Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-24 / 33.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. jpLŐFIZETÉSI ÁRAK '. E$é«í évr — — — — 12 kor. — lil. FJ] évre — — - - - — 6 kor. — fii. Níftyed é?r» _____ 3 kor. — fii. Egyen B-áiu ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nylltterek ós hirdetések küldendői Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szán). Kéziratot nem adunk vissza. Í-^~ „Nagyságos II. Rákóczy Ferenc" kuruc feiedelemhamvai. Esztergom ápril. 23. A magyar nemzet szabadságáért, függetlenségéért harcoló kurucfeje­delem hamvait őrzd rodostói sírbolt fölött az engesztelődésnek angyala szállott alá, szelíden hozva meg a magyar nemzet őszbe borult fölsé­ges agg királyának hívó szavát : kurucok fejedelme »nagyságos II. Rákóczy Ferenc* a király és a nem­zet egyesült kegyelete keres fel : gyere haza hazádba, hogy porlandó testedet az édes haza ölelje kebelére. Uram, királyom áldás fakad a ki­engesztelődés szózatán és termé­kenyítő harmat hull alá a nagy ég­ből Rákóczy hazaszeretének eszmé­nyiségéből. Haza hozzuk drága ham­vaidat és diadalittas leszen a nap, amelyen győzelmes utadat teszed meg nagy emlékedet kegyelettel fenntartó és követő néped között. S e diadal utadban harci dalo­kat fuvó tárogatók, harangzugások fognak kisérni és a népek százezrei, a férfiak fövegjökkel kézben, asszo­nyaik patyolat kendőt lobogtatva, leányaik koszorúban ékesen fognak üdvözölni téged >nagyságos II. Rá­kóczy Ferenc* kurucok fejedelme. Kuruc fejedelem táborkarának egyi­két nemes nemzetes és vitézlő vak Bottyán János uramat Esztergom szab. kir. város tartja magáénak. Magáénak vallja a hőst, ki mind­végig kitartott a > nagyságos fejede­lem* mellett és honvágyban kesergő j bujdosás helyett rabságban volt' j része. Nemes, nemzetes és vitézlő | vak Bottyán János kuruc generalist | j magáénak vallván Esztergom sz. kir. 1 J városa, jussa van hozzá, hogy egy- J kori palotájában, ma a város ma­j gisztratusának tanácshelyéül szolgáló 'teremben közgyűlésre jöjjenek aj 'város tanácsosai és javaslatot ké-, szitsenek Rákóczy Ferenc hamvai­nak mikénti hazaszállítására s em- j lékének megőrzésére és örök ápo- ( lására nézve. Javasolja a szab. kir. város : i. hogy a fejedelem hamvait a nem­zet fejedelmet megillető pompában részesítse, mely végből hazatérő ham­vait a millenáris bandérium fogadja az ország határain s kisérje fel a haza szivébe, a királyi székvárosba. i I 2. A merre a menet elhalad ha­rangok zsongása, tarackok dörgése, tárogatók, harsonák zúgása kisérje mindenütt. 3. Városokban, falvakban, ahol a A győri vonósnégyes. _ Az »Esztergom és Videke« eredeti tárcája. Május 1-őn f >g fellépni Esztergomban az egyetlen magyar vidéki vonósnégyes társaság. A fővárosban ugyanis van több vonós quartett: Hubay Popperek, Grűnfeld-Bürgerék stb. Kassán volt egy két évig, most már ez is megszűnt. A győri quartett teliát valóságos uni­kum és túl a Dunán szép hivatást teljesit műveli a legtisztább négyhangú vonós zenét és terjeszti az örök szépnek, egy Beethovennek, egy Mozartnak esz­méit s az igazi klasszikus zene ismeretét. A quartett szervezője és első hege­dűse dr. Vajda Emil főreáliskolai ta­nár, ki Győrött a zenének olyan buzgó apostola, mint Esztergombsn boldogult Bello bácsi volt. Egy athletai termetű művész, aki ha Istentől adott tehetsé­gét tisztán a hegedűnek szentelte volna, már bizonnyára világhírre emelkedik. Zeneszerző és iró: a hegedűről egy vas­kos könyvet adott ki, mely úttörő a magyar irodalomban és amelyet nem zenészek is élvezettel olvashatnak, be­pillantást nyerve egy új, csodás, isme­retlen birodalomba, a Stradir ariusok é Guarneriusok rejtelmes cremonai mű­helyeibe, ahonnan olyan remek müvek kerültek elő, hogy olyat ez a mi büszke korunk készíteni nem tud, mert a titok a mesterekkel együtt örökre sirba szál­lott . . . Vajda mint hegedű virtuóz főleg erő­teljes, meleg tónusával és tüzes tempe­ramentumok előadásával aratott diada­lokat. Mint szólóhegedüs Sárasate Réverie-jében mutatkozik be az eszter­gomi közönségnek. A második hegedű Steiner Samu zene­tanár kezében van, ki messzeföldet be járt és európai látókörű zenész és kü­lönösen briliáns technikájáról ismeretes. A violát Kirchner Elek, a lutheránus egyház karmestere, ez a geniális zene­szerző játszsza. Kirchner neve bizony ­nyára minden zeneértő előtt ismeretes, magyar stilű vonósnégyesei úttörők és mostanáig egyedüliek a magyar zene­irodalomban. A quartett egyik magyar motivumu vonósnégyesének legszebb ré­szeit, az Adagiót és a Scherzo-t fogja a vonósnégyes Esztergomban bemutatni. A gordonka pedig Forstmeyer Richárd, a győri tekintélyes számú cellisták mesterének kezében van. Ez Esztergom­ban kevéssé ismert bűbájos hangszert Forstmeyer, a székesegyházi zenekar ssolocellistája művészileg játszsza, miről menet áthalad az utcák, terek zászló-erdőkbe boruljanak és ünnepi ruhát öltvén a nép, férfiai fövegü­ket kezükben, asszonyaik hófehér patyolat kendőt lobogtatva és leá­nyaik koszorúban állva üdvözöljék. 4. A hol a menet éjjeli pihe­nésre száll meg, a m. kir. honvéd­ség egy zászlóalja lobogója alatt teljes díszben őrizze a fejedelem hamvait. 5. Budapestre való érkezéskor az országgyűlés diszgyülést tartson. Rá­kóczy érdemei törvénybe iktattassa­nak. A fejedelem ravatalát a szent István királyról elnevezett nagytem­plomban állítsa fel, azt az egye­temi ifjúság és korona őrök őrizete mellett nyolc napig közszemlére tegye a ravatalhoz zarándoklóknak, mivégből a torlódás elkerülése céljából a vármegyék csoportosítva e &y-e gy részükre kitűzött napon jöjjönek fel az ország szivébe; az állam vasutakon pedig a vitel­díj fél árban állapítandó meg. 6. Az országgyűlés egy tetemes összeget szavazzon meg a nagy fe­jedelemnek az országház homlok­zata előtt felállítandó lovas ércszob­rára és gondoskodás történjék 7. arról, hogy a nagy fejedelem a hangverseny közönségének a Golter­mann-féle concertban lesz alkalma meg­győződni. Beethovennel kezdődik a műsor . . . Beethoven ma már fogalom, a zene Shakepeareje, e mélységes lángész, e szimmetrikus genie. Világhírű G-dur vonósnégyese lesz a műsor első pontja. Ki ne könnyezett volna már hazafias meghatottságában, mikor a barna zené szek Rákóczy kesergőjét húzzák — húz­zák a Tisza-ház előtt . . . hogy még az angyalkák is sirva fakadnak a menyországban . . . Ezért az egy szá­mért is érdemes a hangversenyre el­menni. Dvorzsák fináléja lesz a műsor utolsó pontja és méltó befejezése. Legyen szabad most még csak egy igen elterjedt előítéletet e kis cikk ke­retében szóvá tennem. Igen „liberális" dolog nálunk Magyar­országon, — hogy Jókai kifejezésével éljek, a művészi zenében laikusnak mu­tatkozni. Hiszen Petőfi Sándor is azt mondta a karmesternek, aki színész korá­ban egy nép dalra akarta betanítani: „De iszen reszelhet itt a fülem mellett nem megy abba egy hang se ! u Többet ér egy jó cigány — mondja Kártya­váry Bendegúz — mint tiz kötet Wag­ner." hamvai fölé egy minden időkre nagybecsű mauzeleum emeltessék és ha lehetséges, melléje temeten­dők mindazon kuruc vezérek, kik­nek neveit a nemzet kegyelettel őrzi. Rákóczy Fererenc arcképe sok­szorosittassék és minden tanterem­ben diszét képezze a magyar nem­zet iskoláinak. Igy kell egy fejedelmet ünne­pelni és igy kell megrögzíteni a nagy szellemek hazaszeretetét. Bertalan Vince. Társadalmi élet és a not Az utóbbi években kiadtak egy modern jelszót, mely hangzott eké­pen : legyen nő emancipáció ! Kezd­ték hirdetni, hogy a férfi és a nő egyaránt a teremtés koronája, te­hát részesüljenek egyenlő jogokban az állam előtt. Egyszerre aztán ezek a jelszót hangoztatok lecsendesedtek. Mi ép e szélcsendet használjuk fel arra, hogy felvesszük a kérdést, vájjon kell e voltaképen nő emancipáció. Nézzük e kérdést nemzeti, magyar nemzeti szempontból. Ugyan mit tapasztalunk! Azt látjuk, hogy a magyar társadalmi élet fénye, sugara külön emancipálás nélkül is mindig Ez éppen olyan, mintha valaki szivesebben hallgatná Hazafi Veray Já­nos verseit, mint Arany balladáit, vagy inkább gyönyörködnék a falusi piktor má­zolmányában, mint Verescsagin „ Sipka­szoros"-ábsn és Munkácsy Pilátusában. Nem akarom ezzel a magyar cigányt kisebbíteni. Majdnem kivétel nélkül tehet­séges muzsikusok e füstös fiúk és na­gyon figyelemre méltó virtuózok is akadnak közöttük aztán mivel ők a magyar népdalnak majdnem egyedüli művelői, valóban kalapot kellene emelnünk előttük. Be is csíp szívesen minden magyar em­ber, száraz fájuk hangjainál és magyar nótát se Kubelik, se Reményi, se más nem tud úgy elhúzni mint ők, de a magyar nóta sajnos egy szivünktől szakadt, na­gyon gyönyörű, de igen kicsiny provin­cia a zene óriás birodalmában. A ci­gány tudománya egy oldalú s ha Magyarországból bécsi walcerokba és operetté potpourikba elkalandoznak, a fülétől farkáig fortissimo muzsikájukban bizony csak egy igen mérsékelt zenei ízléssel biró közönség tud már csak élvezetet találni. Ezek folytán bátor vagyok azt állí­tani, hogy minden müveit embernek szüksége van klasszikus zenére is, nem­csak cigány muzsikára és legfeljebb operetté csinnadrattákra. Egy művé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom