Esztergom és Vidéke, 1903

1903-11-05 / 89.szám

a villaépitkezés, mert meg van a forgalom az érintkezés középpontja. Az uj erdei-othonnak külön propeller állomása lesz, mely a nagymarosi vasúti állomással állandó összeköttetésbe lép és igy tökéletesen biztosítja a könnyű és kényelmes hozzáférhetést. Rövid időn megvalósulhat azonban az a nevezetes villamosvasúti terv, mely Budát Visegráddal s esetleg Esztergommal kapcsolná össze. A budai Pálffy-térről SzentEndréig ágazó vicinális átalakítása és tovább vezetése kerülne ekkor napirendre s egyedül ez a vonal biztosítaná a főváros számára a remek jobbparti Dunavidéket. Esztergom megye és vidéke elsőrendű érdeke fűződik az uj összeköttetéshez, mely a zsúfolt balparti nyaraló közönséget a homokbuckákról s a sváb házakból átterelné a sokkal kiesebb jobb partra. DömÖs és Pilismaróth erdőszépségei és fölséges kirándulóhelyei ekkor már nemcsak a turistákat, hanem az egész nagy fővárosi közönséget mozgósítanák, mert annyi bizonyos, hogy a hatalmas erdővidék és dunai tájék páratlan szépségű a budai mellett. Budapest meghódítaná a Duna jobb partját s a főváros környékének ez a része nemsokára szaporítaná elsőrendű látványosságainkat. A főváros partvidéke az uj villamossal Esztergomig terjeszkednék, a mi már forgalmi szempontból is jelentőséges; annál fontosabb lenne azonban ez a határ kiterjesztés, mert maga Esztergom város szép környéke is értéktelen és kiaknázatlan. Sokszor esik szó arról, hogy Budapestnek nincsen pensionopolisa. Esztergomot erre a célra nemcsak kies vidéke, hanem zajtalansága s nem közönséges magyar kulturvárosi jellege is kijelöli. Budapest jobb partjának érvényesítése tehát Esztergom érdekeivel is kapcsolatos, épen azért megérdemli figyelmünket, elmélkedésünket sőt talán nemsokára készülődésünket is minden úttörő mozgalom vagy alkotás, mely ezt a várvavárt fejlődést valószerűvé teszi. ft tejvizsgálatról*) Irta : Zimmermann Ágoston dr., A tej és termékei, a vaj, sajt, savó stb. az ember legfontosabb tápszereit képezik, amennyiben a tápanyagok közül fehérjéket, zsírokat, szénhydrátokat, sókat (konyhasót, klórkáliumot, meszet foszforsavat stb.) tartalmaznak. Éppen ezért a gümős beteg sanatóriumi kezelésénél is a beteg egyik főtáplálékát a tej képezi, vizsgálata és ellenőrzése pedig itt méltán nagy jelentőséggel bir. Ugyanis a tej igen sok káros behatásnak van kitéve : a fejés és a tej további kezelése alkalmával éppen ugy belékerülhetnek fertőző anyagok, mint magából a tehén szervezetéből is nem egy betegségnek csirája mehet át a tejbe. Dé bele juthatnak oly ártalmas vagy mérgező anyagok is, melyeket a tehén takarmánynyal vett föl, igy Sonnenberg és Baumgart több növényre nézve kimutatta hogy fölvétele után a benne található mérgező vegyület a tejbe is átmegy; különössen a kikiricsrőí bizonyították be többen, hogy mérgező alkaloidja, a colchicin a tejbe is átmegy ; romlott burgonya és burgonyamoslék etetése után a burgonyában található solamin szintén kivágyászba Öltözött sorsomnál, és édes nemzetem gyalázatja szemlélésénél s veszedelménél, — de mivel az mindeneket kormányzó s mindeneket szabad, de igazságos ítéleti s akaratja szerint rendelő Istennek meg tetszett életemet még tartant, tengődök az szerencsétlenség és bú habjai közt lebegő életben s tökéletesen reménlem annak szent kezeitül való vigasztaltatásomat, az melyektül eredett látogatásom. Hogy azért kegyelmednek mindenekrül bővebb informatiója lehessen, magát fegyverhordozómat a végre küldöm, hogy mindeneknek circumstantiáirul informálhassa kegyelmedet, s legkíváltképpen azokat, az kiknek szivek megcsüggedezhetnék és hazánk boldogulásában való reménségek habozhatna. De lássa kiki közülök, mit cselekszik: nem első példa igyünknek akkoron való felmagasztaltatása, az mikor legkevesebb vala reménségünk. — En jól tudom, hogy kegyelmed oly státusban nincsen, hogy ide segítséget küldhessen ; de egyedül csak azon kérem kegyelmedet, hogy maga operatióit úgy folytassa, hogy mind az két felől egyenlő szerencsétlenség ne érjen bennünket, с Megítélhető e levél fájdalmas hangjából, mily nagy volt azon napokban a trencsényi csapás okozta levertség. A hadviselésen kivül voltak a kurucvilágnak elsőrendű politikai eseményei is, melyek közül legalább a szécsényi és ónodi gyűlésekről kell bármi röviden megemlékezni. *) A tanulságos és ismeretterjesztő egészségügyi közleményt, a most mondott okokból vettük át a »Tuberkulózis* legutóbbi számából, A szerk. lasztatik a tej utján és megbetegedéseket idéz elő. Az állatok fertőző betegségei kö- j zül, melyek a tej utján az emberre j is átvitethetnek, főképpen a raga-j dós száj- és körömfájás, egyes tőgy-: gyulladások, fertőző eredetű bélgyulla-1 dások, és a gümőkór érdeme! figyelmet. A ragadós száj-és körömfájás részéről aránylag még a legcsekélyebb veszedelem fenyeget, a mit leginkább az bizonyít, hogy dacára ezen betegség koronként nagy fokú elterjedésének, mégis kevés ember kapta meg; Loeffíer és Uhlenhut szerint 85

0 Celsiusra fölhevített tejben a száj és körömfájás ragály anyaga tönkre megy. Az egyes tőgygyulladások esetén a tejben taálható lánczszerűen rendeződő gömb-baktériumokat Axel Horst, Escherich, Rabinowitsch és mások kimutatták az ezen tej élvezete után megbetegedett egyéneknél. Gaffky fertőző bélhurutban szenvedő tehén tejének fogyasztása után látott embereket megbetegedni ; a bélhurutot okozó fertőző anyag ezen esetekben nem a tej utján választatik ki, hanem bizonyára kívülről kerül belé. Valamenyi állati fertőző betegség közül azonban legnagyob jelentősége van e tekintetben a tuberkulózisnak. Számos vizsgálat pozitív adatai bizonyítják, hogy tejben, vajban és sajtban más saválló baktériumokon kivül nem ritkán güműbaczillusok is találhatók. Ez a tej és e tej termékek oly tehenektől származnak, melyek tögygümőkorban vagy súlyos általános gümőkórban szenvednek (megjegyzendő, hogy nem minden gümőkóros tuberkulinra reagált tehén teje tartalmaz szükségképpen gümőbacillusokat is). Bár a közelmúltban Koch a szarvasmarhagümőkór átterjedését az emberre kétségbe vonta másrészről Loeffler-nek és másoknak megfigyelései szerint, tekintettel az elsődleges bélgümőkór aránylag ritkább előfordulására, a Rákóczy szükségesnek itélte, hogy az addig törvényesen nem szervezett kormányzatának alkotmányos jogalapot szerezzen s ekkép mint az ország megbízott képviselője léphessen föl a már korábban Gyöngyösön megindított és függőben levő kiegyezési tárgyalásokban. E végből 1705-ik évi szeptember 1 re »a Rákos mezejére a régi hajdani országgyűlésnek formája szerinte összehívta a rendeket; a gyűlés azonban nem a Rákoson, mert Pest német kézen volt, hanem a nógrádmegyei Szécsényben tartatott, hol a rendek sátrakban tanyáztak, s a tanácskozások külön nagy sátorban, az ország sátrában folytak. Minden nemes ember személyesen hivatván meg, töméntelen sokaság gyűlt össze. A gyűlést szeptember 12-én azzal a nyilatkozattal nyitotta meg Rákóczy, hogy csak mint az ország egyik főura van jelen s a rendek mindenről szabadon határozhatnak. A tanácskozás kissé zavarosan indult, mert senki sem tudta, mi történjék. De Bercsényi csakhamar rendet hozott a zűrzavarba azon indítványával, hogy a rendek a szabadságszerető lengyelek példájára nemzeti szövetséggé, confoederatióvá alakuljanak, Rákóczyt pedig a hazának tett szolgálatai elismeréséül >a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmével válasszák meg. Miádkét indítványt készségesen elfogadták, s ezzel megalkották a rendek a magyar confoederatiót, törvényes alapra fektették a kormányzatot s megadták Rákóczy nak azt a tekintélyt, melyre az ügyek minden irányú intézésében szüksége volt. Most már tudta mindenki, hogy mögötte az ország áll, melynek a fejedelem esküt tett, mig a rendek viszont neki esküdtek hűséget. Melléje 24 tagú senatus és az anyagi érdekek gondozására országos gazdasági tanács alakíttatott. Szeptember 30-án a rendek Bercsényit első senatorrá s fővezérré választották, s elnöklete alatt hat más senatort küldtek ki a béketárgyalásokra. A gyűlést Rákóczy október 2 án rekesztette be. Ennélís nevezetesebb az ónodi gyűlés, céljánál, lefolyásánál és eredményénél fogva egyaránt. Rákóczy, a kit az erdélyi rendek már 1704. évi július 5-én tartott gyulafejérvári gyűlésükben az ország fejedelmévé választottak, 1707. márciusában Erdélybe indult, hogy beigtattassa magát fejedelmi székébe. E célból Maros-Vásárhelyre hívta össze a rendeket, kik számosan jelentek meg. Április 5-én fényes ünnepséggel ment végbe a beigtatás a marosvásárhelyi mezőn, mely alkalommal nemcsak a felséges címmel, hanem >az egész magyar haza képében* a haza atyja nevével is megtisztelték Rákóczyt. Azután törvényeket hoztak, melyeknek III. cikkelyében „a belgiumi és helvéciai respublikáknak péidájok szerint" maguk és utódaik nevében örökre elszakadtak a Habsburg-háztól s megerősítették a magyar rendekkel kötött szövetséget. (Folyt. köv.„ tej és tejtermékek részéről nem oly fenyegetően nagy a veszély, mint azt sokan eddig gondolták, mindazáltal addig is, mig ezek a kérdések teljesen tisztázva nincsenek, nem szabad a szarvasmarhák gümőkórját ezen tekintetből sem elhanyagolni. (Az általános gümőkórban és a tögygümőkorban szenvedő tehenek teje egyébként is csekély tápértékű és undort keltő. Denecke a hastífusz, vörheny, diptheria előidézőit mutatta ki ismételten tehéntejbe, szerinte a tejnek nagy szerepe van ezen emberi fertőző betegségek terjedésénél. Nyilván a tisztátalan kezelés utján kerülnek a tejbe, illetve tejes edényekbe ezek a kórnemző csírák, hol aztán alkalmas tenyésztalajra találva, tovább szaporodnak. Városok közelében kisebb majorosok alomnak, használt ágyszalmát is vásárolnak almozás céljára, melylyel a tej közvetítésével különféle járványokat terjeszthetnek. A föntebb elősorolt példák annak illusztrálására szolgáljanak, hogy mennyire nem kielégítő a tej vizsgálatnak az a sok helyen honos módja, mely egyoldalulag megelégszik a tej hamisítások kimutatásával és á tej zsírtartalmának megállapításával. A tej ellenőrzése a hygienia összes kívánalmainak tegyen eleget, csak igy óvhatja meg a tejet fogyasztó közönséget azon veszélyektől, melyekre az imént utalás történt. Az ellenőrzésnek talán még fokozottabb szigorúsággal kell történie akkor, a midőn beteg emberek táplálékáról van szó, akiknek különben is megtámadott szervezete kisebb, csekélyebb fokú rezisztenciát tanusit minden káros behatással szemben. Ezen gondolattól vezéreltetve Kuthy Dezső dr, egyet. m. tanár, az Erzsébet sanatorium igazgatója, kinek figyelme kiterjed a güműkór-kérdéssel kapcsolatos minden hygieniai ágra, a m. kir. állatorvosi főiskolához fordult a sanatoriumba szállittandó tej és a tejet termelő tehenészet ellenőrzése céljából, a honnan ezen közlemény szerzője bízatott meg ezen föladattal. A sanatorium megnyílta előtt az annak környékén lévő falvakban több tehenészetet kerestünk föl Kuthy dr. igazgató-tanárral, mig végre egy budakeszi községbeli nagyobb tejtermelőnél állapodtunk meg, a ki a sanatorium megnyitása óta szállítja oda a tejet. A tej ellenőrzése a tej termelésénél veszi kezdetét, ezen célból negyedévenkint a m. kir. állatorvosi főiskolán rendszeresített poliklinikai kirándulások keretében néhány IV. éves állatorvostanhallgatóval kiszállunk a helyszínére a tehenészet megvizsgálása céljából. Azok a tehenek, melyeknek teje a sanatoriumba szállíttatik, számon tartatnak, minden egyes tehénről fejési napló vezettetik. Ujonan vásárolt tehén teje csak azután szállítható, miután megvizsgáltatva egészségesnek találtatott. Ugyanekkor az istálló, a tejes kamra és tejes edények tisztaságáról, a fejés módjáról, a tej további kezeléséről, a takarmányozásról stb. is szerzünk meggyőződést. A kiszállás természetesen nem lesz előzetesen bejelentve, hanem meglepetésszerűen történik. A f. évi szeptember hónap 27-én eszközölt kiszálás alkalmával vett tej próba átlátszatlan, fehér vékony rétegben kis kékes árnyalattal, cafatokat nem tartalmaz 5 ize kellemes,