Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-14 / 30.szám

TTTT^T^T^" 1 — Névnapok. Dr. Waltet Gyula p. kanonok, egyházmegyei főtanfrlügyeíő névünnepe kedden volt, midőn tiszte­lőinak egész serege halmozta el a nép­szerű főpapot jókivánataival, az érseki képezde pedig ezen alkalomból szép iskolai ünnepélyt rendezett, melyről más helyütt számolunk be. Ugyanesak e napon volt névünnepe dr. Fehér Gyula udvari káplán plébánosnak, ki iránt ér­zett szeretetteljes ragaszkodásuknak a városi leányiskola növendékei szép je­lét adták. Agatsin Gyula bencésrendi tanár, Brutsy Gyula diszmükereskedő, majd még számos Gyula ülte e napon névünnepét, kiknek mi is minden jót kívánunk. — Bucsu vacsora Prohástka dr. tisz­teletére. A kath. kör Prohászka dr. tiszteletére vasárnap es*e bucsulakomát rendezett, a melyen a jeles egyházi iró és szónok tisztelői közül városunk­ból és vidékéről rendkivül nagy szám­mal jelentek meg, közöttük igen sok hölgy, akik előtt bizonnyára felejthe­tetlenek lesznek azok a finom, mély gondolatokkal teljes, remek egyházi szónoklatok, a melyekkel hallgatói lel­két oly sokszor ragadta a magáéval, fel-fel a magasba, a szellem világába. A kitűnő vacsora második fogásánál állott fel Matty isovszky Lajos, a kör •elnöke és szivböl eredt őszinte szavak­kal búcsúzott Prohászkától, attól a fér­fiutói, akinek a kath. kör oly sokat köszönhet. Prohászka meghatottan kö­szönte meg az ovációt és kijelentette, hogy ő Esztergom közönségétől végleg elszakadni nem is tud, nem is akar, mert hosszú működése alatt nagyon megsze­rette azt. Dr. Perényi Kálmán főbiró üdvözölte ezután az ünnepeltet, aki — úgymond a szónok — hiába vinné azt a kardot háromszor is a köszörűshöz, hogy még élesebbre fenje: még sem -tudná vele azokat a szálakat elvágni, & melyek a kath. kör tagjait a távozó­hoz fűzik. A beszéd nagy tetszésben részesült. Beszéltek még Masslaghy Fe­renc kanonok, mint az ünnepeltnek egy­kori tanára, Guzsvenits Vilmos igazgató mint tanítványa s még szamócán. Pro­Maszka dr. újból kifejezte köszönetét a szívélyes szavakért. — Bategágyon. Városszerte nagy saj­nálatot és őszinte részvétet keltett Schönbeck Mihály betegsége, mely Svéi körében komoly aggodalmakra adott •okot. Derék polgártársunk erős meghű­lés következtében fekszi a betegágyat. — Ünnepély. A reáliskola ifjúsága -április hó 11 én délelőtt 9 órakor is­kolai ünnepélyt tartott, melynek mű­sora a következő volt. 1. Hymnusz, «anekelte az ifj. énekkar. 2. Hazám ifjú­sága, Ábrányi Emiltől, szavalta JBorz József IV. o. t. 3. Alkalmi felolvasás, tartotta Welle Olivér tanár. 4. Nemzeti zászló alatt, Kerényi Frigyestől, sza­valta Háber Géza IV. o. t. 5. Szózat, énekelte az ifj. énekkar. — Halálozás. A Singer és Lei Oldor­fer fakereskedő cég üzletvezetője, Hei feld Gyula 53 éves korában f. hó 10-én elhunyt. Szorgalmas és munkakedvelő ember veszett el benne. A gyászoló család az alábbi értesítést adta ki: „Alulírottak az összes rokonság nevé­ben is mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér, após és rokon Heifeld Gyula folyó évi április hó 10-én délelőtt 11 órakor, életének 53-ik, boldog házasságának 34 ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult­nak földi maradványa f. hó 12 én d. u. 3 órakor fog a Víziváros Gantner utca 3. sz. gyászházból az izr. sírkertben Örök nyugalomra helyeztetni. Eszter gom, 1904. április 10. Áldás poraira! Heifeld Gyuláné szül. Freud Anna öz­vegye. Heifeld Blanka, Heifeld Cecil, Heifeld Margit, Heifeld Ilonka, Hermin, Heifeld Hedvig gyermekei. Heifeld Manó, Perimutter Izraelné szül. Heifeld Róza testvérei. Ifj. Süss Samu, Winter Nándor, Décsy. Alfréd, Koksa Tivadar vejei. Süss Ödönke, Winter Elvira unokái." — Az esztergom megyei párkányi takarékpénztár f. hó 9 én tartotta dr. Walter Gyula p kanonok elnöklete alatt XXXII. évi rendes közgyűlését. A rész vényesek szép számban gyűltek össze és nagy figyelemmel hallgatták az el­nök magas szárnyalású megnyitó beszé dét, melyben az intézet történetét is­mertette, megérni ékezve közben annak régebbi helyiségeiről, majd az elmúlt év üzleti eredményét méltatta. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után felolvastatott az igazgatósági jelentés, melyből kitűnik, hogy az évi nyereség 37,102 k. 30 f. mely 2942 k. 93 fillérrel haladja meg az előző év tiszta nyerésé gét, dacára annak, hogy 18,350 k, 37 fiit az uj helyiség átalakítási költségeire és leírásokra fordítottak. Az évi összfor­galom szintén meghaladja az előző évit, a menyiben az 13,360.094 k. 12 f. tesz ki. A közönség fokozódó bizalmáról tesz tanúságot az az örvendetes eredmény is, hogy az intézet, betéti állománya a lefolyt évben 448,100 k. és 13 fillérrel növekedett. A felügyelő bizottsági jelen­tés és mérleg felolvasása után a közgyű­lés az igazgatóság javaslatait egyhan gúlag magáévá tette és a felmentvényt úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság részére megszavazta. A köz­gyűlés határozata értelmében az intézet az elmúlt évre esedékes részvény szel­vényeket 20 koronájával váltja be a tartalék alapokat az évi nyerességből összesen 11,110 kval dotálja, úgyhogy, a tartalék alapok összege ezzel együtt 86,294 k.-ra emelkedik, mi remélhetővé teszi, hogy az alaptőke 2—3 esztendő multán 100,000 kval felemelhető lesz. Jótékony célokra a közgyűlés 842 k. 30 fillért szavazott meg, a tisztviselők nyugdijalapjának növeléséhez pedig 1500 k. val járul hozzá. Majd elfogadta a küzgyűlés az új nyugdíj és korpótlék szabályzatokat, melyek szerént a tisztviselőknek 35 évi szolgálat után, teljes nyugdíj képesség és három­szori ötöd éves korpótlék biztosít­tatik 10 évi szakadatlan szolgálattól kezdődőleg. Végül egy évi próba időre megválasztatott Brenner Sándor gyakor­nok, ki működésével az igazgatóság megelégedését nyerte ki. Az üresedés­ben levő 2 igazgatósági tagságra Ziat­nyánszky Jávos muzslai esperes plébá­nos és Schiller Lipót párkányi vaske­reskedő választattak meg egyhangúlag. Az intézet új székháza és valóban cél­szerű, kényelmes berendezése a részvé­nyesek osztatlan tetszésével találkozott. A közgyűlés az elnök lelkes éljenzé­sével fejeződött be. — Az érseki tanítóképző ünnepélye. Április 11-én d. e. 10 órakor kettős ünnepélyt rendezett a tanítóképző ifjú­sága. Az 1848 ápr. 11-iki törvényszentesi­tést és dr. Walter Gyula egyházmegyei főtanfelügyelő névünnepét ünnepelte. A szépen sikerült ünnepély fényét a fő­tanfelügyelő megjelenésével emelte. Óbert Gusztáv és Nemesszeghy István tanárok, kik már régibb idő óta az ün nepélyeket fáradhatatlan buzgósággal rendezik, méltó elismerésben részesül­tek a főtahfelügyelő meleghangú köszönő szavaiban. Az ünnepély műsora a kö­vetkező volt: 1. Rákóczy nótája. Elő­adta az intézeti zenekar. 2. üdvözlő beszéd. Tartotta Osvald Lajos IV. é. t. n. 3. A fehér nő operett ária. Harmó­niumon előadta Paulovits Géza IV. é. t. n. 4. Vörösmarty Mihály „A vén ci­gány." Szavalta Ventura Vilmos II. é. n. 5. Pizzicato Guintette. Előadták I. hegedű Borovicska Adolf II. hegedű Rábai László. Viola Paulovics Géza. Celló és gordon Krein Rezső. 6. Csokonai. „A tihanyi echó." Énekelte Ventura Vilmos II. é. t. n. 7. Ünnepi beszéd. Tartotta Óbert Ágoston. 8. Szó­zat. Férfi négyes, énekelte az ifjúság énekkara. 9. Palágyi Lajos „Aradi vér­tanuk." Szavalta Bakos Jenő III. é. n. Vonós quintette. Előadták I. hegedűn Borovicska Adolf III. é. n. II. hegedűn Rábai László II. é. n. Violán : Paulovits Géza IV. é. n. Cellón **# és gordon Krein Rezső III. é. n. Az ünnepély végén a főtanfelügyelő köszöne­tét fejezte ki ugy a tanári karnak, mint az ifjúságnak, mely tüntető ováció mel­lett oszlott szét. — Öröm hir. Mint jó forrásból érte­sülünk, kár volt idő előtt és kellő in­formát io hiányában keseregni a felett, hogy a beruházási törvényjavaslat is­mét mostohán bánik el Esztergommal, — mert amint minket informáltak — a törvényjavaslat a^on tételében „Egyes városok csatornázási és vízszabályozási szükségleteire" cim alatt Esztergom árviz védelmi munkálataira, amely ál­lana egy nagy védtöltésböl, a kiáDuna ág zsilip müvéből, kikotrásból stb. 900.000 korona van már eredetileg felvéve. — Városi közgyűlés volt tegnap délu­tán, melynek tárgysorozata a következő volt. 1. Zalaegerszeg r. t. város képvi­selőtestületének átirata, a rendezett tanácsú városok bajainak lehető orvoslása céljából leendő szövet kezes tárgyában. 2. Tanácsi javaslat,, a kis piaci sarokbolt eladása tárgyában. 3. Ugyanannak előterjesztés* e, Szűcs Károly és Varga Kocsis János vitás parlag földjeik tulajdonjogának rendezése iránt. 4. Az 1904. évi községi közmunka összeírás ellen Horváth Mihály és társai kérvénye, továbbá Schvarcz-testvérek és társai bérkocsi tulajdonosok felebbe­zése. 5. Ivanits Miklós kérelme, fizetési előleg kiutalása iránt. 6. Wottka Fe­renc terhén vezetett 399 kor. 09 fillér — és Borso3 István terhén vezetett 84 kor. 46 fill, házi pénztári követelés tör lése. 7. A folyó évi március havában megejtett pénztárvizsgálatról / fölvett jegyzőkönyvek. 8. A város pénzügyi bizottságának jelentése: a) az 1903. évi gyámpénztári, b) az idegen pénzekről vezetett 1903. évi, c) az 1903. évi „Kisdedovó alapítványi", d) az 1903. évi „járdakő alap", e) az 1903. évi „tiszti nyugdij alap", f) az 1903. évi „árvaletétpénztári" számadások megvizs­gálásáról. — Központi választmányi ülés. Esz­tergom megye központi választmánya holnap d. e. 10 órakor, mig a városi d. u. 5 órakor ülést tart. — Városi szállítók. A gazdasági bi­zottság vasárnapi ülésén tette meg ja­vaslatát a városi szükségletek szállitá­I sára nézve, mely a következő. Csizma­dia munkákra Csókás Ferenc és Csókás Boldizsár, bakancsokra Hugyik István, vasárukra Bargel Mihály, lakatos mun­kákra és pedig lámpa szerelésre Merényi Gyula, az általános lakatos munkákra Mahacsek János, nyerges munkákra Homor Imre, kovácsmunkákra Vas Kál­mán, kádár munkára Mayer István, bognár munkára Kis Ferenc, kálhás munkára Magyary László, szabó mun­kára a rendőr és hivatal szolgai mun­kákra Pelczmann László, a mezőőri munkákra Balogh Ambril 5 », gyarmat­i árukra Brenner József, végül az épület j és faárukra Lővinger József ajánlatát javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. • — Rovancsolás. Dombay Lajos pénz­ügyigazgató helyettes három napou át időzött városunkban, hol a számve­vőség közreműködésivel pénztár vizsgá­latot tartott az adóhivatalban, majd a számvevőség ügymenetét is felülvizs­gálta s mindent a legnagyobb rendben talált. —- Az »Esztergom járási r. kath. ta­nitó egyesület« választmánya április 11 én d. u. 2 órakor a tavaszi közgyű­lést előkészítő ülést tartott Pelczer Li pót esperes elnöklete alatt, a melyen több folyó ügyet intéztek el. A közgyű­lést május hó 26 ára tűzték ki. — A város pénzügyi bizottsága hétfőn d, u. ülést tartott, melynek fő tárgya a létesíteni szándékolt zománcgyár volt. — Zománcgyár városunkban. A pénz­ügyi bizottság hétfői ülésén foglalko­zott Sztudinka Ferenc losonci zománc ­gyári intéző kérvényével, ki városunk­ban egy zománcgyárat szándékozik épí­teni, s aki azért folyamodott a város­hoz, hogy őt kedvezmények adásával vállalatában támogassa. A bizottság örömmel ragadta meg az alkalmat, s kimondotta, miszerént javasolja a kép­viseletnek, hogy nevezett gyári vállal­kozónak a vasútnál mintegy két hold telket adjon gyár építési célra, valamint a szükséges homok és kavicsot is in­gyen adja, továbbá 20 évi pótadó és köve­zetvám mentességet biztosítson részére. — Épül a barakk kaszárnya. A ba­rakk kaszárnya építését hétfőn kezdet­ték meg annyiban, hogy egyelőre a szük séges anyagokat fuvarozzák a helyszí­nére. — Dorogh község sorsa. Szívszorongva vették a doroghiak tudomásul, hogy az Esztergom-szászvári kőszénbánya rész­vénytársulat bánya aknázási jogáról — irja levelezőnk — lemondott, a bérletre vonatkozó szerződést felbontotta. Az ügyben csakhamar fordulat állott be, amennyiben nevezett részvénytársaság ugylátszik megbánva, hogy a Dorogh község földtulajdonosaival 60 évre meg­kötött szerződést oly hamarosan fel­mondotta, már másnap Winklener Já­nos bányafelügyelő utján a szerződés felmondását vissza vonta s a felmondást meg nem történtnek kérte nyilványitani. — Iskola vizsgálat. Esztergom vár­megye alispánja 03 a kir. tanfelügyelő f. hó 14 étől 24 éig fogják a megye nem magyar ajkú iskoláit megvizsgálni, hogy s/emélyesen meggyőződjenek a magyar nyelv oktatásának eredményéről. — Footbal verseny. Két intézetünk, a főgymnásiura és az érseki képezde ifjúsága, amióta a szabadban való ját­szás a kedvező időjárás folytán lehe­tővé vált, gyakran keresi fel a táthi vámnál lévő gyepes tereket s erősen űzi a footballt. A két intézet ifjú­sága hétfőn versenyre kelt egymással, melynek eredménye teljesen egyenlő volt. A versenyt a képezde növendékei provokálták, kik a gimnáziumi ifjúsá­got versenyre szólították. — Öngyilkosság. Mészáros János hely­beli földmives embert hétfőn reggela kir. városi temetőben, a felesége sírján vé­rében fagyva találták, ki a vizsgálat adai szerént még vasárnap este lőtte meg magát, egy régi szerkezetű pisz­tolylyal. A lövés az arcát olyannyira szétronc*olta, hogy csak nagy nehezen lehetett őt agnoscálni. öngyilkosságának oka ismeretlen. ZbT^ilttér.*) Rövid használat után nélkülözhetlen. Igen alkalmas utazásoknál. Egészségügyi hatóság által megvizsgálva Bizonyítvány kelt Bécsben i887. jul. 3. nélkülözhetlen fogtisztitó szer. A fogak tisztántartásához csupán szájvizek nem elégségesek. A foghuson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztitájsal kapcsolatban egy fris­sítően és antiszeptikusaa ható fogtisztitó-szer­rel sikerülhet, minőnek a „Kalodont" már az összez kuiturállamokban a legsikeresebb hasz­nálatra bizonyult (I.) Étvágyhiány és emésztési zavarok $ gyógyítására a rohitsi „Tem­pel-forrás" nak időközönkénti használása a legkitűnőbb szer­nek bizonyult. Régibb vagy chronikus bajoknál a „Styria­forrás" mint erösebb inkább ajánlható. Raktár Esztergomban: Leitgeb Jánosnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom