Esztergom és Vidéke, 1904
1904-06-29 / 52.szám
ESZTEKGOM és VIDÉKE. (52 szám.) 1904. innia* 29 ol) képen, hogy ebben az ünneplésben minden magyar honpolgár, tekintet nélkül vallására és nemzetiségére, örömteljes részt vehessen és hogy ez a nap valódi nemzeti, általános, országos ünnepnappá avattassék. Az >Országos Nemzeti Szövetség* évek óta küzd lankadatlanul azokért, melyektől nemzetünk jobb jövendője függ. Fennállása óta, hirdeti élesztgeti, ápolja a valódi önzetlen nemesítő hazaszeretet igéjét és terjeszti nemzeti nagyjaink emlékezete. Az Országos Nemzeti Szövetség szent István emlékének méltó megünneplése érdekében és nagyarányú mozgalmat indított s e mozgalomba különösen azokat az intézményeket vonja be, melyet mai fönállásukat egyenesen szt. István királynak köszönhetik. Azért első sorban a vármegyéket kereste föl az ez irányú körlevelével. Esztergom vármegye fényes tör- j ténelmi tradícióinál fogva első helyen kérhet részt a mozgalomból, mert vármegyénkhez és városunkhoz fű-; ződnek a dicső emlékezetű első király uralkodásának ragyogó napjai. Itt született, innen intézte az ország, vezetését állam férfiúi bölcsességével.' A város tanácsa örömmel karolta' fel »Nemzeti Szövetség* nemes intencióját és nyomban megkezdte az akciót a cél megvalósítása iránt. Ezúttal városunk és megyénk közönségéhez fordulunk, hogy a megye és város vezető köreit a további vezetésben hazafias buzgalommal j és lelkes készséggel támogassa. N. Sz. 1 A fontosául) tüzeloszerekrol. A tüzelőanyagot ha elégetjük, meleget nyerünk. Minél tökélete1 sebben ég el valamely tüzelő anysg, annál nagyobb a melegsége. A ki; fejtett melegség egysége (hőegység) j az, ami egy kilogramm tüzelő anyaglemmel. Hátha hazug rágalom, hátha minden betűje való. Hogy szerelmét meggyalázta, szivét eltiporta, hogy elárulta egy másikért. — És feleségem, mondja férje, ne vedd úgy szivedre, csak nem hiszed, hogy megszüntelek szeretni. Az asszony felnéz. Mennyi kin is lehet ilyen két asszonyi szemben. Te azt nem érted, — folytatja a férj — nem érted, Mi férfiak bármennyire is szeressük nőnket, néha egy pillanatra eltévedünk, de ez nem szerelem, azért ez nem csalás, mert szeretni csak téged szeretlek. Te, ki magad vagy a boldog ság, szépség, a viruló, édes ifjúság. Bocsáss meg édes, édes! Az asszony ránéz azzal a halálos, setétes fájdalommal, mit csak asszonyi szemben olyashatni, ha megcsalja az, akit szeret. A férfi szenvedélyes lett. — Oh, mondom, szeretlek, érted, szeretlek, az a másik? Hisz azt sem tudom milyen ? Milyen az arca, milyen a haja, el i* tagadhatnám, de ehhez büszke vagyok. Szerelmem mindig a tied volt, feledj el egy őrült szeszélyt, férfi roszszaságot, nem csaltalak meg, hisz nem — szerettem mást. ból lesz ^kalória). A hőegység kiszámításának alapjául azonban mégis a viz hőegysége vétetik. A hő megmérésére műszerrel (kaloriméter) rendelkezünk. Hogy egy tüzelő anyagot hogyan használhatunk föl, azt nemcsak a tüzelő értéke, hanem az is határozza meg, hogy milyen minőségben s mennyiségben képes az a legnagyobb hőfokot elérni (pirometrikus érték). Természetes, hogy az a legfőbb dolog, hogy minél kevesebb kelljen valamibőb arra, hogy kis fajmeleg mellett (i klgr. hőfoka i C-nál), minél nagyobb hőfokot kaphassunk, föltéve, hogy a kisugárzásból s az elvezetésből nagyobb hőveszteség nem származik. Tüzelő anyagunk sokféle van. Első sorban reánk nézve igen fontos a fa. A fában minél több a sejtanyag (Cellulosa) és minél szára zabb, annál jobb. Friss fa nem jó, épen ugy a fiatal fa sem. A vízmentes fának van tehát legnagyobb tüzelőértéke (4000 kalória); mindazonáltal a nagyobb hőfokot adó tüzelő anyagok közt a fa nem játssza a főszerepet. De igenis a háztartásban igen fontos s azért azokat, akik nedves fát adnak el a lakosságnak, nagy felelősség terheli, mert anyagilag az embereket tetemesen megkárosítják. Jó lesz ezt megjegyezni azoknak, akiket ez illet! Van azonban a fának egy érté kesébb s nagyobb hőfokot szolgál tató tüzelő terméke, a faszén, vagyis a fának száraz párolása által a benne lévő gázoknak s gőzöknek megsemmisítése s elégetése. Ebből a célból a fa rakásokba lesz rakva, gyeppel betakarva s rajta nyilasok hagyva, hogy a levegőnek huzama legyen keresztül-kasul. Ha a faszén jó, akkor kékesfekete szinű s a fa szövezete is látható ; gyúlékony, lángja füst nélkül való. Tisztább mint a kőszén. Említésre méltó továbbá, mint tüzelő anyag a tőzeg is (turfa), mely nem egyébb, mint bomlásnak indult mocsárnövény (tőzegláp). A tőzeg minősége s értéke attól függ, hogy micsoda növényfajból keletkezett. A tőzeget éles lapátokkal vájják ki s megszárítják. Valami nagy meAz asszony pedig nézi a napsugarakat ós elgondolja, hogy milyen furcsa és milyen hazug az élet. Milyen hazug ! Miért árulta el férje ? és miért árulta el most amazt, kit jobban szeretett nálánál, hisz hozzá sietett, jobban szerette, igen, igen! S most azt is megalázza, azt is megtagadja, milyen rosz, milyen csúnya a világ ! Vagy nem! Egyiket sem szerette. Sem a feleségét, sem a szeretőjét. Mert a szerelem hű, a szerelem ragaszkodó halálig, sírig, siron túl. Egyikét sem szerette. Sem hitvest, sem szeretőt! A férfi ránézett feleségére. Félt. Olyan fehér volt arca és olyan különös fény égett szemében. — Ah, monda, nincs szÁved. Nem vagy asszony! A nő mindig megbocsát. A nő irgalmas és bűnt felejtő ... De te nem tudsz feledni és nem tudsz hoosájtani. — Csalódik, szólt egy hang, idegen, rideg csengésű — én megbocsátok és feledek, hiszen a — halottaknak bocsájtunk és feledünk mindent. A férfi felriadt. Egyedül. A szoba üres, csak finom illat, elhaló, elmosódó, terjengett a levegőben. leget nem ád. Olyan körülbelül, mint a fa. Mivel morzsolódik, szállításra nem alkalmas. Van ^zonban egy kiváló fontosságú tüzelő szerünk, a sokféle fajú s leginkább növényi maradványokból származott fiatalabb képződésű barna- s a régibb fekete kőszén. A szénben minél több a széntartalom, annál régibb (75 %-nál több). A szenet nem szabad nedvesíteni, hacsak éppenséggel nem szükséges, mert a hő kifejlesztésére határozottan hátrányos. A darabok nagyságára való tekintettel a szenet különféleképen nevezik el. Legnagyobb mennyiségben a barna szén fordul elő. Ennek sok a faja: lignit, mely a legfiatalabb képződésű ; tömör barna szén, szurok szén, barna szén stb. — A jobb fajta barnaszén tüzelő értéke 3000—5000 kalória közt váltakozik kilogrammonként. A barna szén igen gyúlékony, sok benne a gáz ; levegőn elmállik s igy értéke csökken. A fekete kőszén a tűzben vagy porlik, (sovány, anthrakit) vagy zsugorodik, vagy tapad (zsíros). Tüzelő ériéke 5000— 7500 kalória. A tapadó kőszén porából koxot, a porlóéból kötő anyagot és 2 sajtoló segítségével (kőszénkátrány) tégla alakú darabokat (brikettek) nyernek. A tapadó kőszén szára? lepárolása után (gázok elvezetés*-) visszamaradó szén a kox. Ez már magasabb hőfokot szolgáltat s kéntartalma sincs. A kohászatnál van neki nagy szerepe. Szine vasszinű, vagy szürkés, gyenge fémes fénynyel s nehezen gyullad. Kilogrammonként 7000 — 8000 kalóriát szolgáltat. Még magasabb hőfokot ad a kőszén egyik terméke a kőolaj (petroleum.) Ezt különböző hőfok mellett párolják. Három párlatéból a második (180—300 0 C.) fontos, mert ez adja a világító petróleumot. A harmadik párlatot, vagy ennek az alját, rendesen eltüzelik, még pedig gőzkazánokban. A nyers petróleumnak tüzelő értéke 10000—11000 kalória. Ha azt akarjuk, hogy a tüzelő anyag értékének megfelelő hőmenynyiséget fejtsen ki, akkor az elégésnek lehetőleg teljesnek kell lenni. (Ehhez bizonyos mennyiségű levegő I kell, mely az elégésnél felhasznál! tátik (a tüzelőanyag 1 klórjának a levegő fogyasztása). Megjegyezendő, hogy sok levegő, sok égési terméket is visz ki a kéményen, mi által a hőveszteség is nagyobb lesz. A füstben az égési termékeknek különböző légnemű részei, gázok vannak, melyek elemezhetők s melyekből az elhasznált levegőnek az aránya is kiszámítható. A tüzelésnél mindig vannak különböző okokból származó hőveszteségek. Igy a hamuba hulló, el nem égett széndarabok tökéletlen elégése, a meleg hamu, vagy salak eltávolítása, a vezetés és sugározás veszteségei, a kéménybe vonuló füstgázok. Azért tehát arra kell törekedni, hogy jó tüzelő berendezésünk legyen, vagyis hogy a tüzelőanyag jól elégjen. Fontos követelmények tehát a tüzelés berendezésénél : a tüztér, hol a tüzelőanyag elég ; a lángvezeték, melyen a füst gázok áramlanak (huzamok), a kémény, vagyis a füstgázoknak lég[ huzam által kellő veszteséggel való 5 haladása. V. m f^!3 m ' a T m g!*ü) HCT» A KÖRTEFA— Theodor Fontane. — Rikbeki Ribbek, Havelland ura Kertjében állott egy körtefa S ha eljött az aranyos ősz ideje S mosolyogtak a körték nagy messzire, Ugy nap-nap után, h-i elmúlt az ebéd, Ribbek ur teletömte minden zsebét S ha eljött elibe egy ifjú vigan, Igy szólt oda: „Hej, kell e körte fiam?" Ha leány jött az uton, igy szólt „Aranyom, Jer ide, a körtéim jók nagyon." Igy multak az évek, sok ősz tovaszállt S Ribbek ur közeledni érzé a halált. Eljött megint az ősz ideje g mosolyogtak a körték nagy messzire, Mikor igy szólt Ribbek: „Most elmegyek, Síromba egy körtét tegyetek." És harmadnap, ahogy este lett, Kivitték az öreg Ribbeket. É? énekelének oly busán és szépen: „Jézus az én reménységem ..." S nem egy gyermek nagy szomorún ki [fakadt: Körtéket ezentúl vájjon ki ad ?" Igy panaszkodtak a gyermekek — Oh ők nem ismerték az öreget! Utódja az persze fösvény uraság, Őrizteti szörnyen a kertet, a fát. De a jó öreg úr ezt sejtve előre, Jól tudta nagyon, hogy nem vala dőre, Amikor gyanúból Önön fia iránt, Nyugovó helyére egy körtét kivánt, És a harmadik év tavaszára ott, Egy körtefa csemete sarjadott. Év év után múlik, a siron pedig Egy hatalmas körtefa terpeszkedik S ha eljön az aranyos ősz ideje, Mosolyog ujból messzire S ha a temetőn egy ifjú megy át, Igy suttog a lombja: „Gryere hát, gyere [hát." S ha leány megy az uton, igy sug: [„Aranyom, Jer ide, a körtéim jók nagyon." Igy nem szűnik áldást szórni soha, Ribbeki Ribbek, Havelland ura, Hetes. — Péter-Pál ünnepe. A belvárosi plébánia templom ma tartja védő szentjének ünnepét s ebben a városrészben ekkor bucsu is van. A kegyúri templomban fényes Istentisztelet tartatik, melyan a kegyúri város hatóságainak fejei vesznek részt. — A főispán neje Esztergomban. Miként emiitettük, a vármegye alispánja egy összehivott értekezlet elé terjesztette a vármegye nigyrabecsült főispánja nejének Horváth Béláné Steindl Irma úrasszonynak ünnepélyes fogadtatása módozatait. A főispánná uraszszony július 11-én d. u. érkezik Esztergomba és pedig első sorban a Kovácsipatakhoz. Ott rövid sétát végez környezetével, mely után szűkebb körű ozsonna lesz. A Kovácspatakhoz két gyönyörűen feldíszített propeller megy, az ünnepély tagjaival a főúri vendég nő elé. Mikor a magas vendég a sz. kir. város földjére lép, Vimmer Imre polgármester fogja rövid ünnepi beszéddel üdvözölni. Innen kocsin jönnek a városba, a hidtöltésen, a Lőrinc utcán és Széchenyi téren keresztül a vármegyeházára. A Lőrinc-utca végén a Korona 'szálloda előtt pazarul diszitett diadalikapu fog állani. — A vármegyeháznál ! Andrássy János alispán fogadja a főis'páni párt, mely rövid ideig a vármegye székházánál fog időzni, azután a
