Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-17 / 5.szám

. i — Helyesbítés. Lapunk mult számában a Katholikus kör közgyűléséről irt referádánkban azt irtuk, hogy a választmányba uj tagokul a többek között Maszlaghy Ferenc és Szecskay Kornél választattak meg, holott nevezettek a választmánynak a kör megalakítása óta tagjai. A helyesbítést azzal tesszük meg, hogy a tévedés az ülésen jelenvolt tudósítónk tollhibájából eredhetett. — A város gyásza. A besztercebányai püspök halála alkalmából a városházán kitűzték a gyászlobogót. A polgármester táviratilag fejezte ki részvétét a besztercebányai székesfőkáptalannál, mire az szintén táviratilag köszönte meg a részvét nyilatkozatot. A város a temetésen nem képviselteti magát, hanem egy koszorút küldött a ravatalra, melynek szalagján ez áll: Jeles fianak — Esztergom szab. kir. város. — A városi ipartestület jótékonycélú tancestólye ma este lesz a »Magyar Ki rály* szállodában, melyre tekintve a jótékony cél nemességét, közönségünk figyelmét felhívjuk. — Iparosok dalestéivé- Az esztergomi iparosok dalköre alaptőkéjének gyarapítására január hó 23-án a három szere•csenben tánccal egybekötött zártkörű dalestélyt rendez, melynek műs«ra a következő : I. Hymnus: »Isten áldd meg . . .« Erkel Ferenctől. Énekli az Esztergomi Iparosok Dalköre. 2. A szép Galathea. Nyitány, Suppé F.-től 4 kézre előadják Paulusz Béla és Schönwä der Kálmán. .3. a) Virradóra, b) Az én rózsám. R^gi magyar dalok. Énekli az E. I. D. 4. Az Úr ítél. Dr. Várady Antaltól. Szavalja Szathmáry Béla. 5. a) Drága gyöngyöm. Gaál Ferenctől, b) Ladi-ladi-lom. Lengyel Miksától. Férfi-karra irta : Schönwälder Kálmán, Énekli az E. I. D. 6. Bányászok dala, Köckcn Ferenctől. Énekli az E. I. D., zongorán kiséri Paulusz Béla. 7; Tudom, hogy vissza hívsz majd engemet. J. Henrigneztől. Szárnykürtön fújja Schönwälder Béla. 8. Dalár-élet. Induló, Ziegler Bélától. Énekli az E. I. D. 9. Allat-concert. Schönwälder Kálmántól, hat állattal: ökör, kecske, disznó, szamár, tyúk és kakas. Zongora kísérettel. — Kaszárnya alap. A Kossuth Lajos *itcai kaszárnya épületénél előreláthatólag nem nagy idő múlva nagyobb munkálatok foganatba vétele fog szükségessé válni, Miként értesülünk az összes famunkák, ajtók, ablakok oly rossz állapotban vannak, hogy azok nagyobb •mérvű tatarozást, esetleg ujakkal való kicserélést fognak igénybe venni. Hogy a város pénztárát meglepetés ne érje, ez okból határozta el a tanács az alap létesítését. — Kereseti adó bevallás. A város pénzügyi osztálya napokkal ezelőtt vallomást iveket küldött szét a IV-ik osztályú kereset adó bevallására. Figyelmezteti az érdekelteket, hogy f. hó 26 ig a kitöltött iveket annál bizonyosabban küldjék be, külömben azok figyelembe vétele nélkül, hivatalból fog az adó ruegállapittatni. — A komarom—érsekújvári vasútvonal nyomjelzési munkálatait mint értesülünk, már befejezték a kiküldött mérnökök és munkájuk eredményét beterjesztették a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Természetes, hogy a vasút kiépítését csak akkor fogják foganatosítani, amikor a beruházási javaslatból törvény lesz. — Addig a minisztériumnak választania kell azon háromféle terv között, amelyet a traceban a Duna áthidalására nézve készítettek. Az egyik terv szerint a vonal átmenne a komáromi várövön, ez esetben ugy a kis, mint a nagy Dunaágat is át kellene hidalni, ez a terv külömben leginkább megfelel a katonaság kívánságának. A másik terv szerint a vonal a várővön kivül maradna, a Dunán vezetendő egy híddal, a harmadik terv szerint Komáromon kivül menne a vonal, mégpedig anélkül, hogy a csallóközi vonalhoz csatlakoznék. Ez ok folytán azonban e terv megvalósítása bír a legkisebb valószínűséggel, bár ez a vonal volna a leg olcsóbb. Mindhárom terv szerint az építendő vasút közbeeső főbb állomásai: Ogyalla- Bagota és Bajcs. — Az újoncozás. A honvédelmi rainisz ter mint értesülünk az 1903 évbeli újoncok sorozására ujabb határidőt tűzött ki, ugyanis az ujoncozásnak 1904. február i-től március 5 ig, esetleg február 15-től március 19 ig terjedő idő alatt kell megtörténnie. — Rendelet a pénzkölcsön közvetítők ellen. Sok szó esett már azokról a zugirodakról, melyek hirdetéseik éa fogdmegjeik révén anyagi romlásba sodorják a hiszékeny embereket. Nincsen nap, hogy egyik vagy másik ilyen zugiroda olcsó pénzt ne kinálna. Arról persze, miniha ezen irodák pénz felett rendelkeznének, természetesen szó sincsen. Aki a hirdetés alapján lépre megy, az mindenek ; előtt tartozik lefizetni a különféle infor! máció-dijakat és költségeket. A legtöbb \ pénziroda és állítólagos pénzügynök tisz; tán csak az ilyen módon beszedett összegből él. Ennek a bűnös állapotnak akar most véget vetni a kereskedelmi minister, aki most valamennyi másodfokú iparhatósághoz rendeletet intézett, hogy a pénzköicsönközvetitők üzelmeit figyelemmel kisérjék és a közvetítőket kötelezzék iparigazolvány váltáBára. A miniszterhez ugyanis sürü panasz érkezett, hogy az utóbbi időben a hiszékeny közöni S

^g figyelmét különösen az újsághirdetésekkel vonják magukra a kölcsön közvetítők és sok esetben a szorult helyzetben levő egyéneket megkárosítják. Mivelhogy j alaposnak látszik hogy a szóban forgó j közvetítőknek igazolványuk nincsen, szigorúan utasítja az iparhatóságot, hogy különösen a napilapokban magukat hirdető pénzközvetitőket szemmel kisérjék s esetleg ellenük az 1884 évi törvénycikk 156. §-a értelmében Írjanak el. j — Árlejtési hirdetmény. A város tanácsa a szentgyörgymezei iskola épitéisére vonatkozó árlejtési hirdetményt bocsájtott ki. — Főügynökségi változás. A Trieszti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generáli) Esztergom vármegyére főügynökségét, mely eddigi vezetője, Paulovits Géza úr visszalépése folytán megüresedett, — Fried Arnold és Fia cégre, a helybeli nagytőzsde tulajdonosára ruházta át. A társaság mai hirdetményét t. olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. ii Maxim. >Egv ujabb sztllem kezd folkuxdtm, Egy uj irány tör át & lelkeken . . ." Vörötmarty. Egy név, melyet alig egy év óta hallunk emlegetni, de a mely e rövid év alatt elérte azt, mire másoknak egy élet is kevés völt. Kommentár nem kell hozzá, aki nem ismeri annak nem is szól. Mikor fel év előtt az „Éjjeli menedékhely u-et először vettem kezembe, valami leírhatatlan érzés vett erőt rajtam. Valami komor) hideg, misticus hangot vártam, telve pessimismussal. A szibériai ólombányák dohos levegőjét vártam s e helyett a sorok közül a hideg, egészséges orosz puszta szellője fuvalt felém. S ezt már az első lapoknál észrevettem. Nem az a léha, simulékony, behízelgő hang ez, mit a mai kor styljében szeret a mai kor gyermeke. Nem I ez valami uj és mégis — régi! Az a romlatlan s őszinteségében olykor naiv, de mindenkor nyílt, Őszinte lélekből fakadó hang ez! Egy ébredő népnek, egy születő oroszlánnak öntudatra ébredő morgása ez ! Évszázados bilincstől szabadulni akaró nemzeti fölkiáltás ! S mintha ez a hang nem is lenne oly idegen, mintha ezt már mi is hallottuk volna ?! Mintha az a keserv a mienk is lenne, csakhogy — a mult század első tizedében! . . . S ezért oly rokonszenves alak a magyar olvasóközönség előtt Gorkij Maxim!.. Azóta elolvastam minden munkáját s ez még csak megerősített föltevésemben. Ez az a hang, mely modernebb kiadásban, reminiscentiája a régi magyar iskolának s ez — melyen haladnunk kell! Ha olvassuk a mai kor szellemi termékeit s utánna elővesszük pl. Gorkij „Tévedése-ét megdöbbenve látjuk az óriási különbséget. Az a hangszín, az a meglepő aprólékosság, a nélkül, hogy unalmassá válnék, az a minden betűből felénk áradó, lüktető élet, a természet bájainak s az emberi elme logikus munkájának szinte érzékeink elé állított képe : ez hiányzik a miénkből s ez van meg mind Gorkijban. A mienkben találunk erőtlen gondolatficamokat, üres frázisokat, (de sokat) s mindenekfelett rengeteg — magyartalanságot. — S bizony ! ez alul, sajnos, nagyon kevés a kivétel 1 j Valaki fölvethetné a kérdést : de hát hogyan lehet Gorkijt egy magyar j iróval Összehasonlítani ? Hiszen mind ; a kettő más typus s már ez magában elég különbség ?! Igen, de éppen a hang rokonsága révén, mely megtalálta az utat a magyar olvasóközönség szivéhez, épen cz uton tettem meg az összehasonlítást s hogy nem csalódom, abból is látszik, mert akadt már eddig is egy kiváló iró, az ujabb magyar gárdából, ki ezen a páratlan, keskeny uton halad s nem mondhatnók, hogy nem tép le az útszélről szép virágokat . . . Dostojevsky s talán öntudatlan Gorkij szelleme lengi át Bródy Sándor műveit! . . , Sok akadálylyal küzdött, melyek közt nem utolsó a lenézés s küzd még ma is, de eljő az idő, mikor megfogjuk őt érteni egészen . . . Nem akarom azonban azt állítani, hogy mindent, a mint van, átvegyünk Gorkijtól. Hála Isten, van még olyan nemzet is, melyre még mi is a szánakozás és fölény bizonyos nemével nézünk. De ne feledjük el, hogy ez csak a politikai s társadalmi téren érvényesül. Az irodalmi Oroszország, hol egy Puskin, Gogol, Tolstoj, Dostojevsky, Turgenyev termett, el kell ismernünk, fölöttünk áll. Nem szégyen hát a tanulás. Csakhogy módjával. Nem utánoznunk kell, csak tanulnunk belőle, De térjünk vissza Gorkijhoz. Az ő meséje oly szegényes, oly semmitmondó s sokan azt mondják, hiszen cz semmi, ezt én is tudom 1 Eszembe jut Pascal egy szép mondása: „az a legjobb könyv, melyről azt hisszük, hogy mi is megtudtuk volna Írni!« Az ilyen mű gondolata lesz igazán a mienk, ezt érezzük át egészen. S ez egyik óriási előnye Gorgij műveinek. Ritkán ir ő regényt, vagy cselekvény csen megrajzolt elbeszélést. Nem ! ő elő vesz egy csavargó hazátlant, elkezdi beszéltetni s a szájába adja azt, amit ő nyíltan nem akar kimondani. Egy egyszerű parti-munkás, egy nyomorult gyilkos, vagy tolvaj elkezd filozofálni a maga paraszt eszével s levonja a legerősebb, legigazabb konzekventiákat s mindezt úgy, hogy észre sem vesszük. Leginkább első személyben beszél, mint Poe Edgár elbeszéléseiben s ezért oly közvetlen a hatása az olvasóra. Óriási, megbecsülhetetlen szolgálatot tesz ő eme munkásságával az orosz népnek. Kezdi azt kihámozni a tudatlanság s vad önzés rideg héjából, Egy nemzetet szabadit fel, nem karddal, de tollal, S ez ellen nines hatalma a „fehér cárinak ! S az ő eszméit nemcsak hazájában, de a külföldön is szívesen olvassák. Piszkot rajzol, az igaz, de csak azért, hogy a fény csillogása annál jobban kitűnjék. A nyomorban is megleli a poézist s valami nyugodtságot ad evvel a léleknek. Artem és Káint, Táncos és Sopánkodó ép ugy a lélekbe markoló képe az erkölcsi züllésnek, mint a mily rokonszenves előttünk valamennyi. A vörös Vaska durva, markáns vonásaiban megleljük a szívet s ez feledtet mindent. De legyen elég ! Sokat fognak még irni és sokan Gorkijról, az az egy azonban bizonyos, hogy a mai kor átlagos többsége nem elég intelígens arra, hogy őt felfogja egészen. Ő ront, de épit is, az ő lelke arany s azon még a rozsda is értékes. Ő egy igazi ember, ki; Belevezet a bűnbe, sárba S lelkünket mégis tisztán hagyja... Nyomor tanyáján üt fel sátrat És mégis oly gyöngéd a hangja... Minthogy ha egy születő uj világ S egy bukni készülő felett, Dörögne el komor, borús arccal Egeket rázó, büszke éneket! . . . Sirius. IRODALOM. f Kereskedők adóügyi kézikönyve cím alatt Mészáros Kálmán debreceni p. U. tisztviselő ujabb munkája január elején jelent meg. A munka tartalmazza a III. o. ker. adó, az üzleti alkalmazottak I. és IV. o. ker, adója, a tőkekamatadó, hadmentességi dij, kereskedelmi és iparkamarai illeték, dohány- és bélyeg eladás, italmérés, községi és megyei pótadő és a közadók kezelésének ismertetését, gyakorlati tanácsokkal, magyarázatokkal, példákkal és az összes előfordulható fontosabb esetekre kérvénymintákkal ellátva. Régi hiányt pótol ez a könyv. Sokat hangoztatott panasz, hogy a kereskedő adóval túl van terhelve, vagy oly adókat kell megfizetnie, melyek őt jogés törvény szerint nem terhelhetik. S bizony sajnos, hogy ez a panasz a legtöbb esetben valónak bizonyult. Igaz ugyan hogy az illetékes és arra hivatott hatóságok a jogos panaszokat mindig orvosolják, ha azt a felek kérelmezik, ámde egy kérvény az adózónak 4—5 koronájába, sőt többe is kerül. Ezen nehézségek megszűnnek ezen kézikönyv, által, mert ebben a kereskedő összes fentebb elősorolt ügyeire nézve felvilágosítást talál s minden egyes előfordulható esetre ott találja a megfelelő kérvénymintát, melyet csak le kell másolnia. A könyv ára bérmentes küldéssel 1 korona, megrendelhető a Csokonai-nyomdától. f MagyarVárosok Közügyel. A városi és községi kőz építkezések, műszaki közegészségügyi, közgazdasági intézmények és közügyek szaklapja gyanánt fenti cím alatt komoly és valóban hézagpótló újság indult meg Lovasa Zsigmond, Nagyvárad város t. főmérnöke szerkesztésében. A lapnak már most megjelent első száma is tanúbizonyságot tesz arról, hogy kitűzött célját: a városok egészséges és modern fejlődésének elősegítését becsületesen és eredményesen fogja szolgálni, amennyiben ritka tárgyilagossággal ismerteti és bírálja a városok és községek építkezéseit intézményeit és közügyeit, azok keletkezését, létesulését és terveit, ugy, hogy nemcsak hatóságoknak, köztisztviselőknek városi bizottsági tagoknak, építészeknek és mérnököknek, hanem az iparcégeknek és a nagy közönségnek is nélkülözhetetlen tanácsadójává fog válni. Az ezen a téren egyedüi álló szaklap felöleii a város építés minden nemét, a közlekedés- és világítási ügyeket, a közgazdaság, közművelődés, közigazgatás és közrendészet, valamint a városok pénzügyeinek minden ágát s ezáltal felesleges sé teszi azt a sok német szaklapot, me