Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-01 / 1.szám

nak, melyben a tüzeknél való késedéi mes megjelenésnek okául a tűzjelzés hiá nyát hozza fel, kivált pedig az éjjeli órákban. Majd felemliti, hogy a közön ség a tűzeseteknél csak a tétlen szemlélő szerepét játsza. A jelzésre vonatkozólag kéri a régi, mozsárral való lövést visszaállítani, tudatván, hogy addig is, mig e tekintetben intézkedés fog tétetni, <zentul, a saját felelősségére a tűzeseteknél a mozsárlövéssel való jelzést fogja használni. Kéri jelentésében a kereskedelmi minisztert aziránt megkeresni, hogy a tűzoltóság szükségletének megfelclőleg, a távbeszélő éjjeli használata, illetve bizonyos pontok összekapcsolása díjmentesen engedélyeztessék. Elhatározta továbbá a tisztiszék, hogy január elsejétől, vagyis a mai naptól kezdve, naponta éjei i szolgalatot vezető és 4 önkéntes tűzoltóból álló őrjáratot állandósít. — Eljegyzés. Weisz Nándor a karlsbadi cipőraktár tulajdonosa eljegyezte, Kubicsek Blanka kisasszonyt, Kubicsek Adolf győri kereskedő leányát. — A gazdasági bizottságból. A városi gazdasági bizottság hétfőn délután tartotta ez évben utolsó ülését, amelynek egyedüli tárgya a pásztorok jövő évi beosztása volt. A bizottság kimondotta, hogy az eddigi pásztorokat jövőre is alkalmasaknak tartja s meghagyta Őket az eddigi beosztásukban. Ezzel kapcsolatban, mivel a folytonos sertés vész járvány a sertés állományt nagyon megapasztotta, ugy hogy az idén már csak j 5 darab járt a legelőre és az ezek után j filetetlTpásttorbérból a kanáez megélni

1 nem tudott, a bizottság azt javasolta a! tanácsnak, hogy 1903 január i-től a kanásznak egy évi időtartamra havi 36 koronát járultasson ki a közpénztár ter-> hére s a pásztorbért, mely egy közgyűlés által az állatok darabszáma után 2, kor. 80 fillérben volt megállapítva, a] legelőbérrel együtt szedesse és pedig a

! közgyűléstől kikérendő abbeli határozat szerint, hogy a pásztorbér 3 koronában állapittatik meg s a beszedett összegek a házipénztár jövedelmét képezzék és azokból csak akkor illesse a kanászt bérén felül darabonként 40 fillér, ha a' létszám ioo-on felül emelkedik, hogy kisegítő-bojtárt alkalmazhasszon. i — Műkedvelő előadás. Nagy érdeklődés mellett adta elő karácsony másodnapján az esztergomi kath. Legényegyea boldogságos Szűz rendszerint spanyol nemzeti öltözetet visel. V. 3. Sz. József. A régibb képeken hiányzik. Azok a művészek, akik az ő alakját is feltüntetik, ktilömböző módon ábrázolják. Korára nézve a legtöbb képen idősebb férfiúnak látszik. Egyeseknél azonban fiatalabb gyanánt ábrázoltatik. Vannak festmények, amelyeken a boldogságos Szűzzel együtt térdel és imádja az isteni kisdedet. Ez az alakítás azonban ritkábban látható. Rendszerint az esemény színhelyétől távolabb, félrehúzódva látjuk, ülő alakban, gondokba merülve. Sokszor karjára támasztja fejét, hogy még határozottabb kifejezést nyerjen a gond, amely keblére nehezedik. Ducciótól kezdve, akinek ezen alakítását a későbbi mesterek nagy része utánozza, csaknem állandó e jellemzés és csak annyiban külömbözik, hogy aggódása még emésztőbbnek van feltüntetve. Botticelli a londoni nemzeti képtárban látható festményén a földre telepiti sz. Józsefet és fejét karjaiba temeti. Az olasz mesterek alakításától a németalföldiek és franciák, valamint az ujabb művészek már eltérnek. Derültebb hangulatban ábrázolják és mint az Övéiért fáradozó családatyát tüntetik fel. Igen kedves Dürer egy metszvénye, amelyen Sz. József vizet merit egy kútból és családjához viszi. 4. A pásztorok. Az evangélium elbeszélése szerint azon a vidéken, ahol a b. Szűz az emberiséget az Üdvözítővel I megajándékozta, pásztorok tartózkodtak, : akik nyájaik felett őrködtek, ók voltak 1 a legelső szerencsés halandók, akik az i örvendetes esemény hirét angyali ajkakból hallották. Nagyon természetes ennélfogva, hogy alakjaikkal sürüen találkozunk azokban a művészi alkotásokban, amelyek a karácsonyi jelenetet ábrázolják. Alakításuk fő jellemvonásai a kővetkezők. HŰen a Keleti pásztornép viseletéhez, a csípőn egy őv által összetartott rövid ruhában, az úgynevezett exomisban lépnek a szemlélő elé, kezükben a foglalkozásukat jellemző hosszú, hajtott végű bottal. A szabad ég alatt, sík mezőségek zöldelő pontjain nyájaik körül álldogálva, vagy a sötétségből és a csillagos égből következtethető éjjeli idő miatt leheveredve láthatók. Olykor regényesebb háttérben jelennek meg. Gondosan művelt hegylejtők dús lombozatú fáinak árnyékában pihennek, mig nyájaik a hegyek oldalain szétszórva vidáman le gélnek. A jelenet összes mozzanatai oly plasztikusan domborodnak ki egyes műveken, hogy igen kedves, megragadó benyomást gyakorolnak, Látni véljük, hogy a stílét műkedvelő társasága a »Győzedelmes szeretet* cz. 3 felvonásos, alkalmi színdarabot. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nagytermet. Haliczky Z. Béla által nagy faradsággal betanított színdarabot az egyleti dalárdának egy sikerült énekszáma előzte meg, minek végeztével felgördült a függöny s a műkedvelő csapat három felvonáson át, nagy igyekezettel, ügyességgel és értelemmel szórakoztatta a tapsokkai cseppet sem fukarkodó közönséget. A szereplők közül, kik egyébként mindannyian jól megálltak helyöket, szívesen emeljük ki Marko Gyulát, a ki Achim alakját oly megkapó hűséggel és ügyességgel elevenítette meg, hogy ezen alakításával nagyobb színpadon is dicsőséget aratott volna. Nem kisebb dicséret és elismerés illeti Gábris Margitkát, a darab egyetlen női szereplőjét, a ki az ő korhű jelmezében igen kedves jelenség volt és a drámai jelenetekben különösen kitűnt pertekt játékával, a miért a tapsokon kivül egy szép virágcsokorral lepték meg tisztelői. Heródes szerepében Pozman Sándor jeleskedett, mig az egyik római katona szerepét Krajnicker Ferenc oly ügyesen adta, hogy róla senki se hitte volna, hogy a szerepre, mely eredetileg másnak voit kiosztva, csak az utolsó pillanatban vállalkozott. Kívánatos, hogy az egyesület haladjon továbbra is a megkezdett úton, s hogy azok, kiknek állásával, hivatásával járó kötelességük ezen egyesület törekvéseit támogatni, ne vonják meg attól a pártolást, s annak előadásain való megjelenésükkel igyekezzenek az ifjúsági egyesület törekvéseit sikerre juttatni, (s. a.) — Temetés. A megyének, egy hű szolgálatban megőszült alkalmazottja helyezték vasárnap délután örök nyugvó helyére, Kálóczy Ferenczet, a megyeháza portását. Temetésén az . alispán vezetése mellett a megye tisztikara is megjelent, társai pedig egy szép koszorút helyeitek a jó bajtárs koporsójára. — Változás az iparbank tisztikarában. A kereskedelmi és iparbank legutóbb tartott választmányi ülésén töltötte be a Szalkay József elhalálozása folytán megüresedett főkönyvelői állást, melyre Kaán Károly választott meg. Az ujonan szervezett titkári állást Brunner Ferenc nyerte el, mig az ideiglenes alkalmazásban volt Nagy Pál véglegesittetett. — Uj SZinháZ Győrött. Győr város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy fél millió korona összeggel uj színházat épít. — Mégis csak emelik a zónát. A m. kir. államvasutak zóna-díjszabásának többször megcáfolt drágitása mégis csak megvalósul, ha mindjárt nem is oly nagy mértékben, mint a hogy az egyes lapokban olvasható volt; az 1903. évi január hó i-én hatályba lépő zónadijszabás szerint ugyanis a vasúti jegyek ára az eddig érvényben lévő 14 vonalszakasz közül csak* az elsőben drágul, a többiben változatlan marad. Az első vonalszakaszban a személyvonatnál az első osztályú jegy ára Г50 a második osztályú pedig 60 fillér lesz ; a gyorsvonaton az első osztály Г20, a második osztály 1*20, a harmadik osztály pedig 70 fillérbe kerül. A zóna drágítását nem e csekély emelkedés, hanem az okozza, hogy az eddigi 14 vonalszakasz mellé két ujabb vonalszakaszt csatolnak a mi által a zónák száma újévtől kezdve 16 lesz. A XV-ik ?óna 301 kilométertől 400 kilométerig, a XVI i

к zóna pedig 401 kilométertől a végtelenig terjed. Ennek a két zónának az ára a következő lesz ; Személyvonat: XV. zóna I 2100. П. 14.00 III. 10.00, XVI zóna I. 24*00 II. i6*oo III. 10.00, Gyorsvonat: XV. zóna I. 27.00. II. 18-00, III. iroo. XVI. zóna I. 30*00, II. 2600 III. i2'oo. A menetdijaknak e fölemelésével azonban az államvasutak némi kedvezményben is részesitik az utazókat. Ilyen kedvezmény az. hogy az utazás az I—XV. vonalszakaszu jeggyel egyszer megszakíthatja az utas s útját aznap vagy másnap folytathatja tovább a menettérti jeggyel szintén meg lehet az utat egyszer szakítani és pedig ugy jövet mint menet. A XVI-ik vonalszakaszu jegygyei is eszközölhető útmegszakítás de már ez csak igazolvány kiadásával történhetik, tehát már ellenŐrzés alatt áll s e mellett az ilyen jegygyei való útmegszakítás esetén a menetjegygyei csak olyan állomáson lehet utazni, a mely a kiinduló állomástól távolabb fekszik, mint az utmegszakitó állomás; kedvezmény lesz az is, hogy a XVI ik vonalszakaszu jegygyei az államvasutak egyik vonalától a másik vonalára is átszállhat az utas még egy esetben is, ha a közbeeső utat más vasút vonalán tette meg. — A székes főkáptalan legutóbbi gazdasági értekezlete alkalmából elhatározta, hogy az orsz. munkás és cselédsegélyző pénztárba ujabb 200 koronával magasban lebegő angyalkák szózata megzavarta a gondtalanul heverésző és talán ártatlanul csevegő pásztorok édes nyugalmát. Fürkésző tekintetüket az égi hangok irányába emelik és elhagyva nyájaikat, az esemény színhelyének felkeresésére indulnak. VII. 5. A keleti b'ólcsek. Az Üdvözítő születésének és bethlehemi tartózkodásának egyik igen nevezetes, kiemelkedő és jer lentőséggel teljes mozzanata az a zarándoklat, amelyben a keleti bölcsek járultak szerény bölcsője elé. Honnan jött, hány tagból állott a hódolók serege, kik voltak tulajdonképpen az úgynevezett »napkeli t^ölcsekt, azt biztosan nem lehet megállapítani. A sz. iratok e szavaiból: »Ime bölcsek jövének napkeletről Jeruzsálembet {Máthé, II. 1.) nem könnyű e kérdéseket eldönteni. Könnyebb belátni, hogy úgy számukra, mint személyeikre és hazájukra nézve a legkülönbözőbb hagyományok keletkeztek. A legrégibb és általánosan elfogadott nézetek szerint fejedelmi személyek voltak a távoli kelet forró égövi tartományaiból. Számukra nézve majd 2, 3, 4, sőt több királyt említenek a fenmaradt emlékek. Az V. századtól kezdve azonban állandóan csak hárman szerepelnek. Neveik tekintetéből is eltérnek a régi alapitóul belép s minden felügyelő cselédjét és erdővédeit a rendes tagok sorába bevéteti. Örvendetes ez az elhatározás mindazokra nézve, akik a jó Ég tudja mi okból, még mindig idegenkednek az államnak ezen nagyjelentőségű intézményétől. — A polgári egyesület tegnap a »Magyar király* vendéglőben családias jellegű sikerült silveszter estélyt rendezett. — Sorshúzás. Az ezen évi hadkötelesek sorshúzása volt dec. 29-én a megyénél, mig a városnál 30-án tartatott meg. — Sorozás. A sorozások napja a megye és város területén a következőképen állapíttatott meg. A városban: mércius 20 és 21. Az esztergomi járásban : ápril 2, 3 és 4. A párkányi járásápril 15, 16, 17 és 18. — A Világítási bizottság ülését szombaton délután tartotta, midőn a Gans gyár által beadott ujabbi előnyös ajánlat került tárgyalás alá. Az ülésen dr. Hoór Tamás a gyár igazgatója is megjelent, a ismertette a villamos világítás terén ujabban elért vívmányokat, melyek hivatva lesznek a villamvilágitást tökéletesebbé és olcsóbbá tenni. A bizottság állást még mindég nem foglalt, az általános hangulat azonban a gáz mellett volt. Elhatározta a bizottság, hogy a villamos világítás bevezetésére aláírási iveket bocsájt ki, hasonlóan a gáz ügyében kibocsájtottakhoz, annak tájékozására, hogy a fogyasztó nagyközönség köreben, mennyire óhajtják annak bevezetését. — Bányaszerencsétlenség. Bogyó Géza ebszónyi bányamunkás balszemén súlyos sérülést szenvedett. — Gyilkos sodrony. Egerben — miként a fővárosi lapokban olvassuk — a Papnevelő utcán keresztül vezetett telefon sodronyt a nagy szélvész elszakította, mi estében a villamvilágitási ve etekkel jött érintkezésbe. A sodrony Zattkovszky József kanonok, szemináriumi rektornak arra haladó fogatára hullott, melynek lovait az elszakadt sodronyon levezetett erős villám áram nyomban megölte. A kocsisnak sikerült nagy nehezen életét megmentenie. Ezt okozta az a villamvilagitás, melynél annak hivei a veszélyt kizártnak tartják. — Dinamit robbanás. Nedeczky Kálmán tulajdonát képező márványbánya telepen a karácsonyi ünnepek alatt végzetes szerencsétlenség történt. A telepen levő munkás gunyhóban ugyanis, hol hagyományok. A VIII. század óta mindazáltal csak az ismeretes három név fordul elő: Gáspár у vagyis kincshordozó ; Menyhért^ a világosság fejedelme ét Boldizsár, Isten ótalma. A karácsonyi esemény művészi feldolgozói gyakran használták fel a keleti bölcsek hódolatát. E yesek önálló műveket szenteltek e zarándoklat megjelenítésének. Mások kiegészető része gyanánt szerepeltetik az Üdvözítő születésének. A hagyományokban fenmaradt részletek különfélesége folytán alakításuk körűi is eltérésekkel találkozunk. Egyes képeken két, másokon három, négy, sőt több keleti bölcs is látható. Majd állanak, majd térdelnek az isteni kisded előtt. Itt egyedül, amott fényes kísérettel jelennek meg. Ruházatukra nézve legggyakrabban a perzsák és phrygusok fejedelmi öitözetében pompáznak. Egyes művészek azonban hazájuk gazdag nemzeti viseletével ékesítik. Ha némely részletekre nézve eltérnek is egymástól a keleti bölcsek ábrázolásai egy vonást mégis valamennyiben felfedezhetünk. A hol a keleti bölcseket látjuk, mindig ott ragyog az a csillag is, amely hosszú vándorlásuk bizonytalan ösvényein állandóan hűséges kalauzuk gyanánt szolgák. (Vége köv.)