Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-20 / 102.szám

Könyörgünk Nagyasszonyunk, c­gész népünkért. Örökséged polgárait őrizzed meg minden bűntől, kegyes­séged által kormányozzad, Isten szeretetében és félelmében megtart­sad. Légy minden bajos ügyünkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az ő akarata szerint rendezzük életünket és téged mindenha Nagyasszonyunk­nak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk is életünknek minden napjaiban. Amen. Városi közgyűlés. Esztergom, dec. 17. Sajnos, hogy ismét csak azzal kell kezdenünk referádánk, ami miatt már annyiszor felszóllaltunk, annak a páratlan közönynek a consta tálasával, mely a képviselőtestület tagjaiHak nagyrészét közügyeink intézésétől távoltartja. Képviselőtestületünk egy-két havi időközökben szokott üléseket tar­tani, mellyeken a százhetven kép­viselő közül, alig vesz részt 40 — 50­nél több, sőt például a mai ülésen, midőn az egyébb, etóggé nagy hórderejű kérdéseket. -ЛА^ч^г ffrWÁfö te\cst>fi"~Te"lvételérŐl volt szó, még fele sem jelent meg a képviselők­nek. Újból és minden alkalmat meg ragadunk ennek constálására, tudja meg a választó közönség, hogy miként felelnek meg kötelességük­nek azok a választottak, kikre a saját és a város érdekeinek meg­védését bízták. Igaz, hogy azok, kik részt vettek az ülésben, hatványozott érdeklődési tanusitottak a napirend tárgya: iránt, sőt, miként például a vadká­rok kérdésének tárgyalásánál, egyik' másik túlbuzgóságával a tárgyila­gosság és a tanácskozási rend éí méltóságot sértő szenvedélyesség által hagyta magát elragadtatni. Délutáni 4 óra volt, midőn pol gármesterünk az ülést megnyitotta, s midőn az esti harangszó meg­kondulásának közeledtével az idő előre haladottságára való hivatko­zással az ülést bejárta, a ttzenki­lene pontból álló tárgysorozat har­madik pontjánál tartottak csak. Az ülés lefolyása, a következő volt. A napirend előtt felemiitette a pol­gármester, miszerint illetékes helyről jött impulsus folytán a város érdekében álló volna a pénzügyigazgatóság kérdé­sét a napirendre felverni, illetve ezen ügyben szorgalmazó lépéseket tenni. Tu­datta, hogy bírja a főispán igéretét, mi­szerént illetékes helyen a maga részéről szintén mindent elfog követni, a sike­res megoldás érdekében. A polgármester indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy annak vezetése alatt Frey Ferenc, Rudolf Mihály, Bren­ner József, Reusz József és Marosi Jó­zsef képviselőkből álló küldöttséget me­neszt a pénzügyi minisjterhez és állam­titkárhoz. Dóczy Ferenc interpellált 'azután a miatt, hogy a pecsenyés állatoknak áru­lását a heti piacról, a nagy (állat) vásártér­re vitték ki. Mig egyrészt zaklatását látja az eladó és vevő közönségnek, addig más­sfcaafc ъХъК -itfra, iiog'j?- ЛЪА1 -г. városra, a forgalom csökkentéséből kifolyólag ! mily nagy károk származnak. A főkapi­tány és dr. Csernoch János hozzászól lása után megnyugvással vétetett tudo­másul a polgármester azon válasza, hogy a régi állapot visszaállítása iránt minder lehetőt elfog követni. Az izzásig korbácsolta fel a földmű­ves képviselők szenvedélyét a polgármes­ter ama jelentése, mely a vadkárok becs lése körül követett eljárás megvizsgálá­sáról számolt be. A jelentés felemlítette s a megejtett vizsgálat adataival iga zolta azon vádak alaptalanságát, mely lye- a városi erdőmester ellenében, ; vadkárok miatt egyesek felhoztak. Ki­mutatta és hivatkozott arra, hogy a fel­becsült 173 vadkár eset közül hét káró suit nem nyugodott bele a becslésbe mig a többi 166 esetben a becslés г nincs hatalmasság, hanem csak Isten­től, amellyek pedig vannak, az Isten­től rendeltettek. Annak okáért szük­séges, hogy engedelmeskedjetek nem­csak a büntetés miatt, hanem a lelki­ismeret miatt is.« Tisztelendő Testvérek ! Kedves Hivek ! Betlehem falain kivül egy alacsony barlang jászolában szegényes pólyák­ba göngyölve nyugszik a királyok királya, az az isteni kisded, kihez a próféta szavai szerint »a nemzetek sietnek,* Siessünk mi is e jászolhoz és le­borulva az isteni kisded előtt tárjuk ki Előtte hazaszeretetünk aggodal­mait, könyörgéseit, esdekléseit. Forduljunk az Üdvözítőhöz és szűz Anyjához őseink buzgó fohászával imádkozván : Add Uram Jézus, hogy e hazában virágozzék az Egyház és Haza iránti buzgalom, az egyetértés és szere-1 tet. És te Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szol­gád, első királyunk és aposjöksdfc, szent István, néked léi jánlott és végrend,da f <ében néked hagyott. " ""Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy közben járónk és szószólónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Könyörgünk Nagy­asszonyunk, apostoli királyunkért, hogy hosszú életet, csendes orszá­got erős hadsereget, hű tanácsadó­kat, jó népet, a világ békeségét és mindazt nyerd meg neki a mit ő mint ember és mint király kíván, hogy igy népét szentségben és igaz­ságban sokáig szerencsésen kormá­nyozhassa, a siron tú! pedig az örök élet koronáját elnyerhesse. legparányibb részlete művészi gonddal van kidolgozva. Az emberi alakok hűen visszatükröztetnek minden érzelmet, a mely bensejükben felébredt; minden cse­lekvést, amelyet végeznek; minden vi­szonyt, amelyben egymáshoz állanak. Meglátszik ez alkotásokon, hogy a művész nemcsak maga mélyedt el a tör­ténetbe, amelyet megjeleníteni óhajtott, hanem oda is törekedett, hogy a szem­lélő is átélje és átérezze az eseménye­ket. Az ilynemű bethlehemek készítésében leginkább a hollandi művészek fáradoz­tak, akiktől a »bethlehem" elnevezés is száimazik.jEmlittetnek azonban olaszok is. Nevezetesen : Mazzoni Quido (1450—1518.), deli' Arca Miklós (f 1492), Begarelli An­tal (1468—1565.) és mások, akik külö­nös laragványaik által örökítették meg emléküket. A legrégibb ily beth'ehem az lehetett, amely Brüggeben, a karmeliták templo­mában volt felállítva, de — sajnos — csak az 1537-ből fen maradt leltár adatai­ból ismeretes. Más két ilynemű beth­lehem egyike а XV. század végéről Yp­resben, a másik а XVI. század első tizedeiből Lőwenben őriztetik. Hasonló volt még az, amelyet 1478-ban Pipe a nápolyi Agoston-rendűek temp­loma számára az Alamanno testvérek által készíttetett. A művet teljes egé­szében nem ismerjük. Fogalmat nyújt azonban nagy méreteiről, elrendezéséről és művészi kiviteléről az a szerződés, amelyet az ajándékozó a művészekkei kötött. 4 Jóllehet az előző századokból fenma­radt adatok kétségtelenné teszik, hogy a bölcsők felállításának és tiszteletének szokása nagy elterjedésnek örvendett a keresztény népeknél, mindazáltal bizo­nyos, hogy általánossága csak a XVII. és későbbi századoknak volt fentartva. Hatalmas lendületetet adott e szo­kás és tisztelet terjedésének az ellen­reformáció, amely a XVII. század folya­mán vette európaszerte kezdetét. Fel­adata volt uj életre kelteni, ápolni és megszilárdítani a vallásosságot. Ismer­vén azt a kegyeletet és vonzódást, a melyet a hivek az Üdvözítő születésének különböző alakú megjelenítése iránt a régebbi századokban tanúsítottak, hév­vel karolta fel a mozgalom a bethlehe­mek eszméjét és mindent elkövetett, hogy azokat minél kedveltebbekké, ha­tásosabbakká varázsolja. Ezen törekvés megvalósitását rendkí­vül megkönnyítette és előmozdította az e századokban uralomra emelkedett ba rock és rokokó ízlés, amelynek egyik fő jellemvonását éppen a gazdag, nem rit­kán a túlzásig menő díszítésben találjuk. Olyannyira elterjedtek a bethlehemek a XVII. és XVIII. században, hogy alig volt templom, amelynek leltárában ki­sebb vagy nagyobb, egyszerűbb vagy díszesebb ne szerepelt volna. A régi « L'Artt. 1899. 328. számadási könyvek sok adatot tartal­maznak a különféle kiadásokról, amelye­ket a bölcső javítása, felállítása okozott. 5 A legnagyobb mértékben Bajor-, Olasz­és Szászországban volt a bölcső felállí­tása és tisztelete kifejlődve. Könnyen elképzelhető, hogy a nagy elterjedéssel nem állott egyenes arány­ban a bethlehemek művészi becse. Nagy­részük igen kezdetleges alkotás volt. Stetten Pál, a XVIII. század egyik ki­válóbb műbirálója, nagyon kicsinylőleg nyilatkozik az általa megtekintett beth­lehemek túlnyomó részéről. »A jászolok — úgymond — amelyek karácsony ide­jén felállíttatni szoktak, jelentéktelen al­kotások . . . Kár, hogy nem készülnek oly módon, hogy gyönyörrel szemlél­hetnék a felnőttek. A készítőknek beha­tóbb ismeretekkel és fejlettebb ízléssel kellene rendelkezniük, hogy alakításukba több igazságot, elrendezésükbe tökéle­tesebb öszhangot és díszítéseikbe na­gyobb arányosságot öntsenek. « e Voltak azonban valódi remekművek is a bajorországi és íőleg müncheni; a ti­roli ; szászországi ; az olasz, első sorban római, nápolyi és szicziliai bethlehemek között. Lábat elragadtatással szól egy bethlehemről, amelyet 1709 ben Rómá­ban látott. Egy nagy főrangú palota 5 Hager, f. rn. 34, 6 Hager f. m, 35. j teljes egészében volt a születés megje­I lenitésére átalakítva. 7 ] Nagy dicséretekkel emeli ki a nápolyi ; bethlehemeket Goethe 1787-ben Olasz. ­I országból irt leveleiben. 8 Ugyanezen idő j körül látogatta meg Dantehazáját Saint­! Non francia iró, aki egyebek között eze­ket mondja : »Leirhatlan a báj, amely e nagy műizléssel készült alkotásokon el­ömlik, t Hozzáteszi még, hogy vannak bethlehemek, amelyek 60—80000 Urába kerülnek. 9 Minő alkotásókat hozott e téren a I i hit és művészet létre, arról a megmen­! tett becsesebb maradványok is fogalmat ! nyújthatnak. ) Parisban (Cluny múzeum), Bécsben (néprajzi múzeum), Salzburgban, Augs­burgban (Riedinger múzeum) Nürnberg­ben (Germán múzeum), Nápolyban (San­Martino múzeum) láthatók érdekesebb bethlehemek. Az 1900. évi párizsi világ­kiállításon körülbelül 20 régi francia bethlehem volt közszemlére kitéve. Hazánkban Budapesten a „Jó Pász­tort intézetben látható egy XVII. szá­zadbei szicíliai bethlehem, a melynek 127 alakja а XVII. századból származik. San Marco hg. a nagylelkű alapi­tónő férje szerezte az alakokat Szicíliában és Pasanisier tanár által 7 P. Lábat. Voyages en Espagne et en Italie. Paris. 1730. III. »92. 8 Italienische Reise. 1787. május 27. 8 L'abbé de Saint-Non. Voyage fittorelque. Pari« I781. I. 241. árosultak teljes megelégedésével esz­özöltetett. Adorján János a választ nem vette udomásul, a gazdaközönségre apellál, nely zúgolódik és elégedetlen, hasonló­;épen Strobli József. Bártfay Géza sürgeti, hogy valamit enni kell, mivel az erdők melletti föl­lek nagy érték csökkenésnek vannak átéve az állandó vadkárok folytin. Hosszasabban szóllott a tárgyhoz Kiffer János, ki a képviselőket rendre s utasította, mivel azok kellő figyelem pel nem hallgatták felszóllalását. »Mi­cor én beszélek — úgymond — mindég :ajongnak, ha odahaza betanultam volna ;gy toasztot, azt is elfelejteném. с He­gyibe még a polgármester arra figyel­neztette, hogy a tárgynál maradjon, nire azzal válaszolt, hogy a zajongók civerik a tárgyat a fejéből. Azt indítva­vyozta, hogy tartsanak hajtó-vadászato 5 , i a bérlő állitasson fel vadőröket. Dr. Helcz Antal e ismeri a panaszok eljajdulásának jogos ágát, amivel szeni­эеп a legjobbnak talált orvosságot al­talmazták, elfogadták. Az emberi gyar­ósígban keresendő — úgymond — egyrészt a megtorló intézkedések tökélet­ensége, másrészt a károsultak igényé­lek túlzása. Mindeniknek megfelelő, ab­solut jóságú szabályokat csinálni lehe­:etlen, s igy kik a legjobbnak találttal kérelmeiket orvosqlya^n.ejn látják, azok­nak nyitva áll igazukat a bíróságnál ke­resni. Tóth Jánus és Patkóczi Ferenc hozzá­szólíása után Nozdroviczky Miklós erdő­mester utalt arra, hogy a vadak nem a városi erdőkben tenyésztetnek, . hanem a pílis-maróthi közalapítványi és viseg­rádi koronái erdőségekből jönnek át, hol ezer számra tenyésztetnek, amit pe­dig megakadályozni nem lehet. A képviselőtestület nagy többséggel tudomásul vette a polgármesteri jelen­tést, amivel viszont elégtételt szolgálta­tott a városi erdőmesternek, az ellene intézett támadásokkal szemben. Ezután következett a belügyminiszter leirata a conversio ügyében, melynél fogva -a képviselőtestület azon határoza­tát, mely szerint a takarékpénztár drá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom