Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-02 / 27.szám

Hogy volt-e, lesz-e eredménye a mozgalomnak, az a jövő titka, s e részben a vélemények eltérők. Vannak optimista, de vannak pessimista vélemények. Mi, az előbbiekhez csatlakozunk. Pénzzel elérni eredményeket nem nagy feladat.. Anélkül azonban, bár contradictoriusnak látszik, állandó jóindulatú törekvéssel és kitartó tevékenységgel, ha talán nagyobb vívmányok nem is, de oly eredmények kétségtelenül elérhetők, melyek hiánya, még elviselhetetlenebbé teszi a helyzetet. Elöljáróba ennyit. Magáról az értekezlet lefolyásáról szóljon az alábbi reíeráda. * Elismeréssel kell mindenekelőtt megemlékeznünk az érdeklődésnek azon fokáról, mely a szép számhan egybegyűlt résztvevők megjelenésében nyilvánult. Harsány éljenek között lépett a városháza közgyűlési termébe d. u. 5 órakor Horváth Béla főispán, Andrássy János alispán, B. Szabó Mihály főjegyző, dr. Hulényi Győző tiszti főügyész dr„ Seyler Emil tiszti főorvos, dr. Perényi Kálmán főszolgabíró majd Hamar Árpád árvaszéki elnök kíséretében, mit a képviselőtestület tagjaiból, majd előkelőbb állású férfíainkből meghivottak töltöttek meg. Vimmer Imre polgármester általánosságban ismertetve az értekezlet célját, elsőbben is köszönetét fejezte ki a főispánnak azon meleg érdeklődésért, melyet a város ügyei iránt tanusit. Majd Horváth Béla főispán a szívélyes fogadtatásért, s a megjelenteknek a meleg érdeklődésért fejezte ki köszönetét. Dr. Walter Gyula p. kanonok betegség, mig Frey Ferenc országgyűlési képviselő ezen minőségében való elfoglaltsága okából kérte elmaradásának igazolását. Ezután a polgármester ismertette az értekezlet célját, mely a város autómon jogkörének érintése nélkül tűzte feladatául a város érdekeinek előmozdítását, egyes ügyek előbbrevitelét, majd áttért azon kérdések ismertetésére, melyek megoldása, a város eminens édekei közé tartozik. Nagy általánosságban vétettek tárgyalás alá a kérdések s egyelőre, a legsürgősebb intézkedések u. m. kérvényezések, sürgetések, személyes közbenjárások s hason természetű s halasztást nem szenvedhető intézkedések megtétele határoztatott el, mig a további teendők megtételére a főispán indítványára egy 12 tagból álló permanens végrehajtó bizottság fog legközelebb alakíttatni, melynek feladata lessz összetartó, kitartó és erélyes tevékenységgel mindent elkövetni, a város érdekeinek előmozdításában. A maga részéről a főispán készséggel ajánlotta fel a maga összes tevékenységét, s kérte a jelenlévőket, hogy az évekre terjedő munkásságot igénylő fáradozásban, ne veszítsék el az Önbizalmat ис csöggedjenek a kitartásban, csoportosuljanak azon zászló alá, melyre a megye és város, majd a nagyközönség jólléte van felírva Ezután áttért az értekezlet az egyes program pontokra. I. Gyermekmenhely. Horváth Béla főispán előadta, hogy be nem várva figyelmének felhívását, mihelyt a gyermekmenhelyek mozgalmáról értesült, azonnal lépéseket tett a város érdekében és sajnálattal kell constatálnia, hogy a városok kijelölését illetőleg, mielőtt még a váratlanul jött hir szárnyra kelt volna, a ministeriumban már is bizonyos megállapodások jöttek létre, mellyek azonban úgy véli, nem oly végleges természetűek, mellyeken változtatni ne lehetne. Határozatba ment, hogy a város sürgősen felír ez ügyben a kormányhoz s telket ajánl fel, majd Ő Eminentiája közbenjárását kéri ki. Guzvenics Vilmos képezdei igazgató felemiitette, hogy a gyermekmenhelyek helyeinek megválasztásánál paedagogia szempontok is vezetik a kormányt, melylyek városunkban feltalálhatók, mely érv a város javára szóll. Dóczy Ferenc általánosságban szollak fel, s felemlítette, hogy súlyos anyagi helyzetünknél fogva, mi mitsem tehetünk, a kormánytól várunk segítséget kétségbeejtő helyzetünkben. A teendők sorába lelvétetett: 2. a kövezetvám- és 3. a hidvámmentesség kérdése, továbbá 4. as ipar élénkitése és gyárak emelése. Dr. Földváry István városi főügyész felemlítendőnek véli, hogy a végrehajtó bizottság tevékenysége, — mi természetes — csak előkészítés és szorgalmazásból állhat. 5. Reáliskola államosítása. E pontnál Nagy Antal reáliskolai igazgató azt az indítványt terjesztette elő, hogy az egyes szak-ügyeknek, a végrehajtó bizottság kebelében referensei legyenek. A főispán bejelenti, hogy a kormány a reáliskola évi subventióját évről évre emelni fogja. Dr. Helcs Antal a reáliskola államosítását egyik legfontosabb kérdésnek tartja, mert meggyőződése szerint a város jövőjének alapját, a kulturális fejlődés fogja megvetni. 6 Pénzügyigazgatóság. 7. A törvényhatósági jogkör risssaállitása. Főispán, bár méltányolja a város óhaját, de ezt a kérdések legnehezebben megoldhatók egyikének tartja, mert a sine qua non, a kedvező anyagi helyzet hiányzik. Dr.,Helcs Antal az eredményhez nem fűz sok reményt, mivel a kérdés ezidőszerinti megoldásának a városok és megyék általános rendezése állja útját, másodsorban pedig a törvényhatóság álig kivivható jóváhagyása. О csak az erkölcsi érzés követelményének tartja e kérdés napirenden tartását, mert mindig capitis diminutiónak tekintette, a törvényhatósági jogkör elvonását. Dr. Földváry István hasonló nézeten van, s a törvényhatósági jogkör visszaállításának kívánalmát, a trónkövetelők jogával tartja egyenértékűnek. 8. A kis Duna kikotrására nézve az alispán oda nyilatkozott, hogy az már befejezett tény, mely a Duna szabályozással karöltve fog megoldást nyerni. 9. A törvényszék visssassersése. E kérdés többek hozzászóllására adott alkalmat. Dr. Helcz a párkányjárási közigazgatási székhely eldöntésének provokálását véli, mellyel elfogna dőlni a muzslai jbiróság áthozatalának kérdése is, Dr. Földváry a muzslai jbiróságnak Párkányba hozatala mellett foglal állást Dr. Horn Károly úgy véli, hogyha az értekezlet Esztergom város érdekeinek megóvását és előbbre vitelét tűzte céljául, úgy a jbiróságnak Párkányba hozatala mellett állást nem foglalhat, csak a mellett, hogy hozassék az Esztergomba. Indítványozza, hogy a telekkönyv itt maradásának biztosítására a lépések sürgősen tétessenek meg. Dr. Földváry azon nézeten van, hogy az ellentéteket e kérdésnél, ki kell egyenlíteni, mivel nincs elveszve Esztergomra, amit Párkány kap,mig a mit Muzsla kap, igen. Andrássy János alispán méltányolja a város óhaját, mindamellett utal arra, hogy a megyének mindkét járása egyenjogú gyermeke annak. Nézete szerint a jbnak városunkba hozatala kockáztatná a törvényszék visszaállítását. Bártfay Géza megbízható értesülés alapján előadja, miszerint a miniszter csak napokkal ezelőtt jelentette ki, hogy Párkányba a jbiróság semmiesetre sem fog behozatni. Hivatkozik Magos Sándor táblabiróra. Sürgősen kell tehát tenni, hogy a tkv. itt maradjon, avagy a jbiróság idehozassék. Magos Sándor táblabíró megerősíti, hogy Muzsla mellett foglalt a minister állást, ez azonban csak ideiglenes székhely. A törvényszék visszahozásának nem állja útját, ha a jbiróság áthozatik. Ugy véli, hogy a törvényszék kérdése, a megyék kikerekitésével kapcsolatosan fog eldőlni. Dr. Helcz tart attól, hogy a tkvet Muzslára viszik s azért a jbságnak Párkányba hozatala mellett foglal állást. Dr. Horn a Párkányba hozatalt a város érdekével ellenkezőnek tartja. 10. Vízvezeték, csatornázás lajtméresés. Andrássy alispán e hármas kérdés mielőbbi megvalósítását felette szükségesnek tartja, s e tekintetben a tervbe vett törvényes utoni megoldást véli sürgetni. Horváth Béla főispán indítványára határozatba ment, miszerint a tervbe vett törvényes utoni megoldás a képviselőház és minisztériumhoz intézendő felirat utján fog szorgalmaztatni, mely felirat az összes városok és törvényhatóságoknak, hasonszellemű pártolás végett meg fog küldetni. п. Dr. Hetes Antal indítványára felvétetett a programba egy nagyobb szabású, általános kövesési munkálat, majd 12. Bártfay Géza indítványára egy állami elme gyógyintéset létesítése. 13. Guzvenics Vilmos képezdi ig. indítványozta a szünidei gyermektelep kérdésének feivételét. 14. Végül pedig Tátus János a borfogyasztási adónak igazságosabb kivetését és leszállítását, meiynek utánna a polgármester köszönetet mondva a főispánnak szíves érdeklődéseért, mig az viszont a polgármesternek és a megjelenteknek, három órai élénk tanácskozás után az értekezlet véget ért. Referens. I. Ipartestületi közgyűlés. Esztergom város ipartestülete f. é. március 22 én tartotta évi rendes közgyűlését a város székházának tanácstermében, melyen a hatóság részéről dr. Földváry István iparhatósági biztos vett részt. A gyűlést Dócsy Ferenc elnök nyitotta meg s első sorban is köszönetet mondott a hatóságok részéről tapasztalt állandó érdeklődés és támogatásért. A fölolvasott titkári jelentés szerint jelentékeny részt vett az ipartestület : 1. Mult év folyamán a nagyváradi országos gyűlésen, hol Dóczy Ferenc elnök az ipartestületei hatáskörének kibővítése tárgyában előadóként is szerepelt s 7 pontból álló javaslata egyhangú helyesléssel elfogadásra talált. 2. A hazafias érzésnek hódolva szept. 19-én megünnepelte kegyelettel hazánk nagy fia, a magyar szabadság geniusa — Kossuth Lajos születésének százéves fordulóját. 3. Gondoskodott iparos ifjúságunk vallás-erkölcsi nevelésének emeléséről s az ifjúságot vasárnaponkint istentisztelet hallgatására kötelezte. A vásározó iparosok érdekében ujabb kérvényt terjesztett a győri iparkamarához a Csillag-utcai sertéspiacnak változatlan fenntartása iránt. 5. Kísérletet tett az iparosok III. osztályú kereseti adójának lehető méltányos megállapítására. 6. Állást foglalt a progresuiv adó behozatala iránt. 7. Sürgős kérelmet intézett a város tanácsához a sertészárlatnak feloldása iránt. 8. Szegénysorsú, elaggott tagok érdekében táncmulatságot rendezett s a tiszta jövedelemből őket segélyezte — azon fölül 1000 koronás segélyalapot létesített. 9. Súlyt helyezett a felszabadulandó tanoncok szakismereteinek ellenőrzésére. 10. A vásározó iparosok érdekében lépéseket tett a bőrbéléseknek megrendelés folytán történő házalásszerű árusítására. и. Végül több iparkihágási ügyben tett sürgős intézkedést. Irodai tevékenység. Az ipartestület hivatalában beiktatva lett 595 ügy darab, ezek közül elintézést nyert 595. Л testület tagjainak száma volt 485 Önálló, 340 segéd és 338 tanuló. Kiadatott 119 drb. munkakönyv és 14 dr. ideiglenes igazolvány. Tartatott az év folyamán 14 elŐljárósági, I közgyűlés és 1 számvizsgálati gyűlés. Az ipartestület szállóját igénybe vette 315 tag. Munkaközvetítést nyert 7 tag. A békéltető bizottság dr. Földváry István iparhatósági biztos elnöklete alatt 8 gyűlésben 17 panaszt tárgyalt. Az egyesület bevétele 1585 kor. 67 fill, mult évi maradvánnyal 4545 kor. 64 fill, kiadása pedig a tőkésítésre fordítandó összeggel 4279 kor. 98 fill, volt s így a maradvány 265 kor. 66 fillér. A vagyon 10720 kor. 62 fill, értéket képvisel. Az 1903. évi költségvetés 4991 kor. 36 fill, bevételi s 4518 kor. 50 fill, kiadási összegben állapíttatott meg. E számadások elfogadása után 24 kikiküldött választatott a betegsegelyzőpénztár közgyűlésére. A megejtett tisztújításon elnökké egyhangúlag Dóczy Ferenc választatott, ki ily minőségben eltöltött 16 évi szakadatlan működésével az ipar terén kiváló érdemeket szerzett. Számvizsgálókká Iványi Géza, Draxler Alajos, Farkas Tivadar és Magyari László választattak. II. Betegsegélyzö pénztári közgyűlés. Az ipartestület betegsegélyzőpénztára márc. 25-én délután tartotta meg évi közgyűlését a kiküldöttek élénk érdeklődése mellett. Az igazgatóság jelentése szerint a tagsági forgalom szaporodást mutat. Előző év végén a taglétszám volt 670 1902. folyamán belépett 602. kilépett 561, meghalt 5, maradt 1902. dec. 31 én 706. Ezek közül 340 segéd, 305 tanuló, 21 önként belépő férfi, 36 kötelezett nőtag és 4 önként belépő nő. Gyógykezelésben részesült 366 tag. A tápdíjas napok száma volt 1086, a kórházi napok száma 1379. A kórházi ápolásdij az évben várakozáson felüli összeget igényelt 2464 kor. 50 fill, értékkel, mi természetesen a fölmerült súlyosabb betegségeknek tulajdonitható. Tartalékalapként az előző évek 10%-os részletei fejében 5293 kor. 80 fill, nyert elhelyezést s minthogy az öt évi átlag közgyűlési határozattal 5800 kor. végösszegben állapíttatott meg, a még hiányzó 536 kor. 20 fillér lezárt számadásunk 1902. évi fölöslegéből födöztetik. Szenvedő vagyon a pénztárt egyáltalán nem terheli. Az 1903. évi költségelőirányzat 7968 kor. 38 fill, bevétel és 7626 kor. 20 fill, kiadásban állapitatott meg. A számadások bemutatása és elfogadása után az igazgatóság, felügyelő bizottság és választott bíróság választása ejtetett meg. Egyben elhatározta a köz-