Esztergom és Vidéke, 1904
1904-07-10 / 55.szám
ESZTKRGOM As VIDÉKK. ( 55. szám.) 1904. július 10 Vasárnapi munkaszünet. Alig van kormányintézkedés, ministeri rendelet, mely annyi toldozáson ment volna keresztül, mint a vasárnapi munkaszünetről szóló. Hogy mi ennek az oka, azt egyszerű kitalálni. Nincs rosszabb a félintézkedésnél, ezen rendelet pedig az. Kimondja, hogy a hét hetedik napja, a pihenés, a munkaszünet ideje s mellette oly temérdek kivé telt állapit meg, hogy maholnap jóval több lesz azon ipar és kereskedelmi ág, melynél szabad a munka gyakorlása, mint a mennyinél el lesz tiltva. Ma az ily rendelkezéseket többnyire külföldről vesszük át, azután azon ürügy alatt, hogy a helyi országos viszonyokra alkalmazzuk : rendesen kiforgatjuk és elrontjuk. Igy a vasárnapi munkaszünet kimondásánál angol példa lebegett szemünk előtt, de mennyire más lett belőle, midőn kivitelre került a sor. A sok kivétellel megrendült és meghiúsult magának az intézkedésnek alapcélja, mert ez időszerint van ugyan vasárnapi munkaszünetünk, de csak elvben, a valóságban nincs. Minduntalan olvasunk tanácskozásról, mi a munkaszünet intézményén egy uj rést céloz törni, holott ezen intézmény akkor volna teljesen igazságos, mindenkire egyformán méltányos, ha nem tűrne kivételt legfeljebb ott, a hol ez feltétlenül szükséges. Mig ma egyes kereskedőknek és iparosoknak vasárnap feltétlenül tilos a munka, gyakorlása, addig másoknak azon ürügy alatt, hogy közérdek kivánja, meg van engedve. Hol itt az igazság ? Ha a munkások Iris látogatásai a műteremben mind gyakoriabbakká váltak s tovább tartottak. A festő festett, Iris nézte, szemeivel, tanácsadásaival, lelke minden idegszálával kisérte ecsetje mozgását. Egyszersmind naponként fogyott a távolság is közötttük, a nélkül, hogy a nemes fllórenzi nő észrevette volna. Eljutottak ahhoz a magasztos pillanathoz, mikor a férfi és a nő közötti távolságot csak egy csókkal mérik. De a csók nem csattant el, a művész szerelmét a szép patriciusnő királyi fensége anynyira féken tartotta. Egy nap a távolságok csaknem egészen elenyésztek, szemtől-szembe, egyikből a másikba, testből-testbe villamos szikrák pattogtak át, mint az egymás felé húzódó viharfelhők, előbb villámokat röpítenek egymás íelé mielőtt a viharban egybeolvadnának. Ricciardo letette ecsetjét, melylyel egy óra óta görcsösen mázolt a vásznon, festék foltokat hagyva rajta, s Iris lábaihoz vetette magát. „Kedves Iris, szeressük egymást!" Iris nem válaszolt, remegő kezeit, a lábainál térdelő ifjú fejére tette. E szinte visszautasításhoz hasonlitó enyelgósre a festő felkapta fejét s igy kiáltott : „Iris, szeress engem!" De Iris utolsó sáncai közé menekülve vissza, még talált módot a menekülésre. fizetéseiket nem szombaton, hanem más hétköznapon kapnák meg, bevásárlásaikat, nem lennének kénytelenek vasárnap eszközölni. Más ember pedig gondoskodhatnék szükségletéről korábban s igy a közönség csakhamar megszokná a teljes vasárnapi munkaszünetet s a rendelet igazán elérné azt a célt, melyet fél rendszabályokkal elérni nem lehet. Erre a vasárnapi pihenésre rászorul az ország minden rendű és rangú embere. Hat napig megállapodás nélkül robotol, a hetedik nap megpihenhet. De mi csak ideális szempontból méltányolhatjuk e munkaszüneti napot, nem méltányolhatjuk ha ugy használják föl, hogy kávéházban, korcsmában dőzsölnek az emberek, versenyivásokat rendeznek vagy fojtó légkörben kártyáznak. A pihenési napnak csak ugy van értelme, ha ; hasznosan töltik el; délelőtt az ájtaI tosak menjenek a templomba, de ! azután se mulasszák el a megmaradó időt testetedző, lelket acélozó, szel I lemet fölelevenítő szórakozásra fordítani, miként például Angliában, hol mindenki foglalkozik sporttal, a délutánt pedig — az időjáráshoz, ; évszakhoz képest — nemesítő olvai sással, hasznos eszmecserével, értékes vitatkozással vagy kirándulással töltsék el. Ha igy használjuk fel a teljes vasárnapi munkaszünetet, a helyett, hogy értelmetlen, erkölcstelen vagy lelkettompitó, léha szórakozásokra forditanók, az állandóan megtartható lesz, a legnagyobb erőszak se sodorja el többé, mert befogják látni, hogy igenis nagy szükség van erre a pihenő napra, a melyen voltaképen nem is pihenünk, henyélünk, lustálkodunk, hanem változatos, nagyon is szükséges dolgokra : testünk „Riociardó, szeretni foglak, ha olyan szép virágot tudsz festeni, melyet a pillangók természetesnek tartanak s reá szállanak." A festő Iris areára tekintett s annak szelid mosolyából azonnal látta, hogy győzedelme nincs messze s ez a kihívás nem egyéb hadicselnél, hogy a győzelem diját megédesítse. Kifeszített egy vásznat s festeni kezdett ; Iris szeretettel és türelmetlenül szemlélte! De a festő nem kevésbé türelmetlen volt, mint a ki nézte s neki utasításokat adott. „Olyan virágnak kell ám lenni, a milyen még nincs a természetben." „Jól van." „Kéknek kell lennie s a virágjában benne legyen az Ég minden szine, a milyen az háborúban és békében, mikor mosolyog a mikor sir, amilyen eszek és dél Ege." „Jól van, kedvesem." „De pompásnak is kell lennie, birjon a nő kellemével s a királyné felségével." „Hasonlítson tehát hozzád." Ricciardo lángoló tekintettel szemlélte a bájos flórenci nőt. Ruháiról és szalagjairól festette le az Ég minden színét, miként azokat Iris összeegyeztetve viselni szokta s a teste szépségében kereste az ihletet, miként változtathatná át egy nő kellemét virággá. edzésére és lelkünk gyönyörűségére fordítjuk a szabad vasárnapot — hat napi fárasztó, lelket, idegeket megviselő munka után. TTTTDTTiTT' -CTi in •XTW>*CJ ftw. — Tájékoztató a főispáni pár holnapi fogadtatására. Holnap (hétfőn) d. u. fél 2 órakor indul a csavargőzös (külön menet), mely a vegyes rendező bizottságot, a megyei tisztikart, a törvény hatósági bizottság tagjait és azok családtagjait, viszi a Ko rácspatakhoz, mely alkalomra a hajó jegyekenkivül még külön belépő jegyek lesznek, melyek mindazoknak fognak kiadatni, akik az ünne pélyes fogadtatásra meg hívót kaptak. A csavargőzös másodízben 3 órakor indul, mely a nagyközönséget viszi le. A főispáni pár 3 óra 47 perckor érkezik Kovács patak állomásra, a Budapestről jövő gyorsított személyvonattal, kit a megye hölgyközönsége nevében B. Szabó Klárika k. a. üdvözöl, s egy csokrot uyujt át a főispánnénak. A Kovácspatak megtekintése után oirsonna. 6 órakor indulás csavargőzösön (külön menet) Esztergomba, mely alkalomból ugyan csak külön jegyekkel lehet a csavargőzösre jutni. Az esztergomi csavargőzös állomásnál 0 Méltóságaikat a polgármester Esztergom város, Vimmer Marianne k. a. pedig az esztergomi hölgyek nevében üdvöz'i s utóbbi átnyújtja a város bokrétáját, mely után a készen álló fogatokon bevonulás a vármegyeházára, hol az alispán 0 Méltóságaikat a vármegye nevében üdvözli, az ünnepélyes fogadás befejeztével a főispáni pár a primási palotában berendezett szálló lakosztályába megy. — A Boltizár jubilium rendező bizottsága ma d. e. értekezletet tart, a továbbiak megbeszélése végett. A végleges programm rövid időn belül lesz kibocsájtva. A város polgármestere a képviselőtestület tagjaihoz az alábbi meghívót bocsájtotta ki: „Méltóságos és főtisztelendő Boltizár József fölszentelt püspök, érseki áltaS a virág csak feslett s kivirult a görcsös ecsetvonások alatt a fehér vásznon s széppé, fenségessé, kellemessé lett. A fiatal flórenci nő vágy és aggodalom között látta közelegni az utolsó ecsetvonást, mikor Ricciardo azt mondhatja : „Kivirult a virágod!" S hogy egy kis időt nyerjen, igy sióit: »Csinaij egy finom arany szegélyt a szirmok ajkaira." S arany szegély húzódott a virág kék szirmaira. „S most nyisd ki az ablakodat, ide szállnak-e vájjon a pillangók megcsókolni virágodat ?" A festő kinyitotta az ablakot s melegen áramlott be a nap heve, mint egy arany-folyam! „Hallod e Ricciardo," monda Iris "kacagva, „még hiányzik valami. Rejts a virágunkba nagyon gyönge ibolya-illatot, de jól elrejtsd." „De hiszen nem illatszerósz vagyok én, hanem festő. Ecseteim ismerik a festékeket és az olajat, de nem az ibolyát. Aztán hova is rejteném az illatot ? A szirmaiba, vagy a leveleibe ?" „Kern, a gyökerébe." Mi alatt a szerelmesek kacagtak s egymás kezéből kapkodták ki as ecsetet, egy fehér pillangó röppent be az lános helynök úr folyó július hó 14-én d. e. 9 órakar a bazilikában ünnepélyes gyémánt miséjét fogja megtartani. Városunk képviselőtestülete folyó évi június hó 23 án tartott közgyűlésében határozatilag kimondotta, hogy a köztisztelet és szeretettel körülvett Főpásztort áldó ársága jele3 ünnepén a polgármester által hozzávezetendő küldöttség által tiszteletteljesen üdvözöltetni kivánja Felkérem a t. városi képviselő urakat összességben és egyenként, hogy folyó hó 14-ón a gyémánt misén megjelenni, a mise után pedig a Basilika osz^pcsarnokában gyülekező s az alulirt polgármester által vezetendő küldöttségben részt venni szíveskedjenek. — A városi képviselők helye a templomban az ünnepély rendezősége által fenntartva és az érkezőknek megjelölve leend. Kiváló tisztelettel, Esztergom, 1904. évi július 7-én. Vimmer Imre polgármester." Dócay Ferenc ipartestületi elnök sz ipartestület tagjait az alábbi sorokban szólította fel a ünnepélyen való részvételre. „Szíves kérelem az ipartestület tisztelt tagjaihoz. Esztergom sz. kir. város katholikus közönsége folyó 1904. évi július hól4-én azaz csüörtökön délelőtt Ő méltósága Boltizár József felszentelt püspök úr gyémánt miséje — illetve áldozárságának 60-ik évfordulója alkalmából fényes jubiláris ünneplésre készül, hogy ily módon külsőleg is kifejezést nyerjen ama hódolatteljes tisztelet és szeretettel párosult ragaszkodás, , melylyel a keresztény hivek összessége a földi erényekben Isten kegyelméből bővelkedő főpásztor s a legnemesebb szívű Püspök Ur iránt viseltetik. Es ünnepség fénye és magasztos megüléséhez föltétlenül kívánatos, hogy a vallás iránt oly állandó ragaszkodást tanúsító iparososztály is egyesüljön s az örömünnepből méltó részt kérjen magának; azért tisztelettel kérem kedves Tagtársaimat, hogy f. hó 10-én azaz vasárnap délelőtt 10 órakor, az ipartestület helyiségében es ügyben tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Esztergom, 1904. jul. 6 án. Dózcy Ferenc ipartestületi elnök." — Fürdőzés. Lindtner Jánosné úraszszony több heti tartózkodásra Vichnye fürdőre utazott. Kollár Péter tb. árvaszéki elnök két heti tartózkodásra Balaton Füredre ment. — Körünkben. Dr. Seabő Gyula szegszárdi törvényszéki biró városunkba érkezett, hol szabadságidejének egy részét fogja tölteni. ablakon s letelepedett a vászonra, hogy a« uj virágot megcsókolja. Ricciardo és Iris némán szemlélték, nem akartak hinni a szemeiknek. „Győztem, kedvesem! A pillangó magcsókolta az én —, vagyis inkább a te virágodat: azért legyen Iris a neve. * j A pillangó felröppent s a két boldog 'halandó feje körül két kört alkotva, [kiosont az ablakon. A virág azonban olyan boldognak érezte magát a két szerető boldogságán, kogy ő is elevenné vált, mert ezentúl ő is mindig szeretkezni akart s a pillangók enyelgéseit fogadni. Az Ég minden színárnyalatában kéklőn, arany szegélylyel, ibolya illatú gyökerekkel, még szerényebben, mintha e kedves illatot a virágai lehelnék ki, egészen megfelelt annak a vijágnak, melyet Iris Ricciardo tói kivánt. Még most is, olyan sok százesztendő raulva, hölgyeink gyönyörtelten sóhajtanak fel, mikor rózsás keblüket e virág gyökerével illatosítják, a nélkül, hogy tudnák, miért. Oka ennek az, mivel es a virág, mely a virágok hazájában terem • a legpompásabb kertekben, melyeket a művészet alkotott, még mindig annak ax első csóknak illatát leheli ki, melyet a bájos flórenci patrícius nő a fiatal festő Ricciardonak adott.
