Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-11 / 82.szám

2 Kb ZT G ОМ <s» VIDÉKE. (82. зга«м 2 3 október 11 о в -а а A közpénzek elhelyezése tárgyában akép határozott, hogy azok 60 az esztergomi takarékba, 30 °| e kereskedelmi és iparbankba, mig 10 °| #-a a hitelbankba helyeztessék el. A legtöbb adót fizető képviselők név­jegyzékének kiigazítása ügyében a pol­gármester elnöklete alatt, a pénzügyi tanácsos, főjegyző, főügyész, majd Bren­ner József és Marosi József képviselők­ből álló bizottság küldetett ki. A reáltanári állások betöltésére vonat­kozólag elfogadtatott a tanügyi bizott­ság azon javaslata, mely szerént a rajz­tanán állásra további egy évre, illetve a jelenlegi iskolai évre Háber János ed­digi helyettes tanár alkalmaztassák az­zal, hogy az iskolai év leteltével pályá­zat kiírása nélkül véglegesen fog alkal­maztatni. Ugyancsak pályázat kiírása nélkül to­vábbi egy évre alkalmazta Váraljay Sán­dor tanárt a történelmi és földrajzi tan­székre. A gyámpénztárban lévő pénzek keze­léséről szólló szabályrendelet tervezett módosításának elfogadása után követke­zett a kórházbizottság javaslata ? a kór­házi személyzet szaporítása és az 1903. évi költségvetésnek, a személyszapori­tásból eredő túllépésének jóváhagyólag leendő tudomásul vétele. Ezen ügy tárgyalása felette hosszúra nyulott «1, bizonyos elvi dolgok tisztá­zása okából. Első sorban is a polgármester ismer­tette az újból a közgyűlés elé került ügynek miben állását, mely után Ostáth Andor előadó adta elő a megokolt ja­vaslatot. Bártfay Géza a javaslat ellen szóllalt fel, vitatván, hogy amennyiben a kór­házi költségvetés megállapítása a kór­ház bizottság s nem a képviselet hatás­körébe tartozik, a költségvetés túllépése felett sincs jogosítva határozni, s igy indít­ványt terjesztett elő, hogy a közgyűlés sem a személyszaporitás, sem a túlkiadáb kérdésének tárgyalásába ne menjen be. Dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos szóllalt ezután fel, reflektálva előtte szólló szavaira. Felmerült a vita folyamán a kórház kisebbik uramat meg az Estók gyereket is becitálták. — No most már szogám, szólt a koma az asszonynak, kotródj haza csak izibe jó leszen valami elemózsiát készíteni az útra. Az asszony felkapta a gyereket s el­ballagott. Az emberek pedig hozzá fog­tak a munkához. A rendek gyorsan szapo­rodtak. Délben egy darab száraz kenyér meg szalonna képezte az ebédet, ami még reggelről maradt fönn. Az asszony el volt nagyon foglalva az útra valóval. A délután is elballagott lassan, s mire az esthajnaü csillag feltűnt az ég boltozatján, a here le volt kaszálva. Az est lassan közeledett hűvös szellő­jével, amely lopva suhant el a táj felett. A határ uj képet öltött. Mindenféle ala­kok tűntek fel, akik szapora lépésben tartottak hazafelé. Csoportban éneklő leány sereg baktatott a gyalog ösvényen. A repce táblánál egy öreg anyóka tipe­gett, váiára egy kapa vetve. Majd egy suhancnak terelő szava hangzik a ki lustán ballag a jármos ökör után. Fel­váltva egy-egy birka sereg veri fel az ut porát. Amonnan a hegy felől ide hallat­szik a tehén csordának vezető kolomp hangja, amibe belevegyül a kondás kutyá­jának mérges csaholása. Itt-ott megcsil­lan egy kaszának fényessége amire utolsó sugarát veti rá az aláhanyatló nap. A sötétség átveszi birodalmát, csak a lát­határon látszik oly vöröses fényesség, jellegének kérdése. A ministeri rendelet felolvasása, értelmezése és dr. Földváry István, Bártfay Géza, Osváth Andor és dr. Gönczy Béla hozzászóllása után a közkórház jellegben történt megállapodás. Niedermann József rendőrkapitány szóllott ezután fel egy más, az általá­nos közforgalom szempontjából a sze­mélyszaporitás kérdése mellett. Dr. Helcz Antal emelkedett szóllásra ezután. Szerinte közkórház az, melybe mindenféle illetőségű és mindenféle be­tegségű vétetik fel, kiknek gyógydijáért az országos körhazalap garantál, ilyen a mienk is. Minek fosszuk meg ma­gunkat a jogoktól akkor, midőn min­denki tágítani igyekszik jogkörén. A maga részéről is a személy szapo­rítás mellett van, s kívánja, vajha a köz­kórház betegforgalma olyanná növeked­nék, hogy még jobban kellene szaporítani a személyzetet, mert a forgalom növeke­dése emelni fogja a tartalék alapot, mely­nek felszaporodása aztán egy elmegyógy­intézet létesítését tenné lehetővé, ami csak a városnak, az általános forgalom­nak válnék hasznára. A hosszas vita után változatlanul el­fogadta a közgyűlés a kórházbizottság által ajánlott személyszaporitást s jóvá­hagyólag tudomásul vette az 1903. évi költségvetésnek a személyszaporitás követ­keztében történt eddigi túllépését, mely után tudomásul vétetett a kórházépitő bizottságnak jelentése a kórházépítési számodások megvizsgálásáról, amivel a kizottság functiója végleg megszűnt. Enök­lő polgármester köszönetet mondott a kór­házépitő nagy és kis bizottság tagjainak ön­zetlen fáradozásukért, főleg a bizottság ér­demei elnökének, dr. Walter Gyulának azon kiváló és eredményes közremőködé sért, mellyel az elnöki tisztet vezette. A szentgyőrgymezei iskoia építése ügyében akép határozott a képviselő­testület, hogy a régi 14000 koronás terv szerént építteti az iskolát, s felir a közigaz­gatási bizottsághoz, hogy hagyja jóvá azt a tervet. A barakkaszárnya építésére nézve el­fogadta a képviselet az épitő bizottság javaslatát, mely téglafalból készült favá­zas építkezést ajánl parafakő burkolatú tetőzettel, egyben pedig kimondotta, hogy mivel a' régi pályázat kellő ered­ményre nem vezetett, ujat ir ki. Dr. Fehér Gyula plébános bejelentése következett ezután néhai Klinda Rezső karmester elhalálozásáról. A képviselő­testület kimondotta, hogy jegyzőkönyvi megörökítéssel ad kifejezést, a tanítói pályán félszázadot meghaladó időt eltöl­tött érdemes tanférfi elhalálozása feletti részvétének. Egyben intézkedett az özve­gyi mortuale kijárultatása és a megüre­sedett állás betöltésére szóló pályázat kiírása iránt. Ugyancsak nevezett plébános előter­jesztésére elhatároztatott, miszerént a jövőre nézve a karmester termesztményi és egyébb járandósága a nyugdíj igény megállapításánál beszámításba fog vétetni, illetve fizetés természetével fog birni. Tárgyalás alá vetetett Varga József mérnök ajánlata, ki azt az ajánla­tot tette a városnak, miszerént kész a vízvezetéki és csatornázási összes elő­munkálatokat, felméréseket, terveket stb. elkészíteni a városnak s csak akkor kér díjazást, ha a város az ő terve szerint és alapján építkezik. Többek hozzászólása után addigra, mig a város informatiókat szerez be, a napi­rendről levétetett. Ugyanígy a főügyész jelentése a Gerson és társai cégnek a város ellen indított per befejezéséről, mi a legközelebbi ülésre tüzetett ki. Többrendbeli jelentés tudomául vétele után Niedermann József rendőrfőkapitány betegség okából 10 heti szabadságot kapott, mely időre a helyettesítésről a tanács fog intézkedni. A gazdasági bizottság javaslata alap­ján a város gazdának egy tehén tartás engedélyeztetett, végül pedig a július augusztus és szeptember havi pénztár­vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek vétettek tudomássul. — f. — Hymen. V immer Imre Esztergom város közszeretetnek örvendő polgár­mestere f. hó 8 án Váczott eljegyezte amit a napnak sugara felejtett ott Aztán mindenütt csend terül el. Pistáék is már rég naza ballagtak. Másnap alig reggeledett, Pista készen volt az útra. A két szilaj csikó vigan baktatott vele a város felé ahova be kel­lett vonulnia. A komája vele volt, hogy ő terelje haza fele a lovakat — gazda nélkül. A hátulsó ülés meg volt rakva csomagokkal amit a falubeli gyerekek­nek visz be — egy kis hazait. Hogy megérkezett, rögtön körül fogták, csak Jóska gyerek a Retkes fiú maradt ott vele, aki atyai réven rokonságban is volt vele, a többiek loholtak vissza a szobá­jukba, hogy jó étvággyal fogyaszszák el a hazuról hozott csomag tartalmát. Retkes gyereknek is át adott Pista egy csomagot igy szólva; ezt a szü­léd küldötte, meg a másik apád és tisztölnek jó egéséggel. —r Köszöntsd majd őket ha vissza mész felelt vissza Retkes gyerek s katonásan kalapjához emelte kezét, meg édes apámat is. Sze­gény még mindég beteg ? — Az bizony ! nem soká viszi már a szegény, azt hi­szem, hogy mikorra az első hó lehull, oda kint fog pihenni. Azután sorra veszi az ismerősöket. — Hát a Bógyi sógor mit csinál ? — Bezzeg el van foglalva ő kigyelme, vett egy egész helyet azt forgatja az őszi alá, — más különben megvolna csak. De még a kodis Bertót se hadja ki a sorból, arról is kell Pistának referálni. Végre csak oda tért, ami a legjobban érdekelte őt a harangok. Retkes gyerek otthon léte alkalmával nagyon bejárós volt a harangozó portájára. Lévén pedig a háznál a Kató leányzó és ennek csapta a szelet ugy, hogy már két ízben is cse­rélt vele >kendőt.« Mikor arra akis há­rom esztendőre be kelletett rukkolni, bezzeg megsiratták egymást. Megesküd­tek, hogy egymáséi lesznek. Azóta a Retkes szorgalmasan elmajszolt néhány kemence komisz kenyeret, avval a bizo­dalommal, hogy a Katót feleségül veszi ha kiszabadul. Szegény rég megkésett attól. Volt is neki egy kis előérzete. Nem is á lányon kezdte, hanem először megkérdezte : — Meg volnának még a harangozóék, ott a »hejason ?< — Meg, meg csak az öreg . . . — Tán meghalt ? — Meg biz ott tisztességesen, ugy hogy mind a három harang sirva fa­kadt, de még a lélek csengetyű is meg­siratta őt . . . — Akkor mi lett a Kató leányzóból ? — Hát csak megmaradt leánynak . . . — Hál Istennek . . . sóhajtott fel a Retkes gyerek. — Mit sóhajtozol no, — csak néhány napig, — azután elvitték : főkötő alá ke­rült s olyan helyre menyecske lett be­lőle, mint a pinty. Erre aztán nagyot nézett a Jóska gyerek. Egy szót mon­néhai dr. Mátray Ferenc volt megyei tiszti főorvos özvegyét, szül. Pauer Erzsé­bet úrnőt. Szívből gratulálunk. — A közigazgatási bizottság kedden d. e. 10 órakor tartja ülését, ugyanaznap d. е. и órakor pedig a gyámügyi fel­lebbviteli biróság. — A városi építészeti bizottság csü­törtökön d. u. ülést tartott, melyen ki­sebb építkezések engedélyezése lón vé­leményezve. — Halálozás. Zey Antal szent-kereszti plébános életének 60 ik, áldozópapsá­gának 33 ik évében S^ent-Kereszten el­hunyt. A megboldogult temetése e hó 6-án volt. — A gazdasági egyesület tegnap d. u. az egyesület helyiségében választ­mányi ülést tartott, melynek folyó ügyek elintézésén kivül fő tárgya volt a megyei központi mezőgazdasági bizottsággal leendő egyesülés kérdése. — A kaszinó Rákócy ünnepe. Ma d. e. и órakor tartja kaszinónk II. Rákócy Ferenez emlékére rendezendő ünnepélyét, melynek érdekes műsora a következő : 1. Bevezető. Mondja.- az elnök. 2. Kuruc dalok. Énekli: Táky Gyula. 3. Rákóczyné. Arany Jánostól. Szavalja : Reviczky Er­zsike. 4. Rákóczy kesergője. Húber Sán­dortól, zongorán előadja ; Brenner Juliska. 5. Rákócy halála. Lambert Gézától, Szávaija : Fischer László. 6, Rákóczy és kora. Történeti tanulmány, Váralljai Sán­dortól. 7. Rákóczy hamvai, Kún Bélától szavalja: dr. Kabina Sándor. 8. Rákóczy induló, Liszt Ferenctől, zongorán előadja : Brenner Juliska. — Sztrájk az érseki tanítóképzőben. Az érseki tanítóképzőben csütörtökön reggel sztrájk ütött ki. Aznap az ifjú­ságnak nem lévén előadása, a harmadik és negyedik osztály — ötnek kivételé­vel — délután kivonult a honvéd teme­tőbe, s ott a porladozó hősök sirja fe­lett tett e-ymásnak fogadalmat, hogy mindaddig, mig sérelmeik az általuk kért módon orvoslást nem nyernek, elő­adásokra nem mennek. Sérelmeiket, va­lamint azok orvoslásának általuk óhaj­tott módját egy írásbeli memorandum­ban fejezték kí, amit egy hat tagú kül­döttség adott át az intézeti igazgatónak. Pénteken a tanári kar ez ügyben érte­kezletet tartott, midőn is az összes osz­tályokban szüneteltek az előadások. A dott, azt is úgy, hogy senki sem hal­lotta : — Legyen átkozott, — azután nagyot hallgatott. Pista pedig előszedett ott egy kis hazait és jó étvágygyal fogyasztotta, az előtte lévő itókából nagyokat húzva. — Egyél már no : szólítgatja őt Pista, nem kell egy lányon búsulni ! tudom, hogy a szivedre vetted, az ebadtát. Ta­lálkozik elég a faluba. Ott van la az én kisebbik asszonyom is, hej de taka­ros leány az, éppen hozzád illő volna a Panna. Az bizony! Meg is nőtt azóta, hogy elmentél. Az egész falu legénye utánna jár, de még Csabajból is, ám még egygyel sem cserélt kendőt. Mit szólnál no? Ugy elfelejted a régi históriát, mint a tegnapi menázsit. Nos ? — Majd szólunk azután, ha letelik az a kis huszonhét nap. — Az semmi! adj parolát és vége . . . Ott lakhatsz majd a mi portánkon, ta­lálkozik ott egy lakás részetekre. Ősszel pedig, ha haza jősz, összecsapunk egy kevés búzát a részetekre, el viheted a Dunára megőrölni, ne legyen kenyere­tek szűken. Azután találkozik krumpli, meg bab is . . . juttatunk a konyhára. No jó lesz-e ? — Jó, jó, már, hogyae volna jó, — felelte Jóska gyerek nagy örömmel és — belecsapott Pista markába. Fehér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom