Esztergom és Vidéke, 1904
1904-04-21 / 32.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE. (32. szá becsületérzésen s magával rántja az embert az örvénybe, melyből alig juthat ki megint. Bár törvény sújtja a bűnösöket, a magukról megfeledkező emberek mégis tovább haladnak a becstelenség utján, nem félve sem Istentől, sem törvénytől. Nagyon gyönge az ember. A pénz, az átkos pénz, csábit. A pénz uralkodik a társadalmon, dobálja ideoda ; kénye-kedve szerint hány-vet bennünket; fölemel, lesújt; rabjául ejt, majd megint szabadit: megmutatja a menyországot és belelök a pokolba. A pénz rabjai lévén, szinte korlátlan hatalmát mindanynyian elismerjük s meghódolunk előtte. Ez a meghódolás oka legtöbbször, hogy az emberek, a pénz csábjának engedve, bűnre vetemednek. A mai társadalom bűnei csaknem gyógyithatlan betegséggé fajultak, mert az erkölcsiség gyöngülésével a börtöntől, sőt a kivégzéstől való félelem sem szab gátat a gonosztevőknek, kik nem mindig megátalkodottságból, hanem a pillanattól elragadtatva tértek a bün ösvényére. Vagyis a pénz feltétlen hatalma aláássa a jellem szilárdságát s a megingott jellem a rosszra való szunnyadó, de könnyen felébreszthető hajlam játékszerévé válik. Mikor változnak meg a mai viszonyok ? Majd ha mások lesznek a társadalom felfogásai, ha leveti magáról számos félszegségét és a pénz imádatát nemcsak megvetés tárgyává fogják tenni, hanem gondoskodunk majd arról is, hogy a pénzt csak nemes és megfelelő célok eszközének tekintsük, a me'ynek gazdasági értékét ugyan kétségbe vonni nem kell, de a mely nem lehet a társadalom istene. Meg kell tehát nyirbálni a pénz hatalmát. A társadalomnak fel kell ébrednie mély álmából és be kell látnia, hogy maga is bűnös. Kell, hogy felvirradjon az idealizmus kora, mert csak az ideálisan gondolkozó ember lehet abszolút erkölcsös, csak ideális társadalom lehet boldog. Nemesíteni kell e népet, ki kell ragadni az emléket a meteriaHzmus posványából, meg kell tisztítani a sziveket a realizmus sarától és vissza kell vezetni az eszmény templomának oltárához. Csak oly nemzet lehet nagy, hatalmas, utolérhetetlen, melyben kevés a bűn. Csak o!y társadalom lehet erős, melynek erkölcsi alapja szilárd és megingathatatlan. — gy. — V. 1904. április 21 Boronkai L. VIII. n. p. — 3. Gyürky. Könyörgés. Szav. Etter N. I. o. — 4. Schumann, ÉJj őseink hazája. Férfikar. — 5. Lévay M, Hazám. Szav Hirsch E. III. — 6. Gyulai, Pókainé. Szav. Kottra F. II. — 7. Pleye 1 , zongoranégyes. Zongorán Singer Gy. II., Hegedűn Schleifer E. III., Horn IV., Haas VI. — 8. Coppée, A kovácsok sztrájkja. Ambrus Gy. VI. n. p. — 9. Weber. Vándordal a Preciosából. Férfikar. — 10. Inczédy, A nővér. Schwarz S. IV. — 11. Sárossy, A huszár. Margó S. VIII. — 12. Brahms, Magyar tánc. Hegedűn Várkonyi VI., Horn IV. — 13. Ünnepi beszéd. Mondja Kuzmich G. VIII. — 14. Eulenburg, Diadal-induló. Ének és zenekar zongora és harmónium kisérettel. Az ünnepélyre az érdeklődő nagyközönséget ezúton kivja meg a rendezőség. — A győri vonósnégyes művészei vá rosunkban. Rendkívül élvezetes hangversenyre van kilátása városunk műértő közönségének. UgyanÍ3 agyőri vonósnégyes művészei rendeznek városunkban május hó 1-én hangversenyt. A győri vonósnégyes tagjai : dr. Vajda Emil (I, h.), Steiner Samu (II. h), Kirchner Elek (viola) és Forstmeyer Richard (cello) tanárok nemcsak Győrött, de szélesebb körben is ismeretesek pompás összjátékukról. Kitűnő erő mind a négy s e mellett műtoruk is zenei ma gaslaton áll. Bemutatják a régibb s az uj idők legkiválóbb zeneköltőinek műveit. Igy, játszszák : Beethoven G. dur vonósnégyesét. Kirchner Elek magyar motivumu négyeséből az Adagiót és Scherzót. Borodine noeturnejét és -Dvorak fináléját. Dr. Vajda Emil Sarasaiétól ad elő egy érdekes s behízelgő hangversenyt. Forstmeyer pedig Goltermann hires hangverseny darabját adja elő cellón. Ezenkívül Ernst Dezsőné úrnő (Doroghról) is közre fog működni szt-p és kellemes csengésű énekével. A fényes műsor, a művészi erők hisszük elég vonzó erőt fognak birni, gyakorolni arra, hogy a közönség a győri vonósnégyes remek játékát meghallgassa s tömeges megjelenésével járuljon hozzá a nagy élvezetet nyújtó estély sikeréhez. A jövedelem egy részét a főgimnáziumi diákasztal javára ajánlják fel. — Halálozás. Szeibert Béla járásbirósági dijnok f. hó 17-én életének 22 ik évében elhalálozott. Szorgalmas és törekvő ifjú volt, kinek halála mindazok körében kik ismerték, őszinte sajnálkozást keltett. Temetése hétfőn volt a vízivárosi temetőben. — Kereskedőink és a vasárnapi mnnkaszünet. A vasárnapi munkaszünet ügyében hétfőn tartották az ország kereskedői értekezletüket Budapesten, melyen harminchét kereskedelmi társu lat kiküldöttei vettek részt. Az esztergomi kereskedelmi társulatot RudolfWxhály elnök vezetése alatt, Vörös József, Jedlicska Rezső, Klein Gábor és Kardos Dezső képviselték. Az országos értekezlet, mely a sérelmek orvoslásának módját vette tárgyalás alá, értekezleti elnökül Rudolf Mihályt választotta meg. Kedden a kereskedelmi ministernél tisztelgett a monstre küldöttség, ki határozott Ígéretet tett, hogy a sérelmeket orvosolni fogja. — Az esztergomi kath. legényegyesület P. hó 24-én d. u. 4 órakor saját helyiaégében tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: L. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az 1903. évi működésről. 3. Pénztárnok 5s számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Az 1904. évi költségelőirányzat megállapi tása. 5. Dékán, háznagy, könyvtáros jelentése. 6. Elnök, tisztikar, választmány és rendező-bizottság választása. 1. A jegyzőkönyv hitelesítése 3 tag riküldése. 8. Esetleges indítványok, imelyek a közgyűlés előtt 24 órával rasztottam, s a hogy ágyamon hánykolódtam, eszembe jutott, hogy még sohasem láttam a napkeltét. Az ablakom éppen kelet felé volt és egy kertre nyílott. A poézis hatalmába ejtett, felkeltem, s az ablakhoz ülve vártam a hajnalt. Ah milyen gyönyörű volt az a virágillatos nyári éjszaka! S a hogy multak a percek, a csillagok fénye szemlátomást halványulni kezdett s a hajnali csillag lassan szállott lefelé a keleti égen, s mikor odaért az ég aljához, hirtelen eltűnt, mintha egy nagy szürke tengerbe merült volna el, ami lassankint halványpirosra változott, s egyszerre feltűnt mögötte a nap égő korongja s ahogy emelkedett mindig telj ebb, bíboros fény Ömlött el az egész tájékon. Egyszerre elevenült a tájék. Előbb csak egy-két madár csicsergése hallattszott, de csakhamar rázendítette reggeli énekét valamennyi s a hogy kihajoltam az ablakon, fecskék suhantak el a fejem fölött. A virágokról bódító illat szált felém a harmatos hűvös levegővel. Elvoltam ragadtatva és mintha csak most kezdeném megismerni azt a nagy és Örökkévaló Istent, a kiről a tiszteletes ur tegnap annyit beszélt. Kezeimet imára kulcsoltam, mi közben önkéntelenül Béla neve jutott az eszembe. Mikor idáig ért az olvasásban, a nevelőnő lépteit hallotta közeledni, gyorsan elrejtette a naplót, aztán kikönyökölt az ablakon és a mátyást az ölébe tartva becézgette, mely újra hangosan kiáltozta, hogy szép vagy Ilka ! Szép vagy Ilka! «wsase vsamn m&s® ^S^WKASÄ IWIWWIJIWJ MBBWH mmsm nosm <-«ÄS3» W n tnfa-irrrrirj «£HH mm — Sz. Adalbert ünnepét a húsvét utáni második vasárnapon a szokásos fénynyel és kegyelettel tartotta meg a főkáptalan. Az ünnepi misét Bol f tzát József püspök, a sz. beszédet Vargha Dezső kőhidgyarmati lelkész tartotta, amelyben behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, mi okozza a mai általános elégedetlenséget és mi orvosolhatja azt Gonddal összeállított beszédét érdekkel hallgatta a hivő közönség. Másnap, hétfőn volt a hagyományos főkáptalani tanácskozmány, amelynek megnyitásánál Boltizár József püspök megemlékezett a bíboros hercegprímásról és indítványozta, hogy a főkáptalan hódoló üdvözletet intézzen a gyöngélkedő fő pásztorhoz. Megemlékezett a beteg nagy prépostról is és áttért a napirendre, amelynek rendes tárgysorozatán kivül két különös pontja is volt. A hercegprímás u. i. felkérte a főkáptalant, hogy gyöngéJkedése miatt Boltizár püspök elnöklete alatt válassza meg a lelkészeket képesítő bizottságot és töltse be a sz. Adalbertről nevezett nyugdíjintézet üresedésban levő két helyét. Ez utóbbiakat Mórász Antal kéméndi és Nóvák József perneki lelkészek nyerték el. Ezzel a tanácskozmány, az elnök éltetésével befejeztetett. — Estéiy. Kedden polgármesterünknél estély volt, melyre számosan voltak hivatalosak. — Betegágyon. Nozdroviczky Miklós városi erdőmester miként értesülünk a fővárosban betegen fekszik, hol orvosi műtétnek veti magát alá. — Szerenád. Vasárnap volt a 76-ik gyalogezred ezredesének Hess Rezsőnek névünnepe, mely alkalomból a katona zenekar szombaton esti zenét adott az ezredes lakásánál, hol az egész tisztikar díszben jelent meg az ünnepelt és kedvelt férfi, tiszteletére. — A város üdvözlő felirata. Megemlékeztünk arról, hogy a város közönsége feliratban fogja üdvözölni a megye főispánját esküvője alkalmából, mit egy hat tagú küldöttség fog Budapesten át adni, melynek tagjai Vimmer Imre polgármester vezetése mellett dr. F'éldváry 1st ván Nieder man József, Frey Ferenc, Rudolf"Mihály és Dócxy Ferenc lesznek. A felirat, mi a főjegyzői hivatalban van közszemlére kitéve, egy diszes kiállítású fehér bőrkötésű könyvbe van irva, melynek préselt előlapján a közepén a város színeit viselő, H. (vörös) B. (kék) email betűkből álló monogramm látható, fölötte egy öt ágú koronával, mit az előlap szélein egy széles áttört keret övez körül, melynek mindnégy sarkában a város emailból készült cimere díszlik. A könyv lapjait összetartó arany zsinegről két arany bojt csüng le. Az ízlésesen diszes kiállítású könyv, mi Budapesten Morzsányinál készült, kék moire selyemmel bélelt drap szinű bőrrel bevont tokban van elhelyezve. — A főgimnáziumi igazgató ünneplése. A főgimnázium ifjúsága Hollósi Rupert igazgató nevenapja alkalmából f. hó 23-án, szombaton este 6 órakor a díszteremben ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Sóhaj. Kar Mendelsohntól. Ének- és zenekar zongora harmónium kisérettel. 2. Üdvözlő dal. Irta és szav. az elnökséghez irásbelileg nyújtandók be. A közgyűlés után ünnepély lesz az alábbi műsorral: 1. Ünnepi óda. Szavalja Krajniker Ferenc egyesületi dékán. 2 Karének. Előadja az egyesületi dalár da. 3. Az eszményiség híveihez. Költemény. Irta Bán Aladár. Szavalja Septey Béla. 4. Szép Ilonka. Melodráma. Elő adja Jakobek Jenő egyl. könyvtáros, zongorán kiséri Boros Endre. 5. Az iparos ünnepe. Színjáték. Szereplő személyek : A közvélemény Berec Endre. A Jateiner Szerkál János. A teknikus Pesti Sándor. Egy iparos Pozman Sándor. Előadás után társas vacsora : egy teríték ára 1 kor. 20 fill., utánna tánc. — Iskolalátogatás. Doroghról irja tudósítónk, hogy a megye alispánja a kir. tanfelügyelő társaságában meglátogatta az ottani iskolákat, hogy a magyar nyelvnek haladásáról meggyőződést szerezzen. Legelsőben az óvodát látogatta meg, hol dicséretre méltó haladást tapasztalt. Ugyancsak megelégedését fejezte ki a két községi iskolában, s mindkét helyen 6—6 növendéket jutalmazott meg 1—1 koronával. Ellátogatott ezután a bányatelepi iskolába, hol hasonlóan az előző évekhez Perényi Ferenc tanitó tanítványai nagy haladását dicsérte meg, s négy tanulónak 1—1 koronát osztott ki, majd pedig Winklener János osztott szét a jó tanulók között serkentésül 16 koronát. — Háziipar kiállítás. F. hó 17-én, vasárnap volt a párkányi kosárfonóban készült tárgyak kiállítása és eladása. lS T agy számu ésinteligens közönség nézte meg a kifogástalan tárgyakat, és elismeréssel nyilatkozott azokról. Az elismerés Csepreghy Gyula gazd. szaktanárt illeti, mivel az elért eredményt az ő szakavatott fáradozásának a gyümölcse. — Jegyzöegyleti közgyűlés. Az Esztergom megyei jegyzői egyesület 23 án délelőtt 10 órakor a vármegye székházának nagytermében tavaszi rendes közJ gyűlést tart, melynek tárgysorozata a í következő : 1. Jelentések az utolsó közI gyűlés óta elintézett folyó ügyekről 2. j Alapszabályok 24 §-a értelmében jegyző j jelentése tagok számáról. 3. Az 1903. J évi pénztári számadás. 4. Alapszabályok 12. § a értelmében jelentés tagdíj hátralékokról. 5. Heves vármegye jegyzői egyesületének átirata a központi egylet elnöki állásának betöltése tárgyában. 6. A jegyzők javadalmazásáról szóló tör vényjavaslat. 7. Országos jegyzői kongreszszus. 8. Megyei jegyzői nyugdíj szabályzat módosítása. 9. Esetleges indítványok. A közgyűlést megelőzőleg ugyanazon napon reggeli 9 órakor választmányi ülés lesz. — A doroghi bányákról. Dorogh község képviselőtestülete e hó 16-án ülést tartott, mellyen a községi kőszénbánya sorsa, s a további teendők felett tanácskoztak. Az ülésen részt vett a doroghi bányafelügyelő, valamint a szászváriak két igazgatósági tagja, hogy meghallgassák a lakosság panaszát, s kölcsönös engedményekkel oda hassanak, hogy a megszüntetett bányaüzemet, újból fellendítsék. A kölcsönös jóindulatú közeledésnek megvolt a maga üdvös eredménye, amennyiben a társaság elhatározta, illetve kötelezte magát, hogy a szénkutatást lehetőleg mielőbb s több helyen megkezdi, s mihelyt szénre bukkannak, a bányaüzemet haladéktalanul folyamatba veszik. Gondoskodás történt arról is, hogy az elbocsájtott munkások visszavétessenek, s azok szerzett jogai megvédessenek. A község lakossága nagy megnyugvással vette tudomásul a történteket, mik a község további fellendülését vannak hivatva előmozdítani. — Drágul a hús. A marhahús és sertéshús ára e hó 16-tól ismét feljebb szökött, mit a hentesek és mészárosok az országszerte tapasztalt marhaállomány csökkenéssel indokolnak a vevő közönséghez intézett értesítésükben.
