselőinek fizetését is ren­dezni szándékozik. Megemlékezve Boltizár József hatvan éves áldozárságának évfordulójáról in­dítványozta, hogy a jeles egyházfi ér­demeinek elismeréséül és az iránta táp­lált szeretet és tisztelet kifejezéséül a nagy napnak emléke a törvényhatóság jegyzőkönyvében megörökítessék. A napirendre tűzött ügyek közül a legnagyobb érdeklődés kisérte a belügy­ministernek a tisztviselők fizetésére vonatkozó rendeletét, melynek keretén belül a megyei tisztviselők fizetése tár­gyaltatott s fogadtatott el az állandó választmány véleményével. A fizetésrendezés folytán felszabaduló 3 százalékos pótadó kérdésében többek hozzászóllása után szavazással akép határozott a többség, hogy az továbbra is szedetik a meghatározott célokra. Táky Gyula városi karmester felleb­bezéssel megtámadott nyugdíj ügyében kimondatott, miszerint a kegyes alapit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom