Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-03 / 71.szám

•kötelékében biztosított felek egyúttal a szövetkezet tagjai, a kik tehát részt kapnak az üzleti haszonból. A szövetkezés nem egyes emberek anyagi érdekének intézménye, hanem lelkiismeretes vezetéssel az összérdek dómozditója, azért mindazok, kik hivatva vannak a községekben a népre hatni, őket felvilágositani, nagyon háládatos munkát végeznek, ha a község lakosait a fönnebb elősorolt szövetkezetek bármelyikének alakitására buzdítják, annak létre jöttét befolyásukkal elősegítik. Sz. G. Esztergom, 1903. IX/1 Végre egy telt ház. Gyönyörködéssel néztünk végig szombat este az első padsorokon, melyeket városunk szép asszonyai és leányai foglaltak el s bizonyos derűs poétikus hangulat lengedezett a nézőtéren, amely áthatni látszott a színpadra is s a lelkes művészcsapat mintegy inspirációt merítve interpretálta >Nioiet, e kedves zenéjű operett vidám áriáit. Niobe — Herczeg Emília — és szoborlársai csinosak pajzánok voltak és jói énekeltek, de igf n megnyerő volt Hetty szerepében Szécsi Emma is

b ki a bohó szerelmes leányt meleg közvetlenséggel játszotta, mely játékával mint rosjd minden estén általános elismerést szerzett. Jó volt Dunn Péter biztosító társasági igazgató szerepében Mezei Kálmán is, legfeljebb azt kifogásolhatjuk, liogy ritkán változtatja kosztümjeit. Vasárnap este nem volt előadás, mert a - u-sulat a Kovácspatakban rendezett egy ősbuda-szerű mulatságot különféle orfeum-triekekkel, amelyekről lapunk más helyén emlékezünk. Hétfőn este a »Doktor urat« megismételték zónaelőadásban s ez alkalommal ismét -szép számú közönség volt jelen. Ez örvénye es körülmény fokozta az előadók lelkesedését is, kik is a darab kacagtató jeleneteit oly élénken kiszínezték, hogy az általuk keltett hangulat folytán hangjuk gyakran elnyelte a karzat egetrázó röhje, a zárt és körszék hangos kacaja az első sorok diszkrét mosolya meg a falrengető tapsvihar. Mezey igazgató Puzsér-ja egyszerűen mesés volt, mig Rajz Ödön a cim szerepben és Lőrinczy Erzsike Sárkányné szerepében kellemeskedtek, Marosinét Barna Ilona alakította a közönség előtt jól ismert tehetséggel. Külön emlékezünk meg Halász Alfrédról, ki Csató rendőríogalmazó szerepében fényesen megállotta helyét és nagy része volt az általános siker elérésében. Kedden este Maeterlink nagyhírű és gyönyörű drámája : Monna Vanna keni't szinre, mely előadás elé érthető kíváncsisággal és érdeklődéssel néztünk. És ez természetes is, mert ez a darab jó reprodukálása olyan drámai erőket igényel, amelyek a köznapin fölülemelkednek és a mű színgazdagsága, drámai helyzeteinek értelmes és hatásos megjelenítése erős próbára teszi a gyakorlott művészek tehetségeit is. A címszerepe- Lorinczy Erzsike adta kifejező drámai hévvel, ki jól átérezte szerepét és gondos tanulmány után léphetett a deszkákra. Néhol esett csak a szenvedélyesebb jeleneteknél túlzásba, amikor páthosa kissé erőltetett és hamis volt. Ez vitte aztán rá a dialog gyorsaságára, minek folytán néhol előadása nem volt világos. Prinzivallet Kis Pista kreálta, teljesen megfelelő alak, külsőben úgy, mint előadásban ügyesen jelenítette meg a vad és kalandos zsoldost, kinek lelkében azonban egy nemes érzelem él és irányítja cselekedeteit. Kis Pista helyesen oldotta meg feladatát, drámai ereje mindvégig uralkodott, csak néha mutatott merevséget és lankadtságot. Rajz Ödön Guido Colonna szerepében lépett föl. Ismerve régi ruti nos tehetségét, többet vártunk tőle, mert szerepét rideggé tette és nem birta azt a rokonszenvet biztosítani magának, amelyet a hős joggal igényelt. Vontatott és fásult volt a legmegrázóbb jelenetekben is. Szerdán Lehár Ferenc hírneves : Drótos tótja került színre. «О— тЛт тЛтчк УУ >ш I 1аиСа^и» — Horvát Béla megyénk közszeretetben álló főispánja kedden délelőtt tisztelgett a hercegprímásnál, ki őt kitüntető szivélyességgel fogadta. — A pécsi püspök halálhíre városunkban. Kedden, az esti órákban érkezett meg városunkba a hir, mely tudtul adta Hetyei Sámuel pécsi püspöknek Karlsbadban bekövetkezett elhunytát. A halálhír általános részvétet keltett mindazok körében, kik még esztergomi tartózkodásából ismerték a nagy népszerűségnek örvendett tudós főpapot. — Beteg főszámvevő. Perényi Árpád érsekuradalmi főszámvevőről a napokban aggasztó hirek keringtek, mellyekből annyi tény, hogy a tizenegyedik napon lépett fel nála a genyláz, — mi szokatlan — állapota azonban ma már, emmi komolyabb következményre okot nem ad. — Perényi Margit a népszínházban. Krecsányi társulata szombaton este a népszínházban a Kornevillei harangokat játszotta. — Serpolette szerepét művésznőnk Perényi Margit adta kedves pajkossággal, ki játékával valóban elragadta a hálás közönséget. — A celluloid hajtű áldozata. Végzetessé válható balesetnek lett majnem áldozata városunk fia, dr. Rényi Józseí cultus miniszteri titkár és neje, született Bornemissza Ottilia bárónő. A Visegrádon nyaraló miszteri titkár neje ugyanis szombaton este a toilette tükör előtt haját igazította, miközben egy hajtű kiesett hajából és a gyertya lángjába hullott. A celluloidból készült hajtű abban a pillanatban explodált s meggyújtotta a bárónő ruháját s egyidejűleg a szőnyeg is lobot vetett. Dr. Rényi oda sietett lángba borult nejéhez s ruháit tépte le, miközben az ő ruhája is tüzet fogott. A lélekjelenlétük folytán a biztos tmhaláltól megmenekült házaspárt Budapestre a Grünwald-féle sanatoriumba szállították, hol jelen'eg ápolás alatt vannak, s a kik közül a feleség kisebb, mig a férj súlyosabb égési sebeket kapott, kik azonban, miként örömmel constatálhatjuk, már veszélyen túl vannak. Szolgáljon a sajnos eset intő például hölgyeinknek arra nézve, hogy a mostani divatoa hajtükkel és fésűkkel óvatosan bánjanak, sőt célszerűbb ha azokat kiküszöbölik. — A Gans gyár kiküldötte. Tegnap járt városunkban dr. Hór Mór egyetemi tanár, a Gans gyárnak műszaki igazgatója megtudandó, hogy miiy stádiumban van a közvilágitás kérdése, adatott e be ujabbi fellebbezés. Ezzel kapcsolatosan említjük fel, hogy teljesen valótlan azon hir, mintha a vállalkozó cég a ministeri döntés bevárása nélkül, már e hóban megkezdené a telep építését, mivel a cég hamarabb, mielőtt a jóváhagyott határozat le nem érkezik, a telep felépítéséhez hozzá nem fog. — A megyei [szállítások. A megyei hivatalok részére szállítandó irodai szerek, nyomtatványok stb. árlejtési versenyének határideje kedden déli 12 órakor járt le. A beérkezett ajánlatok felett az állandó választmány előkészítése alapján, az őszi közgyűlés fog dönteni. — Halálozás. Özv. Stohl Miksáné, szül: Schramhofer Anna urnő 77 éves korában hétfőn elhalálozott. Tetemét szerdán szállították Bécsbe. Az elhunytban Suhmacher Miksa hadnagy nagyanyját gyászolja. — Az uj járás-őrmesterek. A cseudőrségi intézménynél szeptember elsejétől fogva a járás-őrmesterek intézményét rendszeresítették. Ezeknek székhelye a politikai hatóságok, vagyis főszolgabiróságok székhelyei. Ezek a járás-őrmesterek vezetik a járás területén fekvő csendőr-őrsök szolgálatát; az őrsöket rendszeresen szemlélik ; ugy a szolgabiróságok, mint a járásbíróságok vezetőivel a bűnügyi nyomozásokat illetőleg állandó összeköttetést tartanak fenn, felhívásaikat átveszik és közvetítik az őrsöknek. Ha pedig nagyobb szabású bűnügy fordul elő járásukban, mint rablás, rablógyilkosság, emberölés, pénzhamisítás, gyújtogatás, szociális zavarok, zendülés, avagy lázadás, akkor a nyomozást maguk vezetik. — 30 százalékkal csökkenik a pótadó. Komárom városában a jövő 1904 évben 30 százalékkal fog csökkenni a pótadó dacára annak, hogy a jövő évi költségvetésbe a^tisztviselők fizetésének rendezése is fel van véve. A költségvetés ezen örvendetes járulása a városi gázmű jövedelmezőségében találja magyarázatát. Ezzel szemben jelezhetjük, hogy Esztergom város jövő évi költségvetése a villamvilágitás behozatala folytán emelkedni fog. — Ős-budavára Kovácspatakban. Mezey színigazgató vasárnap a Kovács-pataknál nagy nyári mulatságot rendezett Os-budavári látványosságokkal, melyek közül a varieté előadások igen csinosak és sikerültek voltak. Városunkból kevesen vetlek részt a nyári mulatságon, mig a vidék és a nyaraló közönség oly nagy számban jelent meg, hogy alig volt hely részükre. — Változás a csavargőzös menetrendjében. A csavargőzös társulat igazgatósága engedve a kirándulók általános óhajának, az est korai beállta miatt az eddigi esti 7 órakor a Kováespatakből induló menet indulási idejét б és fél órára tette át. — A magyar vöröskereszt egyesület Esztergom megyei választmánya kedden

! d. u. 4 órakor a megyeháza nagyterme-1 ben a főispán elnöklete alatt újjászervező ülést tartott, mellyen megalakittatott a megyei uj választmány, mely e hó 25- én j tartandó ülésén fog érdemleges intézkedéseket tenni. — Lakodalom pap és anyakönyvvezető nélkül. Bádi György szentgyörgymezei legény házassága elé többféle akadályt gördített a végzet szigorú anyja, özv. Bádi Jánosné alakjában, aki minden módon megakadályozni igyeke- j ^ett, hogy csinos menyasszonyát Erős Annát az oltárhoz vezesse. A fiatalok tehát ez akadályok dacára tegnapelőtt, annak rendje és módja szerint megtartották az esküvőt: teljes násznéppel vecsernyére mentek a templomba, azu-] tán otthon nagy lakomát csaptak és | megülték az örömünnepet, nem hagyván magukat zavartatni az édes anyai végzet okvetetlenkedései által. — Tüz Ebeden. Hétfőn, esti 9—10 óra között a nyugati égboltot vöröses fény borította el. Koditek Károly ebedi földbirtokosnak a cséplőgép körüli asztagba rakott gabonája gyulladt ki s hamvadt el. A tűz nagy károkat okozott nevezett földbirtokosnak. Ebed községe, mely a tűzoltói intézménynek nemrég ujabb áldozatot hozott, amenynyiben a várostól egy, bár régi, de teljesen jó karban lévő egységes csavaró községi tüzifecskendőt vásárolt 600 koronáért, helyesen cselekednék, ha a vett fecskendőt el is szállitatná, melynek hasonló tüzeseteknél nagy hasznát venné. A légyott. Irta: Bártfay Portell Róza. Pataky főbiróné gyönyörű asszony volt; s nem ok nélkül nevezték D.-ben a legszebb asszonynak, mert oly szép szőke hajat s oly égő nagy fekete szemeket ritkaság látni. Szóval ő a legtökéletesebb szépség volt. De a szépség igen sok kellemetlenséget okozott neki. Mert mindig akadtak tolakodó férfiak, a kik hódoltak szépségének ; a mi által a rossz nyelveknek alkalmat szolgáltattak holmi pikáns dolgok koholmányára. Minden városban vannak úgynevezett járda taposó uracsok, kiknek minden foglalkozásuk abból áll, hogy más családi viszonyait kifürkészik s abból aztán kivonatot készítenek, felcifrázva kétértelmű élcekkel, a mi által nevetségessé tesznek sok tisztességes családot. Tanyájukat rendesen a cukrázda előtt ütik fel; innen eresztik szét nyelvők mérges fullánkjait az arra menőkre. D.-ben szép számmal voltak ily léha vitézek. A »hadtest* főparancsnoka bizonyos báró K. Oszkár volt. Külsőleg minden szépséggel felruházva, de minden lelki szépség hiányával. Elbizakodott örökös kalandjaival dicsekvő, mi által igen sok családban az egyetlenség magvát hinté el. Patakinénak füleihez jutott, hogy felőle is célozva nyilatkozott Oszkár báró. Férjének nem akart szólni semmit, mert ösmerte hirtelen természetét, s tudta, hogy a hencegőt kihívná. Az pedig nincs előnyére egy nő jó hírnevének sem, ha miatta párbajoznak ; sőt hátrányára szolgál. E'határozta tehát, hogy maga fogja megbüntetni a rágalmazót. Egy tervet gondolt ki; a kivitelt egy közbejött esemény csak sietteté. Ugyanis egy férfi rokona érkezett a fővárosból, s egy napon a cukrázda előtt foglalt helyet, a hol már a »hadtest« parancsnoka a Creme CouraSeau mellett szórta rágalmait, A beszéd éppen Patakynéról folyt. — Node — monda egy szemüveges dandy — Patakynét még nem számítod hóditottaid közé ? — Mert még nem akartam. Ha azonban akarnám nála is én lennék a győztes ; mint mindenhol. Csodálom, hogy még nem akartad meghóditani; pedig a legszebb asszony a városban, s hiúságodnak hízeleghetne, ha a legszebb asszonyt hóditottaid közé sorozhatnád. — Igazad van. Holnap elkezdem az ostromot. Lászlófyék estélyére a mint tudom ők is hivatalosak, s bistosithatlak, hogy egypár nap múlva azt fogom jelenthetni, hogy birom a szép asszony kegyét. Éljen Oszkár! Éljenek a szép asszonyok ! — kiálták egyhangúlag a »hősvitézekc s a Creme CouraSeauval telt pohárkákat kacagva üték össze. Patakyné rokona nem tudta mit tegyen. Elégtételt kérjen-e rögtön, vagy tudaassa először rokonával a hallottakat. Az utóbbit választá; de még meg akart győződni, hogy meddig megy sértegetéseivel az a hencegő. Felkelt tehát és az asztalhoz lépett. — Uram ! én B. Ernő vagyok Budapestről, hallottam Önök által emlegetni Patakinét, a kit én igen szeretnék ösmerni. Milyen nő a főbiróné ? — Ah ! a főbiróné . . . Igen szellemes asszony . . . igen jól ellehet vele mulatni ... Ha ön itt marad egy pár napig majd többet is mondhatok felőle. Gondolja ön ? — Minden bizonynyal.