Esztergom és Vidéke, 1903

1903-11-01 / 88.szám

2 ESZTEKG ОМ és VIDÉKE, (88. szám.) 13 november 1 sát a beadott ajánlat szerint. Ha már most figyelembe vesszük, hogy 50 szám jelenik meg egy évben, úgy annak nyomása 500 koronába kerül. Ezzel szemben pedig a megye arra kötelezte magát, miszerint azon 50 számért 1725 koronát fizet az Esztergomi Közlöny szerkesztőjének, majd külön sz 1725 koronán felül szerkesztői tiszteletdíj címén még 800 koronát. A számítás egyszerű. Nevezett szerkesztő kap szerkesztői díj czimén 800 koronát s azért a nyomdai munkákért melyek neki ötszáz koro­nába kerülnek, 1725 koronát kap, vagyis 1225 koronával többet, mint amibe a lap előállítása tényleg kerül. Kérdjük már most miért és mi cí­men fizet a megye 1225 koronával többet. A hivatalos lap szabályzatának 26 §-a sejteni engedi, hogy miért, midőn azt mondja, hogy mig az Esztergemi Közlöny jelenlegi szejkesz­tője szerkesztője és kiadója a hivatalos lapnak, addig az összes előfizetési és hirdetési díjak öt illetik, holott a ministeri rendelet világosan ki­mondja, miszerint a hivatalos lap tulajdona a megyéé, s az előfize­tési dijak őt illetik. A megye bizottsága szerzett jo­gokat akart respektálni és hono­rálni, s ennek fejében szerkesztői dij cimén 800 koronát és megnem nevezett lappangó címen 1225 ko­ronát, összesen 2025 koronát sza­vazott meg, s hogy mily meggon­gondolatlanul, igazolva van azzal, ha figyelembe vesszük az iratoknál elfekvő azon fellebbezést, melyet Haan Rezső ur adott be azon tör­vényhatósági határozat ellen, mely­lyel az Esztergomi Közlönytől egy­két év előtt, a hivatalos lap jellege megvonatott. Akkor minden nagy­rabecsülése és tisztelete mellett fel­lebbezésében kártérítéssel fenyege­tődzött és husz évi szolgálata fejé­ben 2000 korona kárpótlásra tar­tott igényt, mig most egy évre többet ad a megye. Nagyon csodáljuk, hogy az eze­rekkel való »kis< tévedés meges­hetett akkor, midőn arra a figye­lem az actákban, szóval és a sajtó­ban fel lett hiva. — Imre napja. A polgári egyesület szerdán nov. 4 én esti 8 órakor Vimmer Imre polgármester névünnepe alkalmá­ból a »Magyar Királyt-ban tarsas vacso­rát rendez. — Mindszentek napján. A folyó évben Mindszent ünnepe vasárnapra esvén, a síroknak ezen ünnepnapon országszerte szokásos földiszitésére való tekintettel a kereskedelemügyi m. kir. miniszter egy legújabb rendeletével megengedte, hogy a folyó évi november hó i-ére eső vasár­napon virágok, koszorúk, gyertyák mé esek és a sirok diszitéséhes szükséges egyéb tárgyak az egész napon át aka­dálytalanul árusittathassanak és szállít­tathassanak. — A tornaegyesülel választmánya pénteken este ülést tartott. Tárgya a jégpálya kérdése volt. Az egyesület ugyanis ujabbi áldozatokat szándékozik hozni, egyrészt, hogy a sport e nemét jobban előmozdítsa, másrészt pedig, hogy az egyesület tevékenységét és életké­pességét fokozza. — Társaevactora. A kaszinó tegnap este tartott társas vacsorája, mind láto­gatottság, mind pedig a vig hangulat tekin etében jól sikerült. A társaság csak a késő éjeli órákban oszlott szét. — EskÜVŐ. Koksa Tivadar városi pénz­tári ellenőr szerdán kelt egybe arájával, j Heifeld Hermin úrhölgyei. I — Városi közgyűlés. A város kép­viselőtestülete csütörtökön november 5-én ülést tart, melynek főtárgya a jövő évi költségvetés, majd a karmesteri választás lesz. — Új aljegyző. Nagy Béla dr. Zala­egerszegi ügyvédjelöltet az igazságügyi miniszter aljegyzővé nevezte ki a komá­romi törvényszékhez. — A karmesteri próba. A kegyúri templom karmesteri állására hirdetett j pályázat lejárván, a hirdetményben ki­I kötött ének és zenepróba november hó 3-án, kedden délelőtt fél 11 órakor tarta­I tik meg a plébánia-templomban. A pá­ílyázók: Táky Gyula, Neményi Károly, Math Gyula és Hencz Mihíly már felhívattak, hogy a jelzett időben és helyen a próbára jelentkezzenek. A próbára szak­értőül a városi tanács Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagyot kérte fel, ki szives készséggel vállalkozott a neki felajánlott tisztségre. A próba három részből áll. Először minden pályázó a maga által szabadon választott ének és orgona darabban mutatkozik be ; azután énekli és játs*a a felkért szakértő által egybeállított darabokból azokat, melyek sorshúzás által reá esnek, végül követ­kezik az intonálás, Ä városi tanács a szakértői vélemény alapján teszi meg az állás betöltésére nézve javaslatát. A vá­lasztás a november 5 én tartandó köz­gyűlésen lesz. A nemes város ér­deklődő közönségét ezúton is meghívja a próbára a plébánia-hivatal. — Uj állampolgár. Schupler Károly a bajnai Metternich uradalom erdésze, f. hó I2én teszi le az állampolgári es küt az alispán kezeibe. — Fellebbezés a hivatalos lap ügyé­ben. Lapunk szerkesztője a megyei hi­vatalos lap ügyében hozott bizottsági határozatot fellebbezéssel támadta meg, melynek egészbeni megsemmisítését kéri, egyrészt a kiadó szerkesztő összeférhe­tetlensége okából, másrészt pedig mivel a hivatalos lap árát tul magasnak tartja a beérkezett nyomdai ajánlatok alapján. — Ünnepség. Az esztergomi érseki kis­dedovónőképző növendékei pénteken d. е. и órakor tartották Vaszary Kolos bibörnoknak, az intézet áldozatkész fenn tartójának névünnepén rendezett kegye letes ünnepségüket a következő program mai. „Nyitány Mayerbeertől. Zongorán játszta : Stibrányi Mária. ъ Üdvözlő daU. Eródi Ernőtől. 3 hangban énekelte : Az intézeti énekkar. „Ünnepi áda u Mon­dotta: Riedl Zsuzsanna. »Afilemilepana­sza". Valentintól. Énekelte: MMária. „Örömdal" Vargyas Endrétől. Szavalta: Czeizel Anna. „Szülőföldem." Erődi Er­nőtől. 3 hangban énekelte: Az intézeti énekkar. „Jutalomjáték." Földváry István­tól. Szavalta : Matók Ilona. „A téli zöld". Tompától. Szavalta : Mária. » Compo­sition Seyier Károlytól. Zongorán játszta : Bleszl Erzsébet. *A tiburi jósnő., u Mind­szentytől. Szavalta: Milottai Borbála. „Gárda induló" HuszkaJenőtől. 2 hang­folytassa-e útját vagy legalább Bercsé­nyit várja be. De a visszavonulás szé­gyen lett volna, mihelyt egyszer meg­ígérte, hogy a fölkelőkhöz csatlakozik. Előre ment tehát s június 14-én a ma­gyar határra ért. Ott valami ezer em­ber várta s leírhatatlan lelke-édessel üdvözölte. Ott fogadták a mozgalom ed­digi vezérei, Esze Tamás, a tarpai job­bágy, Kiss Albert, a régi kuruc, Móricz István, egykor munkácsi katona, Hor­váth, ki a németeknél őrmester volt. Noha fontosabb katonai tisztségre nem igen voltak alkalmasak, a nép szerte­lenül ragaszkodott hozzájuk, s másnak, különösen nemes embernek, nem akart engedelmeskedni, mert — mint Rákóczy irja, — a tömeg és nemesség közt termé­szetes gyűlölség volt. A tábor bottal, kaszával, vasvillával, karddal fölfegyver­zett szegénységből állt. Száma egyre szaporodott s valósággal özönlött a nép Rákóczyhoz, mint szabaditójához ; sírtak, térdre borultak előtte, s hálálkodtak neki, hogy bejött megmentésükre. A te­jedelem első sorban fegyelmezni, ren­dezni próbálta a tömeget, a mi elég ne­hezen ment, mert olyan ember sem igen akadt, aki akár a tizedeli tisztet betölt­hette volna. Mindazáltal néhány nap alatt valami 3000 ember, közte 300 lo­vas, nyert némi katonai szervezetet, mire a fejedelem június 16-án a vereczkei szo­roson magyar földre nyomult. A hir, hogy a Beszkid hegységben áll, villám­gyorsan terjedt el mindenfelé. Követek érkeztek táborába, kik esdve kérték, hogy szálljon le a síkságra és keljen át a Tiszán, hogy a nép ott is hozzá csat­lakozhassék. Július első napjaiban csat­lakozott hozzá Bercsényi 800 lengyel, oláh, kozák és tatár harcossal. Ez a csapat kellően föl volt szerelve és ka­tonailag is eléggé szervezve. Július 7 én kezdte meg az előnyomulást s jú'ius 14-én Tisza-Becsnél kelt át a Tiszán. Ez­zel megnyílt Rákóczy előtt a tulajdon­képeni Magyarország, a Tisza vidéke gazdagabb segélyforrásaival és lelkes, harcedzett magyarságával, mely ép oly hőn várta, mint a határszéli szegény ruthén és tót uép. A mint Rákóczy a Tiszán átkelt, a mozgalom országos jelleget öltött. Csak­hamar elfoglalta Kallót. A várkapitány mintegy 40 némettel Rákóczy seregébe állott, aki itt szerezte első ágyúit, négy darabot, néhány mázsa lőporral, >Ebből állott tüzérségemt monda később. Azu­tán bevonult Debrecenbe, mely lelkesen üdvözölte, s fejlett iparával a sokféle katonai szükséglet kielégítését lényege­sen megkönnyítette. Innen lépett érint­kezésbe a biharmegyei fölkelőkkel. Eb­ben a vármegyében számos egykori ThökÖly-féie tiszt és katona élt, s az egész nép sokat szenvedett a váradi német őrségtől s a diószegi uradalom ide­gen tiszteitől, Rákóczy közeledésének első hirére kitört tehát a fölkelés, és Boné András mintegy 4000 lovast és 3000 gyalogost gyűjtött össze, kikkel július 19-én hajnalban rátört a diószegi kastélyra s a benne levő németeket egy szálig levágta. Nem sokára azonban se­regének egy részét a váradi németek és rácok megverték. Oly gyorsan terjedt a fölkelés min­den irányban, hogy még mielőtt az 1703 dik esztendő véget ért, a kurucok Pozsony megye kivételével az eg'sz dunáninneni országrészt ellepték s a morva határig száguldoztak. A mozga­lom ekkor már igazán országos, nagy, nemzeti küzdelemmé fejlődött. »A mely dolgot Kis Albert 70 talpassal kezdett áprilisban, májusban 700, júniusban 7000, decemberben 70,000 számra nőtt« irja Bethlen Miklós önéletrajzában. A következő években változó szeren­csével, de mindkét fél, kurucok és la­bancok részéről n3gy elkeseredéssel, pusztítással és vérontással folyt a háború. Volt idő. midőn egyszerre 100,000 kuruc is állt íegyver alatt, s diadal és csatavesz­tés, térfoglalás és visszaszoríttatás vál tották fel egymást. E szerény felolvasás keretében nem lehet feladatom, de lehe­tetlen is volna a kurucvilág hadviselését s annak változó fejleményeit évről évre, eseményről eseményre követni, vagy csak futólag is érinteni akár a legjelen tékenyebbeket is. Kép gyanánt, mely a többire is többé kevésbbé ráillik, csak a következményeiben is végzetes jelentőségű trencséni csatáról teszek kissé bővebb említést. (Folyt, köv.) ban énekelte: Az intézeti énekkar. A szépen sikerült szavalatokon kivül külö­nösen kitűnt Mack Mária csengő hangjá­val és Bleszl Erzsike művészi zongora­játékával. A programm végeztével Szá­mord Ignác igazgató lelkes szavakban ecsetelte a napnak jelentőségét, gyermeki tiszteletre, odaadó szeretetre, mély há­lára buzdítván a tanulókat az intézet nemeslelkű alapitója iránt. — A tanítóképző ünnepélye. Az érs. tanítóképző növendékei f. hó 30-án О Eminenciája a Bíboros Hercegprímás, az intézet kegyes föntartója névünnepén ünnepélyt rendezett. A műsor legszebb pontjai a zene és énekszámok voltak, melyben valóban remek dolgokat produ­káltatott az intézet nemes törekvésű, lel­kes uj zenetanára, Nemesszegi István A Hymnus férfi négyes kara nyitotta meg az ünnepélyt, mely után Os'vatd Lajos IV. év. növ, mondta el lelkes hangon megható ünnepi beszédét, melyben rá­mutatott az ősz főpap érdemeire s a hálára, melyet az intézet magas föntar­tója irányában érez. Altalános tetszés mel­lett adott elő Paulovits Gáza IV. év. növ. egy remek harmonium darabot, melye: igazi virtuozitással játszott. A lelkes ová­ció azonban csak akkor tört ki, mikor Ne­messzeghy István zene tanár is föllépett a pódiumra, hogy*résztvegyen egy csinos vo­nósnégyesben, miután már előbb előadta az ifj. zenekar. >A parasztbecsület с interme­zóját. Az ünnepély az igazgató köszönő s a főpásztort éltető szavai s az ifjúság lelkes éljenzése közt ért véget, melybői bőven kijutott Nemesszeghy zenetanár­nak, ki alig két hónapi működésével az ifjúság általános becsülését s szeretetét már is kiérdemelte. — A pannonhalmi szt. Benedek-rend névtára most hagyta el a sajtót. A névtár első lapját a rend főapátja, Fe hér Ipoly dr. foglalja el. Feh ír Ipoly theol-doktor a főapátsági egyházkerület főpásztora, Pannonhalmának és "a ma­gyar szent korona alá tartozó ugyan с rendi apátságok főapátja és örökös el­nöke, a főrendiház tagja, kir. tanácsos, a II. oszt. vaskoronarend és a Ferenc-Jo­zsef rend lovagja, a szerb királyi szent Száva-rend középkeresztese, az orsz. közoktatási tanács másodelnöke, a ma­gyar tud. akadémia tiszteletbeli tagja, a rend 73-ik apátja. Főapáttá kinevezte­tett 1892. márc. 18 án. Közli továbbá, hogy a rend tagja sorából magasabb egyházi méltóságra emelkedett Vaszary Kolos dr. bíboros hercegrimás, továbbá Kohl Medárd dr. felszentelt püspök, Perjel Vojnics Döme, fóapáti helyettes Borbély Kornél, a'perjel Mórocz Emilián. neviciusmester Ruzn cska Aurél, másod­mester Öcsényi Anzelm dr., a központi könyvtár őre Récsey Viktor dr., a rendi levéltár őre Erdélyi László dr., segéd­levéltáros Rezner Teoboíd, fáapáti titkár Hetyei Modestus dr. Apátok; Halbik Ciprián tihanyi, Wagner Lőrinc dömölkt és Kroller Miksa zalavári apát. A ba­konybélT apátság beltöltetlen. A rend tagjainak száma 173. A rend vezetése alatt áll I főiskola 23 tanulóval, 3 fő gimnázium 1157 tanulóval, 3 kisgimnázium 477 tanu'óval, 25 plébánia, 101 fiókköz­ség és egyébb csatolt rész, 44 templom és kápolna, 35 kegyúri község. Az egy­házmegyei területek lélekszáma 43304. — A házi ipar érdekében. Darányi Ignác földmivelésügyi m. kir. miniszter 10.000 koronát engedélyezett a győri kereskedelmi és iparkamarának a tél fo­lyamára tervezett háziipari mozgalom előmozdítására. Ajánljuk e hirecskét az illetékes faktorok figyelmébe. Talán egy­két száz korona nekünk is kifutná, — Kitüntetett rendőrök. A tanács Mészáros István tizedest 30 kor. Németh József közrendőrt pedig 20 kor. jutalom­ban részesítette a Pesina Dániel pékse­géd kézrekeritésénél tanúsított ügybuz­galmukért. Pesina ugyanis Peitli János­tól annak idején 600 koronát lopott el, amiért az elmúlt héten a komáromi tör­vényszék 6 hónapi elzárásra ítélte s Magyazországból 3 évre kitiltotta. — Bolt felzárás. Csütörtökről pén­tek virradóra az éjfél utáni órákban ész­revette Koller Ferenc bolti és tüzór, hogy Szatmári Béla Kossuth Lajos ut­cai órás üzletének boltajtaja nyitva van. Bekiáltott, de mivel választ nem kapott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom