Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-14 / 4.szám

Dömösön működött, mint a lelkész he­lyettese, innen Nógrád Patakra meni segédlelkésznek, ahol az i848-!ki esemé­nyek találták. Később Budán nyert segéd­lelkész*! állást.De innen csakhamar Bécsbe a Pázmány intézet tanulmányi felügye­lőjévé, két év múlva városunkba jött theologiai tanárnak, de néhány év múlva ismét Bécsbe neveztetett ki aligazgató­nak és itt vetette meg további fnyes pályájának, ritka emelkedésének alapját, midőn a trónörökös nevelőjévé nevezte­tett. Érdemeinek jutalmául 1867 ben po­zsonyi kanonok, majd lekéri javadilmas apát, később pozsonyi lelkész, 1893-ban pedig besztercebányai püspök lett. So­kat íáradozott és áldozott egyházme­gyéje érdekében. Legyen áldott emlé­kezete. — A bíboros hercegprímás részvéte Ő Eminentiája a besztercebányai székes­káptalannak e szavakban fejezte ki rész­vétét Rimely Károly püspök halála fe­lett: >Méiy megilletődéssel vévén a sú­lyos csapás hirét, amely tudós főpász­tora elhunytával a besztercebányai egy­házmegyére nehezedett, kérem a mélt. káptalant, fogadja legőszintébb részvé­tem nyilvánitását.c — Vilmos napja a tanítóképzőben. Az érseki tanítóképző növendékei Igazgató­juknak, Guzvenits Vilmosnak névünnepe alkalmából vasárnap d. e. az intézet helyiségében szép ünnepélyt rendeztek. Kárpáti Aurél IV. é. n. egy sikerű't al­kalmi beszéddel nyitotta meg az ünne­pélyt, mire az igazgató meleg hangon köszönte meg az ifjúság ragaszkodását. Majd Nemess/egi zenetanár vezetése mellett néhány zeneszámot adtak elő, mely után az ünnepély az igazgató él­telésével véget ért, — Ezüst menyegző. Schönbeck Mihály hó 11-én ülte meg nejével, szül. Schrei* fter Kamilla úrnővel való egybekelésé­nek hus/.onötéves évfordulóját családi körben. Az évforduló napján a család az Isten házába ment, hol áldásban ré­szesült, este pedig az ezüst menyegzőt tar­tók házánál lakoma volt. Adja az ég. hogy családjuk örömének, még több ily évfordulót üljenek meg. — Korcsolya estély a tornakertben. A tornaegyesüiet január hó végén, eset­leg február elején egy nagyszabású kor­csolya estélyt rendez a szigeti kerti műjégpályán. Lesz zene, mű és verseny korcsolyázás, tánc a jégen, tűzijáték stb­végezetül pedig találka a »Magyar Ki­rály c-ban. — Serenad. Tegnap esti hat órakor Vasquez Odo főhadnagyot és ifjú nejét Turek Mici úrnőt a tisztikar esti zené­vel tisztelte meg nem rég történt egybe kelésük alkalmából. A katona zenekar több darabot játszott lakásuk előtt, hol a tisztikar testületileg jelent meg. — Szabadságon. Kakass László pár­kányjárási főbírónak az alispán három havi szabadságot adott. — Kirendelés. A párkányi járás fő szolgabirájának szabadságideje alatt an­nak teendőit Pongrácz Kázmér tb. fő­biró fogja végezni, s igy a szolgabirói teendők végzésére alispánunk február i-ével dr. Szilárd Bélát rendelte ki. — Színi engedély kérÓS Berki Ferenc színigazgató Zsibóról kérvényt intézett a tanácshoz, melyben arra kér engedélyt, hogy a nyári évadban 34 tagból álló társulatával városunkban játszhasson. A tanács a kérvény beadását kissé korai­nak találta az időre való tekintettel. — A kisded óvó társulat vasárnap d. e. II órakor tartja saját helyiségében évi rendes közgyűlését. — A kereskedő ifjak estélyére vettük az alábbi meghívót. »Meghivo, Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egye­sülete a könyvtár-alap javára 1904. évi január hó 24 én a >Fürdő«-vendéglőben hangversenynyel egybekötött táncmulat­ságot rendez, melyre t. cimet és becses családját tisztelettel meghívja a rendező­bizottság : Babuczay Miklós, Bargel Mi­hály, Berényi Zoltán dr., ifj. Brenner József, Brutsy Gyula, Eckert László, Eck ^ tein Ödön, Ferenc Emil dr., Frey Ferenc, Gerenday József, Haulík L*jos, ifj. Heisch mann Ferenc, Jedlicska Rezső, Kalmár Mór, Kardos Dezső, Kemény L-*jos. Krausz Soma, Kürtz Dezső. Leitgeb Já­nos, Marosi Ferenc, Metz Sándor, Mészá­ros Viktor, Mohácsy A'adír, Nagy Pál, Opo'czer Ferenc, Philipp Konrád, Reusz Ferenc, Róth Samu Scheiber Rezső Schiszler István, Schmideg Soma, Schrank Béla, Schulteisz Adolf Schwjch Sándor, Szatzlauer Gyula, Szántó Géza, Szenczy István, Sziklay Viiroos, Vermes Ignác, Virág Dezső. Vodál Vendel Vörös József, Weisz Mór, Weisz Nándor, Widder Mór. Kezdete 1 j 2 8 órakor. Belépő dij; személy­jegy 2 kor., családjegy (3 személy) 4 kor. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyu­la úrnál. Felü'fizetéseket köszönettel fogadunk és hirhpitag nyugtázunk. Mű­sor. 1. Magyar rhapsodia, (Heroide Elegtaque.) Liszt Ferencztől. Zon­gorán jálsza: Brenner Juliska k. a. 2. Balacon taván. Férfikar, Göll Jínostól. Éneklik Eitler József, S/é^ely Henrik, Krechnyák Ferenc, Math Gyu'a ; Kampis Felix, Sámson György, Iványi Lajos, Táky Gyula urak. Zongorán kiséri ; Vag­vö'gyi Béla úr. 3, Monológ. Előadja: Szatzlauer Gyula, egyl. tag. 4. Loin du Bed. Vonós ötös, Gillet Ernőtől. E'őad­ják: i-ső hegedűn: Math Gyu'a, 2 ik hegedűn : Rábay László, violán : ifj. Pau­iovits Géza, cellón : Nemesszeghy István, gerdonon ; Krein Re^ső urak. 5 Dialóg. Előadják : Schönbeck Stefánia k. a. és Nagy Pál úr. — Panasz a jégfuvarozók ellen. Most, hogy a jégvermeket töltik meg, utcáink, mellyeken a jeget hordják, telve vannak kisebb nagyobb jégdarabokkal. Egészség­ügyi hatóságunk és rendőrségünk figyel­mébe e/en körülményt nemcsak azon okból ajánljuk, mivel a sötétség beálltá­val ugy a gyalog, mint a kocsi közle­kedést akadál) oz/.ák, lunem a gyalog­járókra még életveszélyesek is. De figye­lembe veendő az is, hogy az u!ca gyere kek a jégtáblákat ide-oda hajigálják, da­rabokra tördelik, és az u'ca szemétben heverő jégdarabokat szopogatják. — Felolvasások a párkányi legény­egyesületben. A párkányi r. k. legény­egyesületben, annak alelnöke két heten­ként felolvasást tart a szocialismusról. A hasznos és tanulságos előadásokon nem­csak az iparos segédek, hanem az Ön­álló iparosok is megszoktak jelenni, s nagy érdeklődéssel hallgatják azokat. — A reáliskola subventiójáról. Miként értesülünk, a reáliskola évi tubventióját a folyó évtől kezdve a kormány 1000 koronával fogja íeleme'ni, e/.t bizonyítja azon körülmény, hogy az 1000 korona többlet a költségvetés keretébe bele van iihsztve. Most már csak a megszavazá­son múlik, mert a tervezet részi etein változtatás nem szokott történni. — Szabályrendelet módosítás. Özv. Riedl Gusztávné által építeni szándékolt ruhaöblögető engedélyezésének kérdésé­ből kifolyólag az alispán kimondotta, hogy az alispán, mint illetékes hatóság által engedélyezett vizi építkezéshez, külön tanácsi engedély nem kell, mivel azt a vizmű építése ügyében kiadott engedély pótolja, il etve magában fog­lalja. Egyben átírt a város hatóságához az építési szabályrendelet 27-ik § a 6 ik pontjának módosítása illetve szabatosabb szövegezése tárgyában. — Iskolaszéki Ülés volt hétfőn, mellyen kevésbbé fontos természetű folyó ügyek nyertek elintézést. — Heveny fertőző kórok a megyében. Esztergom vármegye területén az elmúlt december hó Il-ik az felében alábbi heveny­fertőző kórok fordultak elő : Diphteritis : Esztergomban, Magyar-Szölgyénben. To­rokgyik: Cséven, Béla községben. Vór­.heny í Esztergomban, Bajna, Nagysáp, Epöl, Magyar-Szölgyén, Párkány közsé­gekben. Kanyaró : Esztergomban. Hasi­hagymáz ; Esztergomban, Bajnán, Köböl­kuton, Párkányban, Bényben. Bárány­himlő : Esztergomban, Németszölgyénben. Trachoma: Esztergomban, Sárisápon. = Csakis az elővigyázat menti meg a kellemetlen következmények elől. Ha Ön meghűtéseknek — mint köhögés, rekedtség influenza — van kitéve, vagy ha asztmában, nehéz Iélekzésben, mell­szorultságbsn, torok, — tüdő, — és gé­ge hurutban szenved, úgy használja az általánosan elismert és kedvelt „Pectorac fűszerteát, mely számtalan beteget meg­gyógyított. A ki a >Peclora< fűszerteát valódi, hamisítatlan állapotban kívánja, az forduljon csakis közvetlen a Diana­gyógyszertárhoz, Budapest Károly körút 3 sz.. mely azt csomagokban 2 koroná­jával küldi meg. Királji kert és kastély* Irta\ Vértesi Károly. A iegszebbek egyike. — Rózsák. — Éjszak fran­ciái. — Vizi Istenek. — XII. Károly szobránál. — A királyi kastély termtiben. — Ahol letették a királyt. — A király dolgozó nzobájában. — Rávall. — XII. Károly és II, Gusztáv Adolf reliquiái. — A Rikssalonban. — Ahol az országgyűlést meg­nyitja és berekeszti. — A kastély lapos tetején. — Milyen lehet télen ? — A svéd katonaságról. Nézzük meg előbb a királyi kertet, azután a palotát. A kert, az a legszeb­bek egyike, ha magasan is fekszik a földabroszon: villás águ cserjék díszítik, pagonylombok nem különbek, közöttük sok virág. Igaz, nincs benne mámorító virágillat, de üde a gyepágy, mert a sós viz egészséges légköre vonja be. Csín, izlés és tisztaság mindenütt. A rozsa virág benne a legszebb virág. A rózsa messze terjeszti ki birodalmát, itt is vigan tenyész. A nap nem perzseli, azért nem is áraszt illatot, de pompájá­ban, ezerféle fajában a rózsa, rózsa ma­rad, akklimatizálva is az marad. Az itt legszebben diszlő virágokat, hiába keres­nők a mi égövünk alatt, ritka akad. A 8—9 hónapig eltartó tél után, nyá­ron, estende, az alkonyat félhomályában a fasorok között szines élet hullámzik. Sétáló, íranciáskodó urinép, becézett fiuk, libegő csipkébe takart leánykák, selyem­cipellős nagyobb leányok, elől frufrura vágott szőke híju hölgyek sokasága, köztük grófasszonyok, grófieányok, fia­tal teremtések, akik kíváncsian nézik az életet tiszta tükrü szemükkel. Mondják a szépekről, hogy azok ennivalók. Ha ez áll, akkor ezekre a svéd grófkisasszony­kákra — vezetőm mondja őket azoknak — csak egy oldalpillantást vetve, csak­ugyan elmondhatjuk, hogy ennivaló szé­pek voltak, égkék szemük ragyogott. Egy kissé kényeskedve beszéltek ugyan de jói állt nekik. De mi nem áll jól a fiatal szépeknek ? í Még az is, hogy egyik, structollból készült legyezővel hüssiti magát, pedig nincs is meleg. Gyöngéd vonású, jóságos, multnélküli asszonyok szép arca, derűs szempára. Közbül hamvas érintetlenségek, félgyer­mek női lelkek, első tavaszi rügyek az élet fáján, serdülő, szűzies, finom maga­tartású, babafejü hölgyikék, tele ifjúi szépséggel. Virágok, fejlődő bimbóban. Lényük Psychére emlékeztet. Szemem előbb lopva ég rajtuk, azután rájuk ta­pad pillantásom, és hasonlítom őket a tavaszi hajnalpirhoz. Egy-egy leányt, ékességét minden társaságnak, itt is va­lóságos udvar övez, sugároztatják ke­* Mntatvány izewönek »Az éjféli nap oriaágában. Svédország" cimti 17 színnyomású képpal illusrrált útirajzaiból. Megreadelhető szerzőnél Zoraborban. Ára vászonkötésben : 4 korona. gyüket. Kábitó szépség akad mindenütt, az ilyenbe szemmel bele lehet fulladni. A szép, ha erezi hatalmát, csábító ere­jét, diadalmasan hordozza körül tekinte­tét a környezőin, sőt magát it büszkén méri végig. Hódolat, ez az ő osztály­része. Életvidorak az Éjszak franciái, szépitő­szerük a barátságos mosoly, jóság su­gárzik a szemükből. Tollbokrétás a ka­lapjuk, egyik-másikon hálókban rendezett fürtök ; művészies redőkbe szedett a ru­hájuk, mely az érdekes törzset kiemeli ugyaa, de elnyomja a többi természetes szépséget. Leng a kalapok tolla, libeg a szalmakalapok szalagja, suhog a szok­nyák selyme, de a női ruháknak nincs az a kinövése, mely másutt annyi port vert fel. Több a viruló, tiszta liliomszál, mint a kifeslett hervadó rózsa. A föl­piperézett nőkön feltűnően kevés az ék­szer, nem szórnak lényt gyémántokkal. A keskeny arisztokrata kezeken vékony karperec. Ugy vettem észre, hogy arany fülbevalók viselésére kilikasztott fül ke­vesebb van. Minek is volna az, hajuk úgyis ragyog, mintha aranyos napsu­gárból lennének fonva szálai. Feszül ké­zen a svéd keztyü, melyet a divat ná­lunk is felkapott, kacér sárgacipő többe­ken. Kiöltöztetett dajka tologat melet­tem könnyű gyermekkocsit, nyiszog a kavics a kerék alatt. A kocsiban szines selyem és fehér csipke közé burkolva az aranyos baba, szülők szeretetének édes gyümölcse. A kinél hiányzik ez, még mellettem egy gyönge kézben, bo­zontos törpe kutya zsinórja, nyifog a nehezen mozgó kis állat. Hátán, terhére lehet a viselt vörös szélű fekete posztó takaró, de a hűséges kutya-szeretetében mii nem rakna rá az úrnője. Valamit mégis kell szeretni, ha nincsen az élet­nek virága. Látva az előkelő világ életét s az Íz­lés körül forgó dolgokat ezen a góc­ponton, amint arra hangulatot, szint vegyítenek, alig hisszük cl, hogy ez a tavasz rügyező kertjévé változott szép hely, mely köré ma annyi romantika fűződik, ahol ilyen ragyogó világ van, négy évszáz előtt tófenék, mocsár volt. butyborékoló békákkal. Kertközépen, ahol XIII. Károly király szobra áll, folytonosan nyüzsög az élet, hasonlóképpen a kőoroszlánok helyén, a kávéházak, mulatóhelyek körül csopor­tosul a nép. Díszítik a kertet tengeri istenek és az éjszaki népek hitregetaná­nak az alakjai, közbül ugrókutak. A nagyszámú közönséget az éjféli nap ide­jében s annak világában látva, déli vá­rosok képe elevenedik fel előttünk. Mindenütt szép az élet, mindenütt érde­kes, mindenütt emelkednek, pihegve szállnak a szűzies keblek, mindenütt van asszony mosoly, mindenütt nyi lik örömvirág. Egy nagyobb virág kely­hébe mérges rovar fészkelte be magát. Ilyenek . a mi őrömvirágaink is, mikor legszebben nyílnak, virítanak, mérges ... Máskor mérges kígyó fészkeli be magát a szívbe, mérgét bele csöpögteti. Déloldalon megállok XII. Károly, a a svédek nagy királyának szobra előtt. Csodálkozom, hogy neki, a ki folytonos háborúskodásban töltve élttét, szinte oda volt nőve a lova hátához, nem lovas, hanem csak egyszerű talapzaton álló szobrot emeltek. A kiráiy hajadonfővel egyszerű katona íuhában, lovagsarkan­tyus, térden felüli bő szárú csizmában áll, jobb kezében kivont hagybe végző­dő egyenes kardot tart földre eretztve, a balkezével mutat. A beszélő helyzet­ben ábrázoló szobrot igen sikerültntk mondják, mi if ugy találjuk, megvesszük a képet róla. Nem régi a szobor, 1868 ban állították fel a narvaí hősnek, a ki tízszer annyi oroszt vert meg, mint volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom