Esztergom és Vidéke, 1903
1903-10-15 / 83.szám
A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTEKGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. М е £1 е '1сщк Vasárnap es csütörtökön. jiLŐFIZETÉSI ÁRAK '. Жхешш évr — — — — 12 kor. — fii. Fei évre — _ _ ~- — 6 kor. — fii. Ni^yed évre — — — — 3 kor. — fii. Едзе* вжат ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek ásMrdetések küldendői) Kossuth Lajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán>. Kéziratot nem adunk vissza. HpЙ tubarózsa regéje. — Mantegazza »Virágregéiből.« — Nagy tudományosságtok mellett bizonynyára nem ismeretlen előttetek, hogy Indiában is vannak éppen oly hűs és hideg vidékek, mint minálunk s találkoznak ott is épen olyan szőke, sőt szőkébb emberek, mint közöttünk, a kiknek szintén kék a szemök. En meg nem mondhatom, mily pompás dolog az : sötétkék menyboltozat alatt, forróégővi növcínyek között menynyei angyalokat látni sétálgatni, fehéreket, mint a hó és szőkéket, mint a búzakalász. Ugy tetszik, mintha a nappal és éjjel nagyszerűségét egyszerre, egy pillantásra élvezhetné az ember. Igy történt sok száz esztendővel ezelőtt, hogy Kasmírban egy királyi vérből származott herczeg született, a ki fehérebb volt minden alattvalójánál és Skandinávia valamenyi asszonyánál. Fehér berezegnek nevezték s atyja halála után ő lett a kásmiri szultán. Minthogy a saját fehérségét nagyon szépnek tartotta, a birodalmában a legfehérebb nőt akarta feleségül venni s s hosszas keresgélés és egybehasonlitgatás után meg is találta azt Bita személyében. ßita olyan fehér volt, hogy mikor a íchér herceggel,* a férjével együtt fürdött, a kezeiket, a mellüket, a bőrüket egybehasonlitva nem tudták eldönteni, hogy melyik fehérebb. Talán egy harmadik ember meg tudta volna mondani, de ők enyelegve, mulatozva a tagjaikat úgy összekeverték, hogy hirtelenében meg se tudták volna mondani, melyik az egyiké vagy a másiké. E szép fehér herczegnek tiz esztendő j leforgása aia.t tiz leánya született, mind gyönyörű szép fehér leányka. A kásmiri tiz hattyúnak nevezték el őket. A legnagyobb tiz évvel volt idősebb a legfiatalabbnál, de ez a tiz év is alig tett némi különbséget; köztük e fehér ! koszorú végei gyűrűkkel voltak egymáshoz kapcsolva, melyek e gyönyörű viragoj kat egybeolvasztani látszottak, neíhogy egymástól megküíömböztethetők legyenek. • A szultán azt mondta, hogy ez az ő \ igazi legpompásabb koronája s el nem , cserélné a világ valamenyi királyi és császári koronájáért. Mikor e tiz leány mö\ gött végig sétált a városon, a nép elragadtatva csodálattal állt meg, mintha • az éden-kért lakói' száltak volna alá a földre, hogy az embereket bűneiktől megtisztítsák. Mindnyájan fehér fátyolba vol; tak burkolva, fehér rózsa-koszoruval a fejükön. Ha még szárnyuk is lett volna, kész angyalok lettek volna, de Kasmír lakói százszorta jobb szerették, hogy emberek ; mert igy a földön maradtak, az emberek szivének gyönyörűségére s Kasmir dicsőségére. Ez a tiz nőtestvér nagyon szerette egymást s mindig együtt voltak, mint tiz levél egy és ugyanazon ágon. Mindig együtt mentek sétálni, a színházba, I együtt ebédeltek, együtt feküdtek le. ! Ha valamelyik közülük megbetegedett, I a többi kilenc is rosszul érezte magát s i s együtt ápolgatták magukat, együtt is j gyógyultak meg. f Boldogok voltak, de borzalommal gon; doltak arra a napra, mikor férjhezmenetelük el fogja választani őket egymástól, j Hiába próbálták meg, hogy egy kolos• torba vétethessék fel magukat, hogy igy mindig együtt maradhassanak : a szulItán könynyekkel szemeiben adta tudI tokra, hogy akkor őt a fájdalom megöli. J Igy röpült ki aztán a tiz kásmiri j hattyú az atyai házból, egyik a másik után abban a sorrendben, a mint oda I I beköszöntött s elszóródtak, elszéledtek ! egész Indiában, mint hatalmas fejedelmek • feleségei. j Évenként egyszer azonban összejöttek • édes atyjuk, a fehér szultán házánál s ! ez a nap volt legboldogabb napjuk, A j főváros lakossága ezen a napon ünne' pelte legkedvesebb, legszebb ünnepét, mert a tiz kásmiri fehér hattyút együtt látta végig vonulni utcáin. Azt tudjátok, hogy indiában a lelkek a halál után más testbe költözködnek át s a sorsuk a szerint javul vagy roszszabbodik, a mint jól, vagy gonoszul éltek. Mikor tehát a fehér hercegnők legidősebbike halálos ágyán feküdt, könyörgött Istenhez, hogy lelke egy fehér galamb testébe költözködhessek át s kérte nővéreit, hogy ők is hasonlóképen tegyenek, ha az utolsó órájuk elkövetkezik. »Igy jövő életünkben közelebb lehetünk egymáshoz, mint igy nő alakban lehettünk !« Minthogy mindnyájan ártatlan életet folytattak, Isten szívesen meghallgatta utolsó keresőket s egyiket a mási u'an, mikor ugyanabban a sorrendben, a miként születtek, elhaláloztak, hófehér galambókká változtatta át őket ró .s.;s,:; .1 csőrrel és lábacskákkal. Milyen vidámnak és boldognak érezte magát ez a tiz galamb, mikor a Lek levegőben újra egymásra ismertek, egymást néven szóllitották, piros csőröcskéikkel összecsókolóztak s a Himalayan, Kasmir e magas hegyén egy magnolia fa ágára szállva letelepedtek. Ez éjszaka nem aludtak s viss aemiz „Eszfep is Vidéke" tárcája. Deák Ferenc. Az ősi vármegye, mely hova tovább leveti a traditiók köntösét és modern szervezetté alakul át, ma Deák Ferenc emlékezetének szentel ünnepet s megüli annak születése iooik évfordulóját. Örülünk ennek, a bár szerény keretek között lezajló ünnepnek, mert a vármegye minden modernizálása mellet is, hinni, tudni és szakadatlanul érezni is akarjuk, hogy a magyar alkotmánynak erős vára marad, hogy csak a külforma változik és tökélesbül, de a magyar szellem ereje tovább is benne lakozik, a magyar alkotmány tiszteletének, szeretetének, fejlesztésének azzal a hatalmával és maradandóságával, melynek századok óta legkifejezőbb és erősebb képviselője : Deák Ferenc. Vármegyénk ünneplésében mindnyájan egyesülünk. A politikai nézetek teljes fegyver szünetben hallgatják meg a megye közönségének ünnepi szónokát, aki ékes szólással festi meg és idézi fel a haza bölcsének soha el nem halaványuló képét s hazafias felbuzdulással hajtják meg zászlóikat azon férfiú emléke előtt, aki a magyar ősi alkotmány kiforrásának, megizmosodásának majdnem egy félszázadon át legerősebb és leghatalmasabb vezérlő munkása volt. Nincs hozzá fogható alak a históriában, aki oly nehéz viszonyok között, annyi tudással, erővel, kitartással küzdött volna a nemzet regenerátiójáért. Kossuth Lajos láng lelke volt a nap, mely merész bátorsággal, sietve megérlelé a dús kalászokat, melyet Széchenyi vetett és Deák Ferenc nevelt nagygyá. Az 1836-iki országgyűléstől kezdve Deák, mint vezető szellem ád irányt, kelt lelkesedést s jár a magyar nemzet előtt. Az a mozgalom, mely a régi vármegyék nemességét, a nemzet kiváltságos rendét s egyben a haladás, a közszabadságok kiterjedésének akadályát is, sokszor saját érdekeiben és létalapjaiban támadta meg, csak Deák mérséklő erejének, széles látókörének, nagy tudásának vezetésével érhetett sikert. О volt a magyar nemzetgyűlés Mirabeauja, kinek helye örökre üres ! Mindent legyőző fijszeretete és mindent feláldozó hazafisága a régi klassikus világ nemzeti hősei sorába emelik őt. Az a közjogi tudás és érzék, mely minden tettében és nyilatko' zatában fölragyog és az a mindent feláldozni kész önzetlen hazafiság, mely egész sírjáig, a legveszedelmesebb megkisértések óráiban is fő jellemvonása volt, biztosították részére nemzete előtt azt a tekintélyt, azt a feltétlen bizalmat, melylyel a magyar történetnek nem csupán vezető munkása, de úgyszólván a történetnek csinálója, alkotója lehetett. A midőn az ifju Deák a nyilványosság terére kilépett, — ebben az időben szomorú lemondással sóhajt fel a finom lelkű Kölcsey naplójában »Csak "sokaság vagyunk!* Tehát nem állam az államok között, nem fejlődésképes, szervezett nemzet. És hová fejlődött 40 év alatt a nemzet, a magyar alkotmány, mialatt Deák szelleme vezette, alakította, fejlesztette ! Lehetnek bár eltérő nézetek Deák legnagyobb államférfiúi műve: a kiegyezés felől, de kétségtelen, hogy ő maga, az ország teljes önállóságának gondolatával és megóvásának szándékával alkotta meg azt, — mert más feltevés és magyarázat ellenkeznék az ő ragyogó magyar lelkével, egész életének minden tettével és minden szavával. Nehéz időket élünk s százszorosan érdemes Deák életét végig tekintenünk és szellemét felidéznünk. Az 6 szavai áljának a nemzet előtt, amelyet az alkotmány védelméről hirdetett. »Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azt az alkotmányos szabadságot, amelyet övéitől öröklött. Tűrni fog csüggedés nélkül mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait ; mert amit erő és halalom elvett azt idő és kedvező szerencse ismét vissza hozhatják, — de amiről a nemzet félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, s rí n а к visszaszerzést mindig nehéz, mindig kétséges. Tűrni fog a nemzet, remélve a szebb jövőt, bizva ügyének igazságában.* Legyen a vármegye ünnepe Deák szellemének felrágyogása, — Deák
