Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-27 / 78.szám

2 KSZTfcKGOM га VIDÉK К. (78. szánt-j 1 ' 3 szeptember 27 törvényhatóság rendelkezésére bocsájtanij mely nem egészen praecU határozatát a törvénynek a gyakorlat aképen alkalmazta, hogy mindég az előző évi adókimutatás vétetett alapul. Ilyennel azonban jelenleg az adóhivatal a törvényen kivüli állapotok folytán nem rendelkezvén, a törvényhatóságnak az 1902. évi adókimutatást küldötte meg annál is inkább, mivel a belügyminiszter egy ezen ügyben hozott rendeletében kimondotta, hogy az 1904. évre összeállítandó legtöbb adófizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállításánál az J902. évi adókimutatások veendők alapul. Az igazoló választmány bár a névjegyzéket az 1902. évi adókimutatás alapján állapította meg, kimondotta, hogy habár a ministernek 76061/903. számú rendeletén alapuló eljárás törvényesnek nem tekinthető, mert törvény ellenére a minister sem intézkedhetik s igy a névsor törvényes alapon egybeállítható nem volna, mindazonáltal annak kijelentésével, hogy ez az eljárása a jövőre praecedensül nem szolgálhat, az 1904 évi névsor megállapításánál az 1902 évi adókimutatást vette alapul azért, hogy a jelenlegi törvénytelen állapotbans az előidézett ezen válságos időkben, a vármegye legfőbb törvényes szerve az alkotmányos jogok jövő védelmére szolgálhasson. A történt megállapítás alapján az 1904. évre érvényes legtöbb adófizetők névsora a következő : Vaszary Kolos, Boronkay Jenő, Bródy Zsigmond, Kobek István, Reviczky Károly, Stein Felix, Frey Ferenc, Koditek Károly, Geiger Ferenc, Mattyasovszky Kálmán, Krausz Izidor, Koperniczky Ferenc Heya Tivadar, Brutsy János, Hartmann Márton, Marosi Józseí, Fehér Ferenc, Vargha Dezső, Mórász Antal, Tauber Mihály, Stern Márk, Szilaveczky — És igazán megboszulná a sérelmet? — Kötelességemnek tartom. — Akkor is, ha sok ellenségem volna ! — Ha mindenkivel meg kellene küzdenie akkor is ? — Ha az egész világgal kellene megküzdenem, akkor is! . . . Az asszony boldogan szorította meg a férfi keiét és szép szemeit igéző tekintettel vetette fel arcára. — De most, ugy-e megígéri hogy itt marad! A férfi ellenkezni akart. — No, no édes 1 Csak nem kaszaboltatja magát össze miattam. A kész veszedelembe menne. Higyje el nekem, hogy igy is az a kifogástalan gentleman marad előttem mind eddig. Végre is a — férjem volt az a goromba ember. — De hát nem akarja megbőszülni? Az asszony szeme felvillant, — De igen, hanem azt csak magam végzem el! — Maga, ugy látszik, édesem— szólt kedvetlenül a férfi, — korlátokat akar vonni elém. Pedig nem ér célt vele. Én tudni fogom kötelességemet. Az asszony mosolygott. — No, csak nem fog ezért haragudni. Higyje el, hogy ez nem áll jól magának. Jöjjön, üljön ide hozzám közelebb — igy s aztán beszéljünk inkább arról, hogy mit fogunk csinálni ezután. A boszut pedig csak bizza rám. A férfi egy kissé lecsendesedett soda ült az asszony mellé. Karjába fűzte a karját úgy beszélt hozzá. — Lássa, lássa, — végre is boldogok leszünk. Higyje el, oly epedve várJános, Rudolf Mihály, Fürst Adoif, Klement István, Seyier János, Székesváry Imre, Weisz Sándor, Berán Antal, Lindtner János, Ziskay Imre, Zlatnyánsiky János, Schiller József, Zsiga Zsigmond, Prokopp Gyu'a, Müller Ernő, Pe'cer Lipót, Vimmer Kálmán, Draxler Alajos, Oszlik Károly, Eckstein Mór, Azaltovics Imre, Mattyasovszky Lajos, Böszörményi Józseí, Leitgeb János, Adolf Ede, Burián János, Schrank Salamon, Heischmann Ferenc, Szauder István, Graeffel János, Magurányi József, Bachl Lajos, ifjú Andor István, Horn Károly, Binetter Jakab, Feichtinger Sándor, Báró Jeszenák Gábor, Grósz Ferenc, Eggenhofer József, SzentesPéter, Háber Ignác, Weisz Sámuel, Kohn Gábor, Boltizár Józseí, Hajts Jáaos, és Tóth Ignác, Színház. Eiztergom, szept. 24. Szerdán a közönség előtt jól ismert Mozgó fényképek cimü bohózat került szinre az esztergomi színkörben, melyet talán ez okból nagyon gyér számú publikum nézett végig. A jelenvoltak azonban jól mulattak a darab dús komikai vénával megrajzolt jelenetein. Különösen kitűnt Mezei igazgató és Rajz Ödön, a feleségadó após és vő szerepében, ugyanezt mondhatjuk Barna Ilonáról, ki az anyós szerepében bravúroskodott, legjobb volt azonban Kis Pista (Kaján) ki sikerült maszkjában már puszta megjelenésével is falrengető derültséget keltett. Csütörtökön Fényes Samu : Bacsányi cimü drámáját adták. A címszerepben Rajz Ödön mutatta be jól ismert hatalmas drámai erejét, mig Osvai Krisztinát Lőrinczy Erzsike adta, ki drámai alakításainak egyik legjobbikát mutatta be. Csupa hév, mesterkéletlen páthos és erőteljes előadás jellemezte s a legnehezebb drámai je'eneteket fényes sikerrel oldotta meg ; hanghordozása, mimikája a keresetlen természetességet tüntette fel és a legpatheikusabb kitöréseknél sem hagyta cserben vénája, mely uralta az egész tam e perczet, oly nyugtalanul, hogy alig bírtam ki. Végre megszabadult attól a goromba embertől. — Csitt! Arról nem szabad beszélnünk, Érti ? ígérje meg, hogy nem fog, előttem róla beszélni soha 1 — No jó. Akkor legyen szíves, távolitson el a szobájából mindent, a mi a voltra emlékeztet itt, melyek úgyis egy csalfa, hazug álom szüleményei. Az asszony rábámult. — Megsemisitsem ? Nem azt ne kívánja. A legédesebb emlékeimet törném ezzel Össze. — Akkor még mindig szereti azt az embert ! — Én ? Gyűlölöm, gyűlölöm ! — De hogy mégis megnyugtassam magát, elteszem a szekrényembe. Hadd legyenek a társaik között. És lassan szedegette a leveleket. A férfi is segített neki. S mikor már majdnem a végére értek a munkának, a férfi az egyik levéilap tiszta íelén idegen kéz irta sorokat pillantott meg. — No, ni — kiáltott fel — a bucsusorokat ide iktatta néhai férje ura. És olvasni kezdte a levelet. Az asszony csak akkor vette észre ezt, mikor a férfi arcára pillantott, mely idegesen rángatolódzott s fehéren, sápadtan tapadt a? írásra. Hirtelen elkapta a kezéből s aztán mohón olvasni kezdte a neki már idegen vonásokat, melyek a volt férj tollából eredtek. Az arca elpirult s hevesen dobogott a szive, a mint olvasta. » ... Ha egy elhibázott, könnyelmű pillanatban képes is voltál elhagyni darabot, mely mintha szamára lett volna megalkotva. I^en szeretetreméltóan adta Vedrődy Gizella a kis Osvai Jolánt, s ama megkapó szerelmes idiilt, a darab e kedves epizódját, üde temperamentuma igen szépen juttatta érvényre. Jó volt Mezey igazgató Naláczy alispán szerepében és Szabó Pal Sehi színész szerepében tüntette ki magát. Péntek es:e Barna Izsónak a főváros ban zajos sikereket ért operettje Casanova került szinre. A színház eléggé üres volt, mert a direktor valahányszor valamely jó darab megy, bérlet szünetei s igy mindazokat, kiknek még nagyszámú szelvényeik vannak, távoltartja a színháztól. Az e!őadás egyébként jól sikerült volt, a clouja persze a közönségünk előtt előnyösen ismert Harkányi Gizella fellépte volt, ki játékával, pazar kosztüméivel és kedvességével újból megnyerte a közönséget, hangja kiseé gyenge bár, de mégis kellemes és tetszetős. Szabó Pál Casanova szerepében méltó partnere volt Harkányinak, mellette Kis Pista jeleskedett, Rajz Irénke és Ujfalusi Be'la ismét táncokkal gyönyörködtették a publikumot. Tegnap újból Casanovát adták bérletben, mikor utoljára és másodszor lépett fel Harkányi Gizella. Erről és a mai előadásrói jövő számunkban referálunk. JE3Z HZ ZE^ ZHIJ WWW— Főispánunk szokásos fogadó napjának megtartása végett szerdán reggel érkezett városunkba. Délután vizsgálatot tartott a városi kórházban, pénteken pedig részt vett a vöröskereszt ülésén, s este visszautazott a fővárosba. — Rákóczi Ünnepély. Kaszinónk október n-én Rákócú ünnepélyt rendez, melynek hazafias műsorán a rendezőség nagyban fáradozik. Ezzel kapcsolatosan emiitjük meg, hogy a megye és város, az előjelekből ítélve Rákóczi ünnepélyt rendezni, aligha fog. — Nagy idők tanuja. Ismét kevesebb azt, a ki téged imádott s a kit te is szeretsz, tudora még most is, — emlékeidet megtagadni soha nem fogod, mert azokat egy láthatatlan jóságos szellem irta be általam szivedbe. Aminthogy nem leszel képes sohasem megtiltani azt, hogy elhagyott csendes szobámban te rólad álmodjam tovább a megszakadt édes álmot s hogy utolsó sóhajtásomban a te neveddel váljak meg egykor a szenvedések életétől. A kinek a lelke bűne a szerelem volt, a büntetése ii csak az lehet.« S mikor az utolsó sort is elolvasta, oda fordult a férfihoz. A szemében könny volt, a szava remegett. — Ugy-e nem fogja megtorolni a aérelmet ? Ugy-e nem ? — kérem ! . . . A férfi csendesen felelte rá: — Nem. — A szavát adja erre ? — A szavamat! Az asszony erősen megszorította a férfi kezét, de rátekinteni nem tudott. A férfi sem nézett arcába, valami benső erő a lelkében nem engedte. Elfordultak egymástól. A férfi ugy érezte, mintha lelke mélyén a régóta, í gyöngéd szálakkal szőtt édes álom lassan-lassan kezdene szétfoszlani s mintha szivében minden dobbanásra egy-egy húr jajdulna fel . . . Az asszony kibámult az ablakon s a járókelők sokadalma között egy szomorú arcot keresett, — azét az elhagyott, meggyötört, forró szivű emberét, a ki örök szerelemmel irta be az édes emlékeket szivébe. egygyel azon dicső férfiaknak száma, kik 1848-ban a magyar szabadságot kivívni segítettek. Balek Antal 1848I49 ikt honvédőrmester hunyt el f. hó 25-én életének 87- к évében, kiben Bárdos Gyula városi tanitó nagyatyját gyászolja. Sokan ismerték a barátságos, mindig jókedvű öreg urat városunkban, hol életének java részét eltöltötte. Temetése ma d. u. 4 órakor lesz a szt.-györgymezei sírkertből. A gyászesetről a következő jelentést vettük ! »Bardos Gyula, Esztergom szab. kir. városi tanitó az összes rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti, hogy felejt he'étlen nagyatyja Balek Antal volt kereskedő, 1848/9 honvédőrmester hosszas és kinos szenvedés és a betegek szentségeinek ájtatos felvétele után, á'dásos életének 87. évében 1903. szeptember 25-én éjjel Ii órakor az Urban elszenderült. A megboldogult földi maradványai folyó hó 27-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a szentgyörgymezei sírkertben levő halottas házból örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat a boldogult lelki üdveért f. hó 28 án reggel 8 órakor fog a szt. Ferenc rendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1903. szept. 26-án. Á'dís és béke lengjen a drága halott porai felett!

с — Tiszti értekezlet. Esztergommegyc tisztikara október hó 3-án d. e. 11 órakor értekezletet tart, melynek tárgya я közigazgatás egyszerűsítése tapasztalati eredményének és a járásbíróságnak a megyeházáról történt kiköltözése folytán a vármegyeházi hivatalok ideiglenes aj e'helyezésének megbeszélése. — Vizsgálat a kórházban. Jeleztük már, hogy dr. Gönczy Béla a kórház ellen az egyik helyi lapban intézett támadás folytán a főispánnál vizsgálatot kért. Ezen vizsgálatot szerdán foganatosította főispánunk a tiszti főorvos közbenjöttével, mi azonban véget még nem ért. Az eddigiek alapján minden rendben találtatott. — Vöröskereszt egyleti ülés. A vörös kereszt egyesület megyei választmánya pénteken délután tartotta ülését. Megnyitván főispánunk, mint ideig'enes elnök az ülést, felolvastatott az igazgatóság leirata, -mely egyebeken kivül I rae'eg köszönetet mond a főispánnak j érdeklődése és buzgó fáradozásaiért. ElI nőknek Boltizár József társelnöknek j Andrássy Jánosné választatott meg. ! Diszeinöknek a megye örökös főispánja, j a hercegprímás, alelnöknek báró Jesze j nák István, társalelnöknek Frey Ferencné, jegyzőnek Uray István, pénztárnoknak Zsiga Zsigmond, ügyésznek Pongrácz Zsigmond és orvosokul dr. Seyier Emil, dr. Áldori Mór, dr. Berényi Gyula és dr. Gönczy Béla választattak meg. Ezután határozatba ment, hogy a tagok gyűjtése végett a vílasztmány tagjai gyűjtőivvel láttatnak el, kik, valamint a községek elöljárói és a plébánosok a tag gyűjtésre felfognak kéretni. — Névmagyarosítás. Fülöp Manó vendéglős és három kiskorú leánya nevének Füredire való átváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte. — Állandó választmányi ülés volt tegnap d. e. 10 órakor a megyeházán, az őszi közgyűlés napirendjére kerülő ügyek tárgyában. Felemlitésre méltónak tartjuk, hogy az áll. vál. a megyei szállításoknál azt a szerintünk is helyes álláspontot foglalta el, hogy a helybelieknek a vidékiekkel szemben előnyt ad. A városi vágóhíd ügyében véleményezte, hogy az ügy újbóli tárgyalás és előkészítés végett a városnak visszaadassék, főleg pedig azon okból, mivel ujabban a vidéki városok vágóhidjainak felépítését igen előnyös és elfogadható feltételek mellett eszközli állítólag a Gregersen cég. A város általmegadni kért két uj kirakodó és állatvásár engedélyezését véleményezte. A megyei közp. szegény alap alapszabályainak módosításánál pedig kimondandónak véleményezte, hogy az alapból úgy a megyei, valamint a városi és községi alkalmazottak is kaphatnak segélyt. — A járásbíróság költözködése a mai nappal jóformán befejezést nyert. A telekkönyvi hatóság már pénteken kezdette meg az uj épületben működését, mig a tárgyalások a mai naptól fogva úgy polgári, mint a bünfenyitö ügyekben a ax