Esztergom és Vidéke, 1904
1904-05-15 / 39.szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE (39. *aám. 1904. máius 15 erre a dologra, hogy az ügy mikénti megoldásának menetét saját javára ellenőrizze, nehogy lanyha energiával érdekei eljátszassanak. Masque de fer, A tánciskola. Esztergom 1904. május 13. G-yermeki arcok angyali derűjén gyönyörködött a mamák mosolygó szeme ; a gyermeki boldogság kedves emléke tükröződött le ábrázatán a diszes vendégkoszorunak, mely az özv. Thurzó Gerőné, tánctanitónő által vezetett kisdedek táncpróbáját megjelenésével tisztelte meg. Hogy a kicsinyek a számukra toborzott sokadalomban jól érezték magukat, hogy csicsergő társalgásukkal, pajzán játszi kedvvel, örömtől kigyulladt arcocskájukkal mily derült kedélyt varázsoltak a táncterem falai közé, nem kell bővebben részleteznünk azok előtt, kik a gyermeki élet nyi'vaníliásait a családi körben ismerik. A szülők, tanítók által szentesített öröm a gyermekek legnagyobb öröme, a nemes tettekre hajló akarat legbiztosabb irányitója. Kár volna az obscurus elvek diadalául eltiltani a gyermeket attól, ami őt játszva társadalmi egyénné neveli Hiszen a köziskoláztatásnak az anyagi előnyökön kivül csakis a társadalmi nevelés lehet egyedüli nyomós indoka, mert a tudomány elsajátítására az egyén értelmi fokához szorosan alkalmazkodó magán tanítás bir productiv értékkel. És mégis aggodalmaskodó, itt ott elitélő véleményt kell hallanunk- a gyermekek tánctanitásáról, holott az eredmény társadalmi értéke jóval felülmúlja az iskolai nevelés becsét. Nemzetek vetekednek a gyermek játékok megkedveltetésén, egy egy nemzet gyermekeiben az összetartozás tudatának sikeres ápolása a classicus népek példáján indulva képezi a nemzeti nevelés feladatát, A tánc megnemesitett játék, amelyben nem az élettani szervek tökéletbitése a feladat, hanem a sociális érzék életre keltése és nemesítése. Ha tornát tanítunk, ha szabályokhoz kötött játékokra szoktatjuk gyermekeinket, akkor teljesen indokolatlan ezek sorából kiküszöbölni a táncot, mely a rythmikus mozgásnak, az érzék szervek együttes működésének leghathatósabb nevelője. Hogy a rythmikus érzék mily fontos befolyással van az aesthetikai érzék fejlődésére és megnyilatkozására, gondoljunk csak az előző évben lefolyt tornaverseny jeleneteire ; tegyünk hasonlatot ifjuság és ifjúság között, a midőn szabad- és rendgyakorlatait végezte, s a midőn a nyers erő bemutatására került a sor. Hasztalan vádolunk egy-egy intézetet fegyelmetlen szelleméért, mert a mihez aesthetikai érzékre csak indirekt szüksége van a gyermeknek, abban az ő szilajsága nyomul előtérbe ina épen ugy, mint évezredeken át mindig. E szilajságot fékezi a tánc, midőn a testi és társadalmi nevelést egyesisi. Az emberiségnek conservativ ragaszko dása a tánchoz elég nyomós bizonyíték lehet ahhoz, hogy a tánc társadalmi szempontból szükséges volt is, szükséges lesz talán minden korban. Mást nem tehetünk tehát, mint hogy gyermekeinket táncban is neveljük a társadalomnak, a kérdés C3ak az lehet, hogy e feladatunkat, kötelességünket a gyermek melyik életévében s mily társadalmi keretben valósítjuk meg. Ahhoz, hogy valaki a tánclépéseket, fordulatokat zenei ütemre végezze, elegendő volEsztergom szab. kir. város elektromos müvének áramszolgáltatási feltételei és álíalános szabályzata/) I. rész. Az esztergomi elektromos mű áramszolgáltatási feltételei, 12. §. A fogyasztott áram ára havonként utólagosan fizetendő. Az áramfogyasztási összegek számlázását, az áram fogyasztás leolvasását és a dijak beszedését az erre hivatott alkalmazottak teljesítik. A magánfeleknek fizetés végett bemutatott áram fogyasztási számlák alá az arra nézve megbízandó közegek közösen jegyeznek és a számla alapján követelésbe hozott összegek a számiák bemutatásakor azonnal kiegyenlitendők. Az elektromos műnek joga van egy havi árambér biztosítására a fogyasztóktól kamatnélküli biztosíték letételét is kivánni. Ha valamely fogyasztó az emiitett fizetési feltételeknek meg nem felelne, a városi elektromos míí üzemvezetője feljogosittatik arra, hogy az árain szolgáltatást azonnal szüntesse be és a ki nem egyenlitett követelést a fogyasztó ellenében közigazgatási végrehajtás utján behajthassa. 13. §. A háztulajdonosok tűrni tartoznak, hogy házuk falán vagy fedelén az elektromos vezetékek, lámpakarók vagy egyéb készülékek és alkatrészek felerősitt essenek ; természetesen a házon eszközölt minden rongálás kijavítandó. II. rész. Esztergom sz. kir. város elektromos művének árszabása. Az Esztergom városi elektromos mű az elektromos áramot a következő árakért szolgáltatja, 1. §• Az elektromos áramnak az áram világításra hektowatt óránként mindaddig, mig a telep kapcsoló tábláján évenként összesen termeit kilowattórák száma kisebb a 200,000 né!, 7 azaz hét fillér és ha az évi teljesítmény a 200,000 et meghaladja, az illető évet követő január hó 1 én 6 azaz hat fillér per hektowattóra. 2. §. Ha az elektromos áram egy évben egy fogyasztónál lámpánként átlag 600-on felül használtatnék, a 600 órán túl eső résznek az ára hektovattóránként 4 azaz négy fillér. Az évi használati órák száma úgy állapittatik meg, hogy az egész berendezésnek az áramszámlálón leolvasott : egy évi tényleges hektowattóra fogyasz: tása elosztandó azzal a számmal, melv I úgy keletkezik, hogy az egész bérenj dezésben foglalt valamennyi áramI fogyasztó készüléknek (lámpák, fűtő: testek, ventilátorok) eleve ismert, a tej lep részéről megadandó hektowattbar kifejezett áramszükségleteit összeadjuk 3. §. Az elektromos mű nagyobb fogyasztóknak elektromos áramot az előző szakasz ban megállapított egységártól eltére kedvezményes vagy általában is szolgál tathat. Ezen esetben az engedményt, £ fizetés feltételeit, a fogyasztás mennyi ségét s egyéb feltételeket minden egyei esetben külön külön az elektromos mí vezetőjének véleménye alapján a város: *) Eliogadva a pénzügyi bizottságnak május 5-ér tanács illetőleg az üzembérlet tartama alatt az üzemmel megbízott cég állapitja meg. 4. §Olyan világítási berendezések vagy világítási berendezések oly részei, melyek csak nappal feltéve, hogy az elektromos mű a nappali üzemet megkezdi, reggeli 7-től esti 4 óráig, vagy csak nyári idényben : április 1-től szept. 15-ig használnak áramot, külön esetről esetre az elektromos művezetőjének véleménye alapján a tanács illetőleg az üzemvitelénél megbízott cég által megállapítandó árkedvezményben részesülnek. (Folyt, köv.) •ETI 1 I TV IT I Y1%mm — Perényi Margit esküvője. Virágcsalogató, üde májusi verőfény ragyogta be a vízivárosi templomot és mintha a természet is mosolygott volna, mikor városunk kedves művésznője ott megjelent, hogy örök hűséget esküdjön szive választottjának Laczkovics Elemér dr. fővárosi orvosnak. Az oly sokszor impozánsan megnyilatkozott szeretet, mely kedves művésznőnket mindenütt kísérte, most is odavonzotta a helyi társadalom krémjét, hogy tan uja legyen a frigykötésnek és egy barátságos istenhozzádot mondjon a művészettől megvált édes szavú csalogánynak. A templom ez alkalomra ékesen volt díszítve. Az Ö s szes csillárok égtek s az oltár körös-körül dús élővirág bobrokkal volt ellepve s pazar pompát mutatott. — Perényi Margit könnyű fehér nyári ruhában jelent meg, uszály nélkül, fején fehér kalappal, az esket esnél melyet Némethy Lajos esperes plébános végzett, csupán két tanú szerepelt násznép gvanánt. Az eskető lelkész a házaspárhoz hatiísos beszédet intézett. Az esztergomi dalárda ezután Wagner nászkarát énekelte, majd kijövetkor az orgona Taunhäuser operából az idulót játszotta. Az ünnepi ebéd szűk családi körben a Perényi háznál volt, mely után a házaspár elutazott. Kísérje a boldog családi élet megszentelt utjain s mindazok osztatlan jókivánata, kiknek aranyos művészetével oly feledhetlen estéket szerzett. — A főispán fogadó napja. Horváth Béla főispán ma délután érkezik Esztergomba és kedden megtartja szokásos fogadó napját. — Esküvő. Ifj. dr. Szohner Lajos május hó 21-én tartja eskiivőjét Berzeviczy Flóra úrhölgygyei, Berzeviczy József kir. közalapítványi felügyelő leányával a belvárosi plébánia templomban. — Térzene. A katonazenekar ma d. e. fél 12 és fél 1 óra közötti időben a Széchenyi téren játszik. Műsor: 1. „Kis I szökevény" indulóMouktontól. 2. „Kennst Du mich" keringő Strausstól. 3. |Nyi; tány, Verdi „Nabuccodonosor" cimü j operájából. 4. Finale Halewy „ A zsiI dőnő" cimü operájából. 5. „Delikatessen" j egyveleg Klemtől. 6. a) „Souvenier", j polkamazurka Schubert Nándortól, b) j Végül „Ladi, ladi lom" indulója Hoffmanntól. — Látogatás. Dr. Prohászka Ottokár egyetemi tanár tegnap városunkban járt és több helyütt .vég-búcsúlátogatásokat tett. — Kitüntetés. A hivatalos lap közli, hogy Rühl György Kéty község bíráját a király hosszú szolgálatai elismeréséül az arany érdemkereszttel tüntette ki. — Városok szövetsége. Az ország j összes városainak szövetsége ma tartja I alakuló közgyűlését Budapesten vármesrveház nasrvtermében. A gyűlésen na talán a serdültebb életkor is, de ha a test egész mozgásban ry thnikus összhangot akarunk elérni, csak a zsen- j gébb kor alkalmas erre, mert az ügyes1 ség kérdésében a serdülő gyermek annyira érzékeny, hogy az egyébiránt teljesen szelíd gyermek is makacsság gal palástolja az ügyetlenségét, ha egyegy lépést vagy mozdulatot többször kell megismételnie ügyesebb társai előtt. De általában is a táncban szervek begyakorlásáról van szó, tehát kellő meggondolással nem is állitható, hogy azok későbben éppen úgy begyakorolhatok, mint korábban, továbbá a mozdulatok szabályos egymásutánja a memoria tárgyát képezi, tehát a phonomimikai tanítás módjára a tánc is a memoria első gyakorlásai közé illeszthető a gyermeknevelésben. Physikai és psychikai érvek tehát elég nyomósán bizonyítanak a mellett, hogy a tánctanitás eredményesen csak abban a korban kezdhető midőn a memóriában felhalmozott stúdiumok még némi helyet hagynak a táncnak is. Az életkor mellett vitásnak látjuk a tánctanitás keretét is. E tekintetben minden elkülönítés a társadalmi nevelés rovására esik. Hogy mennyire igaz ezen állítás, tekintsünk csak Esztergom társadalmára, mely azon keretekben él széttagolva ma is, a melyekben nevelkedett. Társadalmi egyesületek, társas körök, asztaltársaságok, családi körök az egyéni tisztesség határain belül is a származás, vallás, iskolázottság, vagyoni állapot a rokonság kereteiben mozognak, ha ez egészséges állapot, akkor könnyen érthető, hogy miért tanítják külön külön táncra az egyébként egyenlő műveltségre törekvő gyermekeket is az egyes családok, az egyes intézetek. Nem hiszem azonban, hogy e társadalombontó eszme öntudatos apostolok tanainak nyomán burjánzik. Hogy a nemi elkülönítésnek a gyermekek között helye volna, arra meg rácáfol népiskoláink jó része J s a kor irányzata, mely a fiukat s leányokat immár a középiskolákban, (Belgium) meg az egyetemeken (minden j művelt állam) is naponként közös tanj terembe hozza össze. Ha ebben erkölcsi j veszély rejlenek, úgy a tanügynek hivatott vezetői volnának tekinthetők a 'nemzetek megrontóinak. Egy érdemle' ges ellenvetéssel azonban e tekintetben \ számolnunk kell, s ez az, hogy a küilönböző nemű ifjúságot egy társasággá j alakítani az átmeneti serdülő kor kezdetén kedvezőtlen visszahatást mutat, Oly tény ez, mint a hogy tény, hogy a bu' dapesti tudomáoy egyetemen az első nőhallgatókat a viszonyokhoz hozzá nem I szokott ifjuság modortalansággal moles' tálta. Amint azonban a megszokott helyI zet a mindennapiasság mezét öltötte I magára, az udvariasságon kivül minden ' egyéb kihurcolkodott az egyetem falai ! közül, sőt mi több, a vizsgálati eredmények kedvezőbbé, a korcsmák . látogatottsága hanyatlóvá lett az erkölcsök ! veszélyeztetése nélkül. ! Amint tehát az egyetemen a különböző nemű ifjúság kölcsönös megbecsü; lése szokássá lett anélkül, hogy a stúdiumokra kártékonyán hatna az érintkeI zés, úgy alakul az eddig észlelt kedvezőtlen eredmény a mi ifjúságunk körében is kedvezőbbé, ha az érintkezést ! megszokottá teszszük. Hogy pedig egyéb intézmények hiányában az átmeneti időszakban se érjen kár valakit, erre célravezetőnek csak a tánciskola mondható, hol a kölcsönös megszokás és megbecsülés a mamák és apák felügyelete alatt eléggé megbízható otthonra talál. Ha kedvesebbé lesz az egyéni megbecsülés szerint alakult társadalmi élet, a báltermek majom szigete is kihal.
