Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-16 / 31.szám

Emlékezetem szerint az utcák elnevezése iránti eljárás, néhány évvel ezelőtt már folyamatba is tétetett, hogy hol és miért akadt meg, nem tudom, nem is Kutatom, de úgy közérdek, mint rendészeti szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, hogy minden utca nevet kapjon és minden ház számmal legyen ellátva. Ez okból kérem a tekintetes Tanácsot méltóztassék hatékonyan intézkedni, hogy ez a kérdés elintézést nyerjen. A szállodák és szállókban megszált és bejelentett idegenek száma 3251. Szorosan véve nem tartozik ugyan jelentésem keretébe az idegen forgalom emelésének kérdése és ha mégis azzal foglalkozom, méltóztassék ezt nekem megengedni és betudni annak a jóakaratnak, a mellyel szülővárosom iránt mindenkor viseltetem. Nem szándékozom, de nincs is itt helye annak, hogy az idegen forgalom emelésének kérdését minden vonatkozásában fölölelve tárgyaljam, tény az, hogy mig egyrészt nagyon sok akadálya van nálunk annak, hogy a módosabb idegen közönséget hozzánk csalogassuk m ísrészt azonban csak az utolsó évtizedben megnyílt forgalmi eszközök, valamint azok a természeti kincsek, mellyel ősi városunk megáldva van, t. i. gyógyvizeink, a jó levegő, a gyönyörű vidék, továbbá azok a műkincsek a melyek e város falai közt fölhalmozva vannak, egyene?en arra utalnak, hogy ezt a kérdést a közérdek szempontjából ne hagyjuk elaludni, hanem ha a cél elérésére szolgáló bővebb eszközökkel a város ezidőszerint nem is rendelkezik, tegyen meg legalább annyit, amennyit mások jóindulatának hozzájárulásával elérhet és amennyit nagyobb anyagi áldozat nélkül megtehet. Ezek nyomán tisztelettel javaslom, méltóztassék egyrészt Ő Eminenüáját Magyarország Bíboros-Herceg Prímását, másrészt a Méltóságos FŐkáptalant és pedig az előbbit aziránt felkérni, intézKednék oly irányban, hogy a palotában elhelyezett képtár valamely köztudomásra hozható meghatározott napon és órákban megtekinthető legyen, az utóbbit ugyancsak felkérni arra nézve, hogy a Bazilikában lévő kincstár az ez épület alatt lévő kripta, továbbá a SzentIstván kápolna, legalább a hétnek egy bizonyos napján a közönség előtt nyitva tartassék. Miután pedig ismerve úgy О Eminentiája, mint a méltóságos főkáptalannak Esztergom város közönsége iránt érzett jóindulatát s ebből kifolyólag miután kétségtelennek kell tartani, hogy a városi hatóság ily irányú kérelme meghalhallgatásra talál, maga a város hatósága intézkedjék aziránt, hogy ezen messze földön ritkaság számba menő építészeti remekek, műkincsek megtekinthetésének ideje tetszős alakba foglalt s állandóan kifüggesztett, a vasút, a hajó állomás váró termeiben s egyéb középületekben elhelyezett hirdetmény utján közismertté tétessék. Intézkedjék aziránt, hogy a városban levő gyógyvizek, a gyönyörű vidék szemléletére alkalmas pontok (p. ó. kálvária, a vár foka stb.) a Szt.-Jánok kút, mint kedves pihenő hely s annak kitűnő forrásvize stb. rövid leírásban foglaltas-] sanak, s ezek is hasonlókép a fő forgalmi he'yeken, mint ismertetők elhelyeztessenek. Ezek volnának nézetem szerint egyelőre azok az intézkedések, amelyeket a hatóság minden nagyobb megterheltetés nélkül foganatosítana. Meg vagyok győződve, hogy még ily kisméretű reformok is az idegen forgalom emelését előmozdítanák. Bele nem számítva tehát azon idegeneket kik, különösen a nyári hónapokban inkább órákra, mint napokra látogatják в keresik fel városunkat s a kik nek száma jóval nagyobb contingenst képvisel, mint a szállodákban megszállt idegenek száma, mert hisz csak az észter* gomi vasút 92607 személyt szállított az elmúlt évben, a 356 katastralis holdat tevő belterületen 19824 főre megy azok száma, kiknek személy és vagyonbiztonsága felett kelett a rendőrségnek őrködnie. A rendőrség személyzete, az őrszemélyzet beosztása és elhelyezése, II. 1902. évben a tiszti létszámban annyiban történt változás, hogy a szervezési szabályzatban helyt foglaló, de tényleg betöltve nem volt Il-ik alkapitányi állás végleg töröltetett. A Közrendőrség létszáma nem változott, valamint a beosztás és elhelyezés tekintetében sem történt ujitás. A rendőri hatóság tevékenysége. III. A beérkezett ügydarabok száma: 1. bizalmas 19. 2. közigazgatási 6317. 3. bűnügyi 240. 4. kihágási 658. 5. községbirósági l

^S3Öss/.esen 8887. Összehasonlítva ezen ügyforgalom a mult 1901. évvei, kitűnik, hogy a bizalmas ügydarab 14. a közigazgatási 450. a kihágási 98. Összesen 562. darabbal több, mig ellenben a bűnügyi 6 darabbal kevesebb, a községbirósági pedig ugyanannyi, mint amennyi 1901-ben volt. IV. Községi bíráskodás. A 18750 korona 12 fillér követelést tevő 1653 panasz közül elintéztetett 1. egyességgel 132. 2. ítélettel 180. Összesen 312. 3. Ítélet hozatal előtt kiegyenlittetett 1341. Az ítélettel elintézettek közül megfellebbeztetett illetve ennek folytán a helybeli kir. Járásbírósághoz áttétetett 75. Végrehajtás céljából a városi pénzügyi osztályhoz és a vidéki községi bíróságokhoz áttétetett 224. Letétbe vett s a feleknek kifizetett követelés 802 korona 21 fillér. (Folyt, köv.) — Kaszinó estély. Nem nagy számú, de szép és kedélyes társaság gyűlt egybe húsvét hétfőn a kaszinóban. Az estély műsorának csak egy pontja volt: a tánc, s ugylátszik a húsvéti szent ünnepek inkább a családi tűzhelynél tartották viszsza azokat, kik egyébbkor a lánc múzsájának is szoktak áldozni. Ott voltak : Bonn Gusztávné, Buchs Aladárné, dr. Burián Jánosné és Böske, Geiger Ferencné és Ilonka (Nána), Grósz Ferencné és Margit, Marosy Ferencné, Reviczky Gáborné és Örzsike, özv. Schumacherné Ida, Szecskay Kornélné, Margit és Marianna, Szecskay Antalné és Vali, Özv. Saxerné Mária és Mici, Szeiler Vilmosné, Margit és Gizi. — A májusi tornaverseny ügyében alakult szervezési bizottság ma délelőtt и órakor a városháza nagytermében ülést tart. — Jótékony célú színielőadás lesz fhó 26-án a >Magyar Királyc-ban, melyet a polgári kör műkedvelői rendeznek a tűzoltóság egyéni szerelvényeinek gyarapítására. — Az önkéntes tűzoltó egyesület fhó 19-én vasárnap közgyűlést tart, melyen a volt megyei és a jelenlegi városi önkéntes tűzoltóság egyesülését, illetve előbbinek az utóbbiba való beolvadását fogják kimondani. — A szegény gyermekek segélyezésére pünkösd vasárnapján a magyarországi nyomdászok és betűszedők országos egyesületének kebelében levő lÉbredés* cimű dalegyesület a „Magyar Király-"ban dalestélyt ad. — A megye központi választmánya tegnap délelőtt ülést tartott, melyen a jövő évre egybeállított ideiglenes névjegyzéke a választóknak vétetett tudomásul, s annak közszemlére tétele határoztatott el. A névjegyzék május 5—25-ig lesz közszemlére kitéve, mely ellen a felszólamlások május 5—15-ig, az észrevételek pedig május 16—25 ig adhatók be, illetve tehetők meg. — Halálozás. Súlyos csapás érte Tiefenthal Gyula városi mérnököt, édésatyjának, Tiefcnthal Józsefnek elhalálozása folytán, kiben az izr. hitközség fáradhatlanul munkás és tevékeny tagját vesztette el, s kit szép részvét mellett kedden délután kisértek utolsó útjára. A gyászesetről a mélyen sújtott család alábbi jelentést adta ki. »Özvegy Tiefenthal Józsefné szül. Kukuk Czeczilia saját, valamint az alulírottak és as összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti felejthetetlen kedves jó férjének Tiefenthal Józsefnek f hó 13-án éjjeli 1 órakor, életének 60-ik, boldog házasságának 35 ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 14-én d. u. 4 órakor fog a Duna-utca 76. sz. gyászházból az izr. temetőben örök nyugalomra tétetni. Esztergom, 1903. ápríl 13. Béke hamvaira! özv. Franki Adolfné szül. Franki Eszther édesanyja, özv. Tiefenthal Józsefné szül. Franki Rozália nevelőanyja. Tiefenthal Gyula, Waldapfel Hermanne, szül. Tiefenthal Szidónia, Tiefenthal Wilma gyermekei. Tiefenthal Gyuláné szül Zwillinger Aranka menye. Waldapfel Hermann veje. Tiefenthal Palika, Waldapfel Tiborka, Waldapfel Erzsike unokái.* — A hal állomány szaporítása. A földmivelésügyi miniszter értesítette a város hatóságát, hogy a halászati társulatnak egy millió fogas süllő petét bocsájt rendelkezésére. — Balthazar. Ez a neve annak a magyar bűvésznek, ki magát húsvét vasárnap és hétfőn telt ház előtt mutatta be a » Fürdő* vendéglő nagy termében. Mutatványai között több ismerősét láttunk, azonban ugy ezek, valamint egyébb mutatványai messze fölül állottak a hasonmutatványok színvonalán, amennyiben rendkívüli ügyessége, valóságos bámulatba ejtette a közönséget. Egyes mutatványai, melyeket a nézőtéren mutatott be, szédületes ügyességre vallanak. Szimpatikus megjelenése, kellemes modora van, ki a bűvészeknek valóságos mestere, s e mellett tehetséges hasbeszélő is. Ügyes mutatványait többszörösen megtapsolták. Balthazar szerkesztőségünkben megjelenvén egy-két igen ügyes dolgot mutatott be, melyekkel elismerésünket vívta ki magának. — Milyen időt várhatunk. A szegedi Meteor szerént e hó 20-án, 30-án és május 18 án fagytól tarthatunk. — Adakozás a nagyölvedieknek. A nagyölvedi tüzkárosultak javára a nagyölvedi segélyzó bizottság kezeihez ujab- J ban a következő adakozások folytak be., Dr. Gedeon Kálmán 5 korona, érsekuj- j vári takarékpénztár 40 korona, kiknek a bizottság ezúton mond hálás köszönetet, j = JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsi- j tot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy j szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkcreskedéséből Budapes-j ten a »Sétatéri* vagy a »Margitszigeti* fűmagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. A gyümölcsfa- és csemete-iskolákból következő mennyiségek lesznek évente elszállítva körülbelül 3 millió gyümölcsvadenc, erdősítési ültetvények és sövénycsemeték; 100.000 drb. nemesitett gyümölcsfa-ültetvény ; 150.000 drb. dísz- és sorfa; 300.000 drb. bokor és minden fajú díszcserje és 200.000 dr. fenyűnemű (dobozos) ültetvény. A növénytenyészetekből vagy 70.000 drb. rózsa, 125.000 drb. buxus, 200.OOO drb. cserepes dísznövény, 250.000 drb. spárgagyökér, 120.000 drb. szamóca-ültetvény és még sok mindenféle. Ezen kertészeti termeivények előállításával, tenyésztésével 11 kereskedőkertész foglalkozik; a két első a Mühle Vilmos és Niemetz cégé, melyek európai hírnévnek örvendenek. — Mühle Vilmos úr (cs. és kir. udvari szállító) a dél magyarországi modern kertészetnek megteremtője, a legmagasabb kitüntetésekben részesült; úgy minden európai kertészeti kiállításon mint biráló bizottsági tag működött, valamint több nemzetközi kertészeti kiállításra a magyar kertészegylet képviselőjének választatott meg. A temesvári kertészeti tenyészetek ezen kimagasló kereskedelmi különlegességei képezik e monarchia növény-, rózsa-, faiskolai cikkek és mag-nagytenyészetét s itt teljes erővel, fáradhatlan buzgalommal megtántorithatlan erélylyel a kertészeti kereskedelemnek központja létesíttetik, melylyel az ország egy városa sem dicsekedhetik. Ennélfogva Temesvár te'jes joggal viselheti a már megérdemelt „Magyar Erfurt" elnevezést. KÖZGAZDASÁG. A magyar Erfurt. „Temesvár monographiájából 1902." Irta: Barát Ármin főszerkesztő és Temesvár szab. kir. város törvényhatósági bizottsági tagja. Ezen érdekes könyv, mely a német, osztrák és magyar méhésznap és méhészeti kiállítás alkalmából Temesvár sz. kir. város törvényhatósága megbízásából Barát Ármin úr tollából jelent meg, a temesvári kertművészetről több érdekes adatot tartalmaz s bizonyságot tesz arról, hogy az utolsó 30 év alatt ez oly lendületet nyert, mint a monarchiának egyetlen városában sem. Barát Ármin úr a következőket irja: A kertészeti tenyészetek 1870-ben az alábbi összterületeket foglalták el és pedig : a faiskolák és csemete-tenyészetek 35, a növény tenyészetek 8 és a konyhakerti főzelékfélék tenyészete körülbelül 80 holdat. Ma, 30 év után a gyümölcsfa- és különféle csemete iskolák majdnem 180 holdat ; rozs-, növény- és magtenyészetek 420 holdat és a konyhakerti veteményfélék 250 kat. holdat tesznek kí. IRODALOM. f Szomorú idők. Igy lehetne azokat a korszakokat nevezni, melyeket Acsádi Ignác, A Magyar Birodalom Története cimü nagyszabású munkájának 9-ik és 10-ik füzetében tárgyal. Az előbbiben főleg II. Endre uralkodását, az utóbbi ban pedig TV. Béla második honalapító' munkáját és a tatárpusztitás tragédiáját rajzolja. Mindkettőben meglep Acsády szempontjainak eredetiségével, melyek folytán egészen újszerűnek tetszenek előttünk azok as események, melyekről azt hittük, hogy már jól ismerjük más történeti munkák előadásából. Vajha minél szélesebb körökbe behatolnának Acsády magvas és a mellett népszerű, szépirodalmi olvasmányként ható fejter getései, melyek fonalán megmutatja, ' hogy H. Endre idejében nem a király hibái idéztek fel a zür-zavart, hanem a közszellemnek romlottsága. Kudarczainak okát nem benne kell keresnünk! Igy mutatja azt ki Acsády, megértetvén azt is, hogy a magyar nép lelkében a jónak olyan tőkéje halmazódott fel. hogy még ez a rettenetes métely sem tudta megsemmisíteni. Mese csak. hogy az ország szegénységbe és nyo mórba sülyedt. Magyarország erős volt és gazdag, annyira, hogy még a tatárpusztitás sem bírta tönkre tenni. Csak igy érthető a gyors fellendülés, bogy IV. Béla csodálatos buzgalma, kitartása munkaereje olyan gyorsan megtenné gyümölcseit! Megrázó képekben festi Acsády a tatárjárás borzalmait, de sokkal tanulságosabbak azok a fejtegetési, melyekben IV. Béla ujjá szervező, újjáteremtő munkásságát magyarázza. f Dankó Pista nótái. Még alig hangzott el a szomorú harangszó, mely Dankó Pistát a nemzet nagy dalköltőjét utolsó útján kisérte. Még csak a sárga homok födi a magyarok poétalelkű lantosának sirhalmát mely alatt fáradt szenvedő teste és érzős szive immár megnyugvást talált. S alig némultak el a szomorú szertartás utolsó akkordjai, amelyek elhatoltak mindodáig hol Dankó csudás szép nótáit bánatos szívvel vagy duhaj kedvvel hallgatták máris oly impozáns mondhatni szokatlan erős módon fordul a nagy közön ség érdeklődése az elhalt szivet-lelket megkapó múzsája telé, hogy a budaE

esti kiadó cég Rózsavölgyi és Tsa >ankó 60 legszebb eredeti magyar nótájából immár az 5-ik kiadás jelenteti meg. A magyar dalirodalom e 60 válogatott gyöngy szeme (Gárdonyi Géza, Pósa Lajos és mások szövegére, Erdélyi Sándor Lányi Ernő és Tisza Aladár zongorabetételében) mely a magyarnak teljes érdemvilágát magába foglalja, s