Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-25 / 103.szám

tánc. A részletek megállapításán most farad a rendezőség. Annyit eleve is je­lezhetünk, hogy az estély igen mulatsá­gosnak ígérkezik, mely iránt a tagok körében nagy az érdeklődés. — A kath. kör estélye. Kedden a katholikus körben estély volt, melynek érdekessége Bogisich Mihály c. püspök felolvasása voit a mystériumok történe térŐl. Felolvasása két részből állott, a népszerű és a szertartásos mysteriumok­ról, melynek egyes részleteit magán és vegyes kari ének kíséretében mutatott be, mit Kersch székesfőegyházi karnagy dirigált. Az érdekes és nagy tetszésben részesült felolvasás után a jelenvoltak teához ültek, majd társas játékokkal töl­tötték el az estét az éjféli órákig. — A gazdasági egyesület kebelében mozgalom indult meg aziránt, hogy bob dogult elnökének Kruplanic Kálmánnak arcképét az egyesületi helyiség részére olajfestményben megörökítsék. — Önkénteseink itthon, A soproni is­kolában lévő önkénteseink három napi szabadságra hazaérkeztek. Előléptetés­ben részesültek mint egy csillagosok, Brenner Antal, dr. Fröhlich Jaroszláv és Huszár Antal. — A Szt. Ignác temetkezési egylet vasárnap tartott ülésén elnökévé Dudás Jánost választotta meg. — Iparhatóság! megbízottak válasz tása január 6 án lesz a városházán. — A kaszinó választmánya hétfőn este ülést tartott, melynek majdnem egyedüli tárgya a közgyűlés előkészítése volt. Nagyobb vita keletkezett a jövő évi költségvetés megállapítása körű 1 , amennyiben annak helytállóságát erős birálat alá vette a választmány, — Szemle a vadkárok ügyében. A vadkárt szenvedettek folytonos jajveszé­kelése arra indította polgármesterünket, hogy hétfőn személyesen kiment a káro­sultak küldöttségével a határba, hogy a vadkárok mibenlétéről személyesen meg­győződjék. Miként ér lesülünk a polgár­mesterre, ki különben maga is gazda ember a helyszínén szerzett tapasztala­tok azt a benyomást gyakorolták, hogy a jajveszékelések nagyon is túlzottak, s hogy az a vadkár, a minek létezését a károsultak már most vitatják, még tu­lajdonképen nem is kár mivel a je­lenlegi elgázolások nem zárják ki, hogy még alegjobb termés legyen azon he yeken. Összehasonlítást teendő kedden a szent­györgymezei határt tekintette meg, hol állítólag a vad állomány folytonos vadá­szat által apasztatik. — Névmagyarosítás! mozgalom a fő­gimnáziumban. Hollósy Rupert főgym­násiumi igazgató, kinek nevéhez az in­tézet felvirágzása, az ifjúságnak hazafias szellemben való nevelése körül máris sok és elismerésre méltó érdomei van­nak, egy körrendeletet bocsátott ki az ifjúsághoz, melyben a névmagyarosítás érdekében felhívja azok és illetve szü főik figyelmét. Nem kételkedünk benne, hogy a hazafias mozgalomnak meg lesz a várt eredménye, mi különösen a pap. nevelő növendékeire volna igen óhaj­tandó, kik között sok oly hangzású név van, melynek kiejtése valóságos nyelv­küzdelembe kerül, — Karácsonyi ünnepély az ovóinté­zetben- A Szent-Ann3-zárda óvó-inté­zetébe és elemi leányiskolájába járó nö­vendékek tegnap karácsonyi ünnepséget rendeztek, melyre az intézet külön meg hívókat bocsájtott ki. — Kaszinói közgyűlés. Az esztergomi kaszinó karácsony másodnapján d. u 3 órakor tartja immár 59-ik közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő. 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Az 1904 évi költségvetés. 5. Négy kötvény kisorsolása. 6. Vá'asztmány és tisztikar megválasztása. 7. Indítványok. — A kereskedő Ifjak farsangi estélye. A kereskedő ifjak egyesülete január 24-én szinielőadással és hangverseny­nyel egybekötött táncestélyt rendez. — Névmagyarosítás. A kath. legény­egyesületben megindult névmagyarositási mozgalom alapján eddig négy rendes tag határozta el idegen hangzású nevé­nek magyarral való felcserélését. Ezek : Szmodics Zsigmond »Sírkány«-ra, Jenik Vince »Jókai«-ra, Hugyecz János »Har­kányi*-ra és Jakobek Jenő »Jenőn* re. A hazafias mozgalomhoz, mint értesü­lünk, még többen fognak csatlakozni. Felkérettünk annak közzétételére, hogy azok, a kik nevüket megakarják magya­rosítani, keresztlevelükkel és munka­könyvükkel ellátva e hó 27-én vasárnap délután 3 órakor jelenjenek meg a kath. legényegyesület helyiségében. — Tisztimulatságok. Az esztergomi helyőrség tisztikara által a farsangban rendelendő estélyekre vettük az alábbi meghívót. >Az esztergomi helyőrség tisztjei tisztelettel meghívják Nagyságo­dat (és becses családját) a következő mulatságokra : 1904 január 9-én hangver­seny teritett asztalok mellett és tánc a „Magyar király" szállodában. 1904Január i6-án hangverseny és tánc a »Fürdő* szállodában. 1904 Január 30-én kalikó­bál (kék fehér) a »Fürdo« szállodában 1904 Február 16-án nyári est a Kovács­Pataknál a »Fürdo« szállodában. Meg jegyzés. A muiatságok 8 órakor, január 30-án 9 órakor kezdődnek, Szíveskedje­nek a hölgyek és urak február 16-án sport- vagy nyári öltönyben megjelenni. — Temetés. Az ifjan sirba szállott Preszler Gyula, párkányi takarékpénz­tári könyvelőnek temetése hétfőn délu­tán volt nagy részvét mellett. A párká­nyi takarékpénztár tisztikarán kivül meg­jelentek temetésén a helybeli összes pénzintézetek tisztviselői. A párkányi takarék, valamint külön annak tisztikara, mely a fiklyákat vitte szép koszorút helyezett a ravatalra. — A mélyen sújtott család az alábbi gyászjelentést adta ki, „Alulírottak, úgy a maguk vala­mint az összes rokonság nevében, fájda­lomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó fiú a legjobb testvér és rokon Preszler Gyula az csztergomme­gyei párkányi takarékpénztár könyvelője f. hó 19-én hajnali 1 órakor életének 21. évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csendesen elszenderült. A kedves halott földi maradványai f. hó 21 én d. u. 3 órakor fognak a belvárosi sirkert kápolnájából örök nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 21-én reggeli 8 órakor az esztergomi Kolos kórház kápolnájában és f. hó 23-án reggeli 8 órakor az egerszegi plébánia templomban az Egek urának bemutatatni. Esztergom, 1903. dec. 19. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Preszler Gyula atyja. Preszler Gyuláné sz. Riedelmayer Paula anyja, Preszler József nagybátyja és neje Krusze Matild, Preszler Vilma, férj. Ferincz Ferencné, Preszler Géza, Preszler Pistika testvérei. Ferincz Ferenc sógora­— Az érseki képző Deák ünnepélye. Az érseki képezde f. hó 22 én Deák emlékezetére ünnepséget rendezett. A minden részében sikerült ünnepség mű­sora a következő volt. 1 Egressy : »Szó­zat*. Előadta : az ifjúsági énekkar. 2. Bán Aladár : Deák F. szelleméhez. Osvald L. IV. é. n. 3,Berbiguer; Larghetto és Álla polacsa. Vonós hármas. Előadta: Borovicska A. III. é. n. Rábai L- II. é. n. 4. Deák F. élete. Pályadijat nyert iskolai gyak. Irta és felolvasta: Dausz Gyu'a 5. Hermes. Völgyi rózsa. Előadta: az ifjúsági énekkar. 6. Deák F. levele egy barátja tanuló fiához. Előadta : Ba­kos J. III. é. n. 6, Stróbl- Mennyasszony imája. Trió. Előadták hegedűn, harmoniu­mon és zongorán; Borovitska A. Stan kó Gy, IV. é. n. Paulovics G. IV. 8. Deák felirati beszédének befejezése. Elő­adta : Homor J II. é. n. 9. Komocsy J. Az első éjfél: Személyek a költő; Klem J. a túlvilági szellemek köpviselője. Hikkel J. I-én. Battyányi L. szelleme. Ventura V. II. é. n. Vörösmarty szelleme. Székely B. Szalay L. szeli. Krizsán J. II. é. n. Toldy szelleme Szalva J. Lend­vay M. szeli. Petrik S, I. A gyermekek szelleme. Schwacho I. é. n. 10 Rákóczy induló. Előadta az iíjüsági zenekar. — Ipartestületi bál. A szegénysorsu iparosok segélyezésének javára tartatni szokott ipartestületi bál 1904. évi január 17 én, vasárnap este tartatik meg a „Ma­gyar Király" szállodában. Rendező bi­zottságul az ipartestület elöljárósága fog szerepelni. A mily nemes a cél, mely­nek érdekében e táncvigalom tartatik, oly kívánatos, hogy sikerüljön. Az ipar­testület ugyanis eddig öt bált rendezett s ezek jövedelmeiből a szegénysorsu ipa­rosok javára iooo kor. segélyalapot lé­tesített, azonkívül időközben több, nyo­morban szenvedő és keresetképtelen ipa­röscsalád segélyezésére 800 koronát for­dított. — Kártérítési per a város ellen. Bruckner Albert füszerkereskedő perbe fogta a város közönségét amiatt, mivel az uj kórházból vezető csatorna építése alkalmából a Szőllőhegy-utcában lévő házának fala a csatornázás következté­ben megrepedezett, megszállott, majd beomlott. 303 kor. 50 fillér erejéig pe­relte a várost. A város azzal védekezett, hogy ő nem vonható felelősségre, ha­nem a vállalkozó. A biróság hétfőn hozta meg ez ügyben az Ítéletet, melyben ki­mondotta, hogy mivel a vállalkozó a gondosságot ei nem mulasztotta, a kárért a város a fe'elős, s azt 75 korona kár­ban és a költségekben marasztalta. — Karácsonyfa a kaszárnyában. Nagy és örvendetes meglepetés érte a Győ­rött állomásozó háziezredünk legénysé­gét. Ezredparancs tudatta velük, hogy karácsonyra minden század husz koro­nát kap, hogy abból karácsony estén karácsonyfát állítsanak, a mely mellett eltöltsék a szeretet estéjét. Husz koro­nából egyébre is kerül, mint karácsony­fára és igy azok a katonák, akik kará­csonyra nem kaphattak szabadságot, egymás körében vigassággal ülik meg a szeretet estéjét. — Az iparkamara közgyűlése. A győri kereskedelmi és iparkamara rendes köz­gyűlését hétfőn tartotta meg, mellyen varosunk kültagjai közül Dóczy Ferenc vett reszt. A kereskedői és iparos vi­lágra fontos ügyek közül, a közgyűlés napi­rendjén szóba került a többek között a 20 kor, aluii számlák bélyegmentessége, mit a kamara pártol. Az aradi sütőiparosok a vasárnapi munkaszünet ellen indítot­tak mozgalmat. A pékipana este 9 órakor kérték a munkaszünetet felfüg­geszteni. A kamara e mozgalmat támo­gatta. Az e kérdésben kifejlődött vita folyamán Dóczy Ferenc kamarai tag ki­kelt az ellen, hogy mig a pálinkamérést nem korlátozzák, addig a kenyérkészi­tést megakadályozzák. Heischmann Fe­renc esztergomi szappangyáros a győri kamarában áruira a »Turul* szót je­gyezte be védjegyül, öt hónappal ké­sőbb ugyanezt jegyezte be a délmagyar­országi szappangyár-társaság, a mely társaság azon a cimen, hogy a korábbi tulajdonos gyártmányainak árujegye a Turul volt, (de lajstromozva nem volt,) Heischmann védjegyének törlése iránt keresetet indított. A kamara véleménye szerint a délmagyarországi társaság ke­resetével az egybegyűjtött adatok alap­ján elutasítandó. — Karácsony a vízivárosi zárdában. A bibornok hercegprímás nagylelkű jó­tékonyságából sok kis szívnek volt nagy öröme a vízivárosi zárda falai között. Kiteticzven leányka kapott teljes öltöze­tet azon adományból, amelyet ő Emi­neaciája a főnöknő kezeihez juttatni ke­gyeskedett. Az ajándékok kiosztása 23 án reggel 9 órakor folyt le, Walter Gyula főtanfelünyelő és az összes nővérek je­lenlétébén. Egy csinos beszéd után, ame­lyet egy okos lányka szépen adott elő, a tulboldog leánykákat különös hálára buzdította a főtanfe'ügyelő ő Emilien­cíája iránt. — A nővérek a ruhák átadása után még egy nagy süte­ménnyel örvendeztették meg a gyerme­keket, akik egy lelkes szép énekben ön­tötték ki annak a hálának meleg érzel­meit, amely apró sziveiket lángra lob­bantotta. — Házi ezredünk negyedéveseinek hazabÓCSájtása. Vasárnap délelőtt tör­tént a negyedéves katonák hazabocsátása Győrött. A visszatartás rendkívüli esetéből kifolyólag az elbocsátás ünnepies keret­ben történt. Mint ugyanis értesülünk, lovag Schweitzer Ede evredes. ezred­parancsnok a kiszolgált katonákhoz szép beszédet intézett a melyben újból meg­magyarázta, hogy a visszatartást kike­rülhetetlen kényszerhelyzet követelte. El­ismerését fejezte ki a visszatartott katonaság higgadt magatartása fölött, a melylyel ez intézkedésben megnyugodott, a mi ujabbb bizonysága a 26. gyalogez­red kipróbált hűségének. Szavaira a legénység háromszor felkiáltott : » éljen a király «. Az á'talános örömben és lelkesedésben egy kiszolgált altiszt elő­ugrott és felkiáltott: »éljen a mi jó ezre­des urunk!* Erre óriási éljenzésben tört ki az egész legénység. Vidáman, nóta­szóval indult haza délután a kiszolgáltak nagy csapata, — Farsangi mulatság. Az esztergomi kath. legényegyestilet szokásos farsangi mulatságát 1904. év febr. 7-én fogja meg­tartani a „Fürdő" száilodában. A tán­cot egy humoros, kacagtató bohózat elő­adása előzi meg. Már eleve felhívjuk az érdeklődők figyelmét e mulatságra, a melynek sikere érdekében a rendezőség mindent elkövet. — A kath. legényegyesület karácsonyi Ünnepélye. Az esztergomi kath. legény­egyesület karácsony raásodünnepén saját helyiségében (Széchenyi-tér) karácsonyi ünnepélyt rendez, mely alkalomból szín­re kerül: „A mi föntart minket.* Kará­csonyi életkép az iparosvilágból, 3 fel­vonásban. Irta : Erdősi Károly. Szemé­lyek : Gombos iparos, Fülöp Ist­ván. Béla fia, Jakobek Jenő. Már­ta leánya, Nejedió Mariska. Dénes István Szekeres gyáros, Havas Lajos. Szekeresné édes anyja Krajnikej Ferenc­né. Vas Péter, segéd Szekeresnél Kraj­nker Ferenc. Jankó háziszolga, Pozmann Sándor. Klein hivatalszolga Kégli Pál. Pali Gyula inasok Tuschinger S. Mark­vart Ferenc. Szekeres segédei. Szláma Ist­ván, Gabriel Péter, Andricz Béla, Klész János. Sugó : Dubovszky Győző. Belépti díj: I. hely 50 fillér, 11. hely 30 fillér, állóhely 20 fillér. Kezdete esti 5 órakor. Jegyek előre válthatók Pelczman László egyesületi pánztárnoknál és este a pénz­tárnál. — Karácsony az óvodában. A városi kisded óvodában kedden délután tartot­ták meg a kisdedek részére a szokásos karácsonyi ünnepséget, melynek sikeré­ben, rendezésében nemeslelkű áldozat­készségükkel a következők vettek részt. Adakoztak: Venczel Antal apát-kano­nok elnök 20 kor. Dr. Fehér Gyula int. igazgató 10 kor. Jótékony nőegylet 50 kor. Marosy Józsefné 5 kor. Óvodai kis­dedek adománya 81 kor. 70 fill. Főkáp­talan 50 koronái. Schlick István kano­nok 30 koronát. A karácsonyfa ünne­pélyt következő úrhölgyek rendezték: Ma­rosy Józsefné, Szvoboda Románné, Bu­rány Ernőné, Kerschbaummayer Ká­rolyné, Brutsy Gyuláné, Szalkay Jó­zsefné, Leitgeb Jánosné, Grósz Ferencné, Dr. Palkovits Jenőné, Marosy Ferencné, Mattyasovszky Marianna és Laczkó Vilma. Adakoztak : Marosy józsefné, Szvoboda Románné, Dr. Palkovits Jenőné, Kerschbaummayer Károlyné, Leitgeb Já­nosné, Marosy Ferencné, Brutsy Gyu­láné, Mattyasovszky Marianna, Grósz Ferencné, Szalkay Józsefné, Dr. Palkovits Jenőné és Brenner József csemegét, Bu­zárovits Gusztávné papirjátékszert, Phi­lipp Konrádné képeskönyvet, Fleisch­mann Sándor ruhaneműt, Brutsy Gyula játékszert. Burány Ernőné gyermekru­hát, Szvoboda Románné gyermeksapká­kat, Miller Imréné gyermekruhát és cukoralakokat, Kitzinger József mézes­kalácsot, Veisz Mihály cserépjátékszert, L=.czkó Vilma cukoralakokat. A szegény sorsú gyermekek ruháit varrták : Marosy Józsefné, Kerschbaummayer Károlyné, Marosy Ferencné, Grósz Ferencné, Laczkó Vilma, Szalkay Józsefné, Dr. Palkovits Je­nőné, Burány Ernőné, Mattyasovszky Marianna, Leitgeb Jánosné, Pócs Mihály. Babákat Öltöztettek : Szabó Klárika, Nie­dermann Elza, Vajda Ilonka, Mattya­sovszky nővérek, Szecskay nővérek, Brenner nővérek, Csukás Etelka, Vajand Ilonka, Magurányi Editke, Szalkay Fé­Iike, Mattyasovszky Mariauna, Reviczky Erzsike, Nedecky Erzsike, Philipp Kon­rádné, Hegedűs Sindorné^ Grósz Mar gitka, Bleszl Erzsi, Fáy Rózsik a, Miha­Iik Kornél és Erzsi. Barborik Mariska, Róthnágel Annuska, Dr. Kabina Sándorné, Schleifer Annuska, Dóczy Luiza, Ke, ményly Margit, Niedermann Berti, Ma­gos nővérek, Schönbeck Jusztikaés Ste­fiké, Gott mann Istvanné, Écsey Antika, Zalába I onka, Ekesy Bsrta, U гЪ nővé­rek, Brunner Mancika és Gizike, Fleisch­mann Katinka, Brutsy Ilonka, Schalkász Bertike, Szlávy Mädike, Borz Erzsi, Nagy Erzsi és Faragó Irma. — Rendelet a cégtáblákról. A vagyon­bukott kereskedők a cégtáblákon a nagyjelentőségű >né« vagy »utóda* szócskát rendesen ugy alkalmaz; ák, hogy azokat látcső nélkül észrevenni nem igen lehet. A kereskedelmi minisztériumban az a vélemény, hogy ebből végzetes félreértések származhatnak és e .ért uta­sította az iparhatóságokat, hogy ilyen cégtáblákat meg ne tűrjenek <'s azon kereskedők ellen, akik ilyen cégtáblák mögé rejtik a vagyonbukotts.igot, az 1884. évi XVII. t.-c. 175. § át szigorúan alkalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom