Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-13 / 100.szám

tőszerkezet gerendázatának körül­belül io °/ 0-a törött és rothadt, a cserepezés már igen régi s a foly­tonos javítgatások folytán többféle fajta, s igy azok nem jól zárnak, minek következtében a csapadék vizek behatolnak a gerendázatra s tönkreteszik azt. A mennyezet gerendázat a végeken, a tetőhajla­toknál sok helyen el van rothadva, a tökéletlen és hiányos cserepezés folytán behatoló viz következtében. A kiküldött szakértők véleménye szerint a tetőzet cserepezését bár­mily gondos tatarozás és fenntar­tás mellett jobbá tenni nem igen lehet, s igy azt javasolják, hogy a reáliskolai rész kivételével az egész cserepezés el lenne távolitandó s könnyebb fedélhéj ázattál pótlandó. A könnyebb fedanyagot azért ja­valják a kiküldöttek, mert annak alkalmazásával, kisebb javítás mel­lett a jelenlegi régi fedélszék még megfelelne a célnak. Legcélszerűbb­nek vélik e végből az asbest ce­ment pala alkalmazását, mely bár négyszögméterenként 8o fillérrel többe jön a cserép fedésnél, azon­ban mig a cserépnek súlya négy­szögméterenként 40 kilogrammot nyom, addig az ugyanoly területű asbest fedés csak 10 kiiogramm sulylyal nehezedik a tetőzetre, amelynek előnye, hogy nem törik és tüzhatlan. A tető stílusa válto­zást nem szenvedne. A régi csere­pezés fel volna használható kisebb épületeknél. A reáliskolai rész csupán újból volna átfedendő, A menyezetre nézve az a javas­lat, hogy a rothadtak ki volnának cserélendők és az egész mennyezet egy vas hálózattal volna megerősí­tendő. Pillanatnyi veszély fenn nem fo­rog, mindamellett a jelzett munká­latok 1904. év nyarán okvetlenül keresztül volnának viendők, nehogy a késedelemből nagyobb károk szár­mazzanak, mely munkálatok foga­natba vétele esetén ötven évig lé­nyegesebb javítások szüksége fel nem merülne. A véleményes jelentés mellett egy költségelőirányzat is van, mely szerént az összes munkálatok 30000 koronába kerülnének. A kiküldöttek végül arra hívták fel a kiküldő bizottság figyelmét, hogy ha már a város ezen nagyobb mérvű átalakításokat teljesitendi, célszerűségi és takarékossági érvek szóllanak a mellett, hogy az alkal­mat megragadva, a nagy tanács terem kibővítését is ezen munkála­tok keretén belül eszközölje, mire nézve a bizottságban azon általá­nos nézet kapott lábra, hogy a ta­nácsteremhez hozzá volna veendő a gazdasági tanácsos hivatali helyi­sége, s amennyiben a mennyezet gerendák külömben is ujból rakat­nának le, számot nem tevő költségbe kerülne a teremnek 70 — 80 cmé­terrel való magasabbra emelése. Az összes átalakítási költségek kö­rülbelül 35000 koronába jönnének. r.— sem található annak, hogy a bölcső még Bcthlehemben lett volna. Hivatkoznak továbbá egy beszédtöre dékre, amely a V. századból származik. A rég porladó szónok e beszédében a következő szavakat mondja: .„Eltávolí­tottuk a régi bölcsőt és helyébe mást ál­lítottunk fel ezüstből. A keresztény lélek azonban nem drága kövekkel ékített ezüst, hanem szegényes fabö'csőt óhajt látni.f 8 E szavak állítólag a régi Liberiüs-féle bazilikában mondattak és azt jelentik, hogy a bölcső már akkor ott volt, dc nem volt látható. Ereklye gyanánt félre­tették és a hivők tiszteletének céljaira drága utánzattal pótolták. Mindezekből azonban határozott .kö­vetkeztetéseket vonni nem lehet. A IV. század utazóinak hallgatása legkevésbbé sem szolgálhat bizonyíték gyanánt. Nem köte'es az utazó mindent leírni, ami szemei elé tárul. Misem kö­telezi arra, hogy elbeszéljen mindent, amit tapasztal. Az V. századból fenmaradt beszéd­töredék, csak azon esetben szerepel­hetne cáfolhatlán érv gyanánt, ha bebi­zonyíttatnék, hogy az idézett szavak csakugyan a Liberius-féle bizilikában hangzottak I Nem szükséges tehát feltét lenül az igazi bölcsőre vonatkozniuk. 3 G. Rietichel. Weihnachten in Kirche, Kmnst und VolkslebtB. I»02. 5a. lap. — Főispáni vassora. F. hó 17 én esti 7 órakor Horváth В Ла főispán a »Fürdo* vendéglőben barátságos vacsorát ad, melyre a vármegyei tisztikar, továbbá a hatóságok és testületek fejei hivatalosak. — A hercegprímás adománya. Vaszary Kolos hercegprímás a győri jótékony nőegylet karácsonyfájára 50 koronát ado­mányozott. — Uj tiszteletbeli főbíró. Főispánunk Palkovics László szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. Gratulálunk! — Delegátusok városunkban. A ma­gyar delegátiónak mintegy tizenöt tagja érkezik holnap Esztergomba, kik Bécsbe menet avégből ejtik városunkat útba, hogy dr. Komlóssy Ferenc p. kanonok szives meghívásának tegyenek eleget. Velük jön Szacelláry György országgyű­lési képviselő is. — Az esztergomi Kath. kör dec. 15 én, kedden tartandó estélyének műsora : I. Schubert, Es dur vonós négyes, II. III. IV. tétel. E ! őadják ifj Borovitska A„ Rábay L., id. Borovitska A., Nemesszeghy S. 2. Deák emlékezete. — Szavalja : Revicky Elemér. 3. Felolvasás Deák Ferenctől. Tartja : Kabina Sándor dr. 4 Zongora­szám. -f Előléptetés. Bischof Mihály máv. irodatiszt a V-ik rangfokozat 3 ik osztá­lyából ugyanazon rangíokozat 2 ik osz­tályába lett előléptetve. — A gymnázium Rákóczy ünnepélye tegnap este folyt le az intézet díszter­mében, melyről legközelebb számolunk be. — BelíOVÍts Síremléke felállítása ügyé­ben kiküldött végrehajtó bizottság pén­teki ülésén behatóan foglalkozott a sír­emlék ügyéve'. Elhatározta, hogy a da­lárda által felajánlott összegen kívül, a szükséges költségek beszerzését társa­dalmi uton fogja megszerezni, mi végből háromszáz aláírási ivet bocsájt ki, ezen felül pedig a böjtben egy nagyszabású hangversenyt rendez. A tervbe vett hang­verseny a szokott kereteken messze fe­lül emelkednék, s ha megvalósítása ki­viteli akadályokba ütközni nem fog, úgy valami ritkaság számba menő dologról lesz szó. Szó esett a többek között ar­ról, hogy Verdi világhírű requiemje adat­nék elő, melyben városunk összes zené­szei és dalárdái szerepeinének, be'evo­násával a fógymnízíumi és képezdei da­lárdának is. — Háziezredünk kitüntetése. Frigyes főherceg hadtestparancsnok legteljesebb elismerését fejezte ki Győrben állomá­sozó haziezredünk kitűnő kiképzése fö­lött. A magas dicséretet ezredparancs­ban hirdették ki. Jutalmul a főherceg az ezrednek egy pihenő napot adott. — A 26. gyalogezred boszniai zászlóaljának három éves katonáit a jövő héten haza bocsátják. A zászlóalj kiegészítésére a győri és a helybeli létszámból 36 icato--. nát küldenek Rogaticára. — Nyugdíjba VOnulÓ főbíró. Több ol­dalról hozzánk intézett kérdezősködések folytán, a legilletékesebb helyen nyert I értesülés alapján közöljük, miszerint Ka­kass László párkányi járási főbíró nyug­díjazása iránti kérvényét ezideig be nem adta. Nincs ugyan kizárva, hogy egész­ségi okokból leendő nyugdíjazását a kö­zel jövőben kérelmezni fogja. — A magyarországi szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony-egylet a felállítandó népkonyha érdekében f. hó H-én népes ülést tartott. Az elnökség jelentést tett a népkonyha érdekében kiküldött bizottság eddigi eljárásáról. Örömmel hallotta a választmány, hogy a városi szegényházat vezető szathmári irgalmas nővérek készséggel vállalkoz­tak a népkonyha ellátására, s hogy a város tanácsa a szegényház helyiségeit a népkonyha cHjára átengedte. A szük­séges előzetes intézkedések foganatosít­tattak ugy, hogy a választmány helyben­Vonatkozhatnak azon ezüst foglalatra is, amelyet a bölcső ereklyéjének megőr­zése eéljából sz. Ilona császárné készít­tetett. E feltevés annál is valószínűbb, minél biztosabb adataink vannak azon tény mellett, hogy a bölcső a IV. században még Betlehemien volt. Sz. Jeromos, aki hosszú időn át tar tózkodott a sz. földön, elbeszéli, hogy 386-ban saját szemeivel látta a bölcsöt Вethléhemben.^ Piacenzai sz. Antal, (f 570 ) aki а VI. század folyamán látogatta meg Bethle­hem városát, határozottan mondja, hogy még ott látta a bölcsőt, arannyal, ezüst­tel gazdagon diszitve és lámpák fényé­vel körül árasztva. 5 Hogy а IV. században nem volt még a bölcső Róma falai között, bizonyítja azon körülmény is, hogy a drága erek­lyét rejtő bazilika csak а VII. században vette fel azt a nevet, amelyet a bölcső­től kölcsönzött. A bethlehemi barlang szerény jászo­lának az az öt töredéke u. i., amely Rómában ma is látható, amióta oda vi­tetett, állandóan abban a nagyszerű ba­zilikában őriztetik, amely а IX. század óta a > Santa Maria Maggiore* nevet « Migne. Patr. Lat. XXII. 490. 6 >Ibi est spelunct, ubi natu* est Dominus et praesepium, auro et argento ornatum et jug-itter ibi fiunt luaiinaria « Migne: u. 0. LXXIl. 909, hagyó határozata esetén a népkonyha f. hó 15-én megnyitható lesz. A választ, many kimondotta, hogy a népkonyhát f. hó 15-én megnyitja, egyelőre 25 sze­gény számára. A népkonyha részére kö­szönettel fogad az egyesület bármely pénzbeli vagy terménybeli adományt és a nemes szivű adakozókat kéri, hogy a pénzbeli adományokat dr. Fehér Gyula plébános egyleti alelnökhöz, a terménye­ket pedig egyenesen a népkonyhát vezető irgalmas nővérekhez kegyeskedjenek beküldeni. A népkonyha céljára a választ­mány saját kebelében azonnal gyűjtést ren­dezett, melynek eredménye 146 К 50 fillér lett. A népkonyha ügyét elő lehet moz­dítani ételjegyek vásárlásával is, melyek darabonkint 20 fillérért dr. Fehér Gyula egyleti alelnöknél kaphatók. Az egylet népkonyhája és szegényei javára 1904 évi január hó 11 én a Fürdő-vendéglő nagytermében tánccal egybekötött thea estélyt rendez 2 korona belépődíj mel­lett. Az estély rendezésére Frey Ferencné elnöklete alatt hölgybizottság kéretett fel, melynek tagjai: Revicky Gáborné, Nedecky Miklósné, és Hamar Árpádné úrnők. Az egylet ezen estélyen kivül megtartja a böjti idő alatt a régi ma­gyar egyházi énekek történetét tárgyaló és azokat énekkarral bemutató estélyét. — Az ügyvédi kamarából. Az ügyvédi kamara közhírré tételeiből olvassuk mi­szerént dr. Helcz Antal köz- és váltó ügyvéd magát Esztergom székhellyel a gyakorló ügyvédek sorába felvétette, ami által gyakorló ügyvédeink kara egy jeles tehetséggel gazdagodott. — A vöröskereszt egyesület választ­mánya tegnap d, u. a megyeháza nagy termében ülést tartott. — Nemzetközi tűzoltó kongressus. A magyar országos tűzoltó szövetség köz­ponti választmányának határozata alap­ján a nemzetközi tűzoltó szövetség III. kongressusa Paris és Berlin után Buda­pesten fog megtartatni jövő év augusz­tus hó 17—21 ik napjain. A rendező bi­zottság szervezése már folyamatban van, s miként értesülünk tűzoltó egyesületünk buzgó főparancsnoka — Dóczy Ferenc — szintén fölkéretett e rendező bízott­sági tagság elfogadására. — Nyugdíjazás. A jogügyi bizottság viseli. A bold. Szűz tiszteletére szentelt körülbelül 80 római templom e legfen­ségesebbike eredetileg »Liberius-bazili­kanak« neveztetett. Ezen cimét a VII. században *A jászol temploma* (Beáta Maria ad Praesepe) névvel cserélte fel, 6 Legelőször I. Theodor pápa (642—649.) emliti, hogy a Liberius-bazilika »Beata Maria ad Praesepe« templomnak nevez­tetik. Nagyon valószínű ennélfogva, hogy a drága ereklye vagy az б uralkodása ide­jén, vagy kevéssel azelőtt jutott a ke­reszténység középpontjába. Nehéz u. i. feltételezni, hogy a bölcsőtől kölcsönözte volna nevét a bazilika, mielőtt falai kö­zött tiszteltetett volna. А VII. századon tul már sürüen em­iitik az Üdvözítő bölcsőjét Rómában. III. Gergely pápa (731—741) egy arany szobrot készíttetett a bölcső mellé, amely a bold, szüzet a kisded Jézussal ábrá­zolta. I. Hadrián pápa (771—795.) részletesen Írja le azt »a jászolt*, amely a Liberiut­féle bazilikában oltár gyanánt használta­tott. Amióta a drága ereklyét Róma falai kö­zött Őrizték, a karácsony ifőistentiszteletet a pápák rendeaen a Liberius-féle baziliká­ban végezték. Maga a bethlehemi bölcső szolgált a pápáknak oltár gyanánt. Félvén azonban attól, hogy a hasz­6 A*nellini, Le chieie di Roma. 1887. 1S3. lap. nálat által kárt szenvedhet a drága ereklye, felretétették és gondosan őriz­tették. Helyébe az eredeti alakját hűen utánzó gazdag ezüst oltárt készíttettek. A változás a hivők kegyeletét és áhí­tatát, amelyet a bölcső ereklyéje iránt tanúsítottak, legkevésbbé sem befolyá­solta. Oly meglepően növekedett, oly várat­lan arányokban növekedett a tisztelet Rómában, hogy a Libcrius féle bazilika aranytól és márványtól ragyogó tágas falai nem voltak képesek mindazokat befogadni, akiket az áhítat és buzgalom a bölcső közelébe vonzott. A hivők kegyeletének e megnyilatko­zása arra az elhatározásra indította IV. Gergely pápát (827—843,) hogy más középpontról gondoskodik, amely a kis­ded Jézus iránt gyöngédebben érző keb­leket összegyűjtheti. Elkészíttette tehát az eredeti bölcső utánzatát és felállíttatta a Tiber jobb partján fekvő, úgynevezett >Santa Maria Trastevéret bazilika művészi oszlopsorai között. 7 Az örök város példája csakhamar lel­kes követésre talált. Az Üdvözítő böl­csője iránt meghonosult tisztelet először Olaszország tartományaiban, majd azok határain túl is élénk viszhangot keltett. (Folyt, köv.) 7 Dr. Georg Hager. Di« Weihnachtskrippe. 1902. S. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom