Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-24 / 77.szám

1903. szeptember 24 3 arczokra kiült a vágy, lázas türelmetlen­ség érzett ki a társalgás morajából, min­denki látni és hallani akart. Végre elérkezett a függöny felgördül­tének epedve várt pillanata és a »gárda dal« elhangzása után megjelent az isteni díva. Zugó orkánhoz hasonló taps vihar és éljenzés fogadta, az ifjúság egy hatal­mas babérkoszorút, két gyönyörű csokrot és egy stylszerűen actuális felbokrétázott seprűt nyújtott fel a színpadra, perczek teltek el mig a darab kezdetét vehette. A művésznő dallamos ajkáról felhang­zott bűvös melódia hallatára a közönség valóságos extásisban kéjelgett. Gyönge az én tollam, hogy méltóan tudjam apostrofálni a mi csicsergő csalogányunk dalának értékét, azt csak képzelni lehetett mint egy tündérálmot. Azt mondhatom csak, hogy alakítása nem volt Zsazsa-imitáció, hanem elömlött rajta egyéniségének egész bája, belelehelte lelkét, egész tudását olyanyira, hogy me­rem állítani, hogy Perényi »Bob«-jánál külömbet, karaktersztikussabbat előtte meg senki sem produkált. A második felvonásban virágesővel árasztotta el a közönség kedvencét, ki igyekezett is ezt meghálálni. Színészeink is alaposan megállották helyüket és különösen az igazgatónak a harmadik felvonásban elénekelt románca keltett méltó feltűnést, (Hátha még hangja 3s volna !) Révész Helén ügyesen éne­kelte a »Kurta szoknyac dalt és játéka is megfelelő volt. Lőrincy Erzsi a nála mar megszokott jó alakításban adta a királynét, csak egy kissé kényelmetlen volt a »tronusa« és azt meg kell jegyez­nem, hogy az igazgató nem cselekedett helyesen akkor, midőn a két ünnepi es­tén a díszletekre oly kevés gondot lordi­tott, pedig lehetett volna a nagy bevé­teíból. — Heltai és Bérezi és Kiss jól ismert humoros ötleteikkel mulattattak, mig Kis Pista az énekszámokban reme­kelt. Vasárnap délután gyermek előadásnak a Hófehérke, este pedig »A tót leány* népszínmű volt soron, melyben Mezei, Lőrinczyék és Bércxi jeleskedtek. Hétfőn a színtársulat közkedvelt titká­rának В rczyJenőnekjutalomjátékául »Az Árendás Zsidó с czimfi népszínmű ment, melyet azonban — sajnos csak igen kevés számú publikum nézett végig. A jutalmazandó a nála már ismert kitűnő alakításban adta a Smüle vőlegény hálás szerepét. A többiek közül különösen az igazgató, Lőrincy E. és Kis Pista arat­tak sok tapsot és dicséretet. Kedden ismét »Obrenovics Sándor* cimű, több rendbeli halálozással és lövöl­dözéssel egybekötött véres színjáték volt soron, mely azonban még a zónaárak dacára sem tudott már elég publikumot vonzani a színházba. Itt emiitjük meg, hogy Széchy Emma távozásával az igazgató közönségünk előtt már előnyösen ismert primadonnát: Har­kányi Gizellát szerződtette, ki amint érte­sülünk csütörtökön fog először fellépni. Ugyancsak társulatukhoz szerződött mint naiva Jávor Aranka, ki szintén a napok­ban fog bemutatkozni. Arzén. — Rákóczi Ünnepély. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete, mely mindenkor megragadja az alkalmat, mi­dőn hazafias szellemének tanúbizonysá­gát adhatja, a tagok nagyszámú rész­vétele mellett vasárnap délután ünne­pelte meg saját helyiségében Rákóczi szabadságharcának kétszázados évfordu­lóját, a következő műsorral: Rákóczi Medgyes Lajostól, szavalta: Stark Jó­zsef. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, felolvasta: Rózsa Vitái, az egyesület elnöke. Utána Widder Lajos szavalta el nagy listással Déry Gyulának Rákóczi esküje cimű költeményét. Mikes Lévai Józseftől, előadta : Kreín Ferenc. A ke­gyeletes és lelkes ünnepség, melynek magvát a kör fáradhatlan elnökének hazafias és érdekes felolvasása képezte a Szózat eléneklésével ért véget. Ezzel kapcsolatban emiitjük meg, hogy az ifjúság önképző kére szökött kétheti összejöveteleit, melynek célja az önkép­zést szavallatok, felolvasások stb. által előmozdítani és fejleszteni már meg­kezdőitek. — Walter Károly székesfőv. szakisk. igazgató, iparokt. tanácsost, az огьг. iparostanonc és segédmunka kiállítás al­kalmából az inasképzés terén szerzett érdemeiért a kereskedelmi miniszter el­ismerő oklevéllel tüntette ki. — A járás bíróság költözése. Nehéz társzekerek megrakodva temérdek pörös aktákkal — napok óta szünetlenül közle­kednek a barátok klastroma meg az uj igazságügyi palota között. A költözködés­nek állandóan nagy publikum a van s nem egy néző van a tömeg között, aki baljóslatuan szemléli a megfakult csomókat. Tegnap j délután is sokáig nézte merengve egy ; vidéki atyafi a gymnázinm sarkán akták­j kai rakodó szekeret, mig végre rezignál i tan felsóhajt: Párisi Áruház istene könyö- j i rülj rajtunk ! És bizony sokan utána mor- j I mogták a fohászkodást. j — Önkéntesek vizsgája. Szombaton! j reggel hirdették ki a győri önkéntes is-1 j kólában a vizsgálatok eredményét, mi j ' arról nevezetes, hogy mig más években j ' ezredenként 4—5 utasíttatott utánszolgá-1 'latra, addig az idén az egész hadosztály-! j ban egygyel sem ismételtették meg az j 1 évet. A 26. gyalogezrednél kitüntetéssel ; vizsgáztak: Suchter István és Véssey , Mihály, Sikerrel vizsgáztak : Barsy Imre, j Baumgarten Szigfrid, Barcza Zsigmond, Baumert Géza, Gyarmathy József, Gretz­I macher Gyula, Halmos Béla, Karaszka János, Kátscher Ferenc, Nemesszeghy Árpád, Pántz Rezső, Porczellaner Andor, I Prettenhoffer Aladár, Rakovszky Kál­mán, Rechnitzer Béla, Reisinger Rezső, : Sternberg Miksa, Weisz Oszkár, Wasser­mann Béla, Weillant Károly. I — jegyzőválasztás. Lábatlan község­iben kedden ejtetett meg a jegyző vá­! lasztás. Megválasztatott Klekker Lajos dömösi jegyző. —A polgár! egyesület Rákóczi ünne­I péiye. A helybeli polgári egyesület f. é. október 18-án este */ 2 8 órakor Rákóczi ünnepélyt rendez a »Magyar Király* szálloda nagytermében. Ez alkalmi ünnep tárgysorozata a következő : Hymnus elő­! adja az egyesületi énekkar. Szavalat előadja Dr. BerényiZoltán. Kurucdalok elő­adja az énekkar. Rákóczi emlékének mél­j tatása — fölolvassa Dr. Helcz Antal. Hazafias dal — énekli Dóczy Gizella I k. a. Előkép. Szózat, í — A megye Egészségügyi bizottsága ! tegnap tartott ülésén Dágh Epöl és Mogyo­rós község képviselőtestülete határozatá­nak megváltoztatásával azt véleményezte, hogy a községi szülésznői javadalmazás évi 60 kor., a szülészeti működés dija 4 korona májd a külön látogatás dija 40 fillérben, mig Kéméndre nézve a törzsfizetést 160 kor. véleményezte meg­állapítani. j — 5664 Tísri l-je. A legrégibb idő­számítás újesztendő napja volt kedden j a világ teremtésétől számított 5664-ik év jTisri havának első napja, a zsidó újév, vallási nevén Ros Hasana. A legnagyobb ünnepek egyike ez a zsidó-rítusban. Nagyobb csak egy van nála, az engesz­telés napja, hosszú böjt (Jom Kippur), mely a keresztény időszámítás szerint október i-én lesz az idén. Utána még a Szükkoth következik október 6-án és a thora örömünnepe fejezi be a zsidó ünne­pek ez évi őszi ciklusát október 14 ikén. — Állategészségügy. Doroghon a raga­dós száj és körömfájás járványszerŰen fellépett. — Népgyűlés Doroghon. A doroghi bányamunkások kisgazdák és földmivelő munkások f. hó 20-án délután Büchner József bormérő udvarán népgyűlést tar­tottak, a melyen a hatóság részéről Uray István tb. szolgabíró volt jelen. A szoci­alisták egyik kiküldötte mintegy másfél­óra hosszat beszélt magyarul mit azon­ban a jelenvoltak Hagyrésze, kik a ma­gyar nyelvet még — sajnos — nem sajátították el, nem igen értették meg, s igy a beszédnek inkába komikus hatása volt. A másik pedig erősen tótos kiejté­sű beszédmodorban németül beszélt, ami mulatságos jeleneteket idézett elő. — A sütők alkalmazottainak munka­szünete. A pékek alkalmazottainak va­sárnapi munkaszünetére vonatkozó ren­delkezés azon formájában, miként az je­lenben van, nemcsak a fogyasztó nagy­közönség körében idézett elő érthető visszatetszést, hanem a munkaadók kö­rében is, kik a sérelmek orvoslása végett nemrégiben országos kongressusra gyűl­tek egybe a fővárosban. A kongressus lefolyását bőven ismerteti az »Unio« cimű szaklap, melynek legutóbbi számá­ból vesszük át a következő sorokat. Dóczy Ferenc (Esztergom): A leg­utóbbi miniszteri rendeletet lehetetlen fentartani, mert az néhány esztendő múlva a sütőipar visszafejlődését, sőt pusztulását fogja maga után vonni. (Ugy van !) Ez pedig nincs az ország érdeké­ben. A változott viszonyoknál fogva in dokolt ugyan, hogy a munkások most többet igényelnek, mint a régi időben ; de az akkori időkben is megéltünk és egészségesek maradtunk s az iparnak javára vált, hogy egészében átérezve készültünk arra az iparra, melyet élet­célunkká tűztünk s kifejlődött bennünk a magunk iparához való szeretet. Szóló 63 éves kora mellett is annyira ragasz­kodik iparához, hogy áldozatokkal Is mindig kész annak továbbfejlődéséhez hozzájárulni. (Éljenzés.) Elismeri a segé­deknek a munkaszünethez való jogát, de csak olyan mértékben, mint a végrehajtó­bizottság javaslata célozza. Azt mondják a segédek, hogy ők rabszolgák, de hát nem sokkal nagyobb mértékben rabszol­gák-e a mesterek, a kik egész életükre oda vannak láncolva az üzlethez! A ki ezt az ipart választotta életpályájául, annak a nehézségeivel is meg kell küzdenie (Ugy van !), a ki pedig erre nem képes, az válaszszon más foglalkozást, a hol teljes mértékben élvezheti a vasárnapi munkaszünetet, de a pékiparnál ez nem lehetséges. Ugy van ! Elfogadja a végre­hajtó-bizottság határozati javaslatát. (Helyeslés.) A határozati javaslat a következő : 1. a pékipari munkálatok vasárnapi napokon délelőtt 10 óráig legyenek vé­gezhetők. A magánosok által a sütőkhöz sütés céljából vitt tésztaneműek és húsféléknek való kisütése azonban 12 óráig legyen végezhető azzal a korlátozzással, hogy ezen munkálatok teljesítésére a sütő ipa­ros rendes üzleti segédszemélyzetéből legfeljebb egy, erre önként vállalkozó egyént alkalmazhat s ezen délelőtt 10—12 óráig terjedő rendkívüli munkaidő az illető alkalmazott kötelezett munka­idejében semmi czimen be nem tudható ; 2. a sütőipar körébe eső összes mun­kálatok vasárnap este io órakor legye­nek megkezdhetők. A kemencefütés azonban, a mennyiben az rfém a rendes üzleti segédszemélyzet igénybevételével történik, hanem az ipa­ros házi cselédje által végeztetik, az 1884 évi XVII. t.-cikk rendelkezései alá eső ipari foglalkozásnak nem tekinthető 4 s ehhez képest e munkálatra az 1891 évi XIII. t.-cikk rendelkezkezései nem ter­jednek ki; 3. a sütőipari munkások hetenként és hétköznap egy teljes munkaszüneti napot, azaz a munka megszüntetésétől számítva, legalább 36 órai teljes munkaszüneti időt élvezzenek. — Katonák szabadságolása. Tudvalevő­leg a harmadik évet szolgáló katonák december 31 én szabadságoltatnak. Ezek a következő kedvezményben részesülnek : Az 1903. évi dec. 31-ikéig szolgálatra visszatartott, 1900-ban bevonult legény­ségnek 1903. október elsején túl terjedő szolf álati ideje fegyvergyakorlatnak beszá­mitódik és pedig az első hat hétig az első, azontúl pedig a második és harma­dik fegyvergyakorlatnak. Továbbá külö­nös figyelembe fognak vétetni mezei gazdaságok birtokosai és a család fön­tartók, úgyszintén mező gazdasági és ipari munkások, akik szakmájukba vágó iskolát végeztek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy különös méltánylást érdemlő más személyi viszonyok is tekintetbe ne vétessenek. E részben a határozat minden kürülmények között a csapat­parancsnokokat illeti meg, A harmadik tényleges szolgálati évfolyambeü legény­ség viszatartásának tartama a rendeletbe még nyitva van hagyva és kell is hogy mindadig nyilt kérdés maradjon, mig a viszonyok annyira nem tisztázódnak, hogy az ujonezok általános állományba vételé­nek napja megállapítható lesz. Minden eshetőségre azonban már most intézke­dés történt a részben, hogy az esetre, ha a nevezett legénységet a tényleges szol­gálatban október elsején tűi visszatarta­ni kellene, az illetőknek e szolgálat té­telre hat hétig terjedőleg mint első, azon­túl terjedőleg pedig mint első és harma­dik fegyvcrgyakorlat számítandó be. — Hevenyfertőző kórok kimutatása. Esztergom vármegyében szeptember hó i-ső felében az alábbi helyeken fordultak elő hevenyfertőző kórok. Vörheny : Esz­tergomban, Bajnán Süttőn. Typhus: Esz­tergomban, Pilismaróthon, Dömösön Táthon, Párkányban, Kernenden, Bény ben. Hókhurut: Esztergomban, kenyér mezei pusztán. Kanyaró : Esztergomban — A bevándorlás megnehezítése Ameri­kába. Az Egyesült-Államok évről-évre súlyosbítják a bevándorlás feltételeit, abból indulva ki, hogy saját munkásaik­nak keresetét rontja a népek tódulása Amerikába. Junius közepén ujabb rende­let lépett életbe Ellis-Islandban, amely ellen a kivándorlók keservesen panasz­kodnak. Az uj rendelet a bevándorlók orvosi vizsgálatra vonatkozik. Ezideig a partra szállókat két orvos fogadta s ha gyanús jeleket vettek észre, az egyik szemhéját felolták, hogy netán! szembe­tegséget felfedezzenek. Ez a viszgálat *eddij csak egyesek és nevezetesen déli orsrágok|ból jövőkkel szemben jött alkal­mazásba, június közepétől fogva vala­menyi bevándorlónak mindkét szemhéját egy pálezikávaí felszorítják. Ez az eljá­rás nemcsak hogy fájdalmas, de hossza­dalmas is. S valósággal, mint a marha­csordát, ugy terelik a bevándorlókat vas­rácscsal k*eritett helyiségekbe és szoríta­nak százakat szűk helyekre és itt marad­uak addig, mig a bizottság minden egyest alaposan megvizsgált, kikérdezett s ekkor azután felveszik őket az emigránsok vona­tára, amely viszi őket rendeltetési helyükre. A visszatartottak a szigeten maradnak szigorú őrizet alatt és a legközelebbi vonattal visszatuszkolják őket Európába. A kiskorúakat irgalmatlanul deportálják, amit jó lenne széles körben köztudomásra hozni. = CsavargŐZÖS. Legolcsóbb és leg­gyorsabb utazásBudapestre Kovács-patak­felé ! Vasúti menettéri-jegyek 2 napi ér­vénynyel, I. hely 4 kor. 80 fill. II. hely 3 kor. 20 fill. III. hely 2 kor. A csavar­gőzös indul reggel б és 8 órakor, déle­lőtt 10 óra 30 p., délután 3 és 4 óra 30 p. és este 8 órakor. Bővebb menetrend kapható a hajón és minden szivartőzsdében. — Háziasszonyok, elővigyázat! Az a rendkívüli kedveltség, melynek aKathrei­ner-féle Kneipp-maláta kávé évek hosszú során át örvend, mindig ujabb silány utánzatokat hoz létre. Hogy ezektől s Így hátrányunktól kellőleg megóvhassuk magunkat, kérjünk mindenkör csakis >valódi* Kathreinert, és vizsgáljuk meg a csomagot minden vásárlás alkalmával, hogy rajta van-e Kneipp páter arczképe mint védjegy és a Kathreiner név. IRODALOM. f Bécsi Divat. Ezen az előkelő hölgy világ áitaí az egész világon ismert lap f, október I én a XVII-ik év folyamába lép. Az uj évfolyam első füzete most jelent meg, s hölgyek urak és gyermekek ré­szére a legújabb őszi és téli divatot tartalmazza. A divatképek gyönyörűek és jó ízlésről tesznek tanúságot, a min­táknak sokoldalúsága a »Wiener^Modet« a leghasználhatóbb divatlappá teszi. Mint a divatban, úgy a kézimunka részben is kerüli a lap a sablonosat, minden eredeti és csinos. A gyermek divatot mint ingyen mellékletet hozza, és hogy mulattató rész is legyen benne, a boudoirban cim alatt előkelő íróknak és művészeknek munká­ját mutatja be, továbbá minden hasznos tárgyat tartalmaz a ház és konyha ré­szére. Előfizetési ára, 1 / A évre 3 kor. Meg­rendelhető minden könyvkereskedésben és postahivatalnál, valamint direkt a »Wiener Mode* kiadóhivatalában Wien VI/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom