Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-13 / 74.szám

A „VAEMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTEKGOMVTDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. pLŐFIZETÉSI ÁRAK Étét* érr — — — — 12 kor. Fél é?re — — — _ — 6 kor. Negyed évr* — — — — 3 kor. EÍÍ^K snáoi krt\: 14 fii. fii. fii. fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal (hovaakéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendőt) Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szán). Kéziratot nem adunk vissza. Hír Az uj találmány és városunk villamvilágitása. Esztergom szept. 11. Az egész művelt világ feszült figyelemmel várja ama kísérletek eredményét, mellyeket Budapesten Csinyi Henrik végez az általa feltalált elemmel, s méltán, mivel a találmány a kutató elme, a tudományos világ nagy diadala, mely a gyakorlati életben, főleg a villamvilágitás terén uj korszakot van hivatva alkotni. A fővárosi sajtóban nap nap után ujabb és ujabb dolgokat olvasunk, mellyek a kísérletek eredményét szakértők véleménye alapján meglepőknek mondják. Legutóbb Konkoly-Thege Miklós ministeri tanácsos, az országos központi meteorológiai intézet igazgatójának véleményét reprodukálja a fővárosi sajtó, mely nagybecsű vélemény reánk Esztergomiakra, kik most akarjuk bevezetni a villamos világítást, kiváló fontosság gal bir. Esztergom város közvilágítása ma a végeldöntés stádiumában van. A ministeren múlik most már, hogy vájjon jóváhagyja-e a közgyűlés azon határozatát, mely a villamvilágitás mellett döntött, avagy a beadott fellebbezés folytán megsemmisiti-e azt ? Mi, elejétől végéig a villamvilágitás ellenjo^lalt^nk állást, mert a váSs^zilaTt^vagyoni viszonyai között mivel sem láttuk indokoltnak, hogy a sokkalta költségesebb világitás hozassék be. Tévednek azok, kik azt fogták reánk, hogy a maradiság előszeretetével a gáz mellett törünk lándzsát. Mi a jobb és ezzel kapcsolatosan a lényegesen olcsóbb világitás mellett foglaltunk csupán állást, a város érdekében. Csányi találmánya az ellentéteket kiegyenlíteni látszik, mert minden jel arra vall, hogy találmányával a villám közeledik a gáz olcsóbbságához, s e mellet intesivitása nagyobbodik, mi ha már kétségtelenül s gyakorlati példákkal lesz beigazolva, el lesz érve az a cél, mely közvilágitási. kérdésünket napirendre hozta, az olcsóbb és jó közvilágitás. Nem akarjuk azt mondani, hogy mig a tudományes világ lázasan érdeklődik a találmány iránt addig mi tétlenül nézzük a városra kárhozatos határozat jogerőre emelkedését, mert hisz úgy tudjuk, hogy polgáraink érdeklődését, épp a városi közvilágitás ügyéből kifolyólag felkeltette a találmány, de mi azt az érdeklődést, a tizenkettedik órában nem tartjuk eléggé gyorsan mozgónak és oly jellegűnek, mint amiilyenre jelenleg szükség van. A város polgármesteréhez és a képviselőtestület tagjaihoz fordulunk jelen sorainkai, ejtsék módját annak, hogy a legrövidebb időn, negyvennyolc órán belül [a képviselőtestület egybehivassék avégből, hogy a dolgok jelenlegi állása mellett, komolyan foglalkozzék a továbbiak sürgős megvitatásával. — a. • • — • • • ' — -шля 1 ' A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium egyesületéből. Folytatás II. Az a várakozás, a melyet az Erzsébet királyné-sanatoriura létrejöttéhez kötöttünk, teljes mértékben megvalósult; az olyan betegek csoportja talál benne ápolást és gyógyulást, a kik társadalmi viszonyaiknál fogva a sanatorium nélkül betegségüknek elhagyott martalékai volnának, hazai jótékony közszellemünknek pedig igy fényes bizonyítéka, hogy egyesületi életünk negyedik évében már képesek voltunk 434 ápolt beteg között 67-et ingyenes kezelésben részesíteni. (A betegek ápolása mintaszerű, gyógyításuk nagy sikereket mutat föl; mindegyikükben a tüdővész elleni védekezésnek egy kisebb vagy nagyobb nyomatékos munkása hagyja el az intézetet.) Kifelé való hatásában a sanatorium fogpiszkáló tornyú kápolnát s oldaliban az egymásra zsúfolt, tűz fészkes gunyhók százait, azt hiszem, eléggé kiemeltem az egyiknek előnyeit s kirívóvá tettem a másiknak hátrányait. De félre ne értsen senki. Mindezek, amiket most megírtam, nem célozták a csúfolódást Esztergommal szemben. Figyelmeztetés akar ez csak lermi, már egyszer végre annak az első lépésnek a megtételére, amely régi kedvenc célomhoz, a természet adta előnyök díszítéséhez és kihasználásához vezet. Szinte hallom a megrögzött ellenvetéseket: »szegeny a város, nagy apótadói* meg aztán >nem kell mindent magas paripáról néznie stb. stb. Azonban ezek a mucsai izű ellenvetések csak a nembánomság jelszavai és silány takarói a szépérzékkel párosult üzleti szellem teljes hiányának. Hogy szegény a város és nagy apótadó ! Hát kérem, ha a régi főgymnásium építése annak idején lelkiismeretes gondossággal ellenőriztetik,*) — ha ennél*) A régi gymnasium épitése nagyon is lelkiismeretesen lett ellenőrizve az akkori városi mérnök, néhai Prokopp János által, s épp a lelkiismeretes ellenőrzésnek; s annak, mivel a hiányos építkezést több alkalommal beszüntette volt következménye az, hogy hivatalából kimarták. Midőn aztán nevezett városi mérnök azon jóslata, hogy a Kolbenheier ministeri tanácsos felelősségére folytatatott építkezés soká állani nem fog, azt majd le kell bontani bekövetkezett, akkor azok a bizonyos körök, mellyeknek nevezett városi mérnök üldözésében fő részfik volt, ódzkodtak, futottak a felelősség kérdése elől,. TY^STIÍ- 5i pffprplf я. siilvedt haiőról. A szerk. hegy oldalában egy kisebb kiugró plateaun már ételt kínál az éhezőknek s italtaszomjuhozóknak a »Schweizerhauz«. Ennek megfelel nálunk a »Bosznia« nevü j korcsma, mely azonban a középeurópai ! igényektől messze elmarad. Fölérve a Schlossbergre, pompás vadgesztenyék és fenyők árnyékából szemlélhetjük a minden oldalról megnyílt remek perspektívát, amely gyönyörűségünket csak olyan mértékben kielégíthetjük a Szenttamáshegyen is, — mégis azzal a külömbséggel, hogy ez utóbbin a nap égető sugarai a tájkép élvezetét rövidre szabják. A Schlossberg négy oldalán — az égtájak szerint — a korlátfal boritókövébe vésett irányjelzők minden bővebb magyarázat nélkül felvilágosítást adnak a látottakról s azoknak távolságáról. Nálunk a Szenttamáshegyről pajkos gyerekek köveket dobálnak külömbféle irányban a hegy tövében épült házak tetejére. A Schlossbergen van azután még egy másik hatalmas restauráció, nyilt és zárt verandákkal, a hires 15-ik századbeli óratorony s egy másik olasz — renesansstylben épült torony Styria — köznyelven Lieslnek nevezett legnagyobb harangjával. Két kut van továbbá rajta: a 100 méter mélységű Türkenbrunnen és egy másik előttem ismeretlen nevű, magasabban fekvő, tehát valószínűleg még mélyebb kut, födve egy a lakatosművészet remekének mondható kupolával. Viszonyítva mindezekhez a Szenttamáshegy általam még föl nem sorolt szépségeit : tételén azt a granárium alakú s Iz „Esztergom és fiié" tárcája Levél a szerkesztőhöz. Graz, 1903. augusztus 30. Kedves Barátom ! Az idő malik s lelkiismeretem furdal. Ennek pedig termé' szetes következménye, hogy szavamai beváltom. De csak most, hogy előttem fekszik a fehér papiros s gondolkodom a fölött, hogy hát tulajdonképen miről is Írhatnék becses lapod részére, csak most érzera igazán annak a könynyelmüségnek a következményét, hogy neked ígéretet tettem. Mert Steierország, ugy szóiiván a tőszomszédságunkban van Grác, csak egy ugrás Esztergomtól. Majdnem annyi magyar lakik benne, mint Pozsonyban, vagy Brassóban. Budapesten nem találkoznám annyi kedves ismerőssel, mint itten ez alatt a 15 nap alatt. És mégis írnom kell róla ; találnom kell valamit, ami még nem került nyomdafesték ala. Ám legyen, megkísérlem abban a tudatban, hogy a következményeket teljes magadással magamnak kell viselnem. Kezdem azon, hogy bármerre kószálok szép Hazám határain kivül, tapasztalataimat mindig összehasonlítom ami viszonyainkkal ; de legközvetlenebbül azokat az intézményeket, erényeket, vagy előnyöket helyezem bírálatom mértékének egyik serpenyőiére, amelyeket az én kedves lakó és szülővárosomból ismerek. Fájdalom, hogy ez az egyik serpenyő még mindig fönt lebeg s félek, hogy azt az időt, amikor majd lefelé nehézkedik én megérni már nem fogom. De térjünk a dologra! Tudvalévő, hogy Grác egyike azoknak a városoknak, a melyeket nem szívesen kerül el a turista. Egyrészt, mert a város tiszta, hoteljei mi kívánnivalót sem hagynak fönn, pompás sétaterei vannak a belterületen és rendkívül olcsó. De másrészt központját képezi egy olyan hegyvidéknek, a mely a turisztika szempontjából nagy érdekű s az itt üzembentartott külömbféle alkalmatosságok igénybevételével könnyen s olcsón megközelítheti. Általánosságban csak a kívánalmak azok, amelyek Esztergomhoz is viszonyíthatok. Sőt, csodálatos véletlenképen egy igen fontos pontja van Grácnak, a amely a városnak, úgyszólván ugyanazon a helyén áll Esztergomban is. Ez a Schlossberg, Esztergomban a Szenttamashegy. Egyelőre nem keresem, hogy az a Sehlossberg hányféle oldalról s miféle közlekedési eszközök segélyével közelíthető meg, csak arról irok, hogy miféle létesítmények vannak rajta. Hát először is a Sehlossberg be van fásitva s igy árnyas szerpentin utak vezetnek föl a tetejére. Ez utak mentén — ugy minden 50 lépésnyire — olcsó kiállítású, kényelmes padok kínálkoznak a fáradt gyaloglónak. Nálunk a Szenttamás hegyen se árnyék se pad. Itt a